Haho Lista es Gyula!

1. Igaz, hogy az USA-ban beszelnek a kornyezetvedelemrol. 
   Sajnos eleg melyen beagyazodott a Demokrata-Republikanus 
   ellentetbe.
2. Az, hogy mennyire nem veszi az uj Bush-adminisztracio az 
   egesz kornyezevedelmi kerdest komolyan, azt eleg jol 
   peldazza a kovetkezo idezet Mr. Cheney jelentesebol: 
   "The United States recognizes the seriousness of the 
   issue as scientists attempt to learn more about climate 
   change." Vagyis, hogy az USA felismeri a dolog fontossagat, 
   hiszen a tudosok megprobaljak jobban megerteni a problemat. 
   Vagyis a Republikanusok nem fogadjak el, hogy az emberi 
   tevekenyseg lenne a globalis folmelegedes oka.
   Europaban ezzel szemben elfogadjak, hogy emberi tevekenyseg 
   all a dolog mogott. Es az, hogy itt mennyire hangsulyos ez 
   a dolog, arra eleg jo pelda a benzin es gazolaj ar. A 
   vilagpiacon az koolaj nagyjabol egy arban van. Az USAban 
   dotaljak, itt adoztatjak. Szerintem az ket nagypiacon 
   nagyjabol ugyanannyiba kerul eloallitani a benzint, szoval 
   akkor lehetne a ket 'retorikat' osszehasonlitani, ha pl. a 
   benzin ara is ugyanannyi lenne.
   Az USAban azert alakultak ki a mostani varoskepek, mert 
   iszonyatosan olcso volt a benzin. Hasonlo kornyezetvedelmi 
   adokkal terhelt benzinarak mellett nem hiszem, hogy az 
   atlagamerikai megvenne a 3 literes hathengeres Detroiti 
   benzintemetojet, minthogy az elmult evben nem is tettek, 
   hanem a joval takarekosabb Japan autokat vasaroltak. Itt 
   Hollandiaban az alacsony fogyasztasu autok arat az allam 
   dotalja (az atlagos CO2 kibocsatas erteketol fuggoen), mig 
   a magas fogyasztasuaket emeli. Hosszu tavon (10 ev) megeri 
   nekik.
3. Nem tudom, hogy a ket kultura kozott mennyisegi vagy 
   minosegi kulonbseg van-e. Azt tudom, hogy az USA a Fold 
   lakossaganak 4%-at teszi ki, a szendioxid kibocsatas 25%-ert 
   felel, es ez az ertek az elmult 10 evben egy 30%-s emelkedes 
   eredmenye, amit a 2020-ig prognosztizalt 32%os energiaigeny 
   novekedes miatt nem is lehet majd csokkenteni.
   A legszomorubb, hogy ezt az igenyt a mostani politikai 
   vezetes texas-i olajipari beidegzodessel fosszilis energia-
   hordozok elegetesevel akarja fedezni, es erre a megfelelo 
   anyagi intezkedeseket (fosszilis energiahordozok dotalasa) 
   meg is hoztak. Ez csak arra jo, hogy az ujabb energiatermelo 
   technologiak kifejleszteset mestersegesen hatraltassa az 
   alacsony energiaarak miatt. 
   Ja, es hogy versenykepes pozicioban tartsa az amerikai 
   termelest.
4. A Kioto-i egyezmeny ala nem irasa nem garantalja, hogy az 
   USA kijon egy ujabb egyezmennyel. Sot: "The Bush adminis-
   tration, by unilaterally withdrawing from Kyoto and by making 
   it clear that it will not offer an alternative plan, has 
   confirmed the implication of its energy policy. It does not 
   believe in the threat or the human teleology of climate 
   change, and it will not work with other nations to reduce 
   carbon dioxide emissions." (RedHerring, Sept 1, 2001) Szoval 
   a hivatalos allaspont szerint nincs alternativ terv.
5. Nem hiszem, hogy az lenne a modja az ameriakai allaspont 
   megvaltoztatasanak, hogy megertjuk az o kulturajukat, es ugy 
   targyalunk, hogy az szamukra elfogadhato legyen. A jelenlegi 
   gazdasagi allaspontjuk nemzetkozileg elfogadhatatlan, meg a 
   WTO is ellenuk volt az legutolso US-EU import csataban. Itt 
   az ideje, hogy az US vegre belassa, hogy nem mindenki ker a 
   kulturajukbol, es mas meglatas is letezik. Ideje alkalmaz-
   kodni egy kicsit.
6. A rossz erzesedet nem taplalom. Az EU burokracia valtozik, es 
   igencsak utana neznek a dolgzoknak mostanaban. Ha az USA 
   kijon egy uj tervvel, mindenkeppen targyalni fognak rola. 
   Csak azt ne varja senki, hogy egy utolso szogig kidolgozott 
   tervet mindenfele hosszutavu 'ideologiai' elorevetites nelkul 
   az EU elfogadjon.

Ideologiailag' meg csupan arrol van szo, hogy vajon elhisszuk-e azt, hogy az
Eszaki tengeren a jeg 40%-os elvekonyodasa az elmult negyven evben egy
termeszetes folyamat eredmenye a fold atlaghomersekletenek novekedesevel
egyutt, vagy sem. 
Ha ez emberi tevekenyseg eredmenye, akkor itt az ideje tenni valamit, es
ebbol a szempontbol az US jelenleg nem az elso helyen van, erzelmi nyomas
ide vagy oda. A karos anyag kibocsatas merheto, megbecsulheto, es mindekinek
(!!!) egyforman ki kell venni a reszet ennek csokkenteseben a sajat
eszkozeivel.

Udv:

Laszlo

Haho Lista!

Science, Vol 293, 24 August 2001, kivagtam a hosszadalmasabb reszeket. A
lenyeg itt van, elkulonitett atmoszferaju fak teljes CO2 kibocsatasat mertek
tobb even keresztul, hogy meg lehessen becsulni a fak elettartama alatt
folhalmozott CO2 mennyiseget (teljes anyagmerleg).

- - - - - - - - - - - - - - 
Some world experts claim that the world's forests can absorb enough carbon
dioxide to reduce the impact of further global warming. But at least one
type of hardwood forest may not be up to the job. Rather Than storing extra
carbon in long-lasting trunks and branches, an experimental sweetgum stand
in Tennessee socks most of the CO2 in tiny roots that rapidly die and
decompose. That process sends the gas right back into the atmosphere. 
 ....
As Norby reported at the meeting, during the first year most of the extra
carbon went into wood, with the gassed-up sweetgums accumulating 35% more
carbon than control trees grown in unsupplemented air. But 2 years later,
that wood differential had narrowed to 7%. More than twice as much carbon as
in the controls ended up in the fine roots - thin structures that fall off
and die each year. Soil organisms quickly consume the detritus, releasing
CO2 that diffused out into the air. 
 ....
The bottom lime for sweetgum and loblolly pine, anyway, is that neither leaf
litter nor fine roots offer long term carbon storage. For that reason, says
biogeochemist William Schledinger of Duke University, planners should not
count on forests as CO2 saviors. "These terrestrial sings," he contends,
"are just not adding up to much."
- - - - - - - - - - - - - - 

Magyarul az elso eredmenyek nem igen biztatoak. 

Udv:

Laszlo

> Ertelmes tervezo nem meri
> kihagyni legalabb a csuro es a magassagi kormany hagyomanyos,
> huzal/tolorud/hidraulika tartalekvezerleset. Szep az elektromotor, meg
> a fly-by-wire, de azert az Airbus tul messzire ment.

Azert nem mindig lehet direkt kezbol -> vezersikra attetelt
csinalni. Tudomasom szerint egyes modern vadaszgepeket a 
teljesitmeny erdekeben olyan aerodinamikai profillal 
tervezik, hogy a gep instabil. A szamitogep folyamatos 
korrekciokkal tartja egyaltalan a levegoben. A pilota 
nem tudna a levegoben tartani, nem eleg gyors hozza.

Zoltan

Sziasztok !

Ket problemat lattam itt mostanaban, melyek elvi megoldasara 
vallakozom. 
Felhokarcolok eseteben az is egy megoldas, hogy a mainal
fokozottabb szilardsag mellett, megbizhato hirforras jelzi 
szamukra, (akar sajat lokatorral is lehetnek felszerelve)
hogy legifolyosorol letert gep van a levegoben.
Csak azok koltozzenek be, akik elegge batrak ahhoz, hogy vesz eseten 
azonnal katapultaljanak az automatikusan nyilo tolo-ablakokon at, 
illetve lentebb - szemelyekre kiosztott koteleken lecsusszanjanak, 
megfelelo technikai vedelemmel az utkozesek ellen.

Mellesleg a mar ma is letezo kommunikacios rendszerek mellett 
a jovoben elkerulheto, hogy centralizalt, helyhez kotott irodakba 
jarjanak dolgozni, targyalni uzletemberek es az oket remes
kockazatvallalassal kiszolgalo szemelyzet. 

A kozlekedes mersekleserol:
Ha igazan komolyan vennek barhol is a vilag nagyvarosaiban
a kozlekedes legszennyezo hatasat, es tenni akarnanak valamit,
folytonosan palyazatokat irnanak ki kozlekedes-takarekos 
megoldasokra.
Rengeteg ujito kedvu ember rengeteg jo es hulye otlettel jonne
elo, csak valakinek ki kene valogatnia a realisan megvalosithatokat.
Nekem is van ilyen:
Tolvajok ellen technikailag jol vedett csoposta-halozatot kellene 
vegre mar kiepiteni a kozmuhalozathoz hasonloan, aruszallitasi celra, 
melyen legalabb a napi elelmiszerellatast meg lehetne oldani. 
Nagyjabol csak a csoatmeroktol es a kanyarok iveitol fuggne, hogy 
milyen arucikkek repkednenek benne a varoson kivuli gyaraktol 
es nagyraktaraktol a megrendelokig. 
Minimalisan olyan atmeroju csoveket kene alkalmazni, melyekben 
siman szaguldozhatnak tyuktojasok.
Ebben az esetben a langolt kolbasszal sem lenne gond, mert
az jol venne a kanyarokat. A kenyergyarak pedig gombcsuklos 
kifliket tovabbitananak azok szamara, akik a friss, ropogosat kedvelik.
Aztan luxusigenyek kielegitesere epulhetne olyan csohalozat is, 
melyben koverkes hostessek is suhanhatnanak megrendelesre, vagy 
akar call-girlok, am ok a jarvanyugyi eloirasoknak megfeleloen 
foliatasakba csomagoltan erkeznek.

Gyanitom - ha egyaltalan megerem mire ez megvalosul - addigra 
egeremmel mar csak vegrendelet-mintakra klikkelgetek, es biztos 
linket keresek, melyrol flexibilis urnamat a benne levo mamuval 
eljuttathatom majd valasztott vegso nyughelyemre ugy, hogy elotte 
nem visz a sirba az orokos * A kiszolgalo foglaltsaga miatt ez 
a hely nem elerheto ! * duhito uzenet.

Udv: zoli

Sziasztok

>>Ha jol tudom egyebkent, nem csak a pilota elszeparaltsaga lehet a
>>megoldas, gondolkodnak olyan megoldason, hogy a gep szamitogepe
>>ismerje fel a felhokarcolokat es automatikusan, kikapcsolhatatlanul
>>kerulje ki.
>Ez akkora hulyeseg, mint egy o'lajto'. Jelenleg a mesterseges
>intelligencia sehol sem tart az alakfelismeres teruleten,

Nem feltetlenul hulyeseg. Csak kerdes, hogy mit jelent a "felismeres"
szo. Egyik verzio szerint betaplaljak az osszes felhokarcolo pontos
poziciojat, es a pozicio alapjan ismeri fel, hogy "rossz" iranyba
tart. A masik verzio az alakfelismeres, ott sem kell pontosan
felismerni, eleg ha azt latja a radar, hogy "valami jon szembe", ez
pl. akkor is hasznos lehet, ha masik gep jonne szembe. Vegul is
teljesen mindegy minek akar nekimenni, felhokarcolo, masik gep, hegy,
lenyeg az, hogy bizony egy utasszalitto kerulje ki, akarmi is az,
tehat nem szukseges pontos alakfelismeres.

Arrol nem is beszelve, hogy mar olyan rendszereket tesztelenek, ami
_arcfelismero_, azaz a betaplalat korozott szemely arcat keresi egy
tomegben. Eddig egesz jo eredemenyeket hozott, csak hat tiltakoznak
(illetve eddig tiltakoztak) a szemelyisegi jogokra hivatkozva.

Persze vilagos, hogy meg sok technikai es nem technikai problema var
megoldasra, mielott ilyen rendszerek bevezetesre kerulhetnenek, de
az, hogy jelen pillanatban nem alkalmasak, nem jelenti azt, hogy nem
is erdemes ezeket fejleszteni.

Sziasztok,
Juan

Tamas:

 > >("Honnan, hogyan jott letre az univerzum") ertelmetlen.
 >
 > A tudomany szamara ertelmetlen. Viszont a vallas megallapitja, hogy a
 > vilag teremtese Isten muve. Mivel a vilagegyetem teremtese elott nem
 > volt Ido sem, ezert az a kerdes ertelmetlen, hogy mikor es hogyan
 > keletkezett Isten.

 Ezek nem kielegito valaszok. Egyreszt azert, mert mint mondtam,
 tulajdonkeppen akerdes ertelmetlen, nem tudjuk, hogy mit kerdezunk
igazabol.
 Nem ismerjuk a "letrejonni" szo jelenteset az egesz univerzumra
vonatkozoan,
 es senki nem tudja valojaban, mit is akar az jelenteni,h ogy egy
 univerzumletrejon. Tehat nincsenek arra vonatkozo elvek, ami alapjan egy a
 kerdesre vonatkozo A es B valasz kozott dontenenk. Ha en azt mondom, hogy
az
 univerzum a semmibol jott letre minden ok nelkul, te meg azt, hogy isten
 teremtette, akor nem lehet megmondani, hogy melyik valasz kielegitobb,
 melyik valasz valaszolja meg jobban a kerdest, mi az a szempont, ami
alapjan
 ezt el kell donteni, es vegul tulajdonkeppen azt se lehet tudni, hogy mi
 aket valasz kozott a kulonbseg.

 Mivel a vilagegyetem letrojotte elott nem volt ido, ertelmetlen az a
kerdes,
 hogy hogyan jott letre a vilagegyetem. Ugyanugy, minthogy ertelmetlennek
 minositetted azt a kerdest, hogy hogyan jott letre isten. Es mivel en az
 ertelmetlensegeket elobb vagom el, ezert nalam nincs olyan felesleges
 tenyezo, mint isten. En az ertelmetlen kerdesre nem adok valaszt, te meg
 megprobalsz, valaszt adni ra, aztan kenytelen vagy egy hasonlo kerdesre azt
 mondani, hogy "na ez mar tenyleg ertelmetlen". Nem ertem,miert csak akkor.

 > > "Mi az elet celja?"
 >
 > A vallasok tanitasa szerint az, hogy istenfelo es embertarsaink javara
 > szolgalo eletet eljunk es igy halalunk utan az orok eletre, Isten
 > szinenek latasara jussunk.

 Mas tanitasok szerint mas. Megint nincs olyan abszolut szempont ami szerint
 egy valasz igazsagat megitelhetnenk. Annak a kerdesnek van ertelme, hogy
 "szamomra mi az elet ertelme" (szubjektiv eletertelem), es ez az
erzeseimen,e rtekrendemen mulik,
 amit en magam meg tudok valaszolni magamnak.
 Annak is, hogy bizonyos tanitasok mit javasolnak az eletvezetesre, mint
peldaul
 a vallasok. De ezekcsak ertekrendjavaslatok. Nincs altalanos kenyszerito
elv,
 ami miatt el kellene fogadnom beloluk egyet, ez teljesen az en dontesemen
mulik,
 azaz megint a sajat erzeseimen. Tulajdonkeppen ezek semak, amikkel
megerositheted
 sajat ertekrendedet.
 De mivel szabad a valasztas, egyik sem bizonyithatoan igazabb, vagy
valodibb, ezert annak
 a kerdesnek, hogy "mi az elet abszolut ertelme" nincs ertelme. Mert nincs
egyetlen feltetel sem
 amit a valasznak ertelemszeruen ki kellene elegiteni. Nincs akerdesben
keretrendszer, amiben
 a valasz egyertelmuen kideritheto.

 > > "Mi a szerelem?"
 >
 > Szerintem erre mar a biokemikusok is tudnak mondani sok okosat, de azt
 > az emberek tobbsege visszataszitonak talalja es inkabb "a szivire
 > hallgat".

 Ez megint egy szukebb es jobban definialt kerdesre valasz, megpedig arra,
 hogy: "milyen biologiai folyamatok jellemzoek egy szerelmesnek mondott
 embernel." De szamos ember a szerelem alatt meg tobbet is ert. Ennek
 a kerdesnek azert nincs ertelme, mert nem meghatarozott, hanem nagyon sok
 mindent magaba foglal, amiket szepen ki kellene fejteni, reszletezni, es a
 jol megfogalmazott kerdesekre lehet valaszt adni.
Hasonlo kreszkerdesek, amit sokan beleertenek ebbe a kerdesbe: "mi a
szerelem tarsadalmi funkcioja", "hogyan lehetseges, hogy a szerelem a vilag
ennyire mas szemleletehez vezet?" stb...
Egy ezen kerdesekbol es a rajuk valo valaszbol osszeallitott konyv eleg
jollefedi
a "mi a szerelem" kerdeset, de a "mi a szerelem" kerdes valojaban nem
definialja
egyertelmuen, hogy milyen egzakt reszkerdeseket erthetunk alatta. Bizonyara
lene valaki, aki azt mondana, ohgy meg valami fontos hianyzik ebbol a
konyvbol,
mert o meg ezt is erti a "mi a szerelem" kerdes alatt.
Szoval ez egy indefinit kerdes, ezert ertelmetlen.

 math

Janos:

>Szerintem minden kerdes ertelmes, csak a valaszokkal 
>szokott baj lenni. Ahhoz,  hogy ennek igazarol vagy 
>hamis voltarol meggyozodj, kerlek olvasd at a tudomany
>ok tortenetevel foglakozo konyveket. Pl. egy hires 
>francia matematikus azzal fakadt ki, a fiatalok azert 
>gondolnak ki olyan fuggvenyeket - pl. amely minden po
>ntban folytonos, de egy pontban sem derivalhato - hogy 
>ezzel tanaraikat es az idosebbeket duhitsek. Kerem, 
>tehat gondolkozzzunk, es adjunk valaszt, ez lehet k
>evesbe ertelmes is, de nem lehet ab ovo 
>visszautasitani, ez tipikus elzarkozas 
>a valo vilagtol, es az ott felmerulo problemaktol.
>Tehat, kerdezzunk !!!

Eloszor is. Van abban igazsag, amit mondasz. Egy csomoszor elzarkozunk kerdesek
megvalaszolasa elol, amelyek ertelmesek, de kenyelmetlenek, es ilyenkor szoktak
azt mondani, hogy "ilyet nem szabad kerdezni".

Ugyanakkor hatarozottan kiallok amellett, hogy vannak ertelmetlen kerdesek. Meg
hozza olyan kerdesek, amelyek nyelvtanilag korrekt szintaxissal rendelkeznek, t
ehat ertelmesnek tunhetnek, meg sincs ertelmuk.

Mondok egy peldat:

"Primszam e Julius Ceasar?"
Ez egy nyelvtanilag korrekt kerdes, de teljesen ertelmetlen. Egy ertelmetlen ke
rdes lehet nyilvanvaloan ertelmetlen,e s lehet kevesbe nyilvanvaloan ertelmetle
n.
A "Mi az ertelme az eletnek", vagy a "Honnan lett az Univerzum" vagy a "Mi a sz
erelem" kerdesek kulonbozo modon ertelmetlenek. Es kevesbe nyilvanvaloan ertelm
etlenek.

Ajanlok ket cikket, amit el is lehet erni internetrol:

A METAFIZIKA KIKÜSZÖBÖLÉSE A NYELV LOGIKAI ELEMZÉSÉN KERESZTÜL(1) 

RUDOLF CARNAP 

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap.htm

ELLENŐRIZHETŐSÉG ÉS JELENTÉS(1) 
RUDOLF CARNAP 

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap_t&m.htm

Ebben Carnap arrol beszel, hogy a tapasztalati tudomanyok, azaz a valosagrol sz
olo allitasok akkor ertelmesek, ha pontosan tudjuk, hogy mikeppen ellenorizzuk 
az allitas igazsagat, hamissagat.

Popper ugyanerrol azt irta, hogy akkor tudomanyosak, ha pontosan tudjuk, hogy h
ogyan ellenorizhetjuk hamissagat, (hogyan kiserelnenk meg cafolni).

Kerdesre vonatkoztatva ugyanezt mondhatjuk: egy kerdes akkor ertelmes, ha ponto
san tudjuk, hogy egy ra valo valaszrol hogyan ellenorizzuk az igazsagat.

Namost ha nem valosagrol van szo, hanem matematikarol, akkor mondjuk egy tetel 
akkor ertelmes, ha az axiomarendszer modelljeben pontosan tudjuk, hogy hogyan t
udjuk szuroprobaszeruen megkiserelni ellenorizni azt, hogy esetenkent igaz-e va
gy hamis.

Az nyilvanvalo, hogy a "Ceasar primszam" senem igaz se nem hamis, mert semmi er
telmesen ellenorizheto dolgot nem mond. Ceasarra egyszeruen nem vonatkoztathato
 a "primszamnak lenni" kriteriumai.

Hasonloan az univerzumra nem vonatkoztathato a "hogyan keletkezett" kerdesre ad
hato valasz kriteriumai.

Nyilvanvalo, hogy ha felteszunk egy kerdest, akkor az ertelmesseg minimuma az, 
hogy ha a kerdesre valaki azt mondja, hogy A, akkor valamikeppen lehessen ellen
orizni, ohgy A a kerdesre kielegito valasz-e, es valahogy neki lehessen latni, 
hogy eldontsuk, igaznak vagy hamisnak tekintsuk-e ezt a valaszt. Vagy hogy elfo
gadjuk, vagy elutasitsuk.

Ha ez nem teljesul, akkor valaki feltehet egy kerdest, es kenye kedve szerint k
ivalaszthat valasozkat, amik neki tetszenek, es masok meg masokat, amik neki te
tszenek. Van ennek ertelme? Nincs. Pontosan ez tortenik a "Hogyan keletkezett a
z univerzum" kerdessel, mindenki sajat szubjektiv tetszese szerint valastz ki v
alami valaszt,mert a kerdes maga nem alakit ki olyan keretrendszert, amelyben o
bjektiv szempontok lennenek egy valasz megitelesere.

Ha viszont van egy kerdes, amire elvben pontosan tudjuk, mikor fogadunk el egy 
valaszt, es mikor nem, akkor ezt valoban meg kell kerdezni, es minden valaszada
si kiserletre oda kel figyelni.

Mondok egy peldat.

A Nagy fermat sejtes ugyebar 200 evig eldontetlen volt. Namost a nagy Fermat se
jtesrol szolo kerdes ertelmes, mertminden matematikus pontosan tudta, hogy mily
en kriteriumok alapjan dontheto el, hogy erre adott valasz helyes-e. Mindenki p
ontosan tudta, hogy a bizonyitasnak milyen kriteriumokat kell kiallnia. Ez form
alizalva volt, hiszen Godel meg szamokkal is kodolta a bizonyitasokat.

kepzeljuk csak el a Fermat sejtest ugy, hogy barki eloallhat mindenfele valassz
al, es a maematikusok kedvuk szerint dontik el, hogy tetszik-e vagy nem.

Ha valaki egyetert azzal, hogy a kerdeseknek az ertelmesseghez ezen kriteriumot
 ki kell allnia, azaz kell tudni azt, hogy milyen szempontok alapjan fogadunk e
l egy valaszt, de azt allitja, hogy a "Hogyan keletkezett az univerzum" kerdes 
ertelmes, az kerem fejtse ki, hogy egy tetszleges valasz eseteben mik ezek a fe
ltetelek.
(Majd jol ossze fog veszni masokkal legalabb, es akkor rajon.:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Juan:
> kerulje ki. Vagy pilota nelkuli gep is terchnikailag minden tovabbi
> nelkul kivitelezheto lenne, csak a pszichologiai oldala problemas,
> hiszen ki szallna fel egy olyan gepre, amelyiken nincs pilota?
A legujabb automata pilotak le- es felszallnak (nem minden repteren),
nemcsak utkozben mukodnek. A pilotak praktikusan csak felugyelnek.

Mas (resz)megoldasok: arcfelismero rendszer (draga, es csak a mar
nyilvantartott bunozok ellen hatasos). Most fejlesztenk egy olyan
csomag-atvilagito rendszert, ami az anyag suruseget vizsgalva keresi
a robbanoanyagokat.

-- 
udvozlettel,
 Gergely

> Felado :  [Hungary]

> >Szerintem az a kulcsa a dolognak hogy az ember el tud intezni mindent
> ott
> >ahol lakik. Van bolt, iskola, ovoda, van a kozelben szorakozohely, a
> >hivatalos ugyeket is el lehet intezni nem tul messze.
>
> Szep, de romantikus alom. Eppen olyan romantikus, mint "a kis bolt,
> ahol mindent be lehet szerezni". A mai vilag olyan sokretu, olyan
> kinalatgazdag, hogy visszaterni a 19. szazadbeli szinvonalhoz
> elkepzelhetetlen.

Nem okvetlenul kell direkt megoldasban gondolkodni. A kis telepuleseken is
meg lehet oldani az ugyintezest es a szeles valaszteku bevasarlast keves
utazassal. Az internet nagyon alaklmas lenne arra, hogy az ember tavolrol
intezze a dolgait es a napi bevasarlasait. Ahelyett, hogy 50 csalad
elautozik egy bavasarlo kozpontba mondjuk atlagosan 20 km-t, az
osszegyujtott rendeleseket egy furgon hazhoz vihetne. Az egy furgon
legszennyezese bizonyara alatta maradna az 50 kocsi egyuttes kornyezeti
terhelesenek. Persze ehhez komolyan fejleszteni kene a halozatot.
Szerintem ez is a kornyezetvedelem egy formaja.

Necc Elek (az ezermester)

> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
> Szia,
>
> >("Honnan, hogyan jott letre az univerzum") ertelmetlen.
>
> A tudomany szamara ertelmetlen. Viszont a vallas megallapitja, hogy a
> vilag teremtese Isten muve. Mivel a vilagegyetem teremtese elott nem
> volt Ido sem, ezert az a kerdes ertelmetlen, hogy mikor es hogyan
> keletkezett Isten.

Ha valami "oroktol letezik" akkor az nem szorul magyarazatra? A vallas sem ad
magyarazatot, Isten megmagyarazhatatlan, definicio szerint.

Van egy nagyon talalo Wittgenstein szoveg, ami pont ide vag:

"Úgy állnak meg a természettörvényeknél, mint valami érinthetetlennél, mint
ahogy a régiek álltak meg az Istennél és a Sorsnál.

És mind a moderneknek, mind a régieknek igazuk is van, meg nem is. A régiek
annyiban mégis világosabban láttak, hogy elismertek egy világos határt, míg az
új rendszerek esetében szükségszeruen látszik úgy, mintha minden meg lenne
magyarázva."

Azt hozza kell tenni hogy W. ezt mar jo regen mondta, es lehet hogy mar akkor
se volt teljesen igaza, ma pedig azert a legtobb fizikus nem igy gondolkodik
(vagyis hogy a termeszettorvenyek "erinthetetlenek"). Viszont ramutat egy
lenyeges dologra amit eddig is mondtam: a vegso okot illetoen nincs konfliktus 
a tudomany es vallas kozt.

SB

> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
> Szerintem minden kerdes ertelmes, csak a valaszokkal szokott baj lenni.

Ha igy latod, akkor mondj egy lehetseges valaszt. Ha lehetseges valasz nincs,
akkor egyaltalan nincs valasz. Ezzel viszont valami baj van, mert valamilyen
valasznak lennie kell. Szerintem ezt nem lehet tovabb bonyolitani, kb. ennyit
lehet elmondani az egeszrol. Ez a vegso misztikum (vagy az egyetlen misztikum),
nem lehet vele mit kezdeni. Az egyetlen amit lehet, hogy mindenki csodalkozzon
ra legalabb egyszer.

SB

Szerbusztok!

> Felado : 
 ....
> >("Honnan, hogyan jott letre az univerzum") ertelmetlen.
> 
> A tudomany szamara ertelmetlen. Viszont a vallas megallapitja, hogy a
> vilag teremtese Isten muve. Mivel a vilagegyetem teremtese elott nem
                                                             ~~~~~
> volt Ido sem, ezert az a kerdes ertelmetlen, hogy mikor es hogyan
> keletkezett Isten.
 ....
Szerintem az utolso mondatod önellentmondas. Ha nem volt ido, akkor
nincsen _elott_!
Az emberi agy egesz mas feladatok megoldasa soran alakult ilyenne
amilyen. Bele vagyunk zarva sajat - mindehol  egyszeru ok-okozati
osszefuggeseket feltetelezo - gondolkodasunkba, es sok esetben talan meg
a modellezes sem kepes segiteni rajtunk.

udv,

Gogy