Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1273
Copyright (C) HIX
2000-10-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 fuggveny (mind)  31 sor     (cikkei)
2 Optimization Algorithm based on Stochastic Sensit (mind)  76 sor     (cikkei)
3 anyagszerkezet (mind)  10 sor     (cikkei)
4 gondolkodo kovek (mind)  58 sor     (cikkei)
5 cel es ok (mind)  68 sor     (cikkei)
6 Re : A 47 Hz-rol jutott eszembe... (mind)  41 sor     (cikkei)
7 Re: dinoszauruszok (mind)  43 sor     (cikkei)
8 Egy erdekes anyagszerkezet... (mind)  14 sor     (cikkei)
9 Csendgep (mind)  29 sor     (cikkei)
10 sokszog felbontasa (mind)  41 sor     (cikkei)

+ - fuggveny (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Janos ) irta:

>> A fuggveny: ket halmaz elemei kozotti kolcsonosen egyertelmu
>>hozzarendeles.
                                        ^^^^^^^^^^^
>Az nem szukseges, hogy kolcsonosen egyertelmu legyen, lasd y=x^2.

>Egyebkent a tobberteku fuggvenyek is elkepzelhetoek, ugy,
>hogy az ertekkeszlet nem szamokbol, hanem szamhalmazokbol all
>Ettol meg egyertelmu maradhat a hozzarendeles.

Udv.:P.S.


Igy van, a "kolcsonos" szo nem kell. Az "egyertelmu" a fontos.
Tehat az y=0 is fuggveny, az y=x^2 is, a gyok x is.

Ez az eredmenye, ha az ember tul preciz akar lenni :-)
Koszi a mateklecket.
Janos


p.s.:Mindazonaltal ha a "kolcsonos" is teljesul, akkor konnyebb a helyzet az
inverz fuggvennyel.
Ha nem teljesul, akkor az osszefugges inverzenek megallapitasakor vigyazni
kell az ertekkeszlettel meg az ertelmezesi tartomannyal, nem eleg egyszeruen
folcserelni oket. Az inverz fgv egyszeruen nyerheto grafikusan, a gorbe y=x
re tukrozesevel. Ha a kolcsonosseg nincs meg, akkor a tukrozes soran kapott
osszefugges tobberteku lesz, ezt relacionak hivjak, szigoruan veve ez nem
fuggveny, bar hallottam mar tobberteku fuggvenynek nevezni.
J.
+ - Optimization Algorithm based on Stochastic Sensit (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

X-Listname: A kemometriai szakcsoport vezetosegenek kommunikacio foruma

Idopont:   2000. november 3., pentek, 13.05
Helyszin:  065 eloado


*************************************************************************
An Optimization Algorithm based on Stochastic Sensitivity Analysis
 
H. Okano (IBM Tokyo Research Lab.) and M. Koda (University of Tsukuba)
*************************************************************************


                           ABSTRACT
A new optimization algorithm based on stochastic sensitivity analysis,
referred to as Stochastic Noise Reaction (SNR), is proposed for a
minimization of general objective functions. Unlike the conventional 
gradient methods, SNR does not require explicit differentiation of 
the objective function (i.e. sensitivity information) in estimating 
a descent direction while it levels sensitivity information around a 
current solution using the artificial noise injected to independent 
variables of the function, and thus it has a potential to jump and 
escape from falling into local minima. Performances of SNR algorithm 
are numerically experimented using tanh(x)**2 and logical XOR functions 
and compared with other stochastic algorithms, e.g. Simulated Annealing 
(SA). A study based on fractal analysis is also illustrated. 

Given an objective function f(x) where x is n-dimensional real vector,
SNR minimizes f(x) based on a gradient method in which a descent 
direction is estimated as an average value of a product of f(x) and 
artificial noise injected to each component of x. Instead of line 
search, SNR uses fixed step as it levels sensitivity information of 
the objective function around a current solution.

Due to its stochastic charcteristics, SNR can estimate a descent 
direction if the sensitivity of a current solution is nonzero, while 
it stays at the same solution if the sensitivity is nil.
An experiment with tanh(x)**2 clearly shows this property of SNR.
SNR is also applied to an XOR function which models a learning of 
XOR patterns by a three-layer neural network, and it is shown that 
SNR minimizes the XOR function under appropriate conditions. 
SNR is also compared with SA by using XOR function and it is shown 
that SNR and SA achieve the same performance.

It is important to understand the performance of the algorithm
with respect to the characteristics of objective functions.
Based on techniques for computing fractal dimensions, characteristics
of functions can be quantitatively measured by a fractal analysis.
For a preliminary numerical study, SNR and SA are applied to various 
one-dimensional fractal functions (i.e., fractional Brownian motions) 
and analyzed in conjuction with their fractal dimensions. 
The results show that SNR performs better than SA and SNR's performance 
does not depend much on fractal dimensions. This implies that SNR can 
find good local minima even if the landscape of the objective function 
is harsh.

About the speaker

Masato Koda is a Professor at Institute of Policy and
Planning Sciences, University of Tsukuba, Japan. Prior to joining
Tsukuba University in 1998, he was a Research Staff Member at IBM
Tokyo Research Laboratory, and managed several research groups and
consulted with Japanese government and private companies. During
1988 and 1989, he was assigned and worked at IBM T.J. Watson Research
Center. His current research interests emphasize innovative methods
of data mining and knowledge discovery, which include learning
algorithms for stochastic neural networks. He is a fellow
of the Operations Research Society of Japan. 

He received his Dr. Eng. from the University of Tokyo in
1976. He was on the faculty of California Institute of Technology
from 1976 till 1978, and an Associate Professor at the University
of Tokyo from 1978 through 1982.  

-- 
Reply mail to: 
+ - anyagszerkezet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ceyra:
ez egy elelgge sejtelmes, korulbelul 50-100 evvel ezelotti fizikara
tamaszkodo, nepszerusito irodalom stilusaban megirt pongyola, sejtelmes,
miszticizalt fantasztikum.

kerunk istentol, javitott, bovitett, modernizalt, es szaknyelven irott
szoveget.
nem lehetne-e esetlegesen, hogy isten Hawking-gal beszelne helyetted?:)

kosz: math
+ - gondolkodo kovek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli:

>Az en esetem annyiban tamadhatobb, hogy keptelen lennek kiszamitani
>mekkora valoszinuseggel alakulna ki vulkani jelenseg kovetkezteben
>egy veletlenszeruen letrejott kvantumszamitogep.
bizonytalan, illetve nagyonkis valoszinusegu esetek kutatasaval a
tudomany aligha jut elorebb. viszont te nyugodtan kutathatod, es siker
eseteben prezentalhatod az eredmenyeidet. megvan annak a modja, hogyan
lehet meggyozni a tudosokat eleg valoszinutlen doglokrol is.

>Sziklas hegyvidekeken elo, kiugroan magas eletkort megert
>emberek szokasait, eletkorulmenyeit alaposan vizsgalni, vajon
>nincs-e a hatterben a keresett ko ?
ezek es elobbi kiserleteid nem elegge egyszeruek ahhoz, hogy ezzel
lehessenkezdeni a vizsgalatot.

>Sajnos itt is hasonlo a problema, mint a SETI kutatasoknal.
>Milyen hullamhosszokon vizsgalodjunk, milyen iranyokra koncentraltan,
>magam sem tudom.
1) A SETI kutatast en nem neveznem kifejezetten tudomanyos elmeletnek.
inkabb egy vallalkozas, amelyet tudosok vegeznek. valojaban nem
nagyonlehet megbecsulni, hogy van-e a dolognak alapja. mindenesetre
legalabbis van eeg jo, tudomanyosan elfogadott modja annak, ahogyan mas
bolygok es azokon elet keletkezhet. tehat itt nemigen van szo
elmeletujitasrol.
2) a SETI kutatasonkal legalabb a kommunikacio kozege, a radiosugarzas
rogzitett. ezert gondoltam, hogy radioval, magnoal, kovekkel te is
kiserletezhetnel. velemenyem szerint azert nem teszed ezt emg, mert
magad nem hiszed az elkepzelesedet, csupan jo eljatszadozni a
gondolattal, de a cafolattol felsz.

>Kell legyen. Vannak ismert konkret nem-mechanikai effektusok, melyek
>a technikaban adattarolasra alkalmasak. Kezdve a ferritgyurus
>memoriatol, a p-n atmeneteken at az amorf felvezetos memoriakig
>ill. folytatva a sort a hologrammal, vagy a szupravezetessel.
>Ugy gondolom, hogy ezek a mechanizmusok spontan elszortan
>eppugy letezhetnek a termeszetben, mint az a rengeteg vegyulet,
>melyet manapsag mestersegesen allitunk elo, es kizarolagosan emberi
>produktumnak veljuk.
1) ezek a mechanizmusok nincsenek meg mervado szamban a termeszetben
2) tessek mikroszkoppal kutatni oket koveken, ha komolyan elmeletnek
mondod elkepzelesedet

>De hivatkozhatok meg szivacsos kozetekben csapdaba rekedt nemesgaz
>atomokra is, melyek uregrol-uregre vandoroltathatoak, es pillanatnyi
>helyuk jelenti a megorizni szukseges informaciot.
>( Itt Maxwell demona kezeli a zarkak ajtajait. :)
1) konkret elmelet
2) tessek kutatni!

>Hacsak nem dermedo lavaban zajlik le az eleinte *gyorsitott*, kesobb
>pedig befagyo evoluciojuk - hiszen a magas homerseklet miatt
>idoegyseg alatt rendkivul nagyszamu utkozes zajlik ott az atomok
kozott.
szimulated annealing. csakhogy ennek a celfuggvenye az energiaminimum,
ez nem fog tudatot letrehozni, hanem szep szabalyos kristalyokat.

math
+ - cel es ok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]:

>A legolcsobb megoldas azt allitani, hogy a cel 'kialakulasa' a
>veletlen kovetkezmenye. Raadasul cafolni sem lehet, mivel ez nem egy
>pozitiv, ellenorizheto allitas.
a legolcsobb dolog egy egzaktulmegfogalmazott elmelet eseteben annak
primitiv, vulgaris felreertelemzesevel hadakozni. az valoban nem pozitiv
ellenorizheto allitas. de az, hogy az egzakt elmelet helyett primitiv
ertelemzessel vitatkozol, csak magadat minositi.
mellekesen megkerdeznem, hogy tanultal-e valoszinusegszamitast. vajon a
valoszinusegszamitas eredmenyei egy veletlen folyamat eseteben nem adnak
ellenorizheto kovetkezmenyeket? szoval meg a primitiv ertelmezesedbol is
helytelenul kovetkeztettel. ucsitszja, ucsitszja, ucsitszja.:)

>En sem mondom, hogy az ok-okozati osszefuggest a celszeruseg
megszunteti.
>Errol szo sincs. Viszont amig egy egyszeru oksagi rendszer kielegitoen
>leirhato ok-okozati alapon, addig az altalam celszerunek nevezett
>rendszerek leirasanal, az oksag mellett megjelenik egy ujabb
tulajdonsag:
>a cel.
vegyunk egy rendszert, amiben ervenyesul az oksag elv. az oksag elv
teljes mertekben determinalja a rendszert. vagyunk ehhez a
rendszermodellhez meg egy tenyezot, a celt. ket eset eheteseges:
1) a cel maskeppen determinalja a rendszert, akkor inkonzisztens
rendszerhez jutottunk. ez nem ertelmes.
2) a cel az oksagi determinacioval teljes mertekben azonos modon
determinalja a rendszert, akkor a cel bevezetese egy ertelmetlen
metafizikai szelhamossag volt, mert semmi ellenorizheto nincs benne,
tehat nem voltal tudomanyos, nem voltal racionalis, nem voltal ertelmes.

>Tehat, probaljuk meg a fizikat a rendszerhez
>igazitani. Ahhoz, hogy a cel hatni tudjon, az szukseges, hogy
valamilyen
>fizikai kapcsolat legyen kozte es a JELEN-ben levo rendszer kozott. Ez
a
>feltetelezes vezet a 4. dimenzo menti kiterjedeshez. Ennek tudtommal
elvi
>akadalya nincs.
ok, kerjuk a fizikai kapcsolat fizikai szintu modelljet (pl. idoben
visszacsatolt diffegyenletrendszer formajaban)

>Hogy elviekben mit jelent, fent leirtam. Hogy gyakorlatilag hogy 'nez
ki',
>arrol fogalmam sincs. Az teny, hogy egy ilyen kiterjedes feltetelezese
>praktikus, es sok problemat leegyszerusit, megold. Hogy 'fizikailag'
>hogyan mukodik egy ilyen rendszer, azt csak akkor fogjuk megerteni, ha
mar
>teljesen 'kezunkben lesz' az anyagvilag (pl. egyesitett terelmelet).
:) a szelhamossag anatomiaja. homalyosan leirok valamit, konkretan nem
vagyok hajlando, de azert azt allitom, hogy az elgondolas konkretan old
meg dolgokat.

>Gondolj bele: A vitaindito allitasom az volt, hogy a 3 terdimenziobol
az
>idodimenzio erzekelhetetlen. Az, amit az anyag nem erzekel, nem is
lehet
>ra hatassal. Tehat, az idodimenzio megalkotasa, 'krealasa' (pontos a
>kifejezes, hiszen az erzekszervileg nem erzekelheto dimenzio bevezetese
>lenyegeben egy onkentes lepes volt) anyagi oksagi alapon nem
>tortenhetetett. Ez egy egyenes, szigoru kovetkeztetes. Kibujni alola
>hasonlo, egyenes (linearis) gondolatmenettel nem lehet.
kar, hogy a szigoru kovetkeztetesedet senki nem fogadta el, es mindenki
cafolasnak tekinti az ellene felhozott peldakat. nem furcsa ez egy
kicsit?:) nemolyan szigoru ez a kovetkeztetes, a te felszines
gondolkodasod szerint az, mert a te gondolkodasod idaig terjed.

math
+ - Re : A 47 Hz-rol jutott eszembe... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi !


Endre (  ) irta :

> A 47 Hz temaban folyo levelezes eszembe juttatott egy nehany eve
> a teveben bemutatott dokumentumfilmet. "Egy titokzatos ferfi"
> volt a cime, es bizonyos Fe'su:s Gyo:rgy-rol szolt, aki a hatvanas
> evekben lehet, hogy feltalalt egy szerkezetet, amit leginkabb
> csendgepnek nevezhetnenk, esetleg csendfegyvernek. A filmben
> tanukent megszolalt Sas Elemer fizikus es dr. Popper Peter

Emlekszem, en is lattam a filmet.
A valodisagan en is eltoprengtem annak idejen.
Az evre mar pontosan nem emlekszem, hogy mikor sugaroztak,
de azt megjegyeztem, hogy a datum 19xx.04.01 alaku volt
( ismetlesrol nem tudok ).
Mivel az adasnak nem volt visszhangja, ezert reszben
ez is a feltetelezesemet igazolta.


> Peldaul egy legkalapacs mukodtetesevel,
> amely oriasi energiaval bocsat ki hanghullamokat, tonkrezuzva
> ezzel a beszelgeto felek kozotti levego longitudinalis hullamait.
> De hogy lesz ebbol csend? Noveljuk a nagyenergiaju hangforras
> frekvenciajat annyira, hogy elerje az ultrahang-tartomanyt.
> Lehet, hogy rosszul gondolom, de ekkor maga a hangforras mar
> nem lesz hallhato a frekvenciaja miatt, ugyanakkor minden mas
> levego-rezgetes utjan torteno informaciocseret lehetetlenne tesz
> az energiaja miatt.

A legkalapacs mellett nem azert nem lehet beszelgetni,
mert nagyon lecsokken a jel/zaj viszony ?
Az ultrahangnak azt hiszem nem tul magas az athatolokepessege,
de az emlitett megoldas ( meg, ha lehetne mellette beszelni
akkor is, ) valoszinuleg biologiai karosodast okozna,
azaz valoban fegyver lenne ( bar a filmben csak az emberek
kozotti kommunikaciot gatlo eszkozkent szerepelt ).


Udv !                                            Csaba
+ - Re: dinoszauruszok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

> Nehezen kepzelheto el hogy az egesz bolygon kb egyforma homerseklet
> alakuljon ki egy ilyen robbanas eseten. Pl hidrogen-bomba, az
epicentrumban
> sokmilliard fok, nehany 10 kilometerre mar nincs kulonosebb hatasa.
> Egy egesz bolygot erinto tuzvihar eseten kontinenseknek kellett volna
> megolvadnia stb... Ezert nem hiszem hogy magyarazhato lenne barmilyen
> lokalis katasztrofaval, csillagaszati hatas (pl kozeli szupernova) sem
> okozhatta mert az is csak a bolygo egyik felere lehetett volna hatassal,
> legrosszabb esetben.
>   Egyebkent nem csak a dinok, hanem egy rakat noveny is kihalt
> (bizonyitott),
> ezert lehet hogy a dinok egyszeruen ehenhaltak. Biologusok szerint ilyen
> novenyzet-pusztulast az okozhatott, hogy a telek atlaghomerseklete kb 20
> fokkal csokkent, ugyanakkor a nyarake kozel valtozatlan maradt. Ezt egy
> lehetseges alternativ elmeletnek magyaraznia kell.

Volt egy film a BBC-n nehany hete a feltetelezett meteor becsapodasrol es
kovetkezmenyeirol. A Mexikoi obolben mar regebben talaltak egy kratert,
ami pont a nagy kihalassal egyidoben keletkezett. A krater atmeroje 250
km. Ebbol visszaszamolva a becsapodas energiajat a jelenlegi osszes
nuklearis fegyver egyuttes erejenek tizezerszeresere becsulik. Ez "csak"
Eszak-Amerika jelentos reszet radirozta le percek alatt. Viszont kilokott
a vilagurbe egy jo adag kozetet, aminek nagyresze visszapotyogott a
Foldre. Persze nem oda, ahonnan kivalt. Igy a becsapodas utan nehany
honapig minden szarazfoldre zaporoztak a kisebb-nagyobb kovek erdotuzeket
okozva mindenhol. A magaslegkorbe jutott por meg globalis sotetseget
okozott. Ez a ket hatas egyutt dramaian lepusztitotta a novenyzetet. Ami
viszont halalos volt a nagytestu novenyevokre nezve. (Csak a dinok kozt
voltak ilyenek abban az idoben.) Ezt viszont a nagytestu ragadozok nem
eltek tul. (Szinten dinok.) Tovabb rontotta a helyzetet, hogy a levegobol
a por savas esok formajaban mosodott ki. Csak az olyan allatoknak volt
eselye, amalyek el tudtak rejtozni az eso elol. Nagy testu allatok nem
tudnak elbujni csak a kicsik. A becsapodas utan kb. 3-4 honappal
szunhetett meg a kozapor. Kb. fel evig tarthatott a sotetseg es ket evig a
savas esok. A regi faunabol a krokodilok es a teknosok eltek tul, mert nem
zavarta oket a sotet, birjak az ehezest, eros a boruk es a vizben
talalhattak elelmet es vedelmet.

Ez igy egy eleg kerek, tobb oldalrol megtamogatott tortenet.

Necc Elek (az ezermester)
+ - Egy erdekes anyagszerkezet... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

>ui: Keszuljetek fel arra, hogy nagyon húzós, összetett, nem egyéjszakás
anyag.
 .. :)

Ja. Elso olvasatra kb. 1 perces. A vegen van a megfejtes:

> Amennyiben érdeklődik a teljes, kb. 800 oldal terjedelmű könyv felől,
> nálam kapható. Ára: 5700.- Ft. Postázás ingyenes. 

Meg jo hogy lehet kapni...:-)

Istvan
+ - Csendgep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valoban lehet ellenfazisu zaj kibocsatasaval csendet
csinalni. De a hang (zaj) hullamhossza decimeter-meter
nagysagrendben van, az ellenfazis tehat csak egy par
cm teruleten jelentkezik. Praktice ott, ahol a megfelelo
zaj generalasahoz szukseges meromikrofont elhelyezted.
Arrol nem is beszelve, hogy a zajforrastol eltero helyen
levo hangszorokon igen specialis zajt kell kibocsatani,
amit leginkabb valami adaptiv algoritmussal szamitogeppel
lehet letrehozni, becslesem szerint jelentos szamitasi
kapacitassal.

Mas. Magyarorszagon evente tobb szaz ember tunik el. Egy
reszuk kesobb (hetek mulva) elokerul. Mas reszuk soha. De
ha nincs holttest, nincs buncselekmenyre utalo jel, akkor
szimplan az eltuntek rovatban szerepelnek.

***

Infrahangrol: a hangsebesseg 340 m/s. 7-8 Hz-es infrahang
hullamhossza 340/7 ~ 50 meter. Ekkora hullamhosszu hangot
nem lehet iranyitva kisugarozni, hacsak nincs eszbontoan
nagy (2-300 meter szeles es ugyanilyen magas) forrasod.
A forras szeleinel igy is lesz szorodas minden iranyba,
az infrahang-fegyver tehat nem csak az ellenseget teszi
el lab alol hanem a kezeloit vagy a sajat katonakat is.
Arrol nem is beszelve, hogy valamikepp ra kell beszelni
oket arra, hogy eleg kozel menjenek ehhez a monstrumhoz.

Udv///Laci
+ - sokszog felbontasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv a Tudosoknak!

>FROM: 
>SUBJECT: Re: Kerdes
>DATE: 19 Oct 2000 06:58:12 GMT
>ORGANIZATION: HIX http://www.hix.com
>
>
 wrote:
>> 
>> Tud-e valaki valamilyen kepletet vagy megoldast arra a kerdesre, hogy
>> hanyfelekeppen lehet egy konvex sokszoget felbontani haromszogekre.
>
>Ha van egy felbontas, akkor abban az egyik haromszoget tovabb lehet
>bontani haromszogekre, ezert azt mondanam, hogy a felbontasok szamanak
>nincs felso hatara.

Igen, ez igaz. Egy szep feladat viszont a kovetkezo: 
>> hanyfelekeppen lehet egy konvex sokszoget felbontani haromszogekre, 
az _atloi segitsegevel_ ? 

Ennek a megoldasa rekurzioval a kovetkezo: 
A kerdeses szamot jelolje T_{n} az (n+2)-oldalu sokszogre. Nyilvan 
T_0=0, T_1=1. 
Az n oldalu sokszognel, szemeljuk ki egy oldalat, ez ugye pontosan egy 
haromszoghoz tartozik hozza, es a ket oldalan egy k+2 es egy n-k+1 oldalu 
sokszog keletkezik, ahol k=0,1,... n-1 lehet. 
Ebbol 
T_n = T_0 T_{n-1} + T_1 T_{n-2} + T_2 T_{n-3} + ... + T_{n-1} T_0
Innen teljes indukcioval, generatorfuggvennyel (binomialis sor), vagy 
mashogyan, igazolhato, hogy 
                           T_n = 1/(n+1) * (2n alatt az n).

Ezek a T_n-ek, az un. Catalan-fele szamok, eleg sokszor elobukkannak 
kulonfele kombinatorikai feladatokban. A fenti feladat _tudomasom szerint_
Euler-tol ered. 

Ui. A fenti megoldasban a 'szakaszt' ketcsucsu, azaz ketoldalu sokszognek 
neveztem, hogy "'szebben kijojjon' a rekurzio. 

Udvozlettel, Nemeth Zoli, Szegedrol

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS