Kedves Gyula,

>> Valaminek valamilyen mertek szerint minden veges 
>>szamot meghalado a merteke.
>Tekintve hogy a -vegtelen ... +vegtelen intervallum oda-
>vissza lekepezheto egy veges szakaszra, a fenti 
>definicio informaciotartalma nullahoz nagyon kozeli. 
>Semmit nem tartalmaz a valosagrol, csak az ember 
>hulyesegerol.
Na.:) Szoval a fogalomrendszer felepitese valahogy machianus elvekbol indul ki.
 En azt irtam, hogy valamilyen rogzitett merteket hasznalok. Ez azt jelenti,hog
y termeszetesen, ha atkepezed az intervallumot, akkor vagy a merteket is transz
formalnod kell, vagy pedig a fogalmaid fognak mast jelenteni.
Tehat a vegtelenseg kimondasa elott a tavolsagot mar meressel definialtam. Ha u
gy tunik, hogy a meres kivitelezheto barmely veges szamot meghalado szamban, ak
kor a vilagegyetem merete vegtelen.

>> Valaminek nincs vege, azaz hatartalan.
>Mi az, hogy hatartalan? Mi van, ha bena vagyok es van 
>ugyan 'hatar', csak eppen a hulyesegem miatt nem birom >elerni? Lasd Achilles 
es a teknos esete. Ha elszurom a 
>hatar definiciot, akkor bajba kerulok es hulyeseget  
>beszelek.
Megint azt mondom, hogy elobb definialjuk a meressel a fizikai mennyiseget. Ha 
akarhanyszor megismetelhetem egymas utan kumulalva a merest, akkor hatartalan. 
Ez latszolag ugyanaz, mint az elozo, csupan az az eset kulonbozteti meg a ketto
t, hogy lehetseges, hogy akarhanyszor elvegezhetem a lepdelest, de ugyanoda ere
k vissza. Ciklikussag eseteben nincs hatar, akarhanyszor ismetelgethetek, de az
 ismetles egy ido utan ismetlodik, ciklikus lesz.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

>Mivel azonban ezt egyszeru halandonak nincs lehetosege
>ellenorizni, ezert racionalisan _nem_ tudjuk eldonteni, 
>hogy erdemes-e lottozni. (Ilyenforman ez egy olyan 
>kerdes, amelyrol tudhatjuk, hogy a mi szintunkon nem, 
>viszont magasabb szinten biztosan eldontheto).
az is egy racionalis dontes a kerdesben, hogy belatod, hogy nincs elegge megbiz
hato informaciod a lotto valos varhato erekenek megfelelo becslesehez, tehat ni
ncs eleg alapod azt gondolni, hogy erdemes lottozni, ezert nem lottozol. ugyani
s ugy gondolod, hogy ahhoz, hogy befektess, igazolni kell az erdemesseget, es h
a nem, akkor nem fektetsz be. felvettel egy racionalis alapertelmezest.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

szasztok,
foglalkoztat jo ideje ket kerdes, es kivancsi lennek a valaszokra.
1. szamomra ellentetesnek tunt ket fizikai megallapitas: a termodinamika masodi
k fotetele, es a nagy egitestekrol, foleg fekete lyukakrol szolo megfigyeles, m
egallapitas. a termodinamika 2. fotetele szeritn a VE homogenizalodik. a nagy b
olygokrol viszont ezt fizikailag nem tudom elkepzelni, a fekete lyukakrol pedig
 egyenesen az a velemeny hogy lehetetlen is (jo,e z most mar nem olyan biztos, 
mert vannak felszamoloeffektusok) konretan mefogalmazva:
igaz-e az entropia torvenye akkor, ha erok is fellepnek? mukodik-e ilyenkor a b
izonyitas?

2. sokszor hivatkoznak arra, hogy a tudomany nem lehet teljes a Godel tetel mia
tt. ezzel kapcsolatban ha elgondolkodtam, a kovetkezore jutottam:
a) egy fizikai elmelet felfoghato matematikai axiomarendszerkent, es akkro ebbe
n van egy Godeli eldonthetetlen tetel.
b) ugyanakkor a fizika empirikus tudomany, csak empirikus kerdesek szamitanak. 
kerdes, hogy mutatott fel mar valaki Godeli eldontheteten tetelt, ami empirikus
? esetleg bizonyitotta valaki, hogy barmely fizikai elmeletben van ilyen?
c) ha igen, akkor elmondhatjuk, hogy egy fizikai elmelet nem lehet teljes. ugya
nakkor meg mindig jobb helyzetben vagyunk a matematikanal, mert a fizikaban, ha
 van empirikus Godel tetel, akkor az elmeletileg nem dontheto el, de empirikusa
n igen. tehat van mod  az "axiomarendszer" bovitesenek egyertelmu eldontesere.

osszefoglalva: a fizikai elmeletekben a godeli nemteljesseg vagy nem erinti az 
empiriat, akkor nem szamit fizikai ertelemben, vagy pedig empirikus, akkor visz
ont az elmeleti eldonthetetlenseg kivaltodik empirikus eldonthetoseggel, es eze
rt nem szamit.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

A tegnapi hirekben mutatta be a TV2 azt az idos egyedulelo bacsikat,
aki szinte szenne egett, es korulotte semmi sem egett, nem gyuladt ki.
Meg azt sem bizonyitottak, hogy egy egyo cigaretta lett volna a hibas.
   Szakemberek velemenye szerint nemmeglepo a jelenseg, hisz hasonlo
esetek magyarorszagon ketevente fordulnak elo (eddig egyet sem
hallottam}. Valami "ongyuladasra" gyanakszanak, vagy gombvillamhatasra.
  Hogy fogadja ezt a misztikusnak tuno esetet a tudomany? Hogy lehet
magyarazni, hogy az emberi elo szervezet egyszerre belsoleg sajat
energiajatol izzasig forrosodjon?
  Marcsak azert is kerdezem, talan ha az ember tudataban van hasonlo
dolgoknak, valoszinuleg el is tudja kerulni.
   Udv. Csaba.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: 1-2 dolog ( 81 sor )
>A fenysebesseg kozeleben viszont ugy megno a tomeged, hogy ...
 Kernem szepen, megmagyarazni miben all, hogy magyarazza a keplet ezt a
tomegnovekedest?
- az anyag elemeinek megsokasodasara vonatkozik?
- vagy ugyanannyi szamu atommag, elektron, neutron stb. egyszeruen kepes
lenne tomeget novelni (csokkenteni) ha valtoztatja sebesseget?
  Elore is kosz, udv. Csaba.

Endre, Gyula,

>> A vilagegyetem nem vegtelen teru, csak hatartalan.
>Ez most nekem kavar. :) Ha hatartalan, akkor igaz ra, hogy
>a ket legtavolabbi pontja kozotti tavolsag vegtelen. Tehat
>vegtelen teru. Most akkor ezt hogy erted?
>
>Koszonom, Endre


>  Mi az, hogy hatartalan? Mi van, ha bena vagyok es van ugyan 'hatar',
csak
>eppen a hulyesegem miatt nem birom elerni? Lasd Achilles es a teknos
esete.
>Ha elszurom a hatar definiciot, akkor bajba kerulok es hulyeseget
beszelek.
>
>Gyula


Valoban kinzo es "kavaro" gondolatok ezek.
Valahogy ugy lehet a dolgot szemleltetni, mint a gombot. Veges a
felulete, de nincs hatara (szele) a feluletnek. Sehol sem tudsz atmenni
a masik oldalara (ellentetben egy sikkal, aminek van szele, ele, ahol
elnyirtad). Szoval ezt harom dimenzioban elkepzelni nem lehet, de
valami ilyesmi.
Azert sem lehet hatara a vilagegyetemnek, mert ha lenne, akkor letezne
benne kituntetett irany, ami, mondjuk meroleges a hatarra. A
kituntetett irany letezese pedig mindenfele torvenynek ellentmondana.
A ket legtavolabbi pont sem jelolheto ki, cskugy mint a vilgegyetem
kozepe, vagy szele. Mar csak ezert sem mondhatjuk, hogy a tavolsag
vegtelen a ket legtavolabbi pont kozott, mert nincs ket ilyen pont. Egy
ponttol persze elmehetsz akarmessze, de ezt nem teheted c-nel
gyorsabban, tehat nincs ertelme arrol beszelni, hogy mi van most 40
milliard fenyevnyire. Hogy mi lesz ott 40 milliard ev mulva, amikor
adaersz, arrol lehet beszelni. Te leszel ott.
Igy a kor (kb 15-30 milliard ev),  a letezo tavolsagok (15-30 milliard
fenyev) es az informacio terjedese c-vel csodalatos egysegbe
kovacsoljak az egesz dolgot. Ellentmondasmentes rendszer. Akkor is,  ha
elkepzelni nehezen megy, megerteni csakugy.

Azt hiszem, ember voltunknak ez a legnagyobb kerdese,bizony ennek
feszegetese folyik a tudomany es a vallas templomaiban
(reszecskegyorsitok, csillagvizsgalok, katedralisok es kis falusi
gyulekezeti szobak), kinek-kinek elokepzettsege es erzelmei szerint.
Nem is beszelve a HIX Tudomany listarol....

Ezuttal kulonos tisztelettel es kisse megilletodeve lengetem vaskalapom
elottetek, hiszen kozos pontot talaltunk, ami mindannyiunk
gondolkodasat vezerli:

Janos

>>>X ellentmondast okoz, ezert berakjuk egy dobozba, lehegesztjuk,
>>Igen. Barki tanulmanyozhatja, a dobozon az a cimke van, hogy
>>"jelenleg nem tudjuk megoldani". Akarkinek barmilyen elmelete
>megoldatlan tudomanyos kerdes eseten, es jol van igy. De Te ugyes
>buveszkent ezt a helyes eljarast egy egeszen mas problemaval
>kapcsolatban ismertetted. Ezekben az egeszen mas problemakban
>_nem_ igy jarnak el, hanem "ertelmetlen kerdesnek", "illegalisnak"
>minositenek megvalaszolhatatlan, de ertelmes kerdeseket.
Bocs, nem voltam eleg reszletes. Ezekre a problemakra a tudomany azt
mondja, hogy jelenlegi tudasunk szerint ertelmetlen megkerdezni. Ha
tudsz megfelelo megkozelitest es be is tudod bizonyitani, akkor ez
megvaltozhat - de ehhez a jelenlegi tudasunk szinte biztos, hogy nem
hasznalhato.

>Ettol meg nagyon jo definicio. Ha kiegeszitjuk mondjuk a
>metauniverzummal. De van egy nagyobb baj! Allitom, hogy a sokvilag
Ez gyokeresen kulonbozik a mi univerzununktol (es nem tudjuk, hogy
miben).

>nagyon jol megfelel Istennek abbol a szempontbol, hogy elvileg
>nem lehet semmi informacionk rola, kutathatatlan. Es nagyon
Nem biztos... 

>csodalkozom azokon, hogy Istent karantenba zarjak, de a
>sokvilagot nem, azt tudomanyos ervkent, es lehetosegkent
>hasznaljak gyakran eppen Isten elkerulesere. Ez nagy ellentmondas.
A "sokvilag" nem koveteli meg toled, hogy igy vagy ugy alakitsd az
eletedet, ezt az embert szeresd, a masikat utald, ezt a nezetet fogadd
el, a masikat vesd el, stb. Nagy kulonbseg!

>nem igy van, es mar ezerszer jeleztem, hogy komolyan veendo
>tudosok tomkelege szerint _mindenfele_ elet lehetetlen lenne a
>VE antropikus tulajdonsagai hianyaban. Sokkal nagyobb reszben
Szerintem ennel jobban nem fogjuk egymast meggyozni.

>lehet gyartani, mondjuk a feny nem feltetlenul c-vel terjed, mert
>lehetnek olyan fotonok, amelyeket meg nem ismerunk es azok mondjuk
>akar c/gyokketo-vel miert ne haladhatnanak vakuumban? Ne cafoljatok
Hogyne, sot: lehet, hogy holnaptol a feny sebessege 22 km/ora, a
gravitacio pedig taszito hatas lesz. A tudomany pl. ezert nem
foglalkozik a "hallani-e a kidolo fa hangjat ott, ahol senki sincs"
tipusu kerdesekkel :-)

>megkulonboztethetik az eddig ismert fenytol! Egyszeruen nem fogadom
>el tudomanyosnak azokat a tokeletesen alaptalan feltetelezeseket
>amelyekre semmifele konkret indok, valoszinuseg, lehetoseg,
>igazoltsag nem utal. Ezek a kepzelet, intuicio teruletehez
De egy isten letezeset mar konnyebben elfogadod... nem is kell hozza
bizonyitek, csak nehany sejtes.

> pusztan azt jelzem, hogy a vitapartner egyenisegenek,
>motivacioinak feltetelezese nem temaja a levlistanak. Es azt is
Ez egy altalanos jellemvonas, nem csak Rad vonatkozik.

>>>A VE osszenergiaja is lehet nulla.
>>Nem valoszinu. Rengeteg fajta energia van - jo resze nem helyzeti
>>vagy mozgasi, hanem pl. belso - amelyik nem lehet negativ.
>Eleg, hogy egyetlen van, amelyik negativ.
Energia soha nem tunik el. Ha talalkozik 2 test, akkor mozgasi
energia->hoenergia, ha anyag-antianyag, akkor anyag->energia atalakulas
van. Ha egy anyag kotott allapotba kerul, akkor az energiaja valahova
mashova megy (pl. kisugarzodik) de az anyag maga nem tunik el.

>>Nem irtad le az elso leveledben, hogy mennyire ter el az
>>istenkeped a jelenleg altalanostol.
>Hat antropikus tenyekbol eleg nehez lenne a szentharomsagot,
>Szentpetert es az egesz bibliat valoszinusiteni.
>[Bar kizarni sem az elsofaju Corcoran-fele Istenfogalom eseten.]
Szerintem egy ember, amelyik kepes osszerakni egy mukodo vilagot (pl.
szamitogepen) attol meg NEM isten, bar lehet, hogy igy latszik a
"vilaga"bol.
Ha viszont megnezzuk ot: egy istennek NEM ez a definicioja.


>Lam, eszerint nem lehet "sokvilag", mert az ertelem nelkuli
>[megfigyelok nelkuli] feltetelezett univerzumok nem is letezhetnek.
A "megfigyelo" nem csak ertelmes leny lehet. Ez a kulonbseg a
"megfigyelo" es a "megfigyelesre alkalmas allapot" kozott.

>>Annyi gondom volt vele, hogy egy osszeroppano vilagegyetembol
>>szerintem nem lehet "megszokni", sem tulelni.
>Pedig csak a gravitacionak kell ellenallni korlatozott ideig
>es megfelelo energiatartalekkal. Ez regota megy nekunk.
Sajnos a problema nagyobb. Maga a ter fog eltunni, igy nincs hol
ellenallni a gravitacionak (pl. a fekete lyuk is ilyen). Ezzel egyutt a
tudomany fejlodese miatt nyilvan a mostaninal sokkal pontosabban fogjak
tudni majd, hogy milyen lehetosegek vannak - ha vannak.

>>Jo arra, hogy kicsit elgondolkozzunk a vilagon - de bizonyitani...
>Imao nem kell bizonyitani! Cafolni kellene tudni. :-)
Nem lehet cafolni, mikent a sokvilagot es a tobbi hasonlo elmeletet sem.
Ha azt mondod, hogy a mi vilagunk ilyen es elmondod az alkoto
tulajdonsagait, _esetleg_ ezt lehet cafolni.

>Semmi bizonyitandot nem latok abban, hogy ha valami nagyon korlatos
>[veges] dolog termeszetes modon kialakulhatott, akkor azt megfelelo
>technikai fejlettseg eseten mestersegesen is elo lehet allitani.
Ez igaz, szerintem is - de ettol meg nem lesz isten a letrehozoja.

>hogy letrehozza es vizsgalja. Szerintem unokaink mar megerik.
>Es akkor majd el _kell_ gondolkozniuk a sajat Istenisegukrol.
>Es a sajat Istenukrol is. Mint Corcorannak.
Szerintem eleg fura az istenfogalmad. Mondjuk igy visszanezve,
figyelembe veve a definiciodat (isten az a leny, aki kepes egy mukodo
vilagot letrehozni), mar erthetobbek az irasaid. De istennek nem ez a
hagyomanyos definicioja.
Meg valami: a Te istened nem letezhet a sajat vilaga nelkul, amelyet NEM
o teremtett.

>De ha egy jobb biologus asztalara teszek
>egy darab uruleket, akkor eleg sok mindent meg tud mondani az azt
>produkalo elolenyrol meg akkor is, ha egyetlen peldanyanak
>kovulete sem maradt volna fenn.
Az a biologus mar sok (tobbe-kevesbe) hasonlo allatot latott es ismer.
Hany istent   lattal mar vagy ismersz kozvetlenul?

>>mert _sokkal_ valoszinutlenebb egy isten spontan keletkezese,
>>mint a vilagunke.
>Hatalmas osszegben fogadok, hogy ezt a kijelentest nem tudod
>_bizonyitani_. [Azert hasznalom ezt a szot, mert jelen leveledben
Aki Te istennek nevezel, arra nem, mert nem tudom, mennyire bonyolult
(persze az egesz vilagaval egyutt). Egy hagyomanyos def. szerinti isten
vegtelenszer bonyolultabb barmifele vilagnal, igy nyilvanvalo, hogy a
kialakulasa is vegtelenszer valoszinutlenebb.

>Te is vagy feltucatszor hianyoltad a _bizonyitast_.]
Es a pontos fogalmazast.

>>Isten definicioja kizarja a vizsgalatot.
>Szamomra egyaltalan nem. Ne hozd a vallasok Isteneit, bar tudtommal
>az is "megjelenik", "megnyilatkozik" olykor, es a tulvilagon mindig.
A Te definiciod is kizarja a vizsgalatot, ha nem lehet kilepni a
"teremtett" vilagbol es az isten nem "jelenik meg" benne. Ha megjelenik,
akkor sem ot lehet vizsgalni, csak a viselkedeset - ami nyilvanvalo,
hogy mas, mint "otthon".

>Mint ahogyan Teged sem zavar az, hogy nem tudod a VE _miert_
>keletkezett? Es az sem, hogy mekkora az eselye a VE-nek?
Dehogynem. Viszont: melyik isten keletkezett? miert, mibol es hogyan
keletkezett? mi van meg rajta kivul? miert es hogyan teremtette a
vilagunkat? miert nem masfele vilagot teremtett (pl. olyant, amilyet
szeretett volna)? Teremtett-e menyorszagot, poklot, mas vilagokat? ezek
olyanok, amilyennek elkepzeljuk, vagy milyenek? ki, hogyan es miert
kerulhet oda?
E helyett a 2 kerdes helyett, kapasbol sokkal tobb es bonyolultabb
kerdes... Teged tenyleg kevesbe zavar???

>Mit is vetsz Te a szememre? Az, hogy a proton miert olyan,
>megmagyaraztak a kvarkokkal es senkit nem zavar, hogy a kvarkok
Ez a kovetkezo kerdes. Ugy tudom, azota eloallitottak (nagyon magas
homersekleten es rovid ideig) "szabad" ("kvarkfolyadekban" szabadon
uszo) kvarkokat is.

>miert olyanok? Egy szinttel tovabb megy a magyarazat mindegyik
>esetben. Ha ez jo az egyik esetben, miert nem jo a masikban?
Itt folyamatosan tovabb lehet menni. Ha viszont elfogadjuk egy (vagy
tobb) isten letet, szepen megallhatunk: van es kesz.

>>> .357 magnum. Kozelrol a fejbe. :-))))))))))))))
>>Te errol hogyan tudsz? Visszajott az illeto es elmondta?
>14szeres mosolygo eseten nem ervelned, hanem mosolyognod kellene.
En komolyan gondolom, amit leirtam. Olvasd el meg egyszer...

> 1) nem ertettem, hogy az anyagi homogenitasbol hogyan kovetkezik a vegtelen
>    meret terben. 

  Altalaban nem kovetkezik szuksegszeruen, euklideszi terben (NEM ter-idoben!)
igen. Minden eddigi empiri szerint ilyen terben elunk.

> 2) azt sem ertettem, hogy a VE tagulasi sebessege miert adando hozza a
>    fenysebesseghez, ez ugy tunik, mintha explicit ellent mondana a rel
>    elm.-mel, ahol a fenysebesseg abszolut allando, ha valami hozzaadodik,
>    akkor is.

  Ez ellent mond a *specialis* relativitasnak, de nem az altalanosnak!
A feloldas az, hogy a fenysebesseg abszolut allando *lokalisan* merve.
Matematiailag az a tetel van mogotte, hogy lokalisan minden metrika
azonos a Minkowsky metrikaval. Aprobb komplikacio, hogy szingularitas
eseten ez a 'lokalis' nulla kiterjedesu. Minkowsky terben mar igaz
lenne a 'v+c=c' szabaly. Nem Minkowsky-ban nem. Vilagegyetem nem
Minkowsky.
  Kicsit melyebben is ki lehet magyarazni: sebesseget merni csak lokalisan
lehet (jo, szingularitasban meg ugy sem). Ha nem lokalis, akkor csak
altalad definialt sebesseg jellegu mennyisegek vannak, amikre nincs
korlat. Hasonloan ahhoz, hogy pl. valami arnyeka mozoghat fenysebessegnel
gyorsabban. Ez nem tokeletes analogia, de ravilagit a problemara: annak
nincs akadalya, hogy definialj egy *szarmaztatott* tavolsagot (nem kozvetlen
mertet), egy *szarmaztatott* idot, a kettot elosszad egymassal es
c-nel nagyobb szamot kapj. Ez nem tilos. Alt. rel.-t nem megerteni, hanem
megtanulni kell :-)

Gyula

> > En se tartok kiseloadast hurelmeletrol,
> > mert nem tanultam meg (fizikus letemre se).
> Ez furcsa. Miert nem? Miert misztifikaljuk ezt annyira,
> hogy meg ott sem tanitjak?

  Nem misztifikaljuk, csak eppen a fizika mint olyan akkor tudasanyag, hogy
nem fer be egy ember fejebe. Fizikus kepzes nem igazan a fizika
elsajatitasarol szol, hanem a fizikus gondolkodasmod elsajatitasarol,
meg nemi alapokrol, amik minden teruleten jol jonnek.
  En (kutato) asztrofizikus lettem, igy megtanultam bizonyos szinten
az alt. rel.-t, meg nehany mas teruletet, amire szuksegem van. Mas
a hurelmeletet tanulta meg. Ami nem jelenti azt, hogy nem lettem volna
kepes hurelmelet elsajatitasara, csak eppen nem volt okom es idom ra.

> Most ezt nem ertem. Akkor most kezdetben narancsnagysagu
> volt 

  Nem volt. t=0-ban szingularitas van, a jo isten talan tudja mi volt,
a fizika nem. Modellben akarmekkora idovel ezutan mar vegtelen. Igazabol
ez nem lenne szabad mondani, mert tul kozel a 0-hoz kene szamolni
a kvantummechanikaval is, amit nem tudunk, hogy kell. Ez mondjuk a
Planck-ido nagysagrendjebe esik, ami 10^(-41) masodperc (nincs is ra
SI egyseg). Utana viszont mar mondhatjuk, hogy vegtelen.
  Tesseg a narancsot elfelejteni! Amit lehet szemleltetni, hogy mondjuk
a ma lathato vilagegyetem mekkora volt egy bizonyos idopontban. Ez akar
lehet narancs meretu is, csak jol kell kivalasztani az idopontot...

> Tenyleg, jut eszembe, ha most latunk egy 15 milliard
> fenyevnyire levo objektumot, akkor az elvileg 15 milliard
> eve volt ott, tehat 15 milliard eve mar letezett egy ez a
> 15 milliard fenyevnyi tavolsag. 

  Per pillanat a legtavolabbi, amit latunk, az a mikrohullamu hatter.
Ez nagysagrendileg 300 000 eves VE-ben keletkezett, igy itt mar nem
problema a kvantummechanika okozta problema. Ekkor a modell mar
alkalmazhato, igy a vilag vegtelen. A modellben. Hogy a valodi VE milyen,
azt nem tudni es nem is megismerheto vszg.

> Nem kellene akkor a
> legtavolabbi objektum tavolsagat megszorozni kettovel, hogy
> a vilagegyetem korat kb. megkapjuk?

  Nem tudunk tavolsagot merni kozvetlenul ekkora tavolsagra. Tudunk
voroseltolodast merni, amibol szarmaztatunk tavolsagot, de a szarmaztatasban
benne van a Hubble allando, ami a VE kora tulajdonkeppen. Igy a VE koranak
meghatarozasara nem alkalmas.
  Ettol fuggetlenul nagyon oda kell figyelni tavolsagok meresere eleg
nagy tavolsagok eseten! Mert tobb fele modon lehet merni es nem ugyanaz
a kapott tavolsag. Ket pelda: megmered, meterrud mekkoranak latszik,
ebbol szamolsz tavolsagot. Majd fogsz egy ismert fenyforrast, megmered, mennyi
energia er el hozzad, ebbol is mersz tavolsagot. Nem fog megegyezni.
Merhetsz meterruddal, az is mas lesz. Merhetsz parallaxist, az is
mas lesz.

> > Vegtelen foton vegtelen terben adhat (adott esetben ad is) veges
> > foton suruseget. Nincs itt baj.
> Mondanal peldat?

  Fogj egy euklideszi teret (jo, legyen Minkowsky, ala Einstein es a 
'steady state cosmology'). Minden kobmeterben legyen N db. foton.
Ternek nincs vege (vegtelen). Fotonok is vegtelen sokan vannak.
Ettol meg a suruseg veges, N, se nem nulla, se nem vegtelen. Persze
lehetne az is, de nem szuksegszeru, hogy az legyen.

Gyula