Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1841
Copyright (C) HIX
2002-05-31
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Elforgatas (mind)  6 sor     (cikkei)
2 Re: feketelyuk, Starters (mind)  173 sor     (cikkei)
3 Re: hangsebesseg (mind)  39 sor     (cikkei)
4 Valasz (mind)  51 sor     (cikkei)
5 Re: Gravitacios hatas sebessege (mind)  6 sor     (cikkei)
6 Re: *** HIX TUDOMANY *** #1840 (mind)  26 sor     (cikkei)
7 Re: orokmozgo (mind)  52 sor     (cikkei)
8 Re: Nibiru (mind)  15 sor     (cikkei)
9 Re: Fekete lyuk, sebesseg (mind)  24 sor     (cikkei)
10 Re: funyiras (mind)  5 sor     (cikkei)
11 az elforgatas kiforgatasa (mind)  35 sor     (cikkei)

+ - Re: Elforgatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Koszonom a tobb valaszt az elforgatasos kerdesemre. Nagyon erdekesek is voltak.
 :)

Udv: Endre
+ - Re: feketelyuk, Starters (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Starters

> >ilyen szuperkemeny anyagot meg ebben a leptekben sem
> >tekinthetunk folyekonynak, ezert szerintem legfeljebb
kicsit
> >ovalis a vegeredmeny, de nem torusz. Ez persze
> Egy normal bolygo (pl. a Hold) mar boven folyekonynak
tekintheto. A
> csillagok belseje is. A fekete lyukrol nem tudjuk.
> A lyuk anyaga, ha all, egyetlen pont. Szerintem ha forog,
akkor sem
> "kenodhet" szet, akkor viszont csakis vegtelenul vekony (1
dimenzios)
> gyuru lehet, amelynek az atmeroje a benne levo anyagtol es
a forgas
> sebessegetol fugg. Az esemenyhorizont talan lehet ovalis
is...

Ha a feketelyuk anyaga teljes egeszeben megvaltozik, tehat
pl. egyaltalan nem
korpuszkularis jellegu, akkor elvileg meg kellene szunnie a
tomegenek (tehat
annihilalodik), akkor meg egy brutalis nagy
gammasugarrobbanas es kesz, nincs tobbe
egitest, nincs tobbe tomegvonzas, nincsen tobbe objektum.
Ha van, akkor az ugyanolyan korpuszkularis, mert csak igy
lehet tomegvonzasa, tehat
_tudhatjuk_, hogy milyen lehet az esemenyhorizonton belul.
Az anyag ugyanugy anyag
ott, valoszinuleg tulnyomoreszt neutronok, errol pedig
tudjuk, hogy szuperkemeny,
tehat torusz mar bajosan lehet, legfeljebb ovalis, ahogy
mondtad.
Az esemenyhorizont csupan attol van ott, mert a feny nem jon
kijjebb annal a
tavolsagnal. De maga az esemenyhorizont-definicio mar
elavult, mivel tudjuk, hogy a
gravitacios ter kijon, a tomeghatas megnyilvanul, azt nem
zarja be, tehat igenis
_hozzajutunk informaciokhoz_ a feketelyuk belsejebol, az
esemenyhorizonton
belulrol. Ami igy nem is esemenyhorizont, legfeljebb
elektromagneses spektrumban es
anyagi szempontbol, de nem informaciosan. Ugyanakkor
valoszinutlen, hogy a
gravitacios ter ugyanugy gorbul, mint az elektromagneses
hullam, mivel igy akkor
mondjuk egy a Nap mogott lathato kozeli csillag, ahogy
megkettozodni latszik a
fenye es mondjuk ket helyen vagy egy gyuru menten latszodik,
akkor a
tomegvonzasanak is meg kellene tobbszorozodnie. Ez
valoszinutlen. Tehat a
feketelyuk gravitacios tere nem egy pontszeru tomegnek kell
hogy mutassa a
feketelyukat, hanem egy valamilyen atmerovel rendelkezo
extremnagytomegu testnek.
Ez pedig megtovabb noveli a gravitacios ter
informaciotartalmat, amit egy
kepzeletbeli gravitacios detektorral elemezni lehetne. Ezt
csak ugy felig
kiterokent, de ahhoz kapcsolodoan is, hogy "az
esemenyhorizonton belul nem tudjuk".
De tudhatjuk.

> >Annyira, hogy a lenyegre meg mindig emlekszem. Az elmelet

> >szerint tehat: mivel az anyag nagy nyomason
annihilalodik,
> Ez Neked mit jelent ?

Azt jelenti, hogy mivel a feketelyuk mint esemenyhorizonttal
rendelkezo
neutroncsillag belseje fele haladva csokken ugyan a
gravitacio, de no a nyomas.
Tehat belul nagyobb a nyomas, mint kivul. Elgondolhato tehat
egy tomeg-hatarertek,
amelynel a feketelyuk egy belso resze annihilalodik, tehat
ureges lesz es
fenykvantumokkal lesz teli. Nem jelent mast: ezt. Es meg egy
erdekes hatarerteket,
amikor a feketelyuk neha visszavalt neutroncsillagallapotba,
ha a kezdeti csillag
eppen akkora tomegu volt.

> >el lehet gondolni, hogy a feketelyukak belsejeben az
anyag
> >annihilalodik, tehat egy ureg keletlezik, amely
> >gyakorlatilag nagyon nagy surusegu fennyel van tele,
> Lehet, csak az anyagnak ezt az allapotat meg nem ismerjuk.

Amit nem ismerunk, az nem letezik. Csak az letezik, amit
ismerunk. Csak arrol
tudunk ugyanis beszelni.

> >annihilaciot koveto brutalisan nagy energiaval, az ureg
> >hatara pedig az a belso horizont, ahol mar nem tortent
meg
> >az annihilacio, ertelemszeruen neutronokbol all. A feny
egy
> Biztos, hogy ott meg vannak neutronok ? Lehet, hogy mar
regen
> felbomlottak!

Neee, pliiz. Ertelemszeru, hogy lesz egy felulet, amely
attol van ott, hogy OTT mar
nem annihilalodtak a neutronok.

> >resze, mivel az uregben mar joval kisebb merteku a
> >gravitacio (ha nem nulla), ha atjut a neutronhejon a
> A gravitacio nagyon gyorsan valtozik, gyakorlatilag a
"pontbol" kijutva
> rogton hihetetlenul nagy (lehet), majd kifele csokken(het)
es az
> esemnyhorizont utan mar a feny ki tud szabadulni. Hogy a
"ponton" belul
> mi van...

Ehhez kapcsolodik a fenti hosszabb bekezdesem a gravitacio
informaciotartalmarol.
Gravitacios szempontbol a feketelyuk nem szingularitas, nem
pont, amennyiben
kovetjuk a gondolatmenetet, miszerint megvaltozott
(ismeretlen modon, hat az mar
tudomanytalan) anyag vonz, tehat mar nincs feketelyuk,
amirol beszelhetnenk. Csak
elektromagneses stb. szempontbol.

> >felszinre, ott egyfajta fenyoceankent hompolyog,
amennyiben
> >a sebessege nem elegendo a csillag elhagyasahoz. Ha
> Lehet, erdekes elmelet, de nehez bizonyitani.

Azt, hogy az anyag megvaltozik (de hogyan???), de valamilyen
csoda folytan meg
mindig van tomege, van gravitacioja, sokkal nehezebb
bizonyitani. Occam borostaja..

> >elegendo, akkor meg mindig neutroncsillagrol beszelunk,
es
> >szamos neutroncsillag egykor talan mar
feketelyuk-allapotban
> >is tartozkodott, csak az annihilaciot kovetoen annyit
> >vesztett a tomegebol (hatareset), hogy visszakerult a
> Szerintem nem, mert a fekete lyuk kialakulasahoz eleg nagy
csillag kell
> (Nap x 10), a parolgasa viszont eleg kicsi es hiaba
csokken le a tomege
> pl. a Nap tomege ala, kozben olyan allapotba kerult, hogy
nem alakul
> vissza.

Reszletkerdes. Ha van ilyen allapotvaltogato
feketelyuk/neutroncsillag, nagyon
ritka lehet, nem erdemes foglalkozni vele.

> >neutroncsillag-allapotba es igy hizik tovabb addig, amig
> >ujra eleg nagy tomegu nem lesz ahhoz, hogy onmagaba
forduljon.
> Mitol hizik ??? A csillagok inkabb fogyni szoktak!

:) Lattal mar parolgo neutroncsillagot? Es feketelyukat?
Ezek mindent bevonzanak,
de szinte semmit sem sugaroznak ki. A feketelyuk a
tomegvonzasan kivul valoban
SEMMIT. Tehat hizik.

Sorlimit miatt folyt kov. holnap.. :( Eleg kicsi ez a 199
sor/nap.

Endre

@@@ ha ugyesebben tordelsz (72 karakter / sor) akkor elegendo. @@@
+ - Re: hangsebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves From!

Hogyan is lehetne hajszalpontosan tudni a hang sebesseget? Hiszen azt a
legnyomas, a homerseklet, a paratartalom is befolyasolja, sot ha nem
csalodom, akkor a hang magassaga, es intenzitasa is befolyasolhatja, mivel a
levego rezgesei koran sem linearisak. (Egy nagyon eros, vagy nagyon magas
hang felfoghato magasabb homerseklet jelekent is, leven a hang is, es a
homerseklet is molekularis mozgas.) Igy az adott kornyezetben vegzett
meresek oly mertekben egyediek, hogy a kornyezetek korrekt rekonstrukcioja
nem biztosithato (szabad teren legalabb is). A jelenlegi egyszerre
csapadekos, es napsuteses szeles idoben a kornyezeti feltetelek akar
meterenkent is eszrevehetoen valtozhatnak, kulonosen ha a tereptargyak is
valtozatosak. Igy a valtozatossag sokkal inkabb jellemzoje a
hangsebessegnek, mint sem azt tablazatban rogzitheto lenne. Ugy gondolom, a
nedvesseg ketfele keppen is befolyasolja a hangsebesseget. A gaz allapotu
vizmolekulak konnyebbek, mozgekonyabbak, ezert gyorsitjak a hangot.
Ugyanakkor a kicsapodott kodcseppek a molekulakhoz kepest nagytomeguek, es
lassitjak, sot elnyelik a hangot. Na ezt add ossze!

A denevereket ez feltehetoen nem nagyon zavarja, mert nincs szukseguk nagy
pontossagra. Minket sem zavar a latasban kulonosebben, ha a szemmertekunk
nem teljesen pontos, sot peldaul viz alatt kifejezetten rossz. Ettol meg meg
tudunk fogni peldaul egy viz alatt levo poharat a mosogatoban. Maximum
turkalni kell egy kicsit a vizben.

Igy az ultrahangos tajekozodasban is allando keresesre, es korrekciokra van
szukseg, es csak az egeszen kozeli targyakhoz valo viszonyitasok valhatnak
pontossa. A denever szamara egy 29 meterre levo rovar eppen olyan statuszu,
mit a 30 meterre levo. Ha ez alapjan raveti magat, akkor bizonnyal kozelebb
is kerul hozza, es amikor 3 cm-re megkozeliti, akkorra ez a ultrahang
pontatlansagi hiba csupan 1 mm-es bizonytalansagot tesz ki.

A hang terjedes valtozasai egyebkent nem csupan zavaroak lehetnek a denever
szamara, hanem egyben informaciokkal is szolgal, felteve, ha kepesek a
deneverek ennek kinyeresere. Hiszen a visszaverodo hangok torzulasai a
levego mindenkori allapotat, mozgasat is hatekonyan mutatjak, amelyek
figyelembe vetelere nagy szukseguk van a repulesuk kozben.

Udv: Takacs Feri
+ - Valasz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

Kedves Zoli !

>Kaotikus rendszer labilis allapotaiba jutva rendkivul erzekenyen
>reagalva kulso hatasokra - 'dont', hogy merre mozduljon tovabb.
Nem ketelkedem. Egeszen mas azonban a dolgozatban feltuntetett eset.
Egyszeruen a tomeg es a ter kolcsonhatasarol van szo. Habar csak egy ingarol 
van szo, mondanivaloja sokkal tobb mint gondolnank.
  Ahogy ertesultem, a ter korforgas hatasat mar mertek az 1920-as evekben, 
egy orosz kutato, ugyancsak evekig mert egy magyar fizikus, a nevuket is meg 
fogom kapni rovidesen.
E hatason kivul az aszimetrikus rendszer melynek korsikja vizszintes 
rendkivul erzekeny a legkor mozgasa altal keltett dinamikus gr.hatasokra. 
Ezt Dezso is az o ingajaval igazolni tudja.

>Szerintem folyamatosan, egyszerre tobben is, egy csomo szempontot
>megemlitettunk, felelevenitettunk, amibol levonhattad
>volna a kovetkeztetest magad.
Le vontam. Szakmai tapasztalatlansag. Habar a leirottak valosak, semmi koze 
a kaotikus rendszerekhez. Akkora zajban Eotvosek sem tudtak volna merni.
Az pedig hogy ok nem mertek hasonlokat, csak annak az eredmenye, hogy nem 
mertek allando jelleggel (automatikus, vagy elektromos megfigyelessel) egy 
bizonyos ponton. (honapokig, evekig)

 > Az ingaid kreativitasod tanusitjak. Mindenkeppen kuriozumok,
Habar ahogy irtam, masok is merecsgeltek evekkel ezelott, a felhozott tema 
ismeretlen. Pedig egy magyar Lukacs Bela nevezetu fizikus is a ter kvantum 
elmeleti munkassagat mar bemutatta a NASA-nak.

>Honnan vetted ?  Elengedett kormannyal is tudok bringazni,
Nem ketelkedem. Hanyat estel, mig megtanultal? :-) De hat biztos, hogy rolad 
volt szo? Egy kormozgast vegzo tomegrol esett szo, amely tomegnek terkavaro 
efektusa (hatasa) lehet. Valahol itt nem lattal kulombseget az 
egyenesvonalu, egyenletes es az egyenletes kormozgas kozott.

  Mizsei Janos az orokmozgo "trefasan" felvetett letet mutatja be.
Valojaban melyik is a tomeg valodi nyugalmi allapota? A foldfelszini mozgas, 
vagy az inga tomegeinek korforgasa? Es melyik az a pont, amihez viszonyitni 
tudnank.
Termeszetes par gramm-os tomeg nem termel energiat, de kivancsi lennek par 
tonnara. Annyi energiat mar termelne, hogy egy buzaszemet felemeljen. :-)
Ne feledjuk, hogy az inga mozgasa a ter es a tomeg kolcsonhatasa, azoke a 
tomegeke, melyek fuggetlenek a fold tomege altal okozott gr. gyors. 
erteketol. A ter altal mozgatott tomegek pedig kis energiaszintuek. Ki is 
mondta?:
  "Adjatok egy kulso pontot es elmozditom a Foldet..."
A fold pedig sajat felszini g ertekehez viszonyitva nem is olyan kis 
nagysagrandu tomeg ertek, de csak a terhez viszonyitva kis erok hatasara is 
konnyen palyat modosithat. (bolygo hatasok, stb.).
   Udv. Csaba.
+ - Re: Gravitacios hatas sebessege (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A gravitációs hatás is a vákuumbeli fénysebességgel terjed (természetesen ez se
m terjedhet annál gyorsabban). Sajnos megméréséről nem tudok, problémát ok
ozhat igen gyenge volta, meg ugye gyorsasága, de végülis a gravitációs állandót
 és a fénysebességet elég jól lehet mérni laboratóriumban (tapasztalat:).

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line29.dial.bme.hu)
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #1840 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

/*
Funyiras ugy kapcsan felmerult az ultranhangos dolog. Mivel lehet
ultrahangot
kelteni, illetve detektalni? Gondolom a bolti mikrofont/hangszoro paros
nem
jo, mert azt max 20 kHz-is meretezik. Honnan lehet beszerezni, ami e
folott
tud adni/venni? Mondjuk elerheto aron, mert sajnos Mr. Krozus nem volt a
csaladunk tagja.
*/

Olyan 1500ft korul van egy ultrahangra kihegyezett vevo, ado paros.

/*
Masreszt milyen tartomanyban "jatszhatok", ha nem akarom a kornyek
osszes
kutyajat magamra haragitani? Meg persze a denevereket sem, bar szerintem
azok
nincsenek felenk, mert a permetezes kinyirta oket. :-(((
*/

A fenti adonak es vevonek 40kHz-en van az onrezgesi frekvenciaja, itt a
legerzekenyebb. 

udv
Csaba
+ - Re: orokmozgo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

BS gravitacio: 02.05.30. Sarkadi Dezso a vonalban,
Tisztelettel udvozlok mindenkit...
Mizsei Janos irja majus 27-en
> Hat kedves tudosok, altudosok, ennyi a trefa, es most komolyra forditva a
>szot, meg senki sem valaszolt miert is forog a mehanikus szerkezet,
>mindenfele elektromos vagy magneses segitseg nelkul?
> Vagy mar ezt is tanitjak az iskolaban?? :-)
> Udv Csaba.
Tanitjak. Azert forog, mert orokmozgo. Gyorsan epiteni kell egy nagyobbat, es e
lkezdeni a halozatba valo energiataplalast. Hat kedves tudosok, altudosok, enny
i a trefa, es most komolyra forditva a szot, meg senki sem valaszolt miert is n
incs egyetlen ilyen energiatermelo
szerkezet sem a magyar, sem a roman villamosmuvek halozataban.....
Janos   Valasz tolem: Sarkadi Dezso:
Jo lenne definialni, mi az orokmozgo, a hidrogen atom Bohr modellje ota tudjuk,
 hogy az elektronok az atomokban orokmozgok. Orokmozgok tehat leteznek.
Energiatermelesre alkalmas orokmozgo: ez mar izgalmasabb
kerdes. Az orokmozgo szolgaltathat onnan energiat, amely gyakorlatilag kimerith
etetlen. Peldaul a naperomu, szeleromu, hullameromu a tengereken, atomeromu, st
b.
Mi lehet meg elvileg kifogyhatalan energia forras: a tengerviz hoenergiaja, de 
a teljes UNIVERZUM is tartalmaz
gyakorlatilag kimerithetetlen energiat. Itt a termodinamika altal megszabott fe
ltetelt kell biztositani: kell kazan es huto.
A vakuumenergia meg izgalmasabb. A vakuumnak nagy energiaja lehet a kvantumelek
trodinamika szerint. De a vakuum homerseklete definicio szerint zerus. A vakuum
ot a termodinamika nem tudja kezelni. De az energiatermeles feltetele ugy is me
gfogalmazhato, hogy legyen egy magasabb energiaju kazan es egy alacsonyabb
energiaju huto. Kerdes, a vakuum energiaja mekkora lehet,
hasznalhato-e kazannak vagy hutonek?
Ismerek olyan kiserletet, amit sajat szememmel lattam,
amely kiserletben a vakuum vagy hutokent vagy kazankent
viselkedik. Ranezesre nem eldontheto. Mai fizikai ismereteink szerint nem lehet
 mas magyarazat.
De piciny energiat termel a szerkezet.
Nagy Csaba baratom is talalt olyan megoldast, ami
piciny energiat termel, (idoszakosan). Kerdes, hogy szelenergiat,napenergiat, g
ravitacios energiat, vagy valami mas forrasu energiat termel. Lehet, hogy Csaba
 forgo ingaja energia termeleseben a vakuum is reszt vesz, mint kazan, vagy hut
o. Meg kell vizsgalni...
Van meg egyszeru kifogyhatalan energiaforras:
a ter elektromagnesesen hullamokkal szennyezett,
be kell fogni a ter EM energiajat. Masik lehetoseg:
a talaj es altalaban a kornyezetunk teli van mechanikai
rezgesekkel, ezt is gyakorlatilag kifogyhatalan energia-forras. Kerdes: Tehat m
i az orokmozgo????
Uj: Magyar nyelven letoltheto a BS gravitacios kiserlet:
http://www.geocities.com/fhunman/newgrav.zip
Honlapom: http://www.geocities.com/fhunman/
Udvozlettel Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)
+ - Re: Nibiru (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Endre irja:
 >Koordinatakat is irnak, tehat aki hozza tud ferni megfelelo tavcsohoz az 
nagyon
 >jo lenne, ha par honap mulva megtenne es tajekoztatna minket.

Szivesen megteszem, amennyiben megadod az
augusztusra, szeptemberre vonatkozo koordinatakat.
Eredmenyre azonban nem szamitok, mivel nem igazan
megbizhatoak azok a hirforrasok, amelyek a Napot es
a Holdat is bolygonak tekintik.

Udvozlettel
Kalman
+ - Re: Fekete lyuk, sebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ha a gyorsulas akkora, hogy 
>idoegyseg alatt fenysebessegig valo sebessegvaltozast idez 
>elo, akkor az idoegyseg mulva a sebesseg fenysebesseg 
>lesz, es ekkor mar mindegy hogy a gyorsulas, vagy a 
>sebesseg eri el a fenysebesseget.
>Nem olyan bonyolult ez. 

Micsoda optimizmus! :) Ahhoz, hogy valami idoegyseg alatt
elerje a fenysebesseget, idoegyseg alatt kene vegtelen 
tomeguve kinonie magat, ami pedig nem mehet veges 
energiaval gyorsitva.
Az anyag ugyanis annal tehetetlenebbul reagal a 
noszogatasra, minel kozelebb van c-hez.
Amugy a feketelyukak veges anyagmennyisegbol keletkeznek,
es messzirol kozonseges tergorbuletu tomegnek tunnek,
akar a csillagok. Honnan is volna igy masok c-re
gyorsitasahoz vegtelen energiajuk ?
A c-nel nagyobb szokesi sebesseg csak az esemenyhorizonton 
belulre vonatkoztatott kinti kovetkeztetes, amirol
semmit nem tud, aki belulre kerult. Szamara nem merheto, 
nem eszlelheto ez, csak az, hogy kijutni nem tud, mert 
szamara vegtelenne valt a kiut.

Udv: zoli
+ - Re: funyiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TV-ben szoktam latni csikos fuves focipalyat.
Asszem kockas is van. Gondolom automata funyirogepek 
eltevelyedese ellen talaltak ezt ki, vagy tevedek ?

Udv: zoli
+ - az elforgatas kiforgatasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Endre:
>Szerintetek hogyan lehet elforgatni egy barmilyen testet a
>sajat tengelye korul anelkul, hogy azt legellenallas
>kihasznalasaval (vagy raketaelv urallomas eseteben, tehat
>pici fuvokakkal) tennenk?

Tegnap kollabalt egy szerver, igy nem juthatott el idaig a 
levelem, es el is veszett, ha jol sejtem.
A dolog viszont annyira fontos, hogy ujra megirom.

Szoval barmilyen testet ugy is megforgathatunk fuvoka
nelkul, hogy felemeljuk a deszka veget, hogy
leguruljon. Ha nem forgastest a barmilyen test, akkor
a deszkan legyenek hornyok es domborulatok, hogy
a csuszasmentes gordules biztositott legyen.

Ha volna olyan megszoritas, hogy a testet az erintese 
nelkul kell megforgatni, akkor lebego testnel ez
megoldhato, de maskepp.
Szigetelo anyagu test korul korozzunk sztatikusan 
toltott palcaval. A toltesmegosztast es az anyag
vill. ellenallasat kihasznalva megforgathato
igy  a barmilyen test.
Ha vezeto anyagu a barmilyen test, akorul
pedig magneses palcaval korozzunk, s a fellepo
orvenyaram miatt kenytelen forogni. 
(test koruli armaturaba szerelt elektromagnesekkel is 
is lehet a testet forgatni, erintese nelkul.)

Csodalkoztam, hogy a korabbi eszmecserek nem barmilyen, 
hanem specialis testekrol szoltak nagyreszt, megpedig  
ureges testekrol, melyekbe raadasul veletlenul epp 
beleillik egy vagy tobb villanymotor. Ugy kerem konnyu !

Udv: 

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS