Kedves Attila, az avanzsalt (az advanced igy van magyarul) hullamokkkal
kapcsolatos Dirac, Feynmann es Wheeler fele meggondolasok megtalalhatok
Feynmann Mai Fizikajanak 6. koteteben a 80.5 fejezetben. Valoszinu, ezekre
celzott a New Scientist. A modell az eletron elektromagneses sajattomegenek
ertelmezesevel foglalkozik. Az oksaggal az avanzsalt megoldas nem vesz ossze. A
modellben es valoszinu, ez a helyzet mashol is, az avanzsalt jarulekokat
kiverik az altala indukalt retardalt jarulekok.
   Orwell ugy kerult az egeszbe, hogy klasszikus muvenek egyik jeles mondasa
valahogy igy hangzik: a jelen meghatarozza a multat.

>.. mi is a baj Bohm oksagi kvantummechanikai modelljevel? Az, hogy
> nem-lokalis? Ez Einstein-nek sem tetszett..
A tobbi sem lokalis, ez nem gond. Regebben mar irtam errol, de mivel a VITA
inkabb egy napilap, mint egy visszalapozhato konyv, roviden ismetlem. Bohm
formalizmusa termeszetenel fogva joval nehezkesebb, mint az altalunk tanult.
Jelen tudasunk szerint a jelensegek leirasaban semmi uj eredemenyt nem ad, csak
azt tudja, amit a hagyomanyos kvantummechanika is tud. Tovabba a relativiszti-
kus altalanosithatosaga ketseges. Ezert nem is hasznaltak. Ami viszont nagyon
fontos, mentes a mereselmeleti problemaktol, ertelmezesi paradoxonoktol. Ha
sikerul olyan pluszt is adnia, amire a hagyomanyos kvantummechanika nem kepes,
akkor a kvantummechanikat staisztikus hataresetkent tartalmazo alapelmeletnek
tekinthetjuk. Ettol jelenleg meg odebb vagyunk.

>Megkerdem tisztelelettel: mije is van az embernek, ami egyaltalan
>megrongalodhatott a bunbeeseskor? Ge'nekrol mar volt szo. Lelekrol,
>szellemrol csak V.L. irta Luther velemenyet, nem tudom, melyikrol is,
>ezek keverednek a magyarban. Ennyire altalanos itt az a velemeny,
>hogy az ember biokemiai [fizikusok szerint: vegul is fizikai] folyamatok
>osszessege volna? Vagy senkinek nincs kedve mar errol csevegni?

Valoszinu, hogy a VITA olvasoi kozott, neveltetesunknel fogva, a szcientista,
extrem redukcionista felfogas a meghatarozo. Eszerint az elemiresz fizika
torvenyei az egyeduli alapveto torvenyek. A kemia az nem mas, mint alkalmazott
kvantumfizika, a szerves-kemia csak a molekulak nagysagaban jelent ujat.
A biologia visszavezetheto a szerveskemiara, a pszichologia a biologiara, a
tarsadalomtudomanyok pedig a pszichologiara.

Igy volna? Nem hiszem. Az egyeb erveket, amelyek a racio hataraival foglalkoz-
nak, egy kulon levelbe illesztem majd, ezek egy masik futo vitatemahoz is
kothetok. Az extrem redukcionizmus vegul is egy rendkivul hatekony fizikai
modszer, tulajdonkeppen egy  matematikai kozelites sikerein nyugszik. Ami
annyira jol mukodik, hogy kulonosebb megfontolas nelkul vilagmagyarazo elvve
emelkedett.

A modszer a linearis kozelites. Vannak rendszerek, amelyeket eleve linearis
egyenletekkel jellemezhetok. Ilyen a Maxwell egyenletek leirta elektromagneses
ter. Azutan alapallapoti rendszerek leirasakor elso kozelitesben a linearis
tenyezo boven elegendo. Eddig a tudomany foleg alapallapoti rendszerekkel
foglalkozott ahol a kozelites remekul mukodik.

A linearis  rendszer fontos sajatossaga az, hogy a rendszert megertheto, mint
alkotoreszeinek egyszeru osszege. Eleg a rendszer alkotoreszeinek viselkedeset
megerteni, mindent tudni fogunk az egeszrol. Tehat barmit megerthetunk, ha
elemeire szedjuk es leirjuk az elemek viselkedeset. A rendszer bonyolultsaga
csupan latszolagos, a leiras egyreszecske egyenletekre vezetheto vissza.

Azonban a nem alapallapoti rendszerek mar nem linearisak. A rendszer egesze
mar nem ertheto meg a reszeinek egyszeru osszegekent. Az egyenletek csatolt
nemlinearis egyenletek. Olyan effektusok lephetnek fel, amelyek semmikepp sem
vezethetok vissza egyreszecskes egyenletekre. Az eros visszacsatolasi
effektusoknak koszonhetoen olyan sokszinu, globalis mozgasformak jelentkeznek,
amelyek nem erthetok meg a rendszer elemeinek mozgasara visszavezetve. Az
onszervezodes minosegileg ujat hoz. Az onszervezodo rendszerek
vizsgalata a rendszer egeszet tekinto modszereket kovetel meg.

Igy a tudomanyban a redukcionista eljaras
mellett a holisztikus modszernek is megvan a helye. Eszerint az ember mar
nem ertheto meg a biokemiara valo visszavezetessel. Viselkedeset sem lehet az
allati viselkedesmod segitsegevel leirni, bar egyes elemek nyilvan kozosek.

          Minden jot kivanva udvozol mindenkit Vegh Laszlo