1. |
re high-end (?) (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
2. |
Miert nem beszel a csecsemo? (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: 20 kHz (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
Hi-Fi, High-end (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
5. |
Godel, Escher,Bach (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
6. |
Spec. rel es merev test (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re high-end (?) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irta:
> Olvastam nehany cikket, interjut high-endesekkel es egy ilyen
> bolt tulajaval. Mind az alabbi benyomasokat keltette bennem:
> Meg vannak gyozodve hogy ami draga az jo, es csak az
> a jo, ami draga
Most a tobbihez [a velemenyekhez] meg nem szolok reszletesen hozza, mert
nam kivanom befolyasolni a tobbi hozzaszolot, de a fenti allitas minden
alapot nelkuloz. Sok mersekelt aru, sot nyugati mercevel olcso eszkoz
szol szepen, es foleg ezer draga keszuleket tudok felsorolni, ami
borzalmas hangminoseget ad. Az idezett allitas nem tukrozi a "high
endesek"
velemenyet.
Udv, Peter.
|
+ - | Miert nem beszel a csecsemo? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
A subjectbeli kerdesnek en ugy tudom, hogy prozaibb oka van.
A csecsemo gegeje mas alaku, mint a felnott embere. Megpedig azert, hogy
levegovetellel egyutt - azaz ha kell, akkor folyamatosan - tudjon szopni.
Az elso eletev kozepe utan kezd atalakulni a gege beszedre is alkalmas
formara. Akkortol jon a gugyoges.
Udv: Tamas, a felmuvelt kispapa
|
+ - | Re: 20 kHz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> En ugy tanultam, hogy az emberi hallas a spektrum 20 kHz
> alatti reszet erzekeli, de mar 12 KHz folott kezd leesni
> az erzekenyseg. Nehany eve, meg az egyetemen hallottam
> hogy egyes meresek szerint a vajtfulo hifistak szignifikansan
> "megereztek" amikor laborkiserletben lekevertek a spektrumbol
> a 20-50 kHz kozti reszt, de az 50 kHz folottit mar senki nem
> vette eszre.
Szerintem a megoldas a kulonbozo hullamok kevereseben van. Pl ha ket
szinusz jelet osszekeverunk, egy 5 es egy 15 kHz frekvenciajut, akkor
lesz ket erosebb jel 20 es 10 kHz-nel. Ha a 20 kHz-s jelet nem visszuk
at, akkor nem lehet az erdeti hangkepet visszaallitani. A hangszerek,
beszed nem szinusz, erdekes frekvenciak johetnek letre, ha minnel tobb
keletkezo felharmonikust viszunk at, annal jobban meg lehet kozeliteni
az eredeti hangkepet. Ezert erezhettek meg az 50 kHz alatti osszetevok
hianyat..
udv
Csaba
|
+ - | Hi-Fi, High-end (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
T. Vajtfuluek !
1. A targyban emlitet ket fogalom sok ember szamara valos minosegi
ertekiteletet jelent, de sajnos szamos uzletember, es reklamszakember
ezt nem veszi tudomasul, es csupan a jobb uzleti fogas remenyeben a
bovli termekeire is felragasztja ezt a cimket. Meg az is lehet, hogy a
keszulek valamely reszegysege teljesiti a kivant muszaki felteteleket,
de a teljes jel atviteli rendszerre nagyon nehez teljesiteni ezeket a
felteteleket. Igy a vevo sokszor egy aljas (az elado szempontjabol
ugyes) reklamfogas aldozata. Mivel a keszulek minosegenek ellenorzesehez
meregdraga (a keszuleknel nagysagrendekkel dragabb) meroberendezesekre
van szukseg, a vevo gyakorlatilag tehetetlen.
2. A digitalis jelfeldolgozasban ket fontos parameterrel kell szamolni.
Az egyik a mintavetelezesi frekvencia, a masik a mintavetelezes
pontossaga. A kettot mindig egymassal osszhangban erdemes valtoztatni.
Peldaul 8 bites mintanal nincs sok ertelme 10 kHz fole menni a
frekvenciaval, mivel a nyolcbites jel lepcsoi olyan nagy kattogo-sercego
zajt okoznak, hogy csak eros szuressel lehet eltuntetni. A lepcsok
nagysaga egyben az atlagos abszolut hiba ketszerese.
Ezen okokbol a minta pontossagat erdemes meg akkor is nagyobbra venni,
ha tudjuk, hogy az A/D es D/A konverter egyebkent rossz minosegu, vagyis
nem linearis. Ha a konverterek csupan annak a kovetelmenynek eleget
tesznek, hogy a kimenet es a bemenet viszonya szigoruan monoton, akkor
mar jol hasznalhato szamos (peldaul audio) celra.
Ezert azutan egy 16 bites konverter hasznalataval megszabadulunk az eros
szures kenyszeretol, es feljebb mehetunk a mintavetelezesi
frekvenciaval. Az atvitel linearitasa lehet, hogy csapnivalo, de a
dinamika-tartomanyunk,es a jel-zaj viszony sokat javulhat.
Udv: Takacs Feri
|
+ - | Godel, Escher,Bach (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Vegre megjelent magyarul Douglas R. Hofstadter klasszikus muve, a
Godel, Escher, Bach. A kognitiv tudomany temainak kisse ugyan regi
(>10 eves), de igen szellemes es kimerito targyalasa. Aki szereti
Mero Laszlo konyveit, annak jelenthet valamit, hogy Mero Hofstadtert
tartja az egyik mesterenek.
Raadasul nem is draga a terjedelmehez es plane a minosegehez
kepest. Uzletben 3000 Ft, a kiado (Typotex) sajat boltjaban 2400. A
bolt cime: Budapest, Retek u. 33-35, kozel a Moszkva terhez. A kiado
Email-cime , web-hazilapja
www.vision.euroweb.hu/typotex.
Vazul
|
+ - | Spec. rel es merev test (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Takacs Feri irta :
>Vegyuk megint a hirtelen elindulo targy (L0 hosszusagu teljesen merev
>rud) Minkowski-diagramjat:
Amikor meg fizikus voltam :-( ugy tudtam, hogy a teljesen merev test,
mint absztrakcio, a spec. rel.-ben nem hasznalhato, mert szamos
ellentmondashoz vezet. Ha jol latom ezt bizonyitod, nagyon szepen.
Udv
BFS
|
|