T. Janos, Istvan!

>>>Szoval a koncentracio kiegyenlitodes (meg a homerseklet kiegyenlitodes is)
>>>egyedul annak kovetkezmenye, hogy a reszecskek teljesen veletlenszeruen
>>>mozognak.
>>Ezt a feltetelezest a Tudomany 999 szamaban Takacs Feri, egy korabbi
>>allitasomra hivatkozva, reszltesen cafolta.
>Akkor most nyilvan megint cafolni fogja, bar ebben nem vagyok nagyon
>biztos...
>Ha megis, akkor megvitatom vele is a kerdest.

Bar nem kovettem vegig a tematokat, most a szemembe otlott, hogy hivatkoztok
a korabbi cikemre. Ehhez azert fuznek nehany kiegeszitest, bar nem biztos,
hogy ez a Ti vitatokban celiranyos kiegeszites lesz, mindenesetre jobban
alatamasztja a korabbi velemenyemet.

Eloszor is, korabban nem volt szo reszletes cafolatrol, mivel nem mentem bele
reszletes matematikai levezetesbe. Igy inkabb csak a velemenyem reszletes
kifejteserol lehet beszelni. Persze a reszletesege ellenere maradt meg
tovabbi hozzafuzni valom. :)

Janos azt irta ugye, hogy a reszecskek teljesen veletlenszeruen mozognak. Ez
azonban nem egy bizonyitott teny, hanem Maxwell kiindulasi feltetelezese,
amikor a kinetikus gazelmelet alapjait megvetette. Eme kiindulasi
feltetelezes mellett sikerult neki levezetnie a molekulak mozgasanak
statisztikus elemzese utjan a mar korabban mas uton felfedezett
gaztorvenyeket. A szamitas sikere termeszetszeruleg lehetoseget ad arra, hogy
kellokepen valosagosnak fogadjuk el a kiindulasi felteteleknek az igazsagat.
De ha jobban atgondoljuk a problemat, akkor ra kell jonnunk, hogy ez a
feltetelezes nem altalanos ervenyessegu, csupan azokra a valosagban
elofordulo esetekre igaz, ahol a gaztorvenyek is alkalmazhatok. A szelsoseges
hataresetekben sem a gaztorvenyek nem pontosak, sem az idealizalt
statisztikus levezetes nem alkalmazhato. Az idealizalasnal ugyanis elkovettuk
azt hibat, hogy a reszecskek mozgasat egymastol fuggetlenul teljesen
veletlenszerunek vettuk, amely feltetelezes onmagaban sehol sem volt
bizonyitva. Sot, a molekulak mozgasa nyilvanvaloan nem lehet fuggetlen
egymastol, mivel a molekulak utkozesenek tenye is nyilvanvalo. Az utkozesek
hataskeresztmetszetenek meghatarozasaba pedig olyan tenyezok is
belejatszhatnak, amelyeket nem vettunk figyelembe, illetve az idealizalas
soran elhanyagoltunk. Az idealizalas soran altalaban eppen azokat a
tenyezoket hanyagoljuk el, amelyek a hataresetekben problemat okoznak, de
eleve feltetelezzuk, hogy ezek nem fordulnak elo. Vagyis azt feltetelezzuk,
hogy a molekulak csak nagyon elszortan toltik ki a teret, idejuk nagy
reszeben tehetetlenul mozognak egyenes vonalon, es csak elhanyagolhatoan
rovid idopillanatokban rugalmasan utkoznek mas molekulakkal, vagy a tartaly
falaval. Nyilvanvalo, hogy ez az elkepzeles csak az atlagos esetekben igaz, a
hataresetekben pontatlan. Nagyobb surusegeknel sem az utkozesek, sem a
halmazallapotok, sem a molekulak belso allapotai nem maradnak meg ebben a
kezelheto formaban. A belso allapotok valtozasai raadasul hosugarzassal
jarnak, amelynek visszahatasai szinten nincsenek figyelembe veve.

Mara ennyi kiegeszitest tartogattam.
Udv: Takacs Feri

Kovary Peter irja:

> A vilagjarvanyok megszuntetese egyedul kozott annyi hasznot
> imho, mint a haditechnika fejlodesenek "kara".

Biztos ez? Meggyozo kvalitativ magyarazatot hallottam arra, hogy egy
szegeny afrikai orszag jobban teszi, ha a segelyeket fegyverekre kolti,
mint ha elelmiszerre/gyogyszerre. A fegyverek ugyanis tartosan es tobb
generaciora elore csokkentik az ehezok szamat, az elelmiszer/gyogyszer
pedig csak rovid tavon csokkenti a szenvedest, hosszu tavon noveli.
Pont olyan, mint a fogorvos: ha idejeben elmegyek kis fajdalommal
(furas/tomes) meguszom, de ha a tuneteket svedcseppes oblogetessel
enyhitgetem, a halogatas eredmenye csunya gyulladas, feldagadt arc,
foghuzas, protezis stb.

Udv///Laci

PS: arany kozeput lehetne a hormonokkal adalekolt tejpor es kenyer...

Altalam adott 'cel' definicio:
>>Olyan OK, amelynek az OKOZATA onmaga lesz.

Brendel Matyas altal adott 'cel' definicio:
>szerintem itt leszukited a cel fogalmat, bar teljes egeszeben nem vilagos a
>fogalmazasod, de azt hiszem, ertem, mit mondasz.
>egyereszt szerintem a cel akkor is cel, ha nem onmagamra iranyul. tehat a
>fenytoresnel es a hodiffuzional is megvolt a cel. igaz, ez nem onfentarto
>cel volt, hanem legrovidebb ut es egyenletes eloszlas. a cel fogalman belul
>van egy olyan kategoria, amikor a cel az onmagam letezesere iranyul. avagy
>egy olyan ok, ami az ok fennmaradasat adja. ez igaz barmelyik pozitiv
>visszacsatolasra. ezert minden onreprodiktiv rendszerben szuksegszeruen
>benne lesz ez a cel, valahany generacio utan. minden onreproduktiv
rendszer,
>minden autokatalitikus reakciociklus eseteben igaz az, hogy a rendszer
>onmaga jovobeli masolatanak oka. az onreproduktiv rendszerek tehat
oksagilag
>olyanok, hogy fennttartjak magukat. tehat valoban van a jovoben egy olyan
>kovetkezmeny, hogy ami a multban volt, az fennmarad. es ehhez nem kell a
>jovobol visszahatas.

Ez a ket leiras jol jelzi a tema lenyeglatasaval kapcsolatos kettonk kozotti
kulonbseget. Az en definiciom het ertelmes szo, es hajszalpontosan a jelolni
kivant kategoria lenyegere mutat. Ettol tomorebben, pontosabban megfogalmazni a
cel definiciojat nem lehet.
Ezzel szemben all a Te tizenvalahany soros magyarazgatasod.


Nem az a baj, hogy nem ertesz valamit - amint azt magad is bevallod -, hanem az
,
hogy ezt a nem lenyegtelen reszletet a hozzaszolasaid megfogalmazasa soran nem
veszed figyelembe.

>az eddigi irasaidat olvasva ez a pelda is mutatja, hogy kiforratlanok a
>gondolataid, a vita soran valtoztatod az elgondolasodat.

Nem kenyerem a dicsekves, de tobb mint tiz eves, kiforrt, kikristalyosodott
tudast probalok megfogalmazni az olvasoknak. Ha tenyleg figyelmesen olvastad
volna az irasaimat, eszrevetted volna, hogy az allitasaim lenyeget illetoen a
leghalvanyabb ellentmondas sincs bennuk. Belatom, hogy a megfogalmazasok olykor
felreerthetoek voltak. De a legtobb felreertes a felszines olvasasbol ered.
Mindezek ellenere halas vagyok a joindulatu hozzaszolok ketkedo megjegyzeseiert
,
mert a segitsegukkel sikerult leredukalni a problemat az alapokig:

Most vegre ott tartunk, hogy mar csak a ket alapveto rendszer (elo - elettelen)
alapveto ellentmondasa maradt: A KAUZALITAS es az elovilag TULELESI torekvese.

Egeszseges gondolkozasu ember belathatja, hogy ezt az ellentmondast a
haromdimenzioban feloldani nem lehet. Egeszsegesnek gondolkozasunak nevezem azt
,
aki nyitott az igazsagra. Igazsag az, ami az ismert szabalyrendszerekbol
egyenesen kovetkeztetheto.


>jozan paraszti esszel is nyilvanvalo, hogy egy
>reprodiktiv rendszerben, ha nem veletlenul nem az onfentartas es reprodukcio
>szerint mukodik, akkor az kipusztul.

Sorolj mar fel nekunk nehany ilyen ellettelen "reproduktiv" rendszert legy
szives!
Mert remelem azzal tisztaban vagy, hogy barmifele ervelesnek csak akkor van
ertelme, ha az elo anyag kialakulasat az 'elettelen' anyag tulajdonsagaibol
vezeted le.

>de enneka  valoszinusegelmeleti reszleteivel nem farasztanam a kozonseget,
>ha nemlatod be, akkor kerdezz meg egy hozzaertot.

Ha ugy latnam, hogy a veletlennek az elo rendszerek viselkedeseben meghatarozo
szerepe lenne, mar megtetteme volna. Csakhogy errol szo sincs. Az elo
rendszerekben a veletlennek helye nem lehet. Ellenkezoleg: Semmihez sem
hasonlithato csodalatos renddel, szervezettseggel allunk szemben. Ha valaki
megengedi maganak, hogy - az anyagi folyamatok iranyaval szemben - az ilyen
rendszerek kialakulasat  a veletlennek tulajdonitsa, am tegye. Megvan ra a
lehetosege. A megismero elme 'szabad'. Hogy mit jelent ez a 'szabadsag', milyen
tulajdonsaga teszi ezt lehetove az elmenek (a tobbi, a kauzalitas torvenyenek
alavetett rendszerhez kepest), azt mar a sorozat masodik reszebol megtudhatod -
csak el kene mar jutni oda.

Gyiran Istvan

Tisztelt Tudomany!

A kerdesben szivesen vennek,e s szerintem masokis, ha valaki, aki jaratos a
kerdesben elmagyarazna, hogy a fekete anyag kerdese mibol, hogyan es miert
vetodott fel a csillagaszatban. Ezutan mar tisztanlathatunk, es meg az is
lehet, hogy a csillagaszokra ebben a kerdesben rasuthetjuk, hogy
antitudoskent viselkedtek.:)

Occham borotvaja: Bizonyos kritikus kerdesben ezt az elvet egy kicsit
feluletesnek tartom. Ha megnezzuk, akkor a tudomany demarkacios kriteriuma,
miszerint a hipoteziseknek ellenorizhetonek kell lennie, ennel sokkal
pontosabb. Ebbol ugyanis az kovetkezik, hogy nem teszunk fel olyan dologr
letezeserol hipotezist, amit nem tudunk ellenorizni.
Ez az elv persze megengedi azt, hogy mondjuk egy fekete anyagrol hipotezist
tegyunk fel, anelkul, hogy erre barmi indittatasunk lenne, amennyiben meg
tudjuk mondani, hogy ez a hipotezis hogyan ellenorizheto. Tehat a
demarkacios kriterium ezt megengedi, bar nem szorgalmazza. A vallasokban
viszont vannak ilyen hipotezisek.

Viszont ha ehhez a popperi falszifikacios elvet hozzatesszuk, akkor az elobb
emlitett hipotezist rogton elelnorizni is kellene, mielott elfogadnank, es
azonnal olyan elmelette valna, amelyre mar empirikus alapunk is van, vagy,
ellenkezo esetben cafolt elmelet lenne.

>Ugyanakkor valoszinuleg az tudomanyos ismeretek
>haladasat ilyen hitbol felvetodo kerdesek ugyanugy biztositjak mint az
>"ortodox" jellegu kutatasok. Sot, a forradalmi valtozasok ezeknek
>koszonhetoek. Ugyhogy nem azt allitom hogy ez "rossz".
Meg kell kulonboztetni a tudomanyos elmeletek elfogadasanak es kovetesenek
kontextusat. Ezt Kuhn meg nem ismerte fel, legalabbis a Tud. Forr.
Szerk.-ezeteben (azt hiszem, most olvasom:). Tehat a tudosnak sajat
maganugye, hogy intuicioja, esztetikai erzeke alapjan melyik elmeletet
kutatha. Es valoban, az ilyen intuicio eredmenyes is lehet, sot feltehetoen
szuksegszeru ahhoz, hogy az elfogadott elmelet megvaltozzon (tudomanyos
forradalom). DE! ekozben a tudosnak hatarozottan tudnia kell, hogy a kovetes
kontextusa alapulhat az o szemelyes intuiciojan, de az elfogadas kontextusa
nem. Mikozben kutat egy rivalis elmeletet, a legjobb elmeletet tovabbra is
el kell fogadnia. Nem hirdetheti, hogy az o elmelete jobb, ha ez meg csak az
intuicioja, es nem tudja alatamasztani az empirikus tartalommal.
pelda: Kopernikusznak a Ptolemaioszi vilagkepet kellett elfogadni, mikozben
a Heliocentrikus vilagkepen dolgoznia kellett. A Heliocentrikus vilagkepet
csak akkor fogadhatta el aPtolemaioszi helyett, amikor kesz volt, es jobbnak
bizonyult.

Ebben all a tudomany racionalitasa.

>Szerintem a tudomanyos es nem tudomanyos hit kozott az a kulonbseg hogy
> a az elso elfogadja a tenyek cafolatat, mig az utobbi nem
ez az egyik. a masik, amirol irtam. a tudomanyos intuicio szerepet kaphat a
kovetes kerdeseben, de nem kaphat szerepet az elfogadas kerdeseben.

>mindez csak idealis esetben, a valosagban alighanem inkabb Kuhn velemenye
all
> helyet).
olvasd el Kuhn kesobbi irasait, sokmindent revidealt.:) egyebkent abban
egyetertek, hogy Kuhn irasai a valosagos kep, a gyakorlati tudomany es foleg
a tudomanytortenetnek jobb deskriptcioi, mint a pozitivista filozofia. de
amikor viszont elvekrol van szo, preskriptiv filozofia, akkor Kuhnt egy
kicsit hatterbe kell tenni, mert o nem alkalmas erre.

math



math

Legyen adva egy determinalt rendszer. legyen ennek a rendszernek az allapota
t idoben X(t).
Az, hogy a rendszer oksagilag determinalt, azt jelenti, hogy ha kulonbozo
idopillanatokban osszerendeljuk az allapotokat, es a koztuk eltelt idot,
F: (X(t), Dt)->X(t+dt), akkor egy egyertelmu lekepezest kapunk.
Informalisan: a rendszer allapota meghatarozza, hogy az adott
idopillanattolm gehatarozott ido mulva, milyen allapotban lesz a rendszer.
Ebben a definicioban termeszetesen felteteleztem, hogy a rendszer allapota
teljes, es, hogy az ido nem allapota a rendszernek. (Ezekre vannak
szakszavak,a melyekben most nem vagyok bizots, de nem is erdekes.
Namost a fizikai rendszerekben az F fuggveny kolcsonosen egyertelmu, azaz
mas kezdoallapotokhoz mas vegallapotok rendelhetoek. Mit jeelnt ez?
Ha veszunk egy rendszert egy adott kezdoallapotban X(0), akkor az
meghatarozza a rendszer palyajat X(t), de ez a palya kulonbozo allapotokbol
kulonbozo, es sehols em metszi egymast. Ha egy adott T pillanatban vesszuk a
rendszer allapotat X(T), akkor ez egyertelmuen meghatarozott, es
nevezhetjuka  rendszer celjanak. Ugyanakkor, ebbena z esetben X(T) is
meghatarozza X(0)-t. Ebbol lathatoan ebben az esetben a rendszert ugyanugy
nevezhetjuk celdeterminaltnak, vagy ok determinaltnak.
Minden fizikai rendszer tudtommal vagy ilyen, vagy nem determinalt (ha a
kvantummechanika ezen ertelmezeset vesszzuk). Ezzel sokadjara explicit es
egzakt modon cafoltam a rogeszmedet:
>Van egy szigoru fizikai torveny, es van egy tulajdonsag, ami
>ennek a torvenynek ellentmond. A KAUZALITAS es a CELSZERUSEG kizarjak
egymast.
Namost ezutan Gyriran Istvan okoskodasa a celsagrol es oksagrol mero
propagandaszoveg. A cel es az ok nem ellentmondoak, hanem egyenertekuek mind
elo mind elettelen rendszerben. Az egy masik kerdes, hogy melyik
megfogalmazas emberibb, melyikben tudunk jobban gondolkodni. De ez a
valosagon mit sem valtoztat. A valosag es igazsag kerdeseben ilyen
antropomorf dolgokat belevinni oriasi hiba.
>Az eletjelensegek oksagi megfogalmazas ertelmetlen. Kepzeld el, a
verrendszer
>vizsgalata soran mire mennenk a rengeteg oksagi megfigyelessel?
Ezt a kijelentesedet is cafoltam egyben. vegyuk eszre, hogy amirol it
tbeszelsz, az nem az, hogy a verrendszer oksagilag leirhato-e, hanem az,
hogy melyik leiras az, ami konyebben atlathato. Ugyebar attol meg a valosag
az valosag, hogy Gyiran Istvan nem latja at az oksagi megfogalmazast?:)
>Ameddig azokat a "bizonyos korulmenyeket" nem sikerul konkretizalni, addig
nem
>tudom elkotelezni magam az elmelet mellett, es masnak sem javasolnam.
Volna egypar kerdesem:
1) Azokrol a bizonyos korulmenyekrol tonnanyi cikk es konyv van. Vajon
elolvastad ezeket?:)
2) A Hurrikanok bizonyos korulmenyek kozott alakulnak ki. Vajon ismered
ezeknet a korulmenyeknet a reszleteiben? Tudod-e, hogy a
meteorologusokmennyire tisztaztak ezeekt a korulmenyeket? Mit tudsz az
idojarasvaltozas dinamikajarol, fizikajarol? Ezek utan elfogadod-e azt, hogy
a Hurrikanok kozonseges fizikai jelensegek? Vagy Zeuszban hiszel?
Hatarozozttan aztlatom, hogy ideologiai elkotelezettseg van nalad, es nem
kezeled objektiven es egyenlo modon ezeket a kerdeseket.
Gogy megjegyzesehez csatlakoznek. A nezeteid csakis feluletes gondolkodas es
ismerethianyrol tanuskodnak. Es ez nem gyanu, hanem velemeny. Marpedig
tanulatlan emberekkel vitatkozni azokban  kerdesekben, a melyben
tanulatlanok, felesleges, sot kifejezetten ertelmetlen.
Ha elismered, hogy tul kevesset tudsz ezekrol a kerdesekrol, akkor talan
eszmet lehetne cserelni, es kozosen elgondolkodhatnank ezekrola  dolgokrol,
es talan azt is megmutathatnank, hogy mit is mond a tudomany ezekrol a
kerdesekrol jelenleg.

math

Janos irta:

> Peter,
> > Tudomany-e a tortenelem? Fura egy tudomany az, ami
> > rendszervaltozaserzekeny. :-)))
> Amig rendszervaltozaserzekeny, addig altudomany.
> Amikor fuggetlen az adott politikai helyzettol, es eleget tesz a
> tudomanyos megismeres kriteriumainak (tehat pld. nem tendenciozus
> valogatassal elemzi a forrasokat), akkor es csak akkor TUDOMANY.

Szerintem ez nem ilyen egyszeru. Persze reszben en is egyetertek.
De mar regota szeretnem leirni, hogy ugy latszik a tobbsegnek itt a HIX-en
csak a termeszettudomany tudomany. Jo lenne ezt vegre egyszer tisztazni.
Vagy csak egyszeruen TERMESZETTUDOMANY-ra valtoztani a rovatot.

Ugyanis, ha filozofiat, szociologiat es egyebeket csak egy fel mondattal
le lehet soporni, az nekem nagyon nem tetszik. Persze, ha a kozvelemeny
ez, akkor OK. De legalabb mondjuk ki.

Horvath Pista

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Kedves Pista,
A tapasztalat az, hogy a szorosan vett tudomany ("science") jol elfer
ebben a rovatban (30-50 kbyte), de a parttalan vitaknak kivalo taptalajul
szolgalo temak elnyomjak az egyeb hozzaszolasokat. Ezert inkabb maradjunk
a termeszettudomanyoknal. Megertesedet koszonom: Meszaros Laszlo

zoli irta:

> ehinseggel sulytott orszagokban a gyermekkorban kialakulo
> szellemi visszamaradottsag, 

Errol jut eszembe. Beszeljuk meg jol gondolom e.

Koztudott, hogy a Tavol-Keleti pasasok kicsik.
Igen am, de a mai nemzedek az szemmel lathatoan nagyobb.
Koreai profommal beszelgetes kozben sutottuk ki, hogy ennek
valoszinuleg az alultaplaltsag volt az oka. pl. Koreaban ez a 70-es
evekben szunt meg. Azota nem is olyan kicsit a koreaiak.

Kinek mi a velemenye?
Ki tud adatokkal szolgalni?
Jo lenne tudni egyes orszagokban az atlag magassag idobeli valtozasat.

Horvath Pista

Senki sem mondhatja azt, nincs 2 parhuzamos dimenzio!
Szerintem az ember meg nem olyan okos es nem elt meg annyi ideid, hogy azt
meg tudja allapitani, hogy letezik-e vagy sem dimenzio.A vilag
vegekathatatlan, ki tudja mi van milliard fenyevre a foldtol!Ha az ember
kepes lenne nagyon sok ideig kint lenn iaz urben es meghatarozni vilagunk
megtobb darabjat, meg az is keves lenne, mert egyszeruen lehetetlen!Ezert
nem lehet semmit sem allitani arrol , hogy mi letezik es mi nem!

Kedves Bela!

>ennek legjobb szakertoje (a vilagon) Igo Kemenes Peter, a most
>Francia orszagban elo kutato, ...
Ez rendben volna, de mielott nekiesnenk e-mail-jeinkkel a jobb
sorsra erdemes professzornak, rank ferne meg egy kis batoritas :-).
A "neutrino magja" kifejezes nem vilagos szamomra. Mirol van szo?
Arrol, hogy az osszetomorulo neutrinofelho kondenzacios mag?
>az alkotas mar onmagaban bizonyitja az alkoto letet, ...
Ugy van. De hogy lehet meggyozodni arrol, hogy az univerzum egy "alkotas"?
(Ez csak koltoi kerdes!)

Kedves Matyas es Sandor!
>A galaxis egybenmaradasahoz eleg tudtommal az emlitett 10%.
Nem tudok rola, hogy a sotet anyag kerdese sajat galaxisunkkal kapcsolatban
is felmerult volna, de ha igy van, infot kerek errol. Kulonos, de a Tejut-
rendszer tomegeloszlasat - mivel benne vagyunk - nem ismerjuk olyan jol,
mint a tobbi galaxiset. Szoval meg nem tudom mondani, hogy eleg-e a 10%.
A jelenseget galaxishalmazok vizsgalatanal ismertek fel eloszor, ahogy
Pista is irja; kozmologiai jelentoseget kesobb kapott.
>A maradek 90%-os nem tudjak gravitacios hatassal kimutatni, ezert
>keresnek egy homogen eloszlasu tomeget (peldaul neutrino).
Sotet tomeg van homogen eloszlasu, van csomos eloszlasu, sot tobb.
A neutrinok mindenkeppen hozzajarulnak a sotet tomeghez.
Ha fenysebesseggel mozognak (ez manapsag eroteljesen cafolt allaspont),
akkor homogen eloszlassal. Hiszen energiajuk akkor is van, gravitalni
tehat tudnak, de nem gyulnak halmazokba.
Ha viszont fenysebessegnel lassabbak a neutrinok, akkor eppen ugy
csomosodhatnak, mint a "kozonseges" anyag, azzal a kulonbseggek,
hogy az osszesurusodo neutrinofelhonek nincs belso nyomasa. Mint
anyaggoc, inicializalja a kesobb kialakulo atomos anyag surusodeset,
igy nem kell olyan sokat varni a galaxisok kialakulasara.  

Udv,
Kalman

Kedves Sandor!

 irta (Tue Apr 25 TUDOMANY #1097):

> Szinten a hit jelenletet mutatja hogy neha
> a matematikusok elternek a szigoru bizonyitasi eljarasoktol es
> "sejteseket" mondanak ki (lasd peldaul a fermat-sejtes).

Itt egy ici-picit tiltakoznek. Egyreszt, mert azert tobbrol van 
szo, mint sejtesrol - hogy hit-e, azt nem tudom. Masreszt mert 
tulajdonkeppen nem tudjuk, FERMAT valoban mit is csinalt ezzel: 
Sikerult? Tevedett? Netan loditott?

Salom-Eirene-Udv: Tommyca