"Oberlajtnant Urnak alazatosan jelentem, en kerem hivatalosan hulye vagyok."
(Motto, tartalmi idezet...)
Kedves Gabor!
Azon a szinten, hogy "hiba volt feladni a Svejket, mert ugysem ertik",
illetve, hogy "Oliver Stone, bar nem tul jo, de megis erthetobb nekik, mint a
Svejk", nem nagyon tudunk vitatkozni, mert a kurzus cime "East-Central
European Societies" volt, tehat (jelkepesen szolva) a Svejk mintegy adva
volt, s nem valaszthattam a Stone-t, ha megannyi, me1gannyira ertheto poszt-
hippigeneracios, PC onsajnalat van is benne, stb. Ezen a szinten tehat meg
van lo3ve az ember, mert ugye eleve lehetetlenre vallalkozik, aki k-europarol
tart kurzust, ha jol ertem, amit mondadsz.
Marmost en nem velem mindezt lehetetlennek. Meghozza okkal. A kelet-kozep-
europai filmek peldaul nem lehettek volna vilag- vagy talan, pontosabban,
europai sikerre1, ha nem kinalnanak valami (levert-emlektablas-lukacsista
zsargonban) "altalanos emberit" a maguk menzeli, jancsoi, wajdai modjan.
Bartok sem lehetne a magyar szerzoi jogvedo hivatal legjelentosebb
kemenyvaluta-forrasa. Ugyanugy nem erthetned meg Te sem pl. Gabriel Garcia
Marquez _Szaz ev magany_-at, hiszen mas kontinensrol, a mienktol alaposan
eltero kulturabol szarmazik. Nem is beszelve a Kama Szu1tra1ro1l. :-( Maga a
_Nagyvilag_ cimu magyar folyoirat egesz alapgondolata lehetetlensegre epult
volna, csakugy, mint pl. a _Lettre Internationale_, a szepirodalom-forditas
egesz muveszete, illetve a komparativ irodalomelmelet "mint olyan". Stb.
(Igaz, ugy hallom, meg is szunt a _Nagyvilag_, miutan az aczelista
elnyomasbol a kupaista szabadsagba pottyantunk. Neha arra gondolok, a
_Nagyvilag_ olyan jo volt, hogy nem erdemeltuk meg, piacilag... Igaz, a
tobbszazmilliardos magyar kormanykoltsegvetes meguszott egy, mondjuk 3 millio
forintos szubvenciot. De ez mellekszal.)
Ezzel szemben szerintem igenis van pl. a Svejkben altalanosan ervenyes,
olyasmi, amihez lehetne viszonyulni pl. az amerikai ELETTAPASZTALAT alapjan
is. Ami a sikeres viszonyulast megakadalyozza -- pl. az iden oszi diakjaim
koreben --, az az erzelmi-fogalmi eszkozrendszer fogyatekossaga, az
elvonatkoztatas es a beleerzokepesseg hianya, a kulturalis onmagukba-zartsag.
Mindezek fejleszthetok-korrigalhatok, meghozza (kozep)-iskolai uton. A baj
nem az, hogy lehetetlen volna a feladat, hanem az, hogy az "onimadat
tarsadalma" (Christopher Lash, ld. magyarul is) oktatasi rendszerenek
aldozatai szamara nagyon nehez. Aldozatok, hiszen elsosorban ok maguk
maradnak ki valami fontosbol, erdekesbol, jobol.
Marmost, az valoban erdekes kerdes, hogy mikent lehet osszehasonlito
tarsadalomelemzes orat tartani egy olyan regiorol, amelyrol nincs kozvetlen
tapasztalatuk a diakoknak. (Sajnos, a modern kozgazdasagtudomany altalanos
nyelve itt nem segit. :-() Csak a sajat megkozelitesemrol szamolhatok be. Igy
szol: vegyiteni (1) a szemelyes narrativat (vagyis sokat kell adomazni
szemelyes szinten, ebben mi magyarok kulonben is jok vagyunk :-)), (2)
gyorstalpaltatni kell oket bizonyos elemi tortenelmi tenyek vonatkozasaban,
(3) osszehasonlito tarsadalomtudomanyi munkakat kell kiadni, melyek igy vagy
ugy az altaluk ismert tarsadalmi feltetelrendszerhez viszonyitjak a k-europai
"vilagot", s vegul, mivel ugye nyilvan a tobbseguknek nincs kozvetlen
tapasztalata a k-europai letezesrol, jobb hijan (4) a muveszetek, az
esztetikai befogadas "nyelvet" kell segitsegul hivni, abbol kiindulva, hogy
az igazan jo mualkotas mindenkihez szol. Hogy ez az utobbi milyen, a
faragatlansaggal osszefuggo gatakba utkozik, ld. a korabbi peldaimat.
Egyszeruen nem adhatom fel ezt az eszkozt, mert kulonben nem sok marad.
Vegul hadd jegyezzem meg, hogy jelentos kulonbsegek vannak a Johns Hopkins
Egyetem -- ahol korabban tanitottam ugyanezt a targyat -- es a mostani
munkahelyem kozott. A Hopkinson, amely "felsokozeposztalybeli" intezmeny a
maga 18 ezer dollaros tandijaval, korantsem volt annyi problemam, mint itt.
Ez reszben osszefugg azzal, hogy a Hopkinsra tulnyomoreszt keleti parti elit-
magangimnaziumokbol jottek a gyerekek, ahol, esetleg, hellyel-kozzel, talan,
felszednek ezt-azt. Bizonyara van olyan, ahol egesz sokmindent. Tovabba a
Hopkinson tartott k-europa-kurzusom diakjai kozul csaknem mindegyiknek volt k-
europai rokona, ose. (Jobbara a nagyszulok, dednagyszulok szintjen, s
tobbnyire nem beszelnek egyetlen k-europai nyelven sem, kiveve egy Laura nevu
leanykat, aki valami kifurkeszhetetlen oknal fogva magyarositotta magat, es
mar ket nyarat toltott Magyarorszagon, magyartanulassal.) A Hopkins-os
diakjaim tehat kivetelesek amerikai viszonylatban olyan szempontbol, hogy
utaztak, az utazast es a kulfoldon letet, a kulfoldi let erzeset ismerik,
sot, nagyra ertekelik. (Talan azert, mert apuka fontos ugyved es az ev felet
Europaban tolti, talan mert a csalad mondjuk Banska Bistricarol vandorolt be
1935-ben, netan mert a gyerek diplomata akar lenni, ki tudja.) E szempontbol
tehat a mostani -- egy "mezei" allami egyetemen szerzett -- elmenyeim, attol
tartok, "tipikusabbak" mint a Hopkins.
Mindenesetre nagyra ertekelnek barmilyen otletet arra, hogy ezt a fogas
kerdest hogy lehetne megoldani jobban, mint a Svejkkel (meg egyeb irodalmi,
film-, zenei, stb. szemelvenyekkel). (Kundera sem igazan mukodott, pedig azt
jobban szerettek, igaz, foleg az erotika miatt, de annak is orulni kell.)
Udv: Borocz "Svejkbol pedig nem engedunk" Jozsef :-)
|
