> 1., szeretnék többet tudni az ABC-nkről. Mióta beszélhetünk magyar
> ABC-ről? Mikor lett a mai betűsor végleges, mi az előzménye? Miféle
> szakirodalom van, ahol utánanézhetnék? (MEK-ről esetleg letölthető?)

  Ez jó kérdés, én is szeretnék többet tudni. Amit tudok, az az, hogy a
magyar ábécé rengeteg változáson ment át. A TESZ régi idézeteiből meg
lehet tudni, hogy milyen sokféle betűt használtak régen a latinban nem
szereplő hangokra. Például az ö-ü magánhangzók voltak o és u föléjük
írt apró e-vel; a gy-t írták vesszős g-nek is; a hosszú ő-ű némelykor
két ponttal és köztük vesszővel jelent meg.
  Az a bajom, hogy az időpontokat nem tudom. Például hogy mikor volt a
cs hang jele ts, mikor írták a c-t cz-vel. Ha valaki tudja, lelkesen
várnám az információt.

> 2., Elképzelhető-e, hogy a magyar nyelv hosszú fejlődése során egy
> MÁSSALhangzó kikopott, kikopjon? Vagy hogy egy új keletkezhessen?

  Ez nemcsak elképzelhető, hanem meg is történt. Az ly betű eredetileg 
a
palatális approximánst jelölte, ami ma is megvan több szláv nyelvben
(szlovák hacsekes l, orosz lágyított l, délszláv lj), a spanyolban
(ll), az olaszban (gl) és másutt.
  Új mássalhangzók nem keletkeztek, viszont átvettünk egy csomót a szláv
nyelvekből. Így például a szláv knezsa szót kétszer vettük át, először
kenéz alakban, mert akkor még nem volt a nyelvben zs, aztán Kanizsa
lett belőle, mert akkor már volt.

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org