Sziasztok!

Roviden osszefoglalnam a kemiai evolucio temajaban elhangzott vitak
eredmenyet. E temaban a parbeszed arrol folyt, hogy kialakulhatott-e az elet
az osi foldi korulmenyek kozott, minden felsobb iranyitas nelkul, pusztan
magatol, egyszeru szervetlen vegyuletekbol.
Az ellenervek az ily modon torteno kialakulassal szemben a kovetkezok
voltak:

1. Honnan szarmazott az energia a makromolekulak kialakulasahoz?
2. Mi alakitotta at az energiat a felhasznalhatosagnak megfelelo formaba,
(az atalakitast altalaban egy molekula v. egy molekula rendszer vegzi,
igy tehat felmerul ezen molekula v. molekula r. kialakulasanak a problemaja). 
3. A feherjemolekulak es cukrok kialakulasanak kinetikai es
reakcio-mechanikai problemaja
4. A bonyolultsag es osszetettseg kialakulasanak problemaja, avagy a
veletlen szerepenek tulertekelese
5. Olyan uj tulajdonsagok letrejottenek a problemeja, amelyekkel az
osszetevok egyaltalan nem rendelkeznek
6. A sejtekben levo bonyolult biokemiai rendszerek (egyszerusithetetlen
bonyolultsag)  kialakulasanak problemaja
7. Az oxidalo legkor letezesenek problemaja
8. Az elosejtek hianyanak problemaja

Ezekre a problemakra (osszefoglalva) a vitak soran kovetkezo konkluziok
szulettek.

1. A kulso energia forrasok problemajara nem sikerult valaszt kapni, hisz a
felsorolt forrasok egyike sem kepes ellatni funkciojat, mert inkabb rombolo
hatast keltenenek mint sem epitot. (UV sugarzas, elektromos kisulesek,
vulkanikus tevekenyseg, kozmikus sugarzas, radioaktivitas, lokeshullamok,
napszel.)
2. Az energiaatalakito mechanizmus lete tovabbra is rejtely.
3. A makromolekulak kialakulasa ellen hato reakciokinetikai gat problemaja
szinten nem oldodott meg (pl: vizes kozegben a feherjek aminosavakbol a
nagyon rossz egyensulyi viszonyok miatt nem alakulhattak ki).
4. A veletlennel magyarazni bonyolult molekulak kialakulasanak
valoszinusegere vonatkozo problemajat, szinten nem elegendo, hisz nagyon kis
valoszinusegu dolgoknak sokszor kellett volna megtortenie.
5. Nyitott kerdes az is, hogy mikent alakulhattak volna ki olyan
tulajdonsagok, amelyek csak az elo rendszerekben talalhatok meg. Hogyan
alakulhatna ki ugy egy teljesen uj tulajdonsag, amely az epitoegysegekben
egyatalan nem letezik?
6. A sejtekben levo bonyolult molekularis gepezetek kialakulasa is kerdeses,
hisz ezek nem alakulhattak ki folyamatos valtozasok soran, mert ezen
redszerek olyan bonyolultak, hogy akar egyetlen reszt is veszunk el beloluk,
akkor mar mukodeskeptelenne valnak.
7. Tovabba tobb bizonyitek van az oxidalo legkor jelenletere az osi foldi
legkorben, ami viszont kizarna az elet molekulakbol valo kialakulasanak
elmeletet.
8. Vegul a k. evolucios elmelet nem tud magyarazatot adni az elosejtek
megletenek hianyara, ami atmenetet kepezne a mar "elo" sejtek es a
makromolekulak kozott.

Igy a kemiai evolucios elmelet tovabbra is csupan egy vitathato, igazolatlan
hipotezis marad, semmikeppen nem nevezheto tenynek. Igy pedig elfogadasahoz
nagymerteku hitre van szukseg.

Udvozlettel: Balazs

[Text 2827776 from COM]

Tema: Mit igazolt Darwin konyve?

Kedves Math!

Ha megirtad Darwin vedobeszedet, most rajtam a sor, hogy ismertessem a
"va'd" allaspontjat. Mivel nem emlitettel konkret adatokat, hanem csak
altalanossagban fogalmaztal, en is ezt a modszert kovetem.

1) Darwin allitasai termeszetfilozofiai termeszetuek, legalapvetobb
feltetelezeseit sem konyveben, sem pedig kesobb nem bizonyitotta, peldaul
azt, hogy a fajok korlatalan merteku valtozasokra kepesek.

2) A Darwin altal hasznalt szamtalan megfigyeles az elovilagban fellelheto
hasonlosagokra vonatkozik, amelyekbol egyaltalan nem kovetkezik, hogy ezek
egymasbol - vagy kozos osokbol - alakultak ki. Ez csupan a hipotezis, ami
alatamasztasra szorulna.

3) A Darwin altal kozolt megfigyelesek igazoloereje nulla, mivel semmit nem
arulnak el a hasonlosagok valodi okarol. Elmelete nem a jelentos igazolas
altal valt elfogadott elmelette, hanem koranak vilagnezeti igenyei miatt.

> 4) Darwin konyveben valoban nem foglalkozik az elovilagban felvetulo
> osszes kerdes megmagyarazasaval. Szamtalan olyan kerdessel nem
> foglalkozik, amit esetleg magyarazni tudott volna...

Nem csak magyarazatra lenne szukseg, hanem annak empirikus igazolasara,
kiserletek, megfigyeles formajaban, valamint reszletes modellekre a
valtozasok elmagyazasara.

> ...szamtalan olyan
> kerdessel, amit nem tudott volna jol megmagyarazni. Ez azonban nem erv az
> elmelet elfogadasa mellett es elleneben sem. Ez csupan amellett erv, hogy
> az eseteket vizsgalni kell.

Ez korrekt.

5) Darwin elmelete az evolucios elmelet lenyegi es tortenelmi magja. A
mai evolucios elmeletek rendkivul sokfelek, a kutatok a legalapvetobb
kerdesekben sem tudnak egyezsegre jutni. Elkepzelheto, hogy szazotven eve
egy alapfelteveseiben hibas elmelet keretei koze probaljuk begyomoszolni az
elovilag jelensegeit.

> 6) Darwin elmelete nem pontos, es reszben teves. A ma elfogadott allaspont
> szerint az alap szelekcio nem a fajokra, hanem a genekre hat. (R. Dawkins
> : Az onzo gen). A fajokra hato szelekcio csupan ennek kovetkezmenye, egy
> magasabb szinten megjeleno jelenseg. Tovabba ismerunk meg magas szintu
> kivalasztasi mechanizmusokat, mint eredo jelensegeket. Peldaul a
> rokonszelekcio, szimbiozis, kozossegi szelekcio...

A szelekcios megfigyelesek alkalmazkodast igazolnak, evoluciot nem. Uj
elmeleteket lehet kolteni, de a tudomanyelmelet szabalyai szerint egy
elmeletet nem lehet egy masik elmelettel igazolni.

> 7) Darwin megfigyeleseinek egy reszeben tevedett, magyarazatainak egy
> reszeben tevedett, hibazott. Ennek ma mar nincs jelentosege.

Ennek nincs. Annak, hogy Darwin mai kovetoi megfigyeleseik, magyarazataik
jelentos reszeben tevednek, hibaznak, a jovoben nagy jelentosege lesz.

> 8) A mai evolucios elmelet sem foglalkozik minden kerdessel, mert meg
> mindig csak veges szamu (<1 millio) tudos foglalkozik ilyen kerdesekkel.

Akar egy, akar egymillio tudos foglalkozik a kerdessel, ez egyaltalan nincs
kihatassal arra, hogy az elmelet alapveto allitasai nincsenek igazolva.
Peldaul az, hogy uj szervek jelenhetnenek meg fokozatos, lepcsozetes uton,
vagy hogy a ketkamras szivbol haromkamras johetne letre az ido mulasaval.
Ezek az alapkerdesek meg elmeletileg sincsenek elmagyarazva. A
reszletkerdesek csak ezutan jonnenek.

9) A mai evolucios elmeletek mellett ugyanugy nem szolnak igazolo
megfigyelesek. A kutatok csupan az uralkodo elmelet, paradigma alapjan
probaljak megyarazni a megfigyelt jelensegeket. A mai evolucios elmeletek
sem tudnak jelentos kerdeseket megmagyarazni. Egyaltalan nem tud predikciot
felmutatni (nem tudja megmondani, milyen iranyba "halad" az evolucio,
milyenne valnak eppen a jelenlegi fajok, es milyenek lennenek a jovobeliek).

> 10) A mai evolucios elmelettel szemben nincs kozismert cafolo megfigyeles.

Igen, a cafolo megfigyeleseket nem engedik kozismertte valni (geologiai
anomaliak, a fajok valtoztathatosaganak korlatai stb.)

11) A mai evolucios elmelet a vizsgalt megfigyelesek altal egyaltalan nincs
igazolva, pusztan a kutatok es a kozemberek meggyozodese, hite tartja
eletben. Egy szigoru ertelemben vett tudomanyelmeleti vizsgalat fenyeben az
elmeletet el kellene vetni, vagy legalabb elismerni, hogy nem nyert
alatamasztast.

> 12) A mai evolucios elmelet az egyetlen cafolatlan modszertanilag helyes
> elmelet, raadasul oriasi empirikus tartalommal rendelkezik.

Az empiria nem az elmeletet igazolja, hanem az elmelet alapszik a
szelektiven kivalasztott empirikus adatok onkenyes ertelmezesen.

13) Ezalapjan a mai ertelmes emberek egy resze elutasitja az evoluciot, bar
a tudosok tulnyomo tobbsege nem teszi ezt ideologiai elkotelezettseg,
presztizs, anyagi es egyeb okokbol.

Egyebirant felhivom a figyelmedet, hogy ha valaki tudomanyos igennnyel az
evolucioelmelet vedelmere akar kelni, akkor nem elegendo a darwinista
katekizmust ismetelgetni. Ez az elmelet iranti elkotelezettseget igazolja,
de magat az elmeletet a legkevesbe sem. Reszletes magyarazatok szuksegesek
az ellenvetesek megvalaszolasara (pl. egyszerusithetetlen osszetettseg,
atmeneti fajok, formak hianya, a mesterseges szelekcio soran tapasztalt
modosithatosagi korlatok stb.).

Udvozlettel:Isvara