> Felado :  [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> v2.0
> >   Akkor  nagyon sajnallak.  Mibol all az eleted?  Nem is tudsz
> >   elkepzelni  egy gyonyoru naplementet egy lannyal a kerodban?
> >
> >                    Udv,
> >                        FABRIK
> >
> esetleg Lujza, mikor nyugovora ter a kerojaban. (bocs) :))

   Elnezest,  de mikor eszrevettem a hibat,  mar csak a Randiba
   kuldott levelemen lehetett javitani.


> szerintem - sajnos -, mar parszaz eve
> bealkonyult a romantikanak..., ma mar nem tudod senkire
> ramondani, hogy o jo es romantikus es meghuzod a hatarvonalat.
> annyira alternativan gondolkozik mindenki, hogy emiatt mindenki
> jo is, meg rossz is, meg romantikus is, meg taplo is!
> ne vegye senki magara, csak ujra altalanositottam!!!

   De,  hat ez mindig is igu volt es igy is lesz. Sok mindenben
   nem  lehet pontosan meghuzni a  hatart.  Attol,  hogy valaki
   kifele  rossz, meg lehet a szerelemben, vagy a maganeleteben
   romantikus. Ettol meg VAN ROMANTIKA!!!!

                    Udv,
                        FABRIK 

*********************************************
*   o     Sent by FABRIK (Gabor FABIAN)     *
*  /|\                * * *                 *
*  / \   mailto:    *
*********************************************

Kedves Randizok!


Kedves Zsolt!

Kerdezted, hogy mi a velemenyem a csaladrol s hogy egesz eletemet ilyen 
szabadsagban szeretnem leelni. A valasz: Nem. Mar gyermekkorom ota almom 
a bekes csalad es sok gyermek... De eddigi eletem meg nem ebbe az
iranyba 
halad. Nehez csaladrol abrandozni, amikor allandoan uton van, targyal, 
szervezkedik az ember es mindezek mellett Don Juan-okba lesz szerelmes. 
Sok fiu, ferfi akad, aki a bekes, nyugodt csaladi otthont nyujtana
nekem, 
de sajnos belejuk nem tudok igazan szerelmes lenni. S nem azert, mert Ok 
nem keltenek akkora feltunest, hisz az utobbi 5 evben volt idom 
megtapasztalni, hogy mit ernek ok es mit a Don Juan-ok, de a baratsagnal 
tovabb veluk ritkan tudok menni. 
  Jelenleg is ilyen helyzetben vagyok. S barataim szerint hiaba vagyok 
nagyon hatarozott a kozeletben, ha valamit masokert kell tenni, a 
maganeletben nem tudok ilyen lenni. Eddig mindig azt mondtam, hogy ha a 
ferfi magatol nem jon ra arra, hogy mit jelent a mi kapcsolatunk, akkor 
semmi ertelme az egesznek, meg akkor sem, ha mindketten pontosan tudjuk, 
hogy nagyon szeretjuk egymast. Most az elso, hogy elhataroztam, kuzdeni 
fogok!
Valaki azt irta, hogy milyen rossz lehet, ha tudod, hogy Te pl. 150
km-re 
vagy es kedvesed mast olel. Latod, ez pl. nem nagyon zavar engem. Az O 
dolga, az O elete, ha Neki arra van szuksege, akkor tegye. S ha el 
akarja, elmeseli, ha meg nem, akkor nem. Az ilyen elmenyek altal is 
gazdagodhat a kapcsolatunk. Sokkal nehezebb elviselni, amikor a szemed 
lattara van epp mas novel. 
  Az az igazsag, hogy en sem tudom pontosan, hogy mit is akarok, mivel a 
szabadsag kell, meg nagyon szeretem a szerelmem tobbi szerelmet 
(maramennyit ismerek kozuluk), de azt is szeretnem, hogy mi ketten 
lekileg, szellemileg kozelebb keruljunk egymashoz. Ugy erzem mindez a 
szabadsag akkor 
is beleferne a kapcsolatunkba. Vegulis azt hiszem a gondolataimat
kellene 
eloszor tisztaznom ahhoz, hogy megtudjam mit is akarok valojaban. 
De ugy gondolom, hogy az egyetlen szabadsag, ami letezik az, ha egy 
parkapcsolatban szabad az ember. En ezt szeretnem megvalositani. 

Udv. mindenkinek!

Kinga