Kedves Tamas!

>>>altalanos ervenyu allitasom, hogy minden a
>>>vilagon Isten teremtmenye.
>>Ime par kivetel:
>>A jelenlegi osszes eloleny; ezek ugyanis az oseik/szuleik teremtmenyei.
>>Pokhalo, madarfeszek, hangyaboly, kaptar, stb.; ezek ugyanis elolenyek
>>teremtmenyei.
> Ne legyel mar ennyire szuklatokoru! Sajnos felsorolasodnak semmi

> koze ahhoz, hogy teremtmenyekrol van-e szo. Nem az volt a kerdes,
> hogy a mar megteremtett vilagban lehet-e letrehozni kulonfele
> dolgokat. A valamibol-valamit letrehozni nem jelent teremtest, ugy
> ahogyan azt a heber ba'ra' ige jelenti.


(Elfelelejtetted leirni, hogy "mi jelent teremtest". Amikor megprobalod 
potolni ezt a hianyossagodat, ra fogsz jonni, hogy nem tudod kizarni a 
"teremtes" szo hatokorebol az osszes kivetelt. Akarhogy probalsz is 
fogalmazni, a "teremtes" egyszerre vagy tul sokat, vagy tul keveset 
jelent. Ezzel pedig igazolod magadnak a sajat fogalmi divergenciadat.)

Nezzunk egy egyszerunek tuno kivetelt, a madarfeszket:

A madarfeszek meglevo dolgok atrendezesevel keletkezik, igy ervenyesnek 
tunik ra a "valamibol-valamit" besorolas, ami valoban nem jelent 
teremtest, ha csak a madarfeszek _anyagat_ vesszuk figyelembe.

Csakhogy a madarfeszeknek az anyagan kivul _alakja_ is van, ami eppugy 
objektiv letezo, mint a madarfeszek anyaga. (Es persze nem az anyagai 
miatt hivjuk a madarfeszkeket madarfeszeknek ...) A feszek megepitese 
elott a feszek majdani (pontos) alakja semmilyen ertelemben sem letezik, 
megepites utan pedig objektive letezik.

A madarfeszek _alakjat_ a madar tehat (a "semmibol-valamit" besorolasnak 
megfeleloen) "teremtette".

> Igy hat cafolasi kiserleted is megdolt...


Igy hat az ellenpeldaimat nem sikerult cafolnod, azok bizony ellenpeldak 
maradtak ...

---------

>>>... meg kell cafolnod Isten
>>>letet tudomanyos igazoltsag erejevel,
>>"Isten" nem ondefinialt, hanem tudat(ok) altalt definialt, vagy mas szoval:
>>tudattol fuggo.
> Latom, gyorsan feladtad cafolasi kiserleted, es mar mindjart az
> elejen egy szubjektiv elofeltevessel alltal elo, amelynek azon
> kivul, hogy ez a Te velemenyed, semmi alapja nincs. Marpedig ha
> elolvasod, mire is probaltad ezt felelni, ott arrol volt szo, hogy
> tudomanyos igazoltsag erejevel kellene cafolnod Isten letet. Amit
> Te tettel, annak semmi koze a tudomanyossaghoz. Igy hat cafolasi
> kiserletedet onmagad cafoltad meg...


Az objektiv, tudomanyos (igenyessegu) igazoltsag objektiv adatok 
letezesen es/vagy objektiv adatok nem-letezesen alapul.

Az pedig objektive igaz, hogy nem leteznek objektiv, "Isten"-re 
vonatkozó és "Isten"-tol, mint forrastol szarmazo adatok.

Elfelejtettel ramutatni objektiv, "Isten"-re vonatkozo, es "Isten"-tol, 
mint forrastol szarmazo adat(ok)ra, igy hat tudhatod, hogy "Isten" 
objektiv letezesenek cafolata, ami ilyen adatok nem letezesere alapul, 
tovabbra is ervenyben maradt ...

------

 > (Az lathatoan Szamodra mellekes, hogy
 > ez az objektiv valosag kettonknek eltero, hiszen Te definialtad
 > igy a fogalmaidat.)

Az objektiv valosag tudatositott (szubjektumba beepult) reszei valoban 
kulonbozok, azonban objektiv valosagbol csak egy van, igy ez 
szuksegkeppen barkire/barmire nezve ugyan az az egy. Te ezt egy regebbi 
leveledben igy fogalmaztad meg:

# Ha egyszer az objektiv letezo per definitionem az emberi tudattol
# fuggetlenul letezo, akkor nincs helye olyan engedmenyeknek, hogy
# _valaki szamara_ objektiv -- meg akkor sem, hogy termeszetesen
# attol, hogy valaki objektiv letezonek nevez valamit, meg nem valik
# azza -- se forditva. Am az objektiv let epp azert objektiv, mert
# nem a _valaki szerint_-tol fugg. Nem fugghet attol sem, mennyire
# sikerul mast meggyozni rola, milyen erveket lehet felhozni
# mellette vagy ellene, stb.
# Valojaban tehat szo nem lehet arrol egy ilyen vitaban, hogy ki
# szerint objektiv valami vagy sem. Egyedul arrol lehet szo, hogy
# amikor objektiv letezonek/nemletezonek nevezunk valamit, akkor ez
# az allitas igaz-e vagy sem. De ez nem attol fugg, hogy ki mirol
# van meggyozodve, mit tud tudomanyosan igazolni vagy cafolni.

 > Ezen elvedet alkalmazva en is azt tudom
 > mondani, hogy megvolt a lehetoseged a cafolasra, megsem tetted
 > meg, tehat ezzel igazoltad allaspontomat; a valosag az, hogy nincs
 > allitasaimra objektiv cafolat, ami objektive hamissa tenne azokat,
 > kovetkezeskeppen objektive igazak...

Sajnos ez nem igaz, a valosag objektive cafol teged azzal, hogy nem 
szarmaznak tole olyan adatok/ismeretek/informaciok, amik bizonyos 
allitasaidat legalabb _reszben_ objektivve (megalapozotta) tennek, pedig 
szarmazhatnanak !!!

Peldaul amikor azt allitod, hogy "minden a vilagon Isten teremtmenye", 
akkor ennek az allitasnak legalabb _egy_ objektive letezore objektive 
igaznak kellene lennie ahhoz, hogy az allitas objektiv igazsaga, mint 
eldontendo kerdes egyaltalan felmerulhessen.

Ellenben, az az allitas, miszerint "a valosag ondefinialo", rendelkezik 
azzal a tulajdonsaggal, hogy legalabb egy objektive letezore vonatkozoan 
objektive igaz, hiszen barki talalhat a kornyezeteben olyan objektive 
letezo dolgot, amire vonatkozoan az allitas objektiv igazsagarol sajat 
maga is meggyozheti sajat magat.

Masik pelda: "objektiv letezok csoportja maga is objektiv letezo". Nezd 
meg a PC-det, amin ezt a levelet olvasod, es rajohetsz, hogy maga is mas 
objektiv letezokbol (alkatreszekbol) van osszerakva ...


Altalanosabban:

Egy allitast objektivnek nevezhetunk, ha legalabb egy objektiv letezore 
vonatkozik, es erre az objektiv letezore vonatkoztatva az allitas 
igazsagertekenek a forrasa maga az objektiv letezo. (Ebben az esetben az 
allitas igazsagerteke a valosagtol, mint forrastol szarmazik, vagyis az 
igazsagertek megallapitasa objektiv.)

Ettol eltero esetben az allitast szubjektivnek nevezhetjuk. (Ebben az 
esetben az allitas igazsagerteke sohasem a valosagtol, mint forrastol 
szarmazik, hanem mindig csak szubjektumtol, vagyis az igazsagertek 
megallapitasa szubjektiv.)

Objektiv allitas komplementere is objektiv allitas, ezert mindig 
talalhato legalabb egy olyan objektiv letezo, ami forrasa vagy az 
allitas, vagy a komplementer allitas igazsagertekenek. (Mas szoval: 
objektiv allitashoz mindig letezik vagy objektiv alatamaszto pelda, vagy 
objektiv ellenpelda.)

Szubjektiv allitas komplementere is szubjektiv, igy szubjektiv 
allitasnak nincs sem objektiv alatamaszto peldaja, se objektiv ellenpeldaja.


Peldaul:

"minden a vilagon Isten teremtmenye"

Objektiv ellenpelda ebben az esetben nem "nincs; kovetkezeskepp az 
allitas igaz", hanem "nincs, mert az allitas objektiv 
komplementer-tartomanya a semmi".

Az allitasra az osszes objektiv letezo kozul egyetlen objektiv pelda 
sincs, igy ez az allitas szubjektiv, igazsagerteke pedig tetszoleges 
letezore vonatkozoan csak kitalacio lehet.

Mellesleg az allitas mint szubjektiv allitas sem lehet igaz, mert van a 
"minden a vilagon" vonatkozasi koreben jopar dolog, ami biztosan nem 
"Isten teretmenye":

1: a  mindenseg,
2: a  semmi,
3: az osszes objektiv   dolog,
4: az osszes szubjektiv dolog,
es persze sajat maga ...


z2

Szaakcs Tamas:


>> Mivel te magad azt mondod, hogy a "letezes" 
>>tisztazatlan, ezert nem kell bizony
>> itanom, hogy a fenti allitas tisztazatlan jelentesu, 
>>tehat ertelmetlen.

>Konyorgom, tanulj mar meg olvasni, es ne beszelj felre! 
>Tenyleg keptelen vagy a sajat rendszeredet 
>megkulonboztetni masetol, vagy tudatosan zagyvalsz ossze
>mindent koztuk?!
>
>Attol, hogy a Te rendszeredben szerintem nem adhato meg 
>egy altalanosan-univerzalisan ervenyes definicio, 
>egyaltalan nem kovetkezik, hogy az en rendszeremben 
>nincs ertelme Isten letezesenek. 
Nem nem Tamas, nagyon gyorsan be akarod huzni a farkadat. Te korabban kijelente
tted, hogy:
A "letezes" kerdeset a filozofia torteneteben regota kutatjak, es sosem tisztaz
tak, es nem veletlenul, mert szerinted tisztazjhatatlan. Azaz nem az en rendsze
remben, hanem osszessegeben tisztazhatatlan, azaz a te rendszeredben is tisztaz
hatatlan. Szerinted. Tehat szerinted es a te rendszeredben is.

Ezt alatamasztja az is, hogy mindig is visszautasitottad a "letezes" fogalmanak
 definialasat, tisztazasat, soha meg se probalkoztad tisztazni, mit jelent a le
tezes szerinted, vagy a te rendszeredben.

Mindig is azon az allasponton voltal, hogy ez a fogalom definialhatatlan, sot, 
tisztazhatatlan. En probaltam meg definialni, hogy tisztazzuk. Te persze mindig
 is kifogasoltad a definiciot, de nemcsakhogy hianyosnak tartottad, es valami k
onstruktiv javitasi szandekkal kritizaltad volna, hanem mindig is ugy kritizalt
ad, hogy mindezzel azt latod igazoltnak, hogy a letezes fogalma tisztazhatatlan
 .

Ha pedig honapokon keresztul ezt probaltad beetetni velunk, akkor legalabb legy
 kovetkezetes, es lasd be, hogy ezzel sajat allitasod alatt, miszerint "letezik
 transzcendens" megastad a sajat sirodat.

Egyfelekeppen maszhatsz ki ebbol a sirgodorbol, ha vegre belatod programod buta
sagat, es vagy elkezdesz egyuttmukodni velunk a "letezes" fogalmanak definialas
aban, vagy a sajat nezeteid szerint mutatod be, hogy ez a fogalom mit jelent a 
te rendszeredben. Addig az allitas a te keretendszeredben ertelmetlen lesz.

Egyebkent hogy ezt az alapveto dolgot meg kell neked magyarazni, az mar vegtele
nul szomoru dolog, es jelzi vegtelen ertetlensegedet. Ugyanis egyedul abbol, ho
gy egy ilyen allitason kezdesz el velunk vitatkozni, hogy "isten letezik", telj
esen kezenfekvo, es a korrekt vita egyik magatolertedodo lepese lenne, hogy te 
akard tisztazni, hogy mit jelent ebben az allitasban a "letezik" fogalom. Hajme
reszto abszurdum, hogy pont te vagy, aki mindeddig ellene voltal, egy lepest se
m tettel ez iranyban, csak magat az allitast sulykolod, az ertelmenek tisztazas
a nelkul.

>(Es hiaba allitod az ellenkezojet, mindeddig nem adtal 
>ertelmes meghatarozast a letre, mert keptelen voltal 
>arra, hogy vegre egy onmagaban megallo
>meghatarozast fogalmazz meg, olyat, amely nem 1 >ismeretlen fogalmomra rakerde
zve 2-3 ujabb ismeretlen 
>fogalmat alkalmaz -- mert ennek a lancnak igy
>sosem lesz vegre.) Tessek vegre 'zart alakban' 
>megfogalmazott definiciot adni, vagy ne allitsd, hogy 
>meghataroztad a letezest!

1) Tegyuk fel, hogy igazad van. Akkor en nem adtam definiciot, te meg meg se pr
obaltad, tehat te se adhattal. A letezes fogalma tehat tisztazatlan, tehat a mo
ndatod nem lehet tisztazott jelentesu. QED.

Be kellene latnod egy egyszeru osszefuggest: HA egy mondatban van egy tisztazat
lan fogalom, akkor a mondat jelentese sem lehet tisztazott. Tehat ha te magad a
llitod hogy tisztazjatatlan a fogalom, akkor nincs annal nagyobb bakugras, mint
hogy a mondatrol fennntartsd, hogy tisztazott ertelmu.

2) Nem adok neked a letezesrol olyan zart definiciot, amely olyan fogalmakig ve
zeti vissza azt, amelyek altal az mar elfogadhato lenne szamodra, mert korulbel
ul 1000 oldal volna osszessegeben. Az eddigiekbol viszont ez korvonalazhato, il
letve a definiciom elfogadhato volna, ha alacsonyabbszintu fogalmakat elfogadna
l (akkro ugyanis ezeket nem kellene kibontani).
amennyiben te ragaszkodsz ezeknek kibontasahoz, akkor a legtobb, amit elvarhats
z tolem, hogy kerdezgetsz, es en meg definialok es definialok. De akkor ne neke
m rodd fel ezt hibanak, hanem vard ki a veget, es ne igyal elore a medve borere
!
A gyengebbek kedveert felhivnam a figyelmedet, es ezzel elore reagalnek egy tol
ed ervarhato buta ellenervre, miszerint ez azert nem vonatkoztathato a te isten
-definiciodra, mert te nem voltalhajlando az elso rakerdezesemre tovabblepni a 
definicioban. Te nem teljesitetted azt a kriteriumot, hogy mindig tovabb tudd v
inni a definiciot.
Ugyhogy ne ringasd magad abban az illuzioban, hogy lam-lam megmutattad... Semmi
t nem mutattal meg, a ket helyzet vegzetesen asszmnetrikus.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Szakacs Tamas:

>>>altalanos ervenyu allitasom, hogy minden a
>>>vilagon Isten teremtmenye.
>>
>> Ime par kivetel:
>>
>> A jelenlegi osszes eloleny; ezek ugyanis az >>oseik/szuleik teremtmenyei.
>>
>> Pokhalo, madarfeszek, hangyaboly, kaptar, stb.; ezek 
>>ugyanis elolenyek teremtmenyei.

>Ne legyel mar ennyire szuklatokoru! Sajnos 
>felsorolasodnak semmi koze ahhoz, hogy teremtmenyekrol 
>van-e szo. Nem az volt a kerdes,
>hogy a mar megteremtett vilagban lehet-e letrehozni >kulonfele dolgokat. A val
amibol-valamit letrehozni nem 
>jelent teremtest, ugy ahogyan azt a heber ba'ra' ige 
>jelenti.
>Igy hat cafolasi kiserleted is megdolt...
Dehogynem. Az elso allitasod ugyanis az volt, hogy "minden a vilagonisten terem
tmenye"
Zoli cafolata utan ezt most gyakorlatilag modositottad:
"Minden teremtmeny isten teremtmenye"

A fair vita alapjan el kellett volna ismerned a kritika jogossagat, es hogy nem
 vegelgesen veted el az allitast,d e a cafolas miatt modositanod kell es uj all
itast jelentesz ki.

No de az intellektualis  becsuletesseg ezen fokat ugy tunik, te nem ered el. Na
most az olvaso ezek utan gondolhatja, hogy mas esetben is hiaba cafolunk meg na
lad valamit, ki akarod magyarazkodni magad.
Ilyen intellektualis szinvonal mellett nincs ertelme vitatkozni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Szakacs Tamas:


>>>Ja. A divergens sorozatbol egy megfelelo reszsorozatot
>>>valasztva lehet konvergenciat elerni -- de ettol az
>>>eredeti sorozat meg nem lesz konvergens. A tudomany
>>>csak egy specialis valogatas.

>> Eloszor is erdekes, ugyanis ez az en ervem volt 
>> hajdanaban. 

>Valoban erdekes -- hiszen ilyen gyorsan elfelejtetted 
>sajat elveidet Onmagadra is alkalmazni...

Az a baj, hogy ez a kerdes a hitre nezve hatranyos, a tudomanyra nezve elonyos 
konzekvenciaval jar.

Megint arrol van szo, hogy egy komplex dolgot kellene felfognod, es lathatoan n
em vagy kepes atlatni.


Tegyuk fel, hogy van egy nem konvergens sorozatunk:
x: N->X
x(1),x(2),x(3),...x(n),...

Egy valogatast modellezzunk egy olyan fuggvennyel, amely egy bizonyos elemre me
gmondja, hogy beletartozzon-e a sorozatba, vagy sem
v: XxN->{igen, nem}

az új sorozat pedig x*,
x azon elemeiből áll, amelyekre v(x(i),i)=igen

Namost van olyan válogatási módszer, amely triviálisan konvergens x* sorozatot 
produkál, mert bármilyen sorozatból azt produkálna, és mert a válogatási módsze
r közvetlenül olyan, hogy a konvergenciát idézi elő. Nevezziuk ezt A t0pus
ú válogatásnak. Például a Bibliához való hasonlatosság ilyen módszer. Ez a mode
lleben ahoz hasonlítható, mintha vennénk egy x(10) elemet (Biblia) és azt monda
nánk, hogy v(x(i),i)=igen, ha |x(i)-x(10)|<1/i. Ez a v triviálisan konvergens v
álogatást eredményez, bármely x sorozatra, amely elég jól szór ahhoz, hogy megf
elelő Biblia-közeli elemek előforduljanak benne elég rendszeresen.

Egészen más az olyan v válogatás, amelyről közvetelnül nem bizonyítható, h
ogy konvergenciát eredményeznek. A tudománynak például az a metodikája, hogy a 
megfigyeléseknek és kísérleteknek logikailag megfelelő elméleteket válogat
ja ki. Tehát nem egy referencia elmélethez méri a távolságot, hanem egy küls
37; ponthoz. A megfigyelések és kísérletek egy másik sorozatot alkotnak:

y(1),y(2),...,y(n),...

az, hogy az elmélet logikusan megfelel a k0sérletnek egy újabb művelet. Mo
ndjuk m(x,y)=igen, ha megfelel.

Namost a tudományban v(x(i),i,y(i))=igen, ha m(x(i),y(i))=igen.

Az, hogy ez konvergenciát eredményez, nem bizonyítható,csak bizonyos feltételek
 mellett. Ezek a feltételek pedig azok, hogy y(i) maga sem divergens, és hogy m
 egy tényleges megfelelés. A tudomány tehát akkor konvergens, ha a megfigyelése
knek tényleg megfelelő igazságot kutatja, és ha a megfigyelések konvergens
ek, azaz egy adott valóságot tükröznek.

Ezért a tudomány konvergenciája nem triviális jelenség, hanem olyan, aminek van
 jelentősége, és magyarázatot követel, és ez a magyarázat pedig azt adja, 
hogy a tudományos módszer nem akármilyen triviális konvergens válogatás, hanem 
egy kitüntetett.


>> No de mit csinal a tudomany? A tudomanyban egyaltalan 
>>nincsolyan elv, hogy vala mely irott elmelettel kell, 
>> hogy megegyezzen egy uj hipotezisnek,
>De naiv vagy! Ugyan mar, ki mondta, hogy ez a valogatas 
>alapja?!? 
Tehát elismered, hogy a tudomány nem A tipusú válogatási módszer. Ezek után nag
yon kéérdéses, hogy mivel magyarázod a konvergenciát, hiszen a triviális magyar
ázat, ami a hitnél működik, mert az A tipusú, itt nem jön be. A hitnél a k
onvergencia semmit nem igazol, a tudománynál meg nagyon is kérdéses, hogy mivel
 magyarázható, tehát valamit igazol.

>Tenyleg ennyire ertetlen vagy, hogy keptelen vagy 
>elfogulatlanul ervelni? Teljesen mindegy, mi a 
>valogatas alapja -- a lenyeg, hogy a tudomany is 
>valogat.
Fentebb elmagyaráztam, hogy nem mindegy. Nem mindegy, hogy a válogatás alapja o
lyan, hogy triviálisan ez idézi elő a konvergenciát, vagy kell hozzá más f
eltétel is.

> Vagy azt akarod mondani, hogy mindent elfogad 
> igaznak?!? Ha nem, akkor maris van valogatas. Megpedig 
>nem is akarmilyen, hanem nagyon is szigoru szabalyok, 
>metodologiak, vagy nevezd aminek akarod alapjan. A 
>valogatas modja pedig egyertelmuen olyan Szerinted, 
>hogy csak konvergens reszsorozat lehet a vegeredmeny, 
nem, ugyanis ha a valóság nem volna logikus, vagy a tudomány módszerei nem a va
lóságot ragadnák meg, akkor ez a szigorú válogatás nem idézne elő konverge
nciát. pont ez az, ami magyarázatra szorul.

> Azaz azzal, hogy a tudomany konvergens, ugyanugy nem 
>mondtal semmit, mint ahogyan Szamodra nem
>jelent semmit, hogy a keresztyenseg konvergens...
Elmagyaráztam, hogy mi a kulonbseg. A klanonizáció, azaz a belső referenci
ához való válogatás valóüban semmitmondó konvergencia. A külső megfigyelés
ekhez való válogatás ugyanakkor egyrészt csak akkor konvergens, ha a külső
 referencia sem divergens, másrészt ha a válogatás tényleg megragadja a küls
37; referenciát.

Itt megfordula  dolog: a kereszténység immanens, a tudomány transzcendens. A ek
ereszténység immanens módon válogat, hogy is tudná megragadni a valőságot,
 ha belső referencia a viszonyítás?

> e teren valoban nagyon jol alkalmazhato a Tibeti 
>imakerek-javaslat, leven semmi ujat nem irtal e 
>kerdesben mar regota, ergo nekem sincs semmi uj 
> valaszom a mar jol bejaratott FAQra...
Szerintem az imakerék te vagy, te valóban nem tudsz új érvekkel előhozakod
ni, én lám, elkezdtem formalizálnineked a dolgot, mert ezt a matematikai önálló
ságot íme megint nem várhatja el tőled az ember.


>> a tudomany csak egy teljesen altalanos modszertant 
>>hataroz meg: logikussagot es empirikussagot. Mind a 
>>ketto egy kulso szempont, amibol nem feltetlenul
>> kellene, hogy adodjon a tudomany konvergenciaja.
>Ez reszben termeszetesen igaz -- ha a kiserletek 
>osszevissza eredmenyt adnanak, akkor meg a tudomany sem 
>hajthatna vegre ezt a metodust, meg igy is divergens 
>volna. 
Tehat elismered,hogy a tudomany konvergenciajaban van valami kulonleges es megm
agyarazando, nem egyszeruen a metodusbol adodik, hanem... Hanem akkor mibol, ha
 nem abbol, hogy a valosagot ragadja meg, es a valosag egyertelmu?

>Az azonban mar prekoncepcio, akarhogyan is probalsz 
>kibujni alola, hogy csak az lehet a valosag
>resze, ami a tudomany eme valogatasanak is megfelel.
Ez masik, bovebb tema. EGyenlore csak osszehasonlitjuk a kereszteny es tudomany
os valogatasi modszert, es el kell, hogy ismerjed, hogy a tudomanyosban van val
ami, mig a keresztenyben semmi kulonos nincs.



>> Es ezzel egyutt az, hogy egzaktsag=EGYertelmuseg=>
>>EGYfeletartas=konvergencia,
>> unegzaktsag=TOBBertelmuseg=>TOBBfele >>tartas=divegrencia.
>>
>> A tautologiat az azonos szavak kiemelese jelzi a 
>>gyengebbeknek.

>Hat, ha Te ilyen prekoncepciokkal jossz igazolt ervek 
>helyett, akkor legyen. Azonban ez esetben kenytelen 
>vagy ezt a modszert tolem is elfogadni, vagy beismered, 
>hogy valojaban kettos mercevel dolgozol: Ha Neked ez 
>kell, hat csak eszegesd sajat otleteid gyumolcset. En 
>is adok Neked egy ilyen lancot, melyben a tautologiat 
>az azonos szavak kiemelese jelzi a gyengenek:
>
>EGYertelmuseg = EGYistenhit => EGYhaz. QED (Altalad 
>alkalmazott, igy velhetoen onnon inkonzisztenciadat 
>elkerulendo, Altalad egyuttal elfogadott ervelesi 
>modszerrel...)
Ja, csak az egyertelmuseg es egyistenhit messze nem olyan szorosan azonos, mint
 az egzaktsag es az egyertelmuseg. ne rakd a ket ervelest egy kalapba, kozel si
ncs a tied olyan jo, mint az enyem.

Masik oldalon nalad hianyzik a masik oldal, es az egesz erveles premisszaja. Az
 en ervelesem premisszaja, hogy meg te sem szereted a divergenciat, es a konver
genciat szereted. A te ervelesednel viszont hianyzik az az elofelteves, hogy en
 valaha is azt mondtam volna, hogy a tobbistenhitet nem szeretem, es az egyiste
nhitet imadom. A te esetedben a 0-istenhit is ugyanolyan egyertelmu, es nekem m
egfelel.:)


>Azert ennyire ne legy mar szuklatokoru! A fentiekkel 
>csupan annyit mondtunk ki, hogy a vilag keletkezesenek 
>kerdeset tudomanyos ertelemben semmivel sem valaszolta 
>meg jobban a keresztyenseg.
No vegre valamit belatsz. 



>Nem errol szol a vita, es kesz. Akarhanyszor megmondtam 
>mar, hogy nem hitvitazom. Csupan a keresztyen

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)