Sziasztok, kozponti idegrendszert koptato emberkek!
Viszonylag uj vagyok a listan, es orulok, hogy vegre filozofiai
temakrol esik szo.
> Temakor: Tessenek leszolni! ( 54 sor )
Ennek a felszolitasnak pedig egyszeruen keptelen voltam
ellenallni, ahogy egyeb provokativ tenyezoknek sem.
> >A szulete utan
> > csak egy biztos pont van az eletben a hala. Ez az a momentum, ami minden
> > ember
> > eletenek vegso meghatarozoja.
>
> Mit ertesz vegso meghatarozo alatt? Mit hataroz meg? Az eletet?
> Aristoteles mondta (de nem biztos, hogy o), amig meg nem hal valaki,
> nem lehet iteleetet mondani rola.
> Onmagarol meg plane. De ezt az utolso iteeletet nem is tudja
> kimondani, mert nincs az a pillanat, hogy KAMPEC.
> /en meg nem voltam halott, ugyhogy ezt csak feltetelezem/
Eloszor is, gratula Emolnak, hogy felvetette a problemat. Majdnem
ugyanugy gondolod, ahogy Heidegger. Szerinte viszont nem minden ember
eletenek, csak azoknak, akik hajlandok gondolkodni es autentikus eletet
elni. Ezt nevezi halal-fele-valo-letnek. A tobbiek, a tobbseg
visszautasitja, tudatosan vagy tudattalanul, a halahoz valo elorefutast es
az eletet mint veges letet. Ezek feloldodnak a mindennapisagban,
tomegemberre valnak. Ezt a tipust nevezi H. Daseinnak, akarkinek.
Sz. Tamas valaszaban - talan szandekosan - osszeteveszti a sajat
eletunkhoz valo alapveto viszonyulast a kulso meghatarozo tenyezokkel,
amelyek nem tolunk fuggnek. Heidegger is tisztaban van ezek megletevel,
ezert definialja az emberi letet tobbek kozott vilagba-vetett-letkent. Es
ezert mondta Szolon azt, hogy a halalaig senkirol nem lehet elmondani,
hogy boldog eletet elt-e vagy sem. Mert barmelyik pillanatban az egyentol
fuggetlenul bekovetkezhet olyan esemeny, ami miatt az illeto boldogtalanna
valik. Iteletet viszont lehet mondani rola: esztetikait, etikait,
tenyiteletet. Onmagarol meg plane. Arrol, hogy letezik-e a KAMPEC
pillanata, nincs empirikus ismeretunk, tehat nem mondhatjuk, hogy nincs.
Idofelfogas kerdese. A halalt kozvetlenul megelozo idoszak viszont van, es
ha szerencsenk van azt tudatosan tolteni, lehetseges egyfajta osszegzo
visszapillantas. Azt pedig mindenki dontse el maga, hogy autentikus eletet
elt-e vagy sem.
> > Annak tudasa, hogy a halal bizonyosan bekovetkezik teszi az embert
> > kiszolgaltat
> > otta, erosse vagy eppen gyengeve.
>
> Ezzel nem mondtal semmit ;-)
>
Ezzel Sz. Tamas azt mondta, hogy Heidegger, Jaspers, stb. es a
nagy vilagvallasok etikai vonatkozasai nem mondtak semmit. Igy is lehet
persze filozofalni, de nem erdemes. Ervek nelkuli visszautasitgatasokkal a
filozofiat szuntetjuk meg. Tamas, ha van ra idod, tisztazd kerlek az
elofolteveseidet.
A halaltudat, ha rendelkezunk vele, tenyleg erosen hat az ember
gondolkodasmodjara. Van akinek abszolut erkolcsi tartast nyujt, van aki
emiatt minden elvezetet ki akar probalni, es van aki nem hajlando tudomast
venni arrol, hogy egyszer o is meghal.
> > Ez a tudas uzi az embert az eleten keresztul.
> > Ez hozza letre a kulonfele vallasokat, kihasznalva a gyengebbeket, az
> > elsettebb
> > eket, a hiszekenyebbeket.
>
> Ezzel sem ;-))
>
De igen. Megpedig azt, hogy a halal utani elet lehetosegenek
felvillantasa, azaz a tulvilagi jutalom vagy buntetes igerete csak azokat
motivalja, akik ketsegbeesnek a veges let gondolatatol. Es ez implicite
azt is tartalmazza, hogy vannak olyanok, akik a veges letben is kepesek
ertelmet es erot talalni. Vagy csak es kizarolag abban.
>
> > Kepes lesz-e valaha is az emberi gondolkodas foleemelkedni a halaltol valo
> > felelemnek, ezzel elsoporni az eletet lepten
> > nyomon megnyomorito hiedelmeket, babonakat, vallasokat.
Attol fugg, mit ertesz foleemelkedesen. Az emberi gondolkodas
legdivatosabb produktuma, a tudomany, amit rengetegen objektiv tudasnak
fogadnak el, egy laza csuklomozdulattal foleemelkedett: nem foglalkozik
vele. Eppen ezert a posztmodern nem fogadja el a tudomanyt egyeduli
tudasformakent, mellette a filozofianak, muveszeteknek, vallasoknak,
hiedelmeknek ugyanolyan letjogosultsaguk van. A posztmodern gondolkodok a
tolerancia szelleneben ugy gondoljak, hogy az altalad emlitett tudasformak
korantsem nyomoritjak meg valaki eletet, amennyiben azokat onkent
valasztotta. Sot, fennall annak a lehetosege is, es fenn is kell alljon,
hogy egy ilyen ember is elhet teljes erteku, boldog eletet. Ebben is a
dontes szabadsaganak kell ervenyesulnie. A felvilagosodas altal
meghirdetett vallas es babonak elleni harc a tudomany altal nem vezetett a
kivant eredmenyekhez, sot egy ido utan maga valt idoszerutlenne,
korlatozova es elnyomova.
>
> Az, hogy mennyire nyomoritja meg az embert a babona, a vallas, ezt
> talan Frazer pontosan megfogalmazta, de elegge balos szaga van a
> dolognak, es nagyon erzodik rajta az elmult era ize-buze.
>
En eddig sajnos nem jutottam hozza Frazerhez, ezert kerdezem, hogy
nyilatkozik a kortars ember es a mitosz viszonyarol is?
Ha talalsz
> egy ilyen pontot, amivel felulkerekedsz e kerdeseken, feltetelezem,
> hogy olyan bizonyossagra gondolsz, ami targyi (lejon az Uristen, es
> megveregeti a vallad, hogy no problem pajtikam, itt vagyok, aki
> vagyok.)
Empirikus bizonyitek a tapasztalaton tulrol? Magad sem gondolhatod
komolyan. Maradjunk inkabb a filozofianal. Szeretem a raciot.
> Ha meg nem, akkor valoszinuleg abba a lavorba estel, amitol
> szabadulni igyekszel (idea-ologia), es kiontod magad...
> Megsporolsz, mint amire minden torekszik manapsag. Idot, erot,
> energiat sporolni. De mit nyersz rajta? Ujabb sporolasi technikakat.
> A vegen pedig egesz eletet megsporolod attol, ami tulajdonkeppen elet-
> nek hivnak evezredek ota, es ott vagy megfurodve... elettelen,
> lavorodbol kidobva onmagad altal.
Tenyleg szeretem a raciot. De ebben nem talaltam. Fejtsd ki
legyszi, ha lehet, kevesbe metaforikus stilusban. Elore is koszi.
> Ugyhogy meg egy kis vitaindito:
> Nincs halal, mert az nem az elethez tartozik. Nem tapasztalhato,
> vagyis majd akkor kell foglalkozni vele, ha mar nem elunk (ha
> egyaltalan a HALAL-ban letezik ilyen fogalom, hogy foglalkozni.)
>
Hat igen, a jo oreg Epikurosz. Valahogy ugy fogalmaz, hogy ne
feljuk a halaltol, mert az nincs. Amig elunk, nincs, hisz meg elunk. A
halal utan pedig mar mi nem vagyunk. (lasd a Menoikeshez irt levelet)
Epikurosz azonban a nyugodt elet, az ataraxia kedveert hajlando
elsikkasztani azt, hogy nemcsak tapasztalo es nemcsak onmagunkat
tapasztalo lenyek vagyunk. Szembesulunk azzal a tennyel, hogy elottunk
mindenki meghalt, es mi magunk nem kulombozunk annyira a tobbiektol, hogy
azt a kovetkeztetest vonhatnank le, hogy tul fogjuk elni a halalunkat.
Ezenkivul szinte mindenkivel megesik, hogy elveszt egy hozza kozel allo
szemelyt, amit fajdalomkent (hogy finoman fogalmazzak) el meg. Tehat masok
halala is megzavarhatja a lelki nyugalmunkat.
Es ezzel meg csak nem is azt mondja, hogy ne feljunk a vegessegtol
vagy a halal utani elettol, ami pedig lenyegbevago, mert az emberi let
ertelmevel fugg ossze.
> Na ennyit kedveseim.
>
Ezt is koszonjuk. A kedveseid.
> Udv. Sz. Tamas.
Szintugy, mindenkinek. Varom az ervelo reflexioitokat. Tunde voltam
|
