Sziasztok!

Remelem, vegre normalis ujra a tordeles.

1) a Berlin r-je. Hochdeutschul 1 darab r ejtes letezik, a lagy r.
Egyforman ejtik a Treppe, Burg es a Berlin szavak r betujet.
A koznyelv legalabb 3 ejtesvaltozatot ismer:
a) hochdeutsch lagy 'r' pl. Treppe
b) nagyon az 'a' fele torzult ejtes, pl. Berlin [bea'li'n]
c) 'j', pl. Burg [ejtsd bojk]
Eleddig ez mind (nagyjabol) hochdeutsch.
Delnemet nyelvjarasok (beleertve a svajciakat is) a magyar r es h
kozotti tetszoleges atmenetet tudnak. Operaenekesek a magyar r-t
hasznaljak a jobb erthetosegert. Ha pl. osztrak hiradot nezel
(3sat-on 22 orakor), akkor egy szon belul ketfele r-t is hallhatsz a 
bemondotol.

2) El Dorado. Nemetul akkor is ein Dorado, ha az 'el' hatarozott
nevelo. Pl. "die Cayman-Inseln sind ein Dorado fu:r Banken". Das
Doradot en meg nem lattam itt.

3) Baden-Wurttemberg. A Baden e je ugyanolyan a hochdeutschban mint a
magyar tenger e-je. A Berg a koznyevben torzulhat ba'jkka', de
nem a kozszolgalati hirbeolvasonal. Semmi sva. Az egyetlen trukk a tt 
helyetti t. A nemeteknek nem kell raismerniuk a magyar irasmodra,
lasd Be'cs. Nemettudas nelkul Te sem ismernel ra a Stuhlweissenburgra.
Nemettudassal sem tudod muveltseg nelkul megmondani, hogy Gran melyik 
magyar varos. Eger nemetul Erlau, viszont a cseh Cheb nemetul Eger, hogy 
teljes legyen a konfuzio az "ich war in Eger" mondatban.

4) Berlin-London. Legyen a Berlin-London irasmod a Varso megfeleloje.

5) Fonema
:  Definiálhatatlan, hogy mi az "értelmes".
Pontosan. Eppen ezert nem ertettem sosem.

6) dz, dzs betu
: Próbálják vitatni, de logikusan gondolkodva arra jutunk, hogy ez
: márpedig egy affrikáta, és a magyarban az affrikáták külön fonémaként
: viselkednek.

Hat tolem lehet affrikata meg ammerikata is ;), mert nem ertek hozza. 
Viszont a pdf azon pontjat, hogy a dzsungel dzs-je azert nem lehet 2
betu, mert szo eleji massalhangzotorlodas magyarul nincsen, nem fogadom 
el: bricsesz, briganti, francia, Krisztian.

7) Media/mediumok
: Ez ugyanaz a probléma, mint a médiák kontra médiumok vitája.
Ez a magyar nyelvben nem is olyan borzaszto. A magyarok ugysem szeretik
a tobbesszamot (nem "harom ablakok"). ;) Ha a media=sajto ertelmet
hasznaljuk, akkor egyesszam. Ha allitolag latinul tobbesszam, akkor
lehet tobbesszamu ertelemben is atvenni. Viszont magyar embertol
nem lehet megkovetelni a latin nyelvtudast (ez ugye itt a vesszoparipam
mar miota), tehat ha valaki egyesszamu szonak tekinti, akkor neki
ahhoz joga van. Egy dolgot a muvelt ember sem tehet: latinul ragozni.
Mert ha mar ragaszkodunk a virii-hez, akkor keresztkerdesem, hogy
miert csak alanyesetben ragozzuk latinul? Mi van az "az en
virusaim"-mal? Ez ugyanolyan, mint a Scotland Yard. Muvelt angolul ez
egy szervezet, tehat tobbesszam: "The Scotland Yard have told us".
Magyarul megsem "a Scotland Yard bejelentette'k". Lasd meg az "if I 
were/was a rich man" problemakort vagy szimplan a Ghetto c. Presley-dal
reszletet "she don't need".

: mert azt az embert La Pérouse-nak hívták

Igen, vannak ilyenek, hogy El Greco. Magyarul is van olyan
tulajdonnevunk, hogy Anonymus, pedig az illetot nem igy hivta az eppen 
aktualis magyar kiraly. Ez a "tortenelmileg igy alakult ki" kategoria. 
Eppolyan ertelmetlen ellene harcolni, mint a Kro"zus ellen, de az
Akademia megis felveszi a kesztyut. Erre mondom, hogy ha itt ez
van, akkor mashol is legyen a konzekvens szabalyozas erdekeben (lasd a 
10. pontomat lejjebb).

8) Ekezet/modosito jel. Ha hosszu, akkor legyen az ekesito jel->ekezet
mintajara modozat.

9) avval-azzal szolo-szollo inkonzekvencia
: Rákerestem a szöllőre is. Három műben fordul elő: a helyesírási
: szabályzatban, a Pallas Nagylexikonban, ami ugye kissé régies, és
: József Attilánál három helyen. Slussz.

A statisztikai modszered rossz. Ha a szo:llo" irasmod tiltott, akkor csak
helyesirasi hibakent fogod megtalalni, igy sokkal kevesebb talalatot
kapsz. A korrekt megoldas az lenne, hogy magyar radiomusorokban kellene 
szolo/szollo ejtesre vadaszni, ami jelenleg nem megy.

10) mechanika/technika
: Megint összekeversz dolgokat, amiknek nincs közük egymáshoz. A
: görögből átírt ch és a technika-beli ch között semmilyen összefüggés
: nincsen, Marky.

Csak az, hogy a technika egy gorog szo. Amit en nemet ch-val ejtek, a
magyar osztalytarsaim pedig teknikanak. A 204. paragrafus szerint a
ch-t itt nem kellene megtartani, mert nem h-nak ejtjuk (legalabbis
a kornyezetem). Tovabbi problema, hogy a mechanika/technika szavakra
pont nem alkalmazhato a 204-es paragrafus, mert "eredeti idegen irasban 
elofordulo ch" nincsen. Vagy egy chi gorog betunk, ami nem latin ch-nak 
irodik eredeti gorogul. Es most meg mondja valaki nekem, hogy az
Akademia nem sikhulye a logikahoz. ;-)

A 202. c) pedig egyszeruen a hasznalhatatlan szabaly mintapeldaja.
Ha most feltetelezzuk, hogy a mechanika szot a gorogbol a magyar
abc betuivel szeretnenk atirni es nem egy "bizonyos meghatarozott mas
eset" vagyunk, akkor az eletben nem lehet ezt ch-val atirni, mert
a 10. paragrafus nem ismeri a ch betut. Szerinted "egy bizonyos mas
eset" vagyunk, es ezert mechanika. De az Akademia legyen mar olyan
kedves felsorolni valahol a "mas atirasi redszerek"-et (minimum 
egy hivatkozast) a "meghatarozott mas esetek"-kel egyetemben, hogy
tudjuk, hogy hogyan kell atirni.

A problemam a szabalyzattal az, hogy pl. a magyar abc is csak taxative 
felsorolas, semmi funkcionalis definicio. Eppen ezert bukik a dolog,
mert barmi uj dolog azonnal kivul esik a felsorolason. Ezert kell az
Akademianak az "stb" menekulo utvonal a paragrafusok ketharmadanal. Ha 
viszont a felsorolas helyett funkcionalis definiciot adnanak (pl. "A 
magyar abc a magyar szavak irasahoz hasznalt betuk osszessege. A 44 
kisbetu sorrendje: .... A 44 nagybetu sorrendje: ... "), akkor nem
kellene ilyen konstrukcio, hogy az x meg a w idegen betu a 11. 
paragrafusban, aminek a halmazelmeleti onellentmodasat mar irtam.


Udv,
marky