János!

<"Azt soha nem tagadom, hogy a jelenségek, amelyeket kapcsolatba hoznak a relativitással <kapcsolatba, nem léteznek, csak éppen más a fizikai alapja."
<.....ugye látod, hogy ennek a mondatnak se füle, se farka.

A létezö jelenséget nem lehet letagadni, de a jelenséget létrehozó fizikai fizikai törvények lehetnek mások, mint az, amivel magyarázáák.., ez nem csak velem történt meg, hanem sokszor változott a történelem folyamán. Lásd, az okori csillagászatot és a mait. és még sok esetben. Valaki kijavitatta, hogy  a nyugatra repülö óra nem késik, hanem siet, ez igaz, de a Földi óra éppen ennyivel késik és a számitott sebesség nem változik. Itt mind a két óra egyirányba halad, "a térhez" viszonyitva, csak a Földhöz viszonyitott, nyugatra repülönek sokkal kisebb a sebessége, mint a keletre haladó Földi órának.

Március 22-én megnéztem a második részét az "Einstein világa" 
filmet.Mutatja, hogyan tágul az idö. Két motos megy párhuzamosan nagy sebességgel (elméletileg közeli fénysebeséggel). A fénysugár pattog a két motor között, s mutatjamilyen utat ir le a térben a fénysugár. A nulla hullámhoszról egy bizonyos hullámhossz növekedés észlelhetö.Ebbe nem kételkedem. Újra visszatérek egyelöbbi
álitáshoz: Ha a fénysugár utja függ a sebességtöl, akkor a sebesség is függ a fénysugár utjától, jelen esetben az idötöl, de nem muszály idöt számolni..Pontosan ezt a jelenséget használom az abszolút sebesség mérésre, csak a rendszer geometriáját megváltoztattam, mert akkor nem kell idömérö.

<"Én is megalkottam a saját világomat, és azzal kiszámoltam minden, relativitásból <származó jelenséget és a hagyományos fizikával talál."
<<.....ugye látod, hogy ennek a mondatnak sincs se füle, se farka.

Több képletet ellenöriztem, amely relativisztikus jelenségre van irva és a hagymányos fizika képleteivel azonos eredményeket kaptam.
A transzverzális Doppler sem a relativitás része. de ezt is bemutatta az emlitett film.

<Nem vagyok lekezelo.
<Csak épp mindenütt elmondom a kétségeimet.

Ezt többféle képpen meg lehet tenni.

Más!

<"A Föld mozog a térben, az idönek függvényében egy bizonyos irányba, <s akkor mérhetö sebesség, <de a más irányba nem (pld. a mozgásirányra merölegesen.)"
<Hogy van ez? Reggel háromkor jobbra van a Tejútrendszer középpontja, <délután háromkor meg balra. Most akkor merre van a meroleges?
<Amúgy a Tejútrendszernek van középpontja, a világegyetemnek meg <sajnos nincs. Ehhet képest kell a merolegest számítani?  Üdv. J.

Ha a kör keringést tartod helyesnek (mert és nem), akkor napkeltekor, ha az egyenlitön tartozkodol és egy megfelelö készülékkel érzékelni akarod a mozgás irányt, nem mindegy milyen irányba tartod azt a készüléket, mert akkor a föl mozgása éppen meröleges a horizontra, vizszinter irányba nem érzékel. Délben már vizszintes irányba , este megint függöleges irányba. Délben csökken a sebesség, ami a föld forgásából adódik és éjfélkor növekszik.


Üdvözlettel Sonibá!