> >A mesterseges intelligencia es a szamitogepek teljesitmenye
 > >osszefuggest nem teljesen ertem, lehetne egy kicsit bovebben?
 > 
 > Szerinted mi hatarozza meg az intelligenciat? Szerintem a 
 > felhasznalt energia (Ft) es a sebesseg. Ha eleg sok gondolkodasi 

Hat, ehhez az intelligenciat definialni kene, szerintem.
Meg a mesterseges intelligencia kulcsfigurai (mint mondjuk Minsky) is
idonkent ketseguknek adnak hangot a szamitogeppel elerheto emberi
intelligencia utanzasrol. Masok, pl. Penrose azon az allasponton vannak,
hogy az emberi intelligencia semmilyen kapcsolatban sincs a mai
gepekben hasznalatos modszerekkel hanem alapvetoen mas. Penrose
elmelete szerint az intuiciot es egyeb 'magasabb rendu' intelligencia
megnyilvanulasokat az agyban lejatszodo kvantumjelensegek vezerelnek
amiket a szamitogepek kerulnek, mint ordog a tomjenfustot, hisz az
egesz szamitastechnika a megjosolhato es reprodukalhato
alapmuveletekre van alapozva. Penrose szerint, ha ugy tetszik, az agy
(ha mar szamitastechnikai sablonokat akar az ember rahuzni) egy
sztochasztikus nem-determinisztikus automata mig az osszes 
szamitogep determinisztikus es legkevesbe sem sztochasztikus. 
Az NDA -> DA transzformacio csak akkor mukodik, ha az NDA
allapotatmenetei csak a bemenettol fuggenek, ha valamilyen
stochasztikus elem is van benne, akkor (amennyire emlekszem) nem lehet 
ekvivalens DA-t csinalni, meg korlatlan ido es memoria felhasznalasaval 
sem.
Ebben az esetben (mar ha Penrose-nak igaza van es en jol emlekszem a
tananyagra :-) a mesterseges intelligencia abban a formajaban, hogy 
emberszeruen gondolkozo gepet hozzunk letre kudarcra iteltetett, 
hacsak nem kezdunk el mi is stochasztikus szamitogepeket epiteni.
 
 > idot adnak (pl. emberolto), akkor jo esellyel versenyezhetek 
 > Kaszparovval (o persze csak fel percet kap). Ugyanez mondhato el a 
 > kapacitasrol is (tiz ember nagyobb esellyel veri meg Kaszparovot, ha
 > egyuttmukodnek, mint egy). Minden problema megoldhato, csak ido es 
 > penz kerdese. Es annal inteligensebb valami, minel kisebb Ft*sec 
 > felhasznalasaval tud megoldani egy probelmat. (itt erdemes 

Egyszer irtam egy programot ami valami meglehetos bonyolult dolgot
kellett kiszamoljon. Leven a dolog szamolasigenyes, a gep sokkal
hamarabb meg tudta oldani, mint en, tehat feltetelezem, hogy a gep
intelligensebb nalam. Namost, debug celokbol volt benne egy csomo
printf(). Lustasag okan amikor elegedett voltam a programmal
egyszeruen definialtam a printf() -et mint egy semmit sem csinalo
makrot, leforditottam es lefuttattam. A gep meglehetosen sok idot es
energiat felhasznalva szepen ki is szamolta az eredmenyt, majd
termeszetesen nem irta ki, hisz *minden* kiiratas ures volt, es az
eddigi munka eredmenyet elhajitva boldogan jelentette, hogy a program
sikeresen lefutott.
Ha csak valami *minimalis* intelligencia szorult volna bele ... 
(Ha mar belem nem szorult eleg :-)

Zoltan

Sziasztok !

Mindenkinek Boldog Uj Evet kivanok !

Az enyem mar biztos rosszul kezdodik, hiszen elegge 
elkestem a kovetkezo problema felvetesevel.

Balsejtelmem tamadt, mely nem hagy nyugodni.

A specialis relativitaselmelet szerintem nem serulne
attol, ha a feny sebessegenek _megfigyelofuggetlensege_-rol
kiderulne, hogy nem altalaban, hanem csak specialis
esetben igaz.

Arra gondoltam ugyanis, hogy a feny sebessegenek mereset
tudomasom szerint oda-vissza verodo hullamok terjedesi
idejenek atlagabol szokas szamitani.
E meres  megfigyeloi sebessegfuggetlensegebol
a spec. rel. levezetheto. Ezzel nincs is problema.

Mi lenne azonban akkor ha kiderulne, hogy a fenysebesseg 
erteke elter az eddigi standardtol ha mas modszerrel 
merik ?
Olyan direkt meresre celzok, melynel 2db egymastol
tavoli, egyuttmozgo oraval, szembehaladva a fennyel 
a beutesek idejet merik, illetve tavolodva a fenyforrastol
ugyancsak atfutasi idot mernek.

Tudom, hogy Einstein intuitive eljutott
odaig hogy a fenyt nem lehetne allohullamkent latni,
azaz nem lehetne ugy egyuttutazni vele, hogy
lassan terjedo hullamnak latsszek, de arrol nem 
szolt a fama, hogy ezt mire is alapozta.

A kesobbiekben  a Michelson-Morley kiserlet 
kimutatta a megfigyelo-fuggetlen fenysebesseget,
de a kiserleti osszeallitas nincs elottem,
es rajottem, hogy nem emlekszem hogy is volt. 
Lehet, hogy ez a baj ?
De ott is mintha oda-vissza verodesekkel bajlodtak volna
es interferenciakat figyeltek.

Direkt idomereses modszer szoba se johetett 
abban az idoben.
Ma mar nyilvan megoldhato lenne, hiszen GigaHerz
koruli impulzusfrekvenciakkal dobaloznak az optikai 
atviteltechnikaban, es az elektronikus idomeres
is _irtozatos_ pontossagokat produkal.

Tehat, kerdesem, hogy tud e valaki direkt 
fenysebessegmeresrol,
vagy olyan meresrol, ami azzal garantaltan ekvivalens ?

udv: -geonauta-