Kedves Lista!
Hogy mondja az agykontroll?
VÁGY - HIT - ELVÁRÁS (akarat)
Szeretettel, István. (Bp.)
>
Hogyan hat az elménk a testünkre?
-Egy friss kutatás szerint a placebo akkor is hat, ha tudjuk, hogy
nem igazi gyógyszert kapunk, de bízunk a placebo-hatásban. Hogyan hat
vissza a gondolkodásunk a testünkre? - Érdekes vizsgálatok a hittel,
a magánnyal, a meditációval és a pozitív gondolkodással
kapcsolatosan.
-Mindeddig a tudósok úgy gondolták, hogy a placebohatás akkor
működik, ha az emberek azt hiszik, valódi gyógyszert kapnak. Újabb
kutatások azonban azt támasztják alá, hogy a pozitív hatás akkor is
érvényesül, amikor az alanyok pusztán magában a placebohatásban
bíznak. Már a placebohatásba vetett hit elegendő ahhoz, hogy a
testünkben öngyógyító folyamatok induljanak be - írja a BrainPickings
cikke.
-A Harvard Medical School friss kutatásában IBS-ben
(irritábilisbél-szindrómában) szenvedő betegeknek placebót adtak, és
erről informálták is őket. A kísérleti alanyoknak azt mondták, hogy a
tabletta egy teljesen közömbös anyagot tartalmaz, mint amilyen a
szőlőcukor, amely azonban klinikai vizsgálatok során hatásosnak
bizonyult IBS-es pácienseknél az elmének a test öngyógyító
folyamatait beindító hatása által. A kísérlet eredményei nagyon
meglepték a tudósokat: annak ellenére, hogy az alanyok tudatában
voltak annak, hogy placebót kaptak, arról számoltak be, hogy a szer
hatására a tüneteik kis mértékben javultak. Azaz ugyan tudták, hogy
amit bevesznek, orvosilag "semmi", de annak a tudata, hogy bevettek
valamit, azt eredményezte, hogy javulást éltek meg a tüneteikben.
-Mi történt ebben a kísérletben? Annak a tudata váltott ki fizikailag
pozitív hatást, hogy a betegek placebót vettek be. Ez pedig összefügg
mindazzal, amit az optimizmussal kapcsolatosan bizonyos kutatók
állítanak. Ez az, amiről a siket és vak írónő, Helen Keller is
beszél: a realizmus rossz hatással lehet az egészségünkre. Ezt több
vizsgálat is alátámasztja: az optimista emberek gyorsabban gyógyulnak
orvosi beavatkozások után, erősebb az immunrendszerük és tovább
élnek - akár általánosságban véve, akár egy olyan súlyos betegségben,
amilyen a rák, a szívbetegségek vagy a veseelégtelenség.
-Azt sokan elfogadják, hogy a negatív beállítódás, a szorongás, a
stressz megbetegít minket. Azt legalábbis mindenki evidensnek veszi,
hogy a stressz sok betegség kialakulásában rizikófaktor. Így ha
sikerül kerülnünk a stresszt, annak pozitív hatása van, mert nem
növeljük a betegségek kialakulásának kockázatát. Ennél azonban jóval
többről van szó - és ezt csak most kezdik fölfedezni és belátni a
tudósok. A pozitív hozzáállásnak nemcsak a stresszt csökkentő hatása
miatt van jótékony hatása, hanem bizonyos mértékben képes beindítani
a test önvédő, önregeneráló folyamatait. Azok az emberek, akik
önmagukat pozitívabban ítélik meg, mint a saját környezetük őket,
kevésbé hajlamosak a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, jobban
reagálnak a stresszre, gyorsabban gyógyulnak.
-A hiteinknek a testünkre tett hatásaival kapcsolatos egyik
legmeglepőbb eredmény pedig az, hogy a saját küldetésünk megtalálása
fontosabb, mint az, hogy megtaláljuk általánosságban az "élet
értelmét". A küldetés megtalálása pedig igen hasonlatos a vallásos
hithez. Egy vizsgálatban 50 előrehaladott állapotú tüdőrákos vett
részt, akikről úgy ítélték meg, hogy komoly spirituális
elköteleződésük van. Ők jobban reagáltak a kemoterápiára, és hosszabb
túlélésre számíthattak, mint azok, akikből ez a hit hiányzott. Három
évvel később ennek a csoportnak a 40 százaléka még életben volt, míg
a kishitű kontrollcsoportnak csupán 10 százaléka.
-Persze sokan hitetlenül állnak az ilyen vizsgálatok eredményei
előtt. Részben joggal, hiszen a kritikusok fölhívják a figyelmet
arra, hogy a vallásos életmód milyen más hatásokkal jár együtt,
amelyek szintén magyarázhatják a túlélést: a vallásos emberek
általában kevésbé élnek veszélyes életet, komoly szociális hálóval
rendelkeznek stb.
|
