Kedves listaolvasók!

 

VAKOK ÉS AZ ELEFÁNT

John G. Saxe verse

 

Hat hindosztáni férfiú buzgón tapogatott

Egy elefántot, mert olyat még sose láthatott,

Lévén, hogy szegény, mind a hat vak hindosztáni volt.

 

Az egyik tapogatja csak robosztus oldalát,

És máris mondja, vágja rá a bölcs szentenciát:

"Akár a fal, éppoly lapos az elefánt! Nahát!"

 

Agyart érint a második, símát és hengerest,

és egy kissé bökőset is, hűvöset és hegyest.

"Lándzsaszerű az elefánt", állítja egyenest.

 

A harmadiknak a keze, ahogy nyúlkál haránt,

Egy tekergő tömlőhöz ér; merészen beleránt.

"Értem!", kiáltja fennen ő, "Kígyó az elefánt!"

 

A negyedik egy térd körül motoz. Keze mohó.

"Csodálatos formája van", lelkendezik, "Hohó!

Fatörzsszerű az elefánt, ez már nyilvánvaló!"

 

Az ötödik véletlenül fület fog, melyhez ő vakon is jól ért.

Válasza az itt következő:

"Az elefánt vékony, s lebeg, akár a legyező."

 

A hatodik egy ideig a semmibe kapkodott,

Aztán egy csápoló farkat a markába ragadott.

"Kötélforma az elefánt", imígy nyilatkozott.

 

A hindosztáni, mind a hat bőszen vitatkozott;

Amit tapasztalt, ahhoz mind vadul ragaszkodott.

S lám, mindnek volt igaza is, s mind is csalatkozott.

 

TANULSÁG

Ha egyik teológus a másikkal disputál,

Egyik sem érti, hogy amaz miről is prédikál.

Nem látott elefántot, így értetlenül bírál!

 

Kedves barátaim! Fordítsuk meg a hasonlatokat:

- a fal olyan, mint az elefánt;

- a lándzsa olyan, mint az elefánt;

- a kígyó olyan, mint az elefánt;

- a fatörzs olyan, mint az elefánt;

- a legyező olyan, mint az elefánt;

- a kötél olyan, mint az elefánt;

- a folyó olyan, mint az élet;

- a hal olyan, mint a lélek!

 

Egyre jobban

Zoli

Sziasztok!

Kicsit átment a lista filozófiai levelezőlistába, már nem ugyanaz, mint
régen. Talán azért lassult le, nem tudom, csak úgy eszembe jutott. Nem 
azt
mondom, hogy valami baj van a filozófiával, csak így elvesztette az eredeti
célját. Régebben konkrét segítséget kértek/kértünk itt agykontroll ügyben.
Technikákkal, problémák megoldásával, betegségekkel, öngyógyítással
kapcsolatban. Nekem most van egy ilyen - számomra elég nagy és elkeserítő 
-
problémám (pontosabban betegségem). Minden ötletnek, tanácsnak, hasonló
cipőben járó tapasztalatának nagyon örülnék.

Szeptember elejétől a bal csípőmben nyomásszerű fájdalmat éreztem. Ez egyre
erősödő fájdalommá változott néhány hét alatt. Annyira, hogy október elején
már csak egy könyökmankó, két hétre rá pedig csak két mankó segítségével
tudtam/tudok járni. Először izületi gyulladásra gondolt a reumatológus,
majd október végén egy MR (mágneses rezonancia) vizsgálattal kiderítette,
hogy a bal combnyak csontja elhalt. November első hetében sikerült egy
ortopédus orvoshoz jutnom, aki azonnal csípőprotézis műtétet javasolt. 
Majd
kérésemre, hogy először nem lehetne-e megpróbálni valami mást, mielőtt 
a
legbrutálisabb módszert választanánk, megnézte az MR eredményt a CD-ről,
megvizsgált és azt mondta, nem is kell annyira sietni azzal az operációval.
Nagy fájdalmam akkorra már nem volt, mozgatni is elég jól tudtam, sőt tudom
is, csak éppen járni nem tudok rajta.
Az MR szerint az egész combcsont-fejben elhalt a csontvelő egészen a nyak
részéig, de betörve még nincsen (ez két hónappal ezelőtt volt, a fájdalom
azóta néha kicsit szúrós érzés, nem tudom ez rosszat jelent-e).

Három hónapos gyógyszeres kezelést (értágítót, izomlazítót, porcképzőt) 
írt
elő az orvos, valamint teljes tehermentesítést. A szobakerékpározást és 
az
úszást ajánlotta még. A teljes tehermentesítés fontos, mert amíg a csont
nincs betörve, addig van némi esély. Ez utóbbit nem ő mondta, hanem
rengeteg utána olvasásból derítettem ki. Nagyon kevés információval látnak
el az orvosok, nem tudom miért. Néha még kérdésekre sem szívesen
válaszolnak. Talán a sok beteg, s így az egy páciensre jutó nagyon  kevés
idő az oka, vagy csak félnek, hogy túl sokat kérdezünk és sok kérdésre
nincsen válaszuk. Mindenesetre azóta sokat kérdeztem hasonló cipőben
járóktól a neten, mert rengeteg kérdésem van.

A csontelhalás nagyrészt 30 és 50 éves kor között alakul ki, okai nem
egyértelműek. Túlzott alkoholfogyasztás (sosem ittam, elenyésző az az
alkoholmennyiség, amit a 40 évem alatt elfogyasztottam..... már-már viccet
csinálnak belőlem emiatt társaságban). A szteroidokat huzamosabb ideig
szedők között gyakoribb, sőt náluk nem egyszer több izületnél lévő csontot
is érint, gyakran kétoldali csípő-, tért-, akár vállcsont elhalást is
jelent (legjobb tudomásom szerint nem szedtem szteroidot - pl. asztmások
szedik, mert mást nem tudnak adni nekik, hogy egy-egy roham alkalmával 
ne
fulladjanak meg). Idiopátiás csontelhalás is van, vagyis ismeretlen
eredetű. Hívják amúgy osteonecrosisnak vagy AVN-nek (avascular necrosisnak)
is. Nálam nem tudják az okot, szóval idiopátiás.

Gyógymódok: hát nagyjából a csont protézissel való pótlásán kívül más
"biztos" módszer nincsen. 15 évet mondanak az orvosok (nekem is ennyit
mondott az enyém), de a tapasztalat azt mutatja, hogy 10-12 év után
cserélni kell. Utána újabb kb. 10-12 évig rendben lehet, ha minden jól
megy, de aztán már nem lehet újabbat betenni. Szóval ha minden szuperül 
is
megy, akkoris kb. 20-22 év múlva tolókocsi lesz a sorsom. Tudom, hogy ezzel
sokan úgy vannak, hogy akkor már 60-64 éves leszek, de nem hiszem, hogy 
az
igazán indokolja, hogy mozgáskorlátozottá váljak. Szerintem egy 60-64 éves
még korántsem öreg. Onnan még akár további 20 évet is el lehet élni, szóval
akkor máris soknak tűnik az a mozgáskorlátozottság.
Egyéb gyógymód amit találtam, de az sem biztos és nagyfokú elhalásnál - 
ami
nekem van -, nem is próbálkoznak vele: az őssejt terápia. Ez viszont 12
ezer Euro felett van....

A bibi az, hogy ha vállalom is a csípőműtétet, nem egészen biztos, hogy
akár azt a 10 évet is kibírja a protézis. Fiatal, vagyis aktív embereknél
persze jobban kopik a protézis, így hamarabb kerül sor arra az egy cserére.
Meg az sem biztos, hogy nálam egyáltalán sikeres lesz, mert bizony sok
esetben nem az. Vannak országok, ahol ebben a korban nem is vállalják a
műtétet (pl. Angliában halogatják, fájdalomcsillapítással próbálják kitolni
a műtét idejét - ettől persze tolókocsiban vagy botokkal tud csak élni 
a
beteg, ezért aztán ez nem megoldás).  Persze garancia semmire sincsen az
életben, ezzel tisztában vagyok. De akkor is! Dühös vagyok az
orvostudományra, hogy nem tudnak mást, mint hentesmód kivágni a testem
legnagyobb csontjából és a helyére alkarom méretű idegen anyagot szerelni.
Ebben az országban ráadásul még fizessen is az ember vastag borítékkal....

A baj az, hogy rengeteg netes kutatás után sem találtam alternatív
gyógymódot a csontelhalásra, vagy egyáltalán bárkit, aki ebből bármivel 
-
protézisen kívül, ami szerintem nem megoldás - meggyógyult volna. Ha valaki
tud ilyenről, nagyon kérem, írjon. (Magyarul, angolul és egy keveset
franciául keresgéltem, szóval tényleg elég sok anyagot elolvastam.)

Agykontrollal gyógyítom magam, de valahol nem tudok benne teljesen hinni,
hogy sikerülhet. Talán mert nincsen semmi információm alternatív módszer
sikeres használatáról csontelhalásos esetben. Jó volna legalább 1-2 két
konkrét példa, de úgy tűnik nem igazán hemzsegnek a csontnecrosisból
gyógyult agykontrollosok.

Elnézést kérek a hosszadalmas levélért, minél több információt akartam
átadni, hátha az segít, hogy segíthessen bárki.  :-)

Üdvözlettel,

Edina

hogyaszongya...Remete nem a készülékben van
a hiba, a lista nem akadozik : i l y e n ...
sajna alig páran leheljük kissé...amit meg
írsz, ahhoz elég nehéz hozzá tenni, egyrészt
néha elvontnak tünik, másrészt idézed a
bölcseket, velük meg döreség lenne vitába
szállni, bár a haladáshoz tán szükségleltetne
magam részéről meg általában elfogadom 
lehelgetésedet és jó olvasni őket, a való
életbe átültetni bizony nem könnyü, pedig kéne

bár nem tartozik ide, de káprázatos volt,
netgeowild tv-ben most láttam, egy jaguár egy
kajmánt vadászott le a vizben !! a parton
sütkérezett a kajmán s bemenekült persze a
vizbe is mégha pár méterre csak a parttól...

Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned

valóra váltani. Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte.



Íme próbája annak, hogy földi küldetésed véget ért-e már: Ha

élsz, még nem.



Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked.

A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.