Kedves Cser Feri,
(Szabin vagyok es igy nem kovetem a VITAt, de a neked cimzett levelbe most
belebotlottam.)

Ha Sanyi ) mai valasza (vita #38) kivannivalokat hagyna maga
utan - tovabba azon halandoknak es "akarkiknek", akiknek veletlenul nem jar a
NASA newsletter-je - melegen ajanlom a fenti cimu konyvet Barrow es Tippler
tollabol, Oxford University Press, 1986 (paperback 4th reprint, 1990, GBP
10.95, ISBN 0-19-282147-4).

Sanyi erveit (es meg sok mast is) a konyv 5. es 6. fejezete targyalja (The
Weak Anthropic Principle in Physics and Astrophysics; The Anthropic Principles
in Classical Cosmology), mig a 8. fejezet (The Anthropic Principle and
Biochemistry) a vizrol, hidrogenrol, oxigenrol, szenrol es szenvegyuletekrol,
nitrogenrol es a tobbi eletszuksegletrol ir.

A konyv izgalmas es elvezetes (eloszot irta John Wheeler), azonban egy
figyelmeztetes meg ideillik: Akik intellektualis csevegesre vagynak, keressenek
konnyebb olvasmanyt, mivel ez a mu elegge tele van kepletekkel. 

Udvozlettel,  Gabor

```````````````````````````````````````````````````````````````````````````````
`    `I have no special gift, I am only passionately curious.'                `
`                                                  (Albert Einstein)          `
```````````````````````````````````````````````````````````````````````````````

Konkol Attilanak, meg akit erdekel a gyors elektron-atom ionizacios folyamat
 ket vegallapoti elektronjarol:
   A primer elektron az, amelyik eredetileg a gyors bombazo elektronkent
 erkezett. A szekunder a kilokott, kisebb energiaju elektron.
  Termeszetesen az elektronok a Fermi statisztikat kovetik, egymastol
 a Pauli elv ertelmeben nem kulonboztethetok meg. Azaz a vegallapotban nem
 tudhatjuk, melyik mi volt eredetileg, bombazo elektron, vagy az atom reszekent
 egy kotott elektron. Ennek megfeleloen a Fermi statisztikat kovetve, a
 vegallapoti hullamfuggveny  antiszimmetrikus a ket elektron
 felcserelesevel szemben.
   Ez annak felel meg, hogy az ionizaciot leiro amplitudo ket tagnak a
 kulonbsege lesz, a direkt amplitudobol le kell vonni a kicserelodesi tag
 jarulekat. A direkt tagban a bombazo elektron a kimeno nagyenergiaju primer
 elektronnal azonos, a kicserelodesi tagban a vegallapoti nagyenergiaju
 elektron a szekunder, a kilokott elektronnak felel meg.
   Ha most a ket amplitudo nagysagrendjet osszevetjuk, a kovetkezot
 lathatjuk. A direkt tag olyan folyamatot ir le, ahol a bejovo gyors elektron
 atad egy bizonyos kis energiat az atomi elektronnak, ezzel azt ionizalja es
 igy kelt egy kisenergiaju szekunder elektront. A kicserelodesi tag olyan
 folyamatot ir le, ahol a bejovo elektron nagyon nagy energiat ad at az
 ionizalando atomi eletronnak, csaknem az osszes energiajat atadja, utana
 maga csak  kisenergiaju elektronkent tudja elhagyni az utkozes szinhelyet.
   A kis energiaatadassal jaro folyamatok sokkal valoszinubbek, ezert az
 amplitudo direkt tagja sokkal nagyobb mint a kicserelodesi tag. Az utobbi,
 ha a ket elektron kozott nagy az energiakulonbseg, igen kicsi, elhanyagolhato
 a direkt jarulekhoz kepest. Ezert joggal azonositjuk a primer elektront a
 bejovo bombazo elektronnal, tehat a ket elektron elvi
 megkulonboztethetetlensege nem okoz galibat.
   A Pauli elv hatasa csak akkor valik fontossa, ha a ket elektron kozel azonos
 energiaju, ilyenkor valoban nem tudhatjuk, melyik a primer, melyik a
 szekunder elektron.
   Attila, ha ez a szoveg nem ertheto, vagy van meg kerdesed, akar
 maganlevelben is megprobalok valaszolni.
     Jo munkat kivan  Laszlo