>Olah Gyuri kerdezte:

>1. Mit jelent az, hogy Jezus halalaval megvaltotta az emberiseget?
>   -mitol valtotta meg? (ha a buneitol, akkor milyen buneitol?)
>   -hogyan?
>   -mindenkit? (akik elotte, utanna eltek?)

>2. Mit jelent a szentharomsag fogalma?
>   -ki az atya, a fiu es a szentlelek?
>   -hogyan alakult ki ez a fogalom?

>nagyon megkoszonok mindenfele valaszt, vagy segitseget, hogy hol lehetne
>ezeket a kerdeseket ertheto formaban megtalalni.

Kedves Gyuri,

kerdeseid, ahogy mondani szokas, constitute a tall order.
Ezeket a kerdeseidet (amelyek nagyon jo kerdesek) nem
lehet egy-egy mondattal megvalaszolni, illetve lehet,
de akkor tudnunk kell, hogy ketezer ev teologiai
bibelodeseit probaljuk meg zanzasitani.  (Illetve:
egymondatos valasz a nikaiai-konstantinapolyi
hitvallas, de ez szerintem nem igazi segitseg.)
 
En peldaul ugy erzem, hogy bar  patrisztikus teologiaval 
(ertsd: az egyhazatyakeval, Kr.u. 2-8 szd kozott)  foglalkozom, 
(legalabbis reszben), tobb szempontbol is szinte lehetetlen lenne 
egymondatos valaszokat adnom a kerdeseidre. 

Tekintsuk peldaul a legelterjedtebb patrisztikus megvaltastani 
felfogasokat:

1. Az Ige (a Logosz, amely Jn 1:4 szerint testte, pontosabban hussa lett),
megtestesulven az istentol messze kerult emberisegnek szemelyes peldaja
es tanitasaval mutatja meg az istenhez vezeto utat;

2. az emberiseg vetkezven, a halal szolgasagaba kerult, az emberre lett
Ige onkent vallalva a halalt (a bun zsoldjat), halalaval az emberiseg halalat
gyozte le;

3. a bun Satan szolgajava tette az emberi nemet, az egyedul buntelen 
Krisztus, elszenvedve Satan ra nem erenyes hatalamat: a halalt, mintegy
visszavasarolta tole az embert;

4. az Ige, fololtven az emberi termeszetet, mintegy megszentelte azt, s ezzel 
megnyitotta az emberiseg Istenhez valo visszateresenek - udvozulesenek -
utjat;

5. az emberre lett Fiu onkentes aldozatul kinalva magat az ember bune miatt
haragvo Atyanak, kiengeszteli azt az emberiseg irant (ez az un. helyettes
elegtetel elmete).

Mint lathatod, es persze mint kerdeseid elso csoportja mutatja, valoban
latod is, itt (reszben) a bunfogalom jelentesent mulik a valasztasunk. 
Mondanam  azonban, hogy a bunbeeses (ami termeszetesen a 
Teremtes konyveben talalhato
tortenetet jelenti), nem csak egy ertelmezest tesz lehetove. 

Olyannyira nem, hogy a 4. valtozat (az un. athanaszioszi - 
kappadokiai ertelmezes)
szamara a bun nem is annyira lenyeges, mint a megtestesules. 

Namarmost, termeszetesen itt azt is erteni kell, hogy mi az Ige, 
illetve a Fiu,
illetve Krisztus isteni es emberi termeszetenek viszonya. 

Ami feltetelezi, hogy erted, mirol beszelsz, amikor az Igenek 
az Atyaval (es a Szentlelekkel) valo egylenyeguseget, de mas 
szemely voltat emlited. 
Ehhez persze (csak....) a 
lenyeg es a szemely fogalmat kell erteni. 

Ebbol lathato, hogy a keresztenyseg, ha komolyan veszed (ugy ertem, ha 
erteni akarod, akar kereszteny vagy, akar nem, ugyanis
a kereszteny allaspont nemcsak hiheto, hanem racionalisan
ertheto is, mintegy Poloniusi ertelemben: Though 'this
be madness, there's method in it), szoval akkor ugyanugy
elszant szellemi munkara van szukseg, mint
mondjuk a mikrobiologia vagy az algebrai topologia megertesehez. 

Szoval, ha jo bevezetot akarsz, ami nem valami kegyes
formedvenyt, talan javasolni merem: G.L. Prestige, God in
Patristic thought (szentharomsagtani problemak), 
J. Meyendorff, Byzantine theology (teljes attekintes
a patrisztikus problematikarol), es
Christ in Eastern Christian Thought (poszt-kalcedoni krisztologiak),
V.Lossky, The mystical theology of the Eastern Church, 
- azert erdemes az egyhazatyakat, koztuk is foleg a gorogoket tanulmanyozni,
mert a relevans problemak megfogalmazasai eppugy, mint 
megoldasaik naluk szulettek meg. 

Alapvetoen tehat a nehezebb, de termekenyebb utat
javasolnam. Kezdd el olvasni az Anti-Nicean Fathers angol 
forditaskoteteit, az apologetakkal kezdodoen, sorvezetonek pedig 
hasznalj valami patrisztikus kezikonyvet, pl. Quasten, Patrology 
1-3-at. 
Sajat tanitasi tapasztalatom az, hogy erdemes Athenagorasz, 
Tatianosz, Justinosz, Alexandriai Kelemen
 olvasaval kezdeni (feltetelezem,  hogy
az O- es Ujszovetseget ismered, legalabbis kezdetnek a Genezist, Exodust,
Zsoltarokat, Jobot, Esaiast, Mate es Janos evangeliumat, a Romai
levelet, a 2. Korintusi levelet, meg nemi gorog filozofiat), 
mert igy a tanitast szuleteseben lathatod, 
ahogy a kezdeti naivabb allaspontok a felmerulo metafizikai 
problemak megvalaszolasa soran egyre komplexebb gondolatokka
valnak. 

Sajnalom, ez biztos rettenetesen hangzik, de hat miert lenne a 
teologiaban kiralyi ut? (Az egeszen mas kerdes, hogy a HIThez
nem kell ennyit tanulni, bar az almoskonyvek szerint
erteni ott sem felesleges - feltelezesem szerint azonban Te nem a hit,
hanem a hit tartalma irant erdeklodol.)

Remelem segit, es persze szivesen adok tovabbi tanacsot is,
ha igenyled. 

Udv,
Gereby Gyuri

Szia Gabor!

 Ezt te irtad (Zalai Gabor):

>Egyik kultura sem jobb vagy rosszabb a
>masiknal,

Latod en is ezt szerettem volna kifejezni, de megis orulok hogy te irtad le
helyettem. (Persze igazad van azzal kapcsolatban amit a keletrol irtal.)
 Csak tudod en ehhez a hozzaszolashoz irtam ezt:

>>Ha annyira "a fejlodes fele mozdito torveny",

marmint a reinkarnacio

>> akkor miert olyan
>>elmaradott pl. India?
>Mihez kepest elmaradott? Technikailag, vagy vallasilag?
>Technikailag merheto az elmaradas, de ennek semmi koze a vallashoz!

Engem eppen az haboritott fel, ami most teged. Egyesek elmarasztaljak az
Indiai kulturat a sajatjukkal szemben. Eppen ezert kuldtem el ezt a
provokalo levelet. Bocs, de szerintem igy eleg jol sikerult erzekeltetnem
allitasod letjogosultsagat:

!!!>Egyik kultura sem jobb vagy rosszabb a
>masiknal,!!!

Megegyszer koszi a reagalasodat,es bocs ezert a kis beugratasert.

Az is hozzatartozik, hogy nekem ezzel egyutt a keleti emberek eletfelfogasa
sokkal jobban tetszik, mint a nyugatiake. Nyugaton rohannak az emberek,
mindent azonnal akarnak,s felfalja oket a stressz. Ezzel szemben a keletiek
sokkal nyugodtabbak, kisebb dinamizmussal elnek, van idejuk kicsit
lazitani,meditalni. Jol erzekelteti ezt a mentalitast, ha elmesz Kinaba, es
setalsz egy parkban. Mindenhol Tai-Chi-zo embereket fogsz latni. Ezzel
szemben probalj meg csak Itthon Tai-Chi-zni az utcan. Legkevesebb bolondnak,
esetleg valami bohocnak neznenek.  Bar Hal' Istennek mi Nyugatiak is egyre
inkabb kezdjuk atvenni ezt az ideologiat, de meg nem az igazi.

Udvozlettel,

-Hadik Peter-