wrote:
> 
> Vessetek meg nyugodt szivvel, de nekem tetszik ez a sorozat. Tisztaban
> vagyok azzal, hogy keptelensegekrol szol, amelyeknek az egvilagon semmi
> tudomanyos alapja nincsen, amelyeket egy termeszettudomanyos konyvet
> legalabb tavolrol latott ember csak megmosolyog, es megis... Egyszeruen
> azert, mert en egy-ket reszen majd osszepisilem magam az izgalomtol. Talan,
> mert akkora keptelensegek vannak benne, hogy az ember sosem tudja, hogy mi
> johet meg. Mindamellett meg az a velemenyem, hogy igenis vannak benne
> erdekes otletek. Tobbnyire olyan dolgok, amelyeket mindannyiunkat
> foglalkoztattak-foglalkoztatnak, ha maskor nem meg kisgyermek korunkban.
> Talan az akkori felelmeink, fantaziank szornyszulottei kivetitodeset latjuk
> ezekben a tortenetekben, ezert tudnak annyira magukkal ragadni. Persze ehhez
> az is kell, hogy realista felnott enunket kepesek legyunk 40 percre
> kikapcsolni, es a kiralyfi-sarkany parviadal eme modernkori folytatasait
> oszinte gyermeki hittel figyelni. Azt is szeretem ezekben az epizodokban,
> hogy sosem varrjak el a szalakat, nem zarjak az ugyeket, maximum csak a
> kozvetlen veszelyt haritjak el. Igy, ha megjelenik a felirat: EXECUTIVE
> PRODUCER: CHRIS CARTER, es atkapcsolunk a kettesre a mosoporreklamok elol
> menekulve, mikozben nezzuk a Hirado masodik kiadasat, meg ott motoszkaljon
> az immaron normalisan, felnottmodra jaro agyunkban a kerdes: Tenyleg, mi
> lenne, ha...?
> 
> Nektek mi a velemenyetek rola? Meg sem nezitek (ahogy en is eleve elzarkozom
> a legtobb sorozattol), vagy csak azert nezitek (mint en neha a Kisvarost),
> hogy jot bosszankodjatok rajta , vagy netan koztetek is van olyan "devians",
> akinek ez tetszik?
> 
> Kerekes Peter

Az X-aktak valoban egy jo sorozat, es en is hajlamos vagyok megnezni.
Szerintem az ember jobban orul a fikciokent jelentkezo, es a realitasoktol 
tavol eso problemaknak, mint a Hirado altal prezentalt robbantasoknak, 
lovoldozeseknek, aremeleseknek, stb...
  En a Dallason is halalra szoktam rohogni magam, ha ket honapban egyszer 
megnezem, es ugyan az a velemenyem, hogy ami ezekben a folytatasos filmekben 
megtortenik, az teljesen abszurd, de azutan mindig belegondolok, hogy az elet 
sokkal abszurdabb tud lenni. Ha valakinek nem tetszenek ezek a filemek, akkor 
nem kell megneznie, de ha tetszenek, akkor szerintem az nem szegyen. Izlesek 
es pofonok.....
  A szomszedokba en is belehalnek azt hiszem. A szomszedokrol jut eszembe, a 
dolog kulcsa talan a tehetseg. Egy sorozat nekem akkor turheto vagy jo, ha 
profik csinaltak, profi es tehetseges szineszekkel, es akkor igenis megnezem, 
persze csak ha minimalis szinten erdekel a tema. Viszont a tehetsegtelen 
szineszekkel keszult bugyuta filmekkel ( szomszedok, brazil szornyusegek ( 
Izaura, stb... ) ) egyszeruen ki lehet kergetni a vilagbol.


Lengyel Zoltan

Riesz Ferenc wrote:
> 
> Ha mar igy belemelegedtunk a temaba: mi a tapasztalatotok az
> uton-utszelen kaphato olcso (400-600 Ft) CD-krol (Vienna Masters,
> Gold Classical stb. sorozatok) ? Ezeken tobbnyire nepszeru, ismert
> muvek vannak, kevesbe ismert muveszek eloadasaban. Jelenti-e az
> olcsosag a silanyabb minoseget is ? (Eloadas es/vagy felveteltechnika.)
> 
> Nekem van egypar ilyen CD-m, foleg XIX-XX. sz-i zenekkel, es ugy altalaban
> meg vagyok veluk elegedve.
> 
> Van-e olyan sorozat, ami kifejezetten ajanlotok vagy eppen nem ajanlotok ?
> 
> Feri

Az olcso CD-k olcsosaganak okai lehetnek:

	Illegalis masolat, a szerzoi jog megsertese, silany alapanyag,
	ocska hangtechnika ( szinte mindig AAD )
	
	Ezekben az esetekben inkabb nem kell megvenni.

lehet meg egy ok, az adott zenere a kutya sem kivancsi, es valami 
szerencsetlen cegnek ezzel van teli a raktara.

	Szerintem ebben az esetben meg lehet jo a zene

Peldaul a nehany evvel ezelott kiadott hungarotonos komolyzenei sorozatok 
igenyes kiviteluek voltak, nagyszeru eloadokkal, jo minosegu lemezen, es 
megis harmadannyiba kerultek, mint a konnyuzenei lemezek, mivel igen 
jellemzoen kicsi volt rajuk a kereslet.

Ha ilyen olcso lemezt latsz, akkor igenis nyisd ki a tokot veed ki a lemezt, 
es nezd meg a kivitelezeset az egesznek, nemi rutinnal el lehet donteni, hogy 
bovlival allsz-e szembe.

Az alapanyag sokat szamit, mert vannak olyan silany kinai es egyeb keleti 
lemezek, amelyek nehany ev alatt tonkre mennek. Egy jo sprektum-analyserrel 
szepen meg lehet nezni hogy milyen minosegu a lemezke.


Udv.

Lengyel Zoltan

Riesz Ferenc wrote:
> 
> Kedves Gyorgy !
> 
> Korabban ezt irod:
> 
> >_Nekem_ meggyozodesem, hogy a zenemuveszet fenykora a 15. szazad
> >volt [...]; es hogy Binchois, Dufay, [...]
> >Compere, meg akik most hirtelen nem jutnak eszembe :), egyenkent kb.
> >100-szor nagyobb komponistak, mint mondjuk Richard Strauss - mind
> >muveik nivojat, mind zenetorteneti jelentoseguket tekintve.
> 
> Kifejtened ezt reszletesebben is ? Az kulonosen erdekelne, hogy mi az
> a _kozos alap_, amihez hozza tudod merni mind Josquint, mind
> R. Strausst.
> 
> Mas helyen ezt irod:
> 
> >A zenetortenet ugyanis 1800-ban ert veget. :-))))))))))))))))
> 
> Hiaba a tulmeretezett szmalyli, en azert tudom, hogy ezt felig komolyan
> gondolod. Szerinted mi tortent a zenetortenetben mondjuk a XVIII.sz.
> vegen, amitol megromlott a zene ? Osszefugg-e ez azzal, ami akkortajt
> a vilagban tortent ? (Nyilvan osszefugg, de azert kifejthetned ezt is.)
> 
> Feri

Sajnos az a level, amire ezt reagalod, nekem nincs meg, de azt hiszem a XVIII 
szazad vege utan a hirtelen novekedesnek indult nepesseg magaval vonta a 
mindenfele dolgok tomeggyaratasanak az szuksegesseget is. 
  Azt hiszem, azt el lehet ismerni, hogy 
	1. remekmuveket, muveszi alkotasokat nem lehet millios tetelben 
	   gyartani.
	2. A tomegek igenye, muveltseguknek megfeleloen messze alulmulja
	   a remekmuvek szinvonalat.
  Ezekbol kovetkezoen a kultura minden terulete higulasnak indult, es ez 
vonatkozik a zenere is.
  A "zene" a XVIII. szazad vegen nem halt meg, csak nagyon nagyon sok 
testvere szuletett, es nehez ebben a tomegben megtalalni.


Lengyel Zoltan