Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 778
Copyright (C) HIX
2004-09-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re: Re: szek (mind)  18 sor     (cikkei)
2 re: Kerekes samlikon ulo tribadok 1. (mind)  22 sor     (cikkei)
3 re: kerekesszek (mind)  13 sor     (cikkei)
4 Re: helyesiras (mind)  20 sor     (cikkei)
5 Re: hejesiras (mind)  48 sor     (cikkei)
6 Re: kerekekesszek (mind)  63 sor     (cikkei)
7 Re: Kerekes samlikon ulo tribadok 1. (mind)  34 sor     (cikkei)
8 re: pasztorizal (mind)  13 sor     (cikkei)
9 Kerekes samlikon ulo tribadok 2. (mind)  194 sor     (cikkei)
10 hejesiras (mind)  13 sor     (cikkei)
11 Magyar Nyelv Kezikonyvtara (mind)  34 sor     (cikkei)

+ - re: Re: szek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Jo hogy irtal a konyvrol, mert mar kerdeztem toled maganban a
> peldanyszamot-ami azert fontos nekem,  mert csak karacsonykor tudom
> megvenni, akkor jarok otthon-csak nem valaszoltal szerenysegbol
> kifolyolag biztos:-)
Szerintem egyszerűen nem kaptam meg a leveledet. Sajnos nagyon spamem
jönne, így viszont a spamszűrőmön nagy ritkán (valóban ritkán)
fennakad néhány valódi levél is.

> Az izraelitas hasonlattol elkepedtem teljesen. Nem is idezem
> ide........A  nemetben maguk a zsidok is hasznaljak mindket szot,
Magyarországon viszont jól látható volt, ahogy a rendszerváltáskor
minden szervezet azonnal ledobta magáról a korábban hivatalosnak
tekintett "izraelita" megnevezést, és áttért a "zsidó"-ra. Szerintem
ez alulról jött, és abszolút egyetértek vele.


Üdv:
Attila
+ - re: Kerekes samlikon ulo tribadok 1. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>   Akkor kérlek, hidd el most nekem, hogy nem bántó és PC.
Nem most hiszem el, hanem akkor hittem el, amikor először leírtad.

>   Ezt mi a Karolinában műtőskocsinak hívtuk.
Azt hiszem, jóval kevesebbszer találkoztam vele, de ez az elnevezés
számomra ismeretlen.

>   A kerekes székkel nekem az a bajom, hogy mindmáig senki sem tudta
> értelmesen megmagyarázni, hogy 1. miért ülőbútor egy közlekedési
> eszköz,
Miért ne lehetne valami _egyszerre_ ülőbútor és közlekedési eszköz. A
szobabicikli például sokkal inkább ülőbútor, mint közlekedési eszköz,
mégis egy közlekedési eszköz neve az összetétel utótagja.

>> A franciaablak ajtó, nem?> A franciaablak ajtó, nem?
>   Nem tudom, ezt a szót még sose hallottam. Mia?
A padlóig érő, kívülről kb. derékig ráccsal védett ajtószerű ablak.
Olyasmi, mint az erkélyajtó, csak a mögötte levő erkély mérete
elhanyagolható.


Üdv: Attila
+ - re: kerekesszek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Kedves nyelveszek, nem gondolkoztatok meg azon, hogy az ilyen
> esetekre is kellene egy mozgoszabalyt kidolgozni, amely megszuntetne
> a felreerthetoseget?
Szerintem nem kell annyira félni az ilyen félreérthetőségektől.
Ráadásul helyesíróberkekben nem annyira új mozgószabályok megalkotása
a cél, hanem sokkal inkább a meglevők hatókörének csökkentése.

Egyébként a különírás-egybeírás alapvetően nem a hangsúlyviszonyokon
(nem a fonológiai szó fogalmán), hanem a mondattani viszonyokon (a
szintaktikai szó fogalmán) alapul. A gondot persze az jelenti, hogy
nincs, nem lehetséges általános szódefiníció.

Üdv: Attila
+ - Re: helyesiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lezo,

  Mint kibic: Nincs ez kicsit tuldimenzionalva? Akademikus urak
eldontik, hogy hogyan *kellene* irni, beszelni, emberek meg
ugy irnak, beszelnek, ahogy akarnak. Te is leirtad (akademikusi 
szempontbol) hibasan, hogy 'hejesiras'. Ettol meg nem fog megjelenni
nalad a nyelvi rendorseg.
  A problema ott kezdodik, amikor *tenyleg kotelezo* lesz valami.
Konkretizalva, amikor eroszakkal le akarjak fordittatni a 'Pub'
cegert. Mert azert legyunk oszintek, a Pub az Pub, es mivel egy
Magyarorszagon nem oshonos intezmenyt jelol, igy magyar oshonos
szo sincs ra. Be lehet eroszakolni persze egy kategoriaba, de
ezzel csokkentjuk a kommunikacio erteket. Szerintem persze.
  Mellesleg itt, nemethonban is kapnak infarktust egyes akademikusok,
amikor terjednek angol szavak, peldaul 'Job' az 'Arbeit' helyett, de
mas a jelentese a kettonek (en ugy fogalmaztam meg, hogy az Arbeit
az, ahova bemesz es penzt kapsz erte, a Job meg az, ahol csinalsz is
erte valamit).

Gyula
+ - Re: hejesiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves LeZo!

HIX NYELV #777, >:

> SZERINTEM a nyelvnek nincsenek szabalyai, azokat mesterkelten alkotjak, s
> nyelv tankent kotelezove teszik. [...] A nyelnek SZERINTEM "csak" SZOKASAI
> vannak. Azert mondunk valamit igy vagy ugy, mert igy SZOKTUK. 

  Miközben sokmindennel egyetértek hozzászólásod elejéről (de nem a 
végéről), azért megjegyezném, hogy a büntető, polgári stb. jognak is 
csak szokásai vannak. Ennek ellenére be lettek cikkelyezve.  Ma |szőlő|-
t írunk és egy kis pénzbüntetéssel megúszhatjuk a tyúklopást, "tegnap" 
|szöllő|-t írtunk és a jobb karunkat levágták. A sértett fél azonban 
továbbra is /szöllő/-t ejt és a legszívesebben levágatná a tolvaj 
karját.


> Ne eroltesse a tan ar/tanito, hogy a veszprem szot vesz-prem formaban
> valasszam el, amikor egy mas ik iskolaban a veszp-rem-re eskusznek. 

  Nem hinném, hogy bárki is az Ipolyon innen |vesz-prém| elválasztást 
tanítana. (Az Ipolyon túl épp fordított a helyzet.) De l. még következő 
bekezdés.


> 20 evvel ezelott ket nyelvesz 20 percig vitatkozott a radioban ezen a
> sulyos probleman, mindketto szamtalan "tudomanyos " ervet hozott fel merev
> allaspontja mellett, s vegul nem tudtak kozos nevezore jutni! 

  Itt valamit félreérthettél: nem egyértelmű, hogy a |Veszprém| szóban 
hol van a szótaghatár. Ezen lehet vitatkozni, mert a szótag egy 
absztrakció, amire a vizsgálatára alkotott modell visszahat (legalább 
Heisenberg óta tudjuk, hogy a vizsgálómódszerek a vizsgált rendszer 
részét képezik).
  Ez azonban csak áttelesen érinti a szótagolást, ui. a nyelv különböző 
szintjein, részdiszciplínáiban különböző definíciók érvényesülhetnek 
ugyanarra a fogalomra. Így lehet külön fonológiai szótag (amiról 
vitatkozhattak az illetők), elválasztási szótag stb. (Mint ahogy pl. 
külön definíciója van faj fogalmának az állattanban és a növénytanban.)


> kellenek olyan SZAKEMBEREK, akik vizsgaljak, milyen jelensegek rontjak,
> szegenyitik a nyelvet, illetve finomitjak, gazdagitjak 

  A legmesszebb menőkig nem értek azzal egyet, hogy a nyelvi 
jelenségeknek lehetne ilyen interpretációja a nyelv szempontjából. Egy 
parikuláris társadalmi csoport szempontjából persze lehet. De ez nem 
nyelvi, hanem szociológiai kérdés.
+ - Re: kerekekesszek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ferenc!

HIX NYELV #777, >:

> Tudjuk, hogy az iras a beszedet tukrozi. Vajon az egybeiras-kuloniras
> ugyeben folytak-e elozetes vizsgalatok arrol, hogy a nyelvi kozosseg
> tagjai hogyan ejtik ezeket a szavakat. 

  Folytattak persze, de ha az eredményeket implementálnánk, akkor -- 
többek közt -- a névelőket is egybe kellene írni az utánuk következő 
szóval.

  A helyesírásnak 3 elve van: 1. kiejtéstükröző, 2. értelemtükröző, 3. 
hagyományőrző. És a három elv természetesen összeütközésbe kerül, és 
ilyenkor a 2. elv felülírja az 1.-t. Pl. ezért írunk |tudjuk|-ot és nem 
|tuggyuk|-ot.  Amit te itt feszegetsz, az a régi ipszilonista-jottista 
háború (azaz a 2. elv létjogosultságáról, ill. precedenciájáról szóló 
vita) új fordulója.

  Egyébként annyiban igazad van, hogy Nádasdy Ádám "Ízlések és 
szabályok" c. könyvében hasonló elvet állít fel az egybe- ill. 
különírásra. Egyben jelzi is, hogy vállalja az ódiumát, hogy ez 
eredmény tekintetében eltérhet a kodifikálttól. Ezt bárki megteheti 
vele együtt, ha van ehhez elég ismerete.

  De -- ha jól tudom, itt a mondatfonetika esetén én is bizonytalan 
vagyok -- vannak esetek, amikor Nádasdy tesztje sem működik (az 
elöljárókon túlmenően is).  Talán Mártonfi Attila tud engem cáfolni, 
vagy megerősíteni.


> Ennek egyik kozismert peldaja a "feher hazi galambok" [...] Kedves
> nyelveszek, nem gondolkoztatok meg azon, hogy az ilyen esetekre is kellene
> egy mozgoszabalyt kidolgozni, amely megszuntetne a felreerthetoseget? 

  Én pl. nem látom, hogy az egybeírásnak-különírásnak az érthetőségre 
törekvés lenne a célja. Egy csomó kijelentés a kontextus nélkül 
ambivalens jelentésű, amúgy meg nem tudok felidézni esetet, amikor a 
szövegkörnyezet dacára ne egyértelműsödne a fenti kifejezés jelentése. 
  Sőt, talán te nem is a |(fehér házi) galambok| és a |fehér (házi 
galambok)| közt érzel különbséget, hanem az alárendelő |fehér házi 
(galambok)| és a mellérendelő |fehér, házi (galambok)| közt. A 'világos 
domesztikált madár' kifejezésben az összetett jelző átalakítható 
mellérendelővé, míg a politikai terminusban nem. A strukturális 
homonímáról -- amely elkerülhetetlen --, vö. Nádasdy: 
<http://www.btk.elte.hu/delg/publications/modern_talking/60.html>;
  Személy szerint én még csökkenetném is a mozgószabályokat. Egy 
kommunikációs csatornának két vége van, és az átvitel sikeressége 
egyaránt felelőssége a kódolónak (küldőnek) és a dekódolónak 
(fogadónak). Szerintem még a jelenlegi szabályaink is az arányosnál 
jobban terhelik a kódolót, a dekódolót szinte tehermentesítve. Egy 
újabb mozgószabály még jobban eltolná ezt az arányt. Szerintem 
egyszerűen nincs ok arra, hogy a félreérhetőséget csak a kodóló 
kimenetén definiáljuk: azt a dekódoló kimenetén lehetne csak...
  (P.S. Ez számomra egyébként leginkább a |fekete+rigó| probléma egy 
megjelenése: én egybeírom a |házigalamb|-ot. Tehát nálam a |fehér házi 
galamb| áll szemben a |fehér házigalamb|-bal. Így eleve nincs szükség 
új mozgószabályra.
  P.P.S. Azért megfontolnám, hogy olyan suta zsurnalizmus okán, mint 
|(Fehér Ház)-i galamb| szabályváltozást kezdeményezzek. Magának ennek 
az angolból tükörfordított metonímiának az indokoltsága is kérdéses 
számomra, nem számítva azt, hogy sem a sólymok sem a galambok nem Fehér 
Házbeliek, kivéve magát az elnököt és személyes tanácsadóit.)
+ - Re: Kerekes samlikon ulo tribadok 1. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

HIX NYELV #777, >:

> mi a tendenciáció amögött, hogy |csövek| közé rakogatod őket? Valami spéci
> nyelvészeti jelentése van, amiről én nem tudok? 

  Ezek olyan idézőjelek, amely a _írott_ adatot határolnak. Ezeket 
normál szövegben dőlten szedik, de ezen a csatornán ez nem lehetséges, 
valamivel ki kell váltani. Régebben ezeket "..." közé tettem, de másutt 
gondom volt pl. a repülő ékezetes "ő" leírásával: az "o"" kevésbé 
egyértelmű, mint az |o"|. Ezen kívül ez lefoglalta az idézőjelnek azt a 
funkcióját, hogy a képletes használatot jelölje. A további lehetősegek -
- _..._, <...> stb. -- kapcsán is ilyen problémáim merültek fel. Ezért 
végül is a |...|-s stílusnál kötöttem ki.


> olyan kérdésekben, mint "közlekedik-e a magyar beszélő ülőbútorokkal" vagy
> "ami keréken gurul, az kocsi-e", minden magyar anyanyelvű ember kompetens. 

  Nem nekem szólt, de ha nem magyar anyanyelvűek is válaszolhatnak, 
akkor azt mondom az első kérdésre, hogy "igen", a másodikra, hogy 
"nem".  Ez az én kompetenciám, amelyet csak akkor tudsz 
megkérdőjelezni, ha a sajátodat is megkérdőjelezhetővé teszed.  A 
döntőbíró a mindenkori nyelvközösségi úzus.  Amit te propagálsz az egy 
csoportúzus, amit koránt sem biztos, hogy befogad az egész 
nyelvközösség.  Még ha be is fogadja, egyáltalán nem biztos, hogy a 
rivális törlődik és nem marad meg szinonimának.  Ez ellen nem használ a 
logika, mert nem a logika definiálja az úzust, hanem az úzus a logikát. 

  (Hogy a saját vizeimre is evezzek: a nép |virág|-nak mondja a 
dísznövényeket még akkor is, ha az adott növény soha életében nem fog 
neki virágot hozni. És jól teszi: ő köznyelven beszél, nem pedig egy 
szűk csoport -- esetünkben a biológusok -- zsargonján.)
+ - re: pasztorizal (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gábor,
"...ahol én most pasztorizálok."

Jó lenne tudni a szövegkörnyezetet, és azt is, hogy mi a novella eredeti 
nyelve, mert lehet, hogy hibás tükörforditás.

A "pasztorizálok" lehetséges jelentései

1. Lelkipásztori tevékenységet folytatok
2. Pásztordalokat adok elő
3. Forralásos módszerrel tejet fertötlenitek, népiesen

Józsi
+ - Kerekes samlikon ulo tribadok 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

MÓNI

> nemkülönben a "tolókocsi" és a "levelezőlista", csak hogy a
> leggyakrabban hibásan előforduló szavak közül említsek párat.

  Mi a szösz, a tolókocsit is szokták két szóba írni? Nem rémlik, hogy
találkoztam volna vele.

> a hetvenes években borzasztó rossz volt a helyesírási morál,
> ellentétben a maival... Hát nem tudom, én a hetvenes évek végén is
> még épp hogy elkezdtem iskolába járni, tehát nincs összehasonlítási
> alapom, de ha a mainál is rosszabb volt, akkor elképzelni sem tudom,
> milyen lehetett.

  Nekem sincs összehasonlítási alapom, egy korosztály vagyunk, de ami ma
helyesírási morál címén létezik, az kriminális. Nem hiszem, hogy a
hetvenes években rosszabb lehetett volna, egészen egyszerűen technikai
okokból. Az emberek helyesírásérzékét befolyásolja, hogy mit látnak
nyomtatva. A nyomtatott szónak az ember hisz. Akkoriban nem az volt a
módi, hogy két-három srácnak eszébe jutott újságot csinálni, vettek
egy lézerprintert, aztán hajrá. Amit pedig a net művel az emberek
helyesírásával, az pláne kriminális. Nem a listákra gondolok, mert az
nem presztízzsel rendelkező forrás, hanem a webes magazinokra,
portálokra, amik éppannyira formálják az emberek helyesírását, mint a
napilapok.

> Én inkább az egyes társadalmi rétegek között látok nagy
> különbségeket ezen a téren, az iskolázottság, műveltség alapján.

  Ne aggódj, Móni, voltak a kezemben professzorok által írt kéziratok
is, csapnivaló helyesírással. Némelyik professzor történetesen az
irodalomtudománynak volt tudora, és többet javítottam, mint dolgoztam.

> Nem lehet, hogy régebben is egy bizonyos szűkebb réteg körében volt
> csak presztízse a helyesírásnak?

  Dehonnem. Ez mindig így volt, hát hiszen magának az írásnak is csak
egy szűkebb rétegnek van-volt-lesz presztízse. Asimov írta A Hold
tragédiájában:

  Számításom szerint a kétszázmillió amerikai lakosból négyszázezren
  olvashatták el egyik-másik könyvemet – márpedig én a mások és a
  magam szemében is sikeres írónak számítok. Ha egy könyv összes
  amerikai kiadásaiból kétmillió példány elkél, feltűnő
  közönségsikernek számít – noha ez csak annyit jelent, hogy az
  Egyesült Államok lakosságának 1 százaléka rászánta magát, hogy
  megvegye. Ráadásul a fejemet teszem rá, hogy ezeknek is legalább a
  felétől nem telik több, mint hogy kisebb-nagyobb részén
  átbukdácsoljon, rátalálandó a trágár részekre.

  (Békés András fordítása.) Akkor?

> Nehéz meghúzni a határt, kb. érettségi, de egyes főiskolás rétegek
> alatt nem is értik, mit akarsz, amikor megjegyzed egy könyvcímről,
> hogy rosszul van írva, meg hogy mire jó betartani a helyesírási
> szabályokat.

  Tényleg nehéz meghúzni a határt, én a hét általánosommal elismerten jó
helyesírónak számítok (leszámítva, hogy egybeírtam a kerekes széket),
viszont van diplomás rokonom, aki rossz helyesíró.

> Ehhez csak annyit, hogy szóhasználatot rákényszeríteni legfeljebb
> megpróbálni lehet, de nem biztos, hogy fog sikerülni, legfeljebb
> ideig-óráig ill. attól, hogy a médiában vagy a törvényhozás szintjén
> ezt vagy azt használják, az érintetteknek nem kötelező. Úgy tudom,
> hogy a hivatalos szóhasználat régesrégóta a "siket", miközben az
> érintettek mindig is a "süket"-et használták egymás között. Hiába
> létezik másik szavunk a "vak"-ra is, a vakok intézményeiben továbbra
> is ez a szó szerepel.

  A próféta szóljon Belőled, de én egyre-másra azt látom, hogy
mozgássérültek, egész pontosan tolókocsisok győzködnek engemet, hogy
az igazából kerekes szék.

> /Köszi az URL-eket, elolvastam - csak annyit pontosításul, ha már a
> szakmámba vág, hogy a német "Rollstuhl"-nak nem szolgai fordítása a
> kerekesszék, mert rollen=gurul, gördül, vagyis "guruló(s)/gördülő(s)
> szék" a pontos fordítás/.

  Értelek. Ennyire én nem tudok németül. Mindenesetre az összetétel
második tagja szolgai fordítás, és hát a "szék vagy kocsi" a lényegi
kérdés.

> Az, hogy valami régen jó volt, mert megszokták a borzasztó
> kiszolgáltatottságot, mert nem volt képük róla, hogy másképp is
> lehet, hogy Nyugaton milyen a helyzet, még nem jelenti azt, hogy ma
> is, a mai sérülteknek is megfelel.

  Bocsesz, én húsz éve is pontosan ugyanaz a "sérült" voltam, mint ma.
Akkor sem tűrtem a kiszolgáltatottságot, ma sem tűröm. Miért kellene
nekem másik szó?

> Az én 3 éve lebénult barátnőm igenis tiltakozik a tolószék ellen

  Az ellen én is, és minden szinoníma ellen, ami széket tartalmaz.

> (ami már önmagában is hibás, de legalábbis egyoldalú elnevezés, mert
> nem csak tolni lehet, mármint külső személy által, persze azt is, de
> miért ezt kell hangsúlyozni?

  Móni, Te is a "toló" előtaggal vitatkozol, de még mindig nem tudom,
hogy a "kocsi" utótaggal mi a baj. Én a "szék" utótaggal vitatkozom.
Nem jó a "toló"? Tessék, találjatok olyan szót, aminek nincs benne, de
ne székkel végződjön! Te a "toló"-ban látod a kiszolgáltatottságot, én
a "szék"-ben. Mert aki ül, az nem csinál semmit, aki nem csinál
semmit, az ingyenélő. Leírtam.

> Ezzel sincs semmi gond. Az az érzésem, kedves Attila, hogy miközben
> neked nem tetszik, hogy rád "kényszerítik" a kerekesszéket, te is
> legszívesebben ezt tennéd a tolókocsival más mozgássérültekkel. :-)

  Lehet, hogy igazad van. Eszemben sincs tagadni, hogy a vita számomra
nem akadémikus, valahogy úgy érzem magamat, mintha fekete lennék és
arról vitatkoznék, hogy a nigger vagy a fekete a helyes szó.

> A PC-re való hivatkozással az élet más területén is
> születnek/születnek kevésbé és jobban sikerült kifejezések. Az a
> benyomásom hogy pl. a "cigány" helyett elterjeszetni kívánt "roma"
> is lassan eltűnőben van, de legalábbis nem vált egyeduralkodóvá
> egyáltalán, főleg nem az átlagemberek körében.

  Persze hogy nem, pedig nagyon jó szó lett volna, a nép önelnevezése,
többes számban; az egyes számú "rom"-nak már van a magyarban
jelentése, az nem jó. De mivel oktrojált szó volt, nem volt esélye.
Sajnos más a közeg, mint a kerekes szék esetében. Ezt az eszközt az
esetek 99%-ában a használói emlegetik, a cigányokról viszont a nem
cigányok többet beszélnek, mint a cigányok. (Ők nem azt mondják, hogy
"ott megy egy cigány", hanem azt, hogy "ott megy a Józsi".) A nem
cigányok -- a társadalom túlnyomó része. A mozgássérültek viszont
megalkuvó, gyáva emberek, nem kis hányaduk az utcára se mer
kimozdulni. Persze hogy elfogadnak akármilyen szót, amit felülről
diktálnak nekik.

> Szerintem sem a legszerencsésebb a "fogyatékkal élő" vagy legalábbis
> szokatlan még, de szimplán a "fogyatékos" sem tetszik.

  Azért, Móni, én erősebb érveket sorakoztattam föl a kárhoztattam
kifejezések ellen, mint azt, hogy nem tetszik...

> Az én tapasztalataim szerint a "sérült" szót használják inkább
> egymás között ezek az emberek - legalábbis a mozgáskorlátozottak.

  Lehet, ámbár én itthon ezt a szót még nem hallottam. Igaz, nálunk
nincsenek is mozgáskorlátozottak -- nálunk mozgás_sérültek_ vannak,
ugyanis a kettő között nincsen stiláris különbség, viszont a
"mozgáskorlátozott" olyan szó, amit huszonegyedik századi embernek
nincs ideje végigmondani.

> Én határozottan úgy érzem, hogy a "fogyatékos" szót a szellemileg
> sérült emberekre használja a közbeszéd és bizony eléggé pejoratív az
> értelme.

  Akadt barátom, aki hasonlóképpen vélekedett, megütközve azon, hogy
fogyatékosnak nevezem magamat. Elmagyaráztam neki, hogy a fogyatékos
nem ezt jelenti. De lehet, hogy Neked van igazad -- ez magyarázatot
adna rá, miért nem érzékelt családunk az égvilágon semmit abból, hogy
tavaly a fogyatékosok európai éve vala. Mert szellemileg jól vagyunk.

> De tőlem mehetne párhozamosan mindkettő, de jelzővel, hogy
> egyértelmű legyen: testi/szellemi fogyatékos és testileg sérült v.
> mozgássérült/szellemileg sérült.

  Móni! A polc polc. A könyv könyv, az ablak ablak, a taknyosbéka
taknyosbéka, minden fogalmat önmagában nevez meg a nyelv, nem használ
hozzá jelzőket. Kinyitottam a földig érő nyílászárót, bementem
téglából épített házamba, leültem fiókos íróasztalomhoz és felhívtam
hites feleségemet az elektromos telefonon! Ilyen nyelvet akarsz? Ez a
hivataloskodó nyelv, ami képtelen a dolgokat önmagukkal megnevezni,
mert hátha nem lenne elég precíz az, hogy "ember", még a végén jön egy
kirakati próbababa és aszongya, hogy ő is az, muszáj úgy mondani, hogy
természetes személy. Jelzővel, mert vannak jogi személyek is. Azok is
azért vannak, mert jelző nélküli szót nem lehetett találni rájuk, nem
lett volna elég hivátálos.
  Milyen nyelvről beszélünk? A magyarról vagy a bikkfáról?

> Most voltam egy MEOSZ-os alkotótáborban, ahol a járni nem vagy
> nagyon nehezen tudó emberek az utazástól kezdve az étkezésen át a
> gyógyfürdőben való időzésig legtöbbször a kerekesszékükben ültek,

  Igen, Te láttál ilyeneket, én meg látok amolyanokat. Ez a
végtelenségig mehet így, Dóra Kriszta elmondja, hogy őt nem kell
taszigálni, én meg ismerek olyanokat, akiket kell. Te elmondod, hogy
ismersz olyanokat, akiknek ülőbútor, én meg ismerek olyat, aki menekül
belőle, amint teheti, mert fárasztó, sőt fájdalmas benne ülnie. Ezen
az alapon soha nem dönthetjük el, hogy hívják, de ezen az alapon más
fogalmakra se találhatunk szót. Ha a könyvet akarnánk elnevezni, azt
az egyik ember írja, a másik olvassa, a harmadik elégeti, a negyedik
az ágy lábát támasztja alá vele, az ötödik nevet rajta, a hatodik sír
tőle, a hetedik kritikát ír róla, a nyolcadik árusítja, ez az
icike-picike egér pedig mind megette.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Könyvdigitalizálás – papírkönyvből elektronikus, ahogyan én csinálom
BURNÓT = Ősmagyar vezér. Szelencénél legyőzte a tubákokat.
+ - hejesiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lezonak sokmindenben igaza van, es sokmindenben nincs. (Vagy sok mindenben?)
Mindenesetre az embernek kialakulhat az a benyomasa, hogy helyesirasunk meg
tulsagosan magan hordozza a teljes egysegesites 19. szazadi eszmenyet. Azt
hiszem, tobb esetben kellene megengedni az alternativakat. Ha egyenerteku a
"tejfel" es a "tejfo:l", a "csend" es a "cso:nd", akkor miért nem
valaszthatok szabadon a "tanu'" és a "tanu", a "szi'ves" es a "szives"
kozott? A "feher hazi galambok" es a "feherhazi galambok", a "barna kalapos
holgy" (az elozo ciklus helyesirasi szotaranak peldaja) es a "barnakalapos
holgy" kozott. A beszélt nyelvben is vannak variansok, miert ne lehetetnenek
nagyobb szamban az irott nyelvben? Tisztelt nyelveszek es akademikusok, at
kellene gondolni ezt az egesz kerdest!

Ferenc
+ - Magyar Nyelv Kezikonyvtara (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Köszönöm a tájékoztatást, Attila. Külön örülök neki amiatt, mert elsőkézből 
érkezett. :-)
Nagyon vonzó az egész sorozat is, nemcsak a Helyesírás. Az ára kevésbé. :-)
Engedelmeddel felteszem ezt a rövid bemutatást a fordítólistára (mfefo). 
(Jól írtam? :-)

Üdv,
Móni

 >Az Osiris Kiadó elindított egy A Magyar Nyelv Kézikönyvtára című
>sorozatot, Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztésében. A sorozat mintáját a
>német Duden Kiadó hasonló vállalkozása jelentette, ez a formátumán,
>koncepcióján, felépítésén is meglátszik. A sorozat tervezett kötetei:
>Helyesírás, Idegen szavak szótára, Nyelvtan, Nyelvtörténet,
>Nyelvhelyesség, Szólások és közmondások, Szövegalkotás, stílus,
>Nyelvváltozatok, Szinonimaszótár, Értelmező szótár. Az első kötet, a
>Helyesírás épp egy hónapja jelent meg, Laczkó Krisztina és jómagam
>munkája, 1540 A/5 oldal terjedelmű. A kötet első fele (kb. 400 oldal)
>a Tanácsadó rész, amely a helyesírási szabályzat alapján, de annál
>részletesebben, magyarázatokkal, táblázatokkal kifejti a magyar --
>elsősorban köznyelvi -- helyesírást, felvet és megoldási javaslatot
>állít számos, a helyesírási szabályzatban nem taglalt kérdésre. A
>kötet második fele (kb. 1100 oldal) egy szótár, kb. 214 ezer szótári
>tétellel, kb. 13 és fél ezer elválasztási és majdnem 5 ezer kiejtési
>mintával. Több mint 20 ezer szótári tétel még semmilyen korábbi
>szótárban nem fordult elő. A kötet végén a felhasznált és ajánlott
>irodalom jegyzéke, rövid glosszárium és igen részletes tárgymutató
>található. Ára: 5980 Ft. Elég jó a terjesztése, úgyhogy nem láttam az
>utóbbi időben könyvesboltot, ahol ne lenne belőle. Sajnos nem olcsó
>(bár a tervekhez képest: 760 oldal, 4500 Ft relatíve olcsóbb, ha a
>ráfordított munkát nézzük, kifejezetten jutányos, de remélem, majd a
>példányszám ehhez mért lesz), úgyhogy emlékeztetek arra, hogy számos
>könyvesboltban adnak 10% kedvezményt, de a Don Quijote könyvklubban --
>személyes átvétel esetén -- 20%-kal olcsóbban adják.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS