Kedves Kornai Andras, Tisztelt Szalon!
Formailag irasom Kornai 980-vanas SZALON-ban megjelent irasara
reagal (Re: Zsigerek). Ferfiassan be kell azonban valljam, hogy ez csak
urugy. Andras irasait hosszabb ido ota figyelem a HIX HUNGARY-n. Ertelmes
es a sajat allaspontjat logikussan megindoklo irasok. Tobb kerdesben
ellentetes a velemenyunk, mas esetekben megegyezik. Regota erlelodott
bennem a gondolat, hogy erdemes lenne megvitatnom vele, azt ami tobbe
kevesbe minden HIX levelezott izgat, Magyarorszag gazdasaganak problemait
es az orszag viszonyat a vilaggazdasagi trendekhez. Termeszetesen a
problemakor rendkivul komplex es nagy teruletet olel fel, ami messze tul
no egy levelvaltas keretein. Ebben az irasomban most csak egy
megkozelitesi modot szeretnek felvazolni es megjelolni, nehany kerdest,
amely megvitatasra erdemesnek tunik. Amit leirok termeszetesen nem jelenti
azt, hogy pont enek a gondolatmenetnek e menten kell elemeznunk es pont az
alatalam emlitettek a legcrucialisabb kerdesek. Amennyiben tehat szivesen
vagy partner egy ilyen vitaban, termesztesen nem ragaszkodom a sajat
gondolatmenetemhez. Ugyancsak nem szandekozom a vitat kettonk maganugyenek
tekinteni es orommel veszek minden hozzaszolot
Tehat az elemzest a kovetkez felepitesben kepzelem el.
1. A problemak Magyaroszag szintjen. A jelenleg deklaralt kormanyzati
gazdasagpolitika az egyensulyt tekinti a kozponti problemanak. A
fogyasztas visszafogasa reven csokkenteni akarja a magyar gazdasagra
nehezedo terheket, ennek reven megteremtodnek a fenttarhato novekedes
feltetelei. Szep kerek elmelet, latszolag csak apro anomaliak zavarjak
meg. Talan nemelyik miniszter nem eleg ratermett, Bokrosnak rossz a
stilusa, a lakossag nem erti meg hogy miert kell vallalnia a nehezsegeket.
Vannak meg kikuszoblendo jelensegek, mint pl a korupcio. Ez utobbit,
tehat, hogy az adossag kezelesen kivul meg mely problemak tartoznak a
magyar gazdasag kritikus kerdesei koze, egyebkent szivesen megvitatnam
kulon is.
2. Problemak az IMF szintjen. Ha az IMF altal javasolt programok
szintjerol nezzuk orszagunk helyzetet, akkor az anomaliak kezdenek
torvenyszeru jelleget olteni. A javasolt megszorito intezkedesek
mindenutt az egeszsegugy, az okatatas es a szocialis ellatas visszafogasat
irjak elo, fuggetlenul az adott orszag adottsagaitol. Meglehetos
ketelyeim vannak az olyan "gyogyszer" irant ami egyarant jo az afrikai
orszagok, a kelet europai orszagok es a fejlett vilag gazdasagi
problemainak orvslasara. Nagyon alacsony az IMF/VB altal iranyitott
programok hatekonysaga. A VB sajat elemzese szerint kb a programk 50%
sikertelen. Igazabol egyetlen sikeres IMF tamogatott orszagot sem lehet
felmutatani. Az IMF tamogatotta orszagok gyakran valnak, diktaturava,
keverednek haboruba vagy polgarhaboruba. Gyakori a sulyos kornyezeti
katasztrofa az IMF programok nyoman. Az adossag keletkezes meggatlasat
kiemelten kezelo IMF startegia dacara a tamogatott orszagok adossagallomanya
meg rhamosabb novekedesnek indul.
Termeszetesen az IMF altal elgondolt vilagazdasag egy igen
loogikus elkepzeles sor menten epul fel, amelyben a fenti jelensegek,
habar viszonylag altalanosak, pillanatnyi anomalianak tunnek. Az orszagok
koltsegvetesenek egyensulyba hozatala noveli gazdasagi teljesito
kepesseguk. Gazdasaguk nyitotta tetele, noveli a vilagpiacot, es a vilag
kereskedelmi forgalmat. A termelo kapaciatasok szelesedese gazdasagosabba
teszi a termelest. A vilaggazdassag osszesegeben fejlodik, amelyik
orszagban pedig katasztrofa helyzet allt elo az az IMF nelkul is
bekovetkezett volna.
3. Problemak a vilaggazdasag szintjen. Elore kell bocsajtanom, hogy en
sem vagyok kozgazdasz (a SOTE Elettani Intezeteben dolgozom), tehat
megallapitasaim bizonyara tobbszor megkerdojelezhetok. Emellett
szuksegkepen bizonyos egyszerusiteseket is kell tennem megallapitasaimban,
ami szinten zavar forrasa lehet. Tehat a kovetkezket, kerem, hogy a
fentiek figyelembe vetelevel olvassatok. Az IMF szinten meg mindig
pillanatnyi anomaliakent ertelmezheto jelensegek meginkabb torvenyszerunek
tunnek. A vilaggazdasagban recesszio van. Az koolajvalsag es a dollar
aranyalaprol valo leterese ota a vilaggazdasag sokkal nehezebben
kezelheto. Nincs atfogo elkepzeles egy csomo globalis problema
kezelesere, mint peldaul a nepessegrobbanas, vagy a kornyezetszennyezes.
A fejlett vilag az emberiseg meglehetossen kis hanyadat jelenti csak.
Az emberiseg tobbi resze sokszor egyaltalan nem a fejlettek logikaja
szerint reagal az esemenyekre.
Nemikepp tortenelmi ralatasbol megkozelitve a vilaggazdasagi
valsagnak tobb olyan kiserojelensege is van, amellyel az emberiseg
korabban mar talalkozott nagy civilzaciok bukasa kapcsan. A Romai
Birodalom bukasakor is eroteljes adossag valsag bontakozott ki es a
kornyezo fejletlen vilag nepesseg robbanasa igen kezelfoghato modon jarult
hozza a birodalom bukasahoz. (Mellesleg a birodalom kulkereskedelmi
egyenlege is folyamatossan negativ volt.) A fenti gondolatsor azonban nem
olyan bombasztikus, mint amilyennek elso pillanatra latszik. A bukashoz
vezeto tenyezok tudnillik tobbszor is megjelennek es a civilizacionak
szabadsagaban all megoldast talani a valsagra. A Romai Birodalomnal es az
adossagoknal maradva a bukas elott mar ketszer volt komlyabb adossag
krizis, de mind ketszer tulelte a birodalom. A Romai Koztarsasag
vegnapjaiban kibontakozott adossagvalsagot Julius Cezarnak a provinciak
gazdalkodasat erinto reformjai nyoman kibontakozo gazdasagi fellendules
oldotta meg. Dioklecianus alatt pedig a kirobbant bagauda lazadas es
ehinseg utan, az ujjaepites eredmenyezett gazdasagi fellendulest, ami
lelegzethez jutatatta a birodalmat.
A modszeres megkozelites szempontjait szem elott tartva, azt javasolnam
(amenyben a vita erdekel es a fenti felosztassal egyetertesz), hogy az
elemzest a harmadik (vilaggazdasag) kerdescsoporttal kezdjuk. Ezt arra a
trivialis megallapitasra alapozom, hogy elsosrban Magyarorszag fugg a
vilaggazdasagtol es nem pedig forditva. Ezert a felulrol lefele valo
megkozelites nyujt elosorban modot arra, hogy az ok-okzati osszefuggesek
keresese kozben az okok felol kozelithessok meg a problemakat.
Bathori Gyorgy
U.I.: Elnezest a gepelesi hibakert, de ez a billentyuzet roosz. Az oo
betut pl sookszr ketszer veszi be maskr egyszer se.
|
Tisztelt Szalon !
Simanyi Nandor irja:
> Akinek eddig a legcsekelyebb ketelye is volt azt illetoen, hogy valoban van-e
> hitelezesi monopoliuma az IMF-nek (illetve, hogy vannak-e "elvarasai" az
> IMF-nek a tagjaival szemben, hogy kinek, mikor, milyen feltetelek mellett
> stb. adnak hitelt), nos annak csak a legutobbi Hirmondot kell elolvasniuk
> Theo Waigel nemet penzugyminiszternek az IMF-hez kuldott szabadkozo
> levelerol. A hitelezesek teren lehet meg szabad piacrol beszelnunk
> ezek utan? (Az ordog vigye el, hogy Pellionisz Andras megint igaza lett!)
Azert a hitelt megkaptuk. IMF beleegyezes nelkul is. Az IMF pedig
jelenleg likviditasi gondokkal kuzd, mert tul sok penzt helyezett ki.
Ne is almodozzunk a 300 milliorol. Nincs is ra semmi szuksegunk.
Egyebkent mulatsagos a radio-TV-ujsagok viselkedese most, hogy elmult
a valsag: most persze mindenki szidja az IMF-et.
Ami Pellionisz Andrast illeti, just for the record: o arrol
fantazialt, (pontosabban: arrol IS fantazialt) hogy az IMF-en kivul
ugrasra keszen allnak kulonbozo (meg nem nevezett) penzintezetek es
orszagok, akik csak ugy dontene'k Magyarorszagra a penzt. Csak arra
varnak, hogy beintsunk az IMF-nek. Ez persze legalabb egy eve volt,
ugy gondolja, hogy erre mar senki nem emlekszik. Teved ...
Udv, Gabor
|
