Szervusztok Listatársak!

Köszönöm a részletes válaszokat.

Úgy tűnik, az Élet bonyolult. A lényeget valószínűleg cdrom.jeszy 
ragadta meg leginkább az #1163 számban:
> Ha valaki ismeri a latin vagy valamelyik ujlatin nyelvet, annak 
> ez a problema nem problema, de annak, aki nem, bizony be kell 
> magolnia, hogy mikor kell c-t vagy sz-et, illetve j-t vagy g-t 
> irni.

Az alábbi példák is ezt mutatják:
o can-kangaroo
o Celtic*-kelp
o concept-koala
o gentleman-Jenny

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Sok munka, tehetseg, szorgalom = siker?

* Bár ez valószínűleg nem tősgyökeres angol szó

> get, gift, Gyula. Utobbit mindig 'G'-vel probaltak kiolvasni
> (Ga'jla, pl.).

  Az első kettő kivétel. A Gyula g-s ejtése arra mutat, hogy bizonyos
helyzetekben az angol kobak g-nek érzékeli az y előtt álló g-t, és
lehet, hogy arra kényszerít minket, hogy újragondoljuk a korábban
írtam dolgokat. Lehet, hogy arra mutat, hogy inkább a biology,
gymnastics szavak dzs-je a kivétel.
  Azt hiszem, ha meg akarjuk tudni, hogy egy betű(kapcsolat) egy adott
nyelv beszélője számára milyen hangértéket képvisel, akkor számára
értelmetlen szavakban kell megmutatni. Köszi, hogy fölhívtad erre
figyelmemet.
  Ha például magyar embereknek olyan szavakat mutatunk, amik ch-t
tartalmaznak, akkor megtudhatjuk, hogy minek érzékelik ezt a
betűkapcsolatot elsősorban: magyar h-nak, zöngétlen palatális vagy
veláris frikatívának, esetleg cs-nek, s-nek, k-nak, ty-nek. (Én
például egy olyan szót, mint trach, 70-30 százalékos eséllyel ejtenék
német vagy vietnami fonetika szerint.)
  Ha az angol anyanyelvűekre általánosan jellemző, hogy számukra
értelmetlen szavakban az y előtti g-t g-nek ejtik, akkor bizony nem
igaz az, hogy a g y előtt dzs-t jelent; akkor g-t jelent, és van
bizonyos számú ismert kivétel.

Láng Attila D., író, FP VT, http://lattilad.org