> hanem a belso lelki vilagra. En sem hiszem, hogy jo irodalmat olvasva a
> kozosseg hasznosabb tagjai leszunk, jobban fogjuk tudni, kire szavazzunk,
> stb.
...boldogabbak leszunk... tennem hozza. Pont erre gondoltam. Ezek azert
fontos dolgok.
> De segithet az onismeret elmelyiteseben, megtanithat arra, hogy jobban
> odafigyeljunk belso hangjainkra, azok tudatositasara, felkeszithet ra, hogy
> elfogadjuk azokat a belso valtozasokat, amiken eletunk soran ugy mi, mint
> masok atmegyunk, halandosagunkkal valo szembenezesre, stb.
Ugy gondolom, hogy a magaskultura elvezete (mar ugy ertem, a kultura
azon resze ami mar tulmegy a hasznossagon, amikor mar nem a nyelv
elsajatitasa, a "tsiszolodas", az altalanos muvelodes a cel - sajnos
iskolai tananyagban ezek vannak megjelolve mint az irodalom fo celjai) nos
hogy ez hasznos vagy karos az egyen boldogulasa vagy boldogsaga
szempontjabol kinos kerdes, es lehet hogy megerdemelne egy vitat. Azert
beszeltem az irodalom mergerol mert hajlamos vagyok erre nem-el
valaszolni, de nem tartom magam az igazsag kutfo"jenek.
> De nem tudom, hogy Proust-ra az irora, illetve a regeny egyes szam elso
> szemelyben beszelo narratorara gondolsz-e; a ketto nem egeszen ugyanaz,
> bar nyilvan eleg nagy az atfedes.
Ugy gondolom olyan irok eseteben mint Proust vagy Kerouac ez az atfedes
meglehetos. Senki sem azonositja Zolat a Nanaval, vagy Shakespeare-t
Machbeth-el. Az elbeszelo elso szemely nagyon sokszor csak egy szemuveg, a
regeny mellekszereploje. Attol fuggetlenul, hogy a konyv nem oneletrajz,
az is sokat mond hogy mi az amit az elbeszelo szemen keresztul latunk. Ha
foleg a kulvilagot, nos akkor az elbeszelo elso szemely egy technikai
fogas. Ha szinte kizarolag a belvilagot, mint Proustnal akkor felvetodik a
kerdes, hogy ilyen jol csak egyetlen szemelyt ismer az ember.
A sajat antipatiam oka, valoszinuleg az, hogy bar ugy tartom, hogy jo
dolog onmagunkkal jo viszonyba lenni, ezt Proust kisse tulzasba viszi.
Szerintem a regeny legjobb reszei azok, ahol nem magarol beszel (mint a
Swann szerelme). A masik problema az, amit sehogy sem tudok megkerulni, az
hogy Proust homoszexualis volt, elso verzioban a bimbozo leanyzok bimbozo
fiucskak voltak, es bar tudom, hogy ezt manapsag nem divat kimondani, de
kisse viszolygast kelt bennem.
> duljanak ki. Elesen szetvalasztja a mindennapokban a tarsadalom tagjakent
> szereplo en-t a legbelso en-tol, amely szamara - szerinte - minden igazi
> muvesznek fel kell aldoznia magat, mert minden nagy mu csak ez utobbi vala-
> dekakent johet letre, es ennek a legbelso en-nek szinte semmi koze a kul-
> vilag szamara megjeleno en-hez.
Nem ertek egyet vele. Olyan muvesztojas elmelet. Nezzuk csak: minden
amit teszek, mondok, megvallhato celjaim, vagyaim - mindez nem jellemzi az
enemet? Most pont Proust eseteben: a konyveit sotetito fuggonyok mogott,
a kulvilagtol elszigetelve irta. Ez a kulso kep. Turhetoen egyezik a konyv
hangulataval, nem?
> elofordulo szexualis feltekenyseg mint fo motivum vegig vonul az egesz
> konyvon, akkor meg kell kerdeznem, hogy vajon Shakespeare is neurotikus
> volt-e.
Nem, de nem a feltekenyseg miatt tartom Proust-ot neurotikusnak.
> leszamitva a Vinteuil szonataval kapcsolatosat. Proust kora, a Belle
> Epoque, egy kifaradasban levo kor volt, nyilvan Proust sem tudott felul-
> emelkedni azon, hogy kora termeke legyen.
Szeretnek itt egy kis mellekvaganyt kanyaritani. Ha puszta tortenelmi
szempontbol nezem em tudok rajonni, miert lett volna a Belle Epoque egy
kifaradasban levo kor. Ezt a kepet, igy utolag, nehany iro, tobbek kozott
Proust muveibol alkotjuk ujra magunknak. Barmit is nezunk: beke periodus,
viragzo gazdasag, viragzo muveszetek, termeszettudomanyos felfedezesek es
altalanos optimizmus nem mutat kifaradasra. Es nem is hiszem, hogy a kor
biztatta volna Proust-ot, hogy olyan legyen amilyen - egyebkent is keveset
tartott es Proust a formalo eveit nem akkor erte meg. Egy-egy kort nagyon
gyakran nagyon keves szemely eletmuvevel jellemzunk, es furcsa dolgok
szuletnek. Tegyuk fel X kankan-tancosno egy kor szimbolumava valik csak
azert mert Toulouse-Lautrec lefestette, s nem torodunk az Eiffel torony
vagy Szuezi-csatorna epitesevel, mint a kor megnyilvanulasi formaival.
> De azt a virtuozitast, latszo-
> lagos konnyedseget, ahogy elbeszelesbol, leirasbol at tud folyni filozasba,
> es onnan vissza, azt nagyon elvezem nala. Lehet, hogy a muveszeti eszmefut-
> tatasai faradtak, de van melyseguk es belso konzisztenciajuk, ha nem is
> kell/lehet mindent elfogadni belole vegso igazsagkent (mi az, amit lehet,
> ezen a teren?).
Ez teny, es ez ami miatt sokat meg lehet neki bocsatani.
kellemes olvasast (vagy hogy is kell ezt kivanni?)
B.Laci
|
Hajj!
Most pang egy kicsit a kultura, hat fel kene dobni, vagy mifene. Bar
igaz, hogy ez megint zenei vonal, de az is jobb, mint a semmi.
Szoval, nemregiben kis hazankba latogatott a vilag egyik legvirtuozabb
gitarosa, Al Di Meola, aki egy bogos es egy hegedus helyett most masik
ket, szinten nem fakezu kollegajaval erkezett, nev szerint John
McLaughlin-nel es Paco de Lucia-val. A nagy erdeklodesre valo tekintettel
egy masik eloadast is tartottak, ejfelkor, amire szinten minden jegy
elkelt. Jovo csutortokon, az 1-esen (talan 22:20-kor) lesz a teveben a
koncert elso resze, aki nem tudott vagy akart elmenni, annak mindenkeppen
ajanlanam. Nem mindennapi elmeny. Ha mar egy kis kulturarol van szo...
--
http://thunder.sch.bme.hu <--- An official Weendoze-hater server.
|
