Igen, erdekelnek. Kulonosen azok amiket ritkan latni a helyi vasarlo-kozpont
film-gyaraiban... Es persze a magyar es kozep-europai filmek. Filmeket a
tanteremben is gyakran hasznalok (tortenelmet tanitok) s igy szakmailag is
erdekel a tema. Tehat, ha egy ily'nemu HIX sorozat beindulna, annak igen
orulnek s azt tamogatnam.
Szivesen leveleznek kulon is. A Muszakin vagy? Irj, ha van kedved.
Andras
Boros-Kazai Andras, Beloit College, Beloit Wisconsin 53511
|
Sziasztok,
utolag is nagyon koszonom a pesti filmek ajanlatat!
Cserebe egy ma esti filmelmenyrol par szot.
Franco Zefirelli uj (1996-os) filmje a Jane Eyre, a klasszikus
Charlotte Bronte tortenetet viszi szinre, melyben az 1800-as evek elso
feleben elo zord kastelyur es a gyereklanybol vegul felesegge valo szolgalo
tortenetet mondja el.
Klasszikus Zefirelli-s hatter, gyonyoru angol kastelyok (Derbyshire es
Yorkshire a forgatas helyszine), lovasok, hintok, ba'l es arvahaz, romantikus
kosztumos film, bar a szereplogarda csak mintegy 30-40 fos, azaz
Zefirelli mercejevel ez egy studiodarab.
Meg az angliai sztorihoz (muszajbol) csunyacskanak kivalasztott fohosno
arca is bajos, ha nem is szep. Latszik, hogy Z. egyszeruen keptelen csunya
fohosnovel dolgozni. (Szamomra sajnos az angol noi arc nem Diana, hanem meg
mindig az Onedin csalad cimu TV-sorozat Ann-jenek dermesztoen rideg arca,
mintegy illusztralva a TV hosszutavu karos hatasat :-)
Bar a maga koraban tragikus fordulatokkal teletuzdelt regeny volt a film
alapjaul szolgalo mu, a mai CNN-es szemuvegen at vizsgalodo nezo szamara,
szinte idillikus a tortenet, a legdramaibbb ponton pl. ket ember hal meg
es egy megsebesul egy kastelytuzben.
Ajanlom mindenkinek aki kicsit ki akar lepni a hetkoznapi (amerikai)
rutinbol. Klasszikus elmeny. (vagy csak en oregszem??)
A moziban egyebkent 8-an voltunk (mint regen a Tanacs-ban a magyar filmek
fesztivaljan...). Sot eloszor en is a szomszed terembe ultem be, egy Fargo
nevu filmre, de az elso 10 perc alatt elkovetett brutalis emberrablas es egy
autoba behajolo rendor kozvetlen kozelrol valo fejbelovese utan elhagytam
az amugy zsufolt termet.
Utolag azutan tunodom, vajon mi az oka, hogy Amerikaban minden olyan
durva, darabos, nagyban vasarolt es eldobhato? Miert olyan darabos a
nyelv, izlestelenek a ruhak, miert nem ismerik a kes-villa hasznalatot es
miert, hogy a gimnaziumaban 4 ev angolt tanult frissen erkezett orosz
emigrans szebb szokinccsel beszeli a nyelvet, mint az oslakosok?
Mi volt elobb, a tyuk vagy a tojas? Olyan a (mozi)kinalat, mint amilyen a
kereslet, azaz tisztan uzletrol van szo, vagy (tudatos) elsilanyitas folyik
itt, a kereslet fokozatos lealacsonyitasara? Es ha meg uzleti szempontok
igy is diktalnanak, tenyleg mindenekfeletti-e a penz? Avagy ertelmisegi
letunk egyik (vagy egyetlen, utolso) megnyilvanulasa-e amikor nemet
mondunk a kommerszre?
Na de ez mar egy masik tema, masik forumra.
Sziasztok, Fogarasi Miki
|