Az alabbi uzenetem visszajott Miskolcrol. Az ottani horcsiknek nem kellett?

Miert kene a miskolci gophernak gophernak lennie?

Ugyanis a gopher - az Minnesota allam cimerallata; (bar egyesek szerint inkabb
                    a szunyogot kellett volna valasztaniuk)
                  - a minneapolisi egyetemi (amerikai) footballcsapat neve;
                    foleg ezert lett az azon az egyetemen kitalalt rendszer
                    errol az allatkarol elnevezve, nem hiszem hogy a
                    miskolci focicsapatot horcsogoknek hivnak;
                  - es az altalanos jelentese tulkepp  egy szojatek:
                    kiejtesben azonos a "go for" ral, ami az (foleg) irodai
                    kisegito loti-futi alkalmazottak neve, aki pl odaszallitja
                    viszi Neked az informaciot.
 V.o.: "Ugyan nezd mar meg a telefonkonyvben" stb.

Senki sem a nyelvtudas szuksegesseget illetve hasznossagat vonja ketsegbe. Azt
hiszem ez a ketszeres nyelvvizsga koveletelmeny egyszeruen a regi minositesi
rendszer kovetkezmenye. Ugye volt a kandidatusi fokozat, amihez az orosz es
meg egy nyelv tudasa volt kotelezo. A kanditasui orosz vizsgarol mar valaki
irt itt a TIPP-en, abbol le lehet szurni, hogy az mennyit er(t). Na most ha
elhagyjuk a masodik nyelvvizsgat a PhD kovetelmenyekbol, akkor semmi mas nem
marad gyakorlatilag, mint a 85 utani egyetemi doktorik kovetelmenyei. Ha meg
jol emlekszem akkor azok a kovetkezok voltak:

1.kozepfoku nyelvvizsga

2.disszertacio

3.megjelent, referalt nemzetkozi publikacio a disszertacio temajabol

4.doktori (TMB osztondijasoknak kandidatusi) szakmai vizsga
(ez a TMB osztondijasoknal meg bonyolultabb volt, mert eloszor az egyetem nem
akarta elfogadni a kandidatusi vizsgat doktori vizsgakent, a TMB osztondijasok
szamara pedig kotelezo volt a TMB vizsga. Ezt ugy hidaltak at, hogy a
kandidatusi vizsgabizottsag tobbsegeben egyetemi oktatokbol allt es igy az
egyetem is elfogadta a vizsgat.)

5. nyilvanos vedese a doktori disszertacionak (teljesen kulon a vizsgatol)

6. filozofia vizsga (ez a TMB osztondijasok eseteben azzal sulyosbodott, hogy
nekunk meg eloadasokra is kellett jarni)

Legalabbis ez volt a kovetelmeny az ELTE TTK-n. A kulonbseg a PhD es e kozott
csak az, hogy nincs masodik nyelv, es nincs formalis oktatas. Szoval nekem az
az erzesem, hogy ezzel a masodik nyelvvizsgaval azt akarjak megakadalyozni,
hogy a 85 utani, uj doktori szabalyzat szerint szerzett doktorikat
automatikusan PhD-ve lehessen konvertalni. Ez esetben a kandidatusi
egyenertekuve valna az uj doktorikkal. Es ez ugy latszik, van akiknek nem
tetszik. Amugy kivancsi volnek, hogy hany kandidatus beszel tenyleg ket
nyelven, azok kozul, akik automatikusan megkapjak a PhD-t most (ezzel nem
akarom megsserteni azokat, akik valodi nyelvtudasra kaptak a vizsgajukat). A
formalis kepzesrol csak annyit, hogy peldaul Franciaorszagban sincsen formalis
kepzes a doktori alatt. Csak kutatomunka, disszertacio es vizsga. Es allitolag
Magyarorszag Nyugat-Europa-hoz akar hasonlitani. Akkor meg minek atvenni
mindent az amerikai rendszerbol?

Azonban azt hiszem meg jo sokaig varhatunk az elso PhD oklevelre, ha ez is ugy
fog haladni mint az uj doktori szabalyzat. Az ELTE-n mar 85-ben az uj doktori
szabalyzat szerint volt minden. Persze ez is attol fuggott, hogy mikor
jelentkezett valaki a doktori procedurara. Volt aki meg kesobb is a regi
szabalyzat szerint vizsgazott, mert korabban jelentkezett a doktori
procedurara. Szoval azokat akik 85-ben vedtek meg a disszertaciojukat, az
egyetem csak 87 szeptembereben avatta fel, mivel nem tudtak eldonteni, hogy mi
legyen a doktori oklevelen.

Gyuri




****************************************************************************
Gyorgy Vizkelethy                                    Phone : (208) 236-2626
Department of Physics                                Fax   : (208) 236-4649
Idaho State University                               E-mail: 
Campus Box 8106
Pocatello, ID 83209-8106

Tobben mondtak mar, hogy nem fair a finnekkel osszehasonlitani a
fiatalok helyzetet nyelvtanulas tere'n, mert ....

        Nem egeszen ugy all a helyzet, mint mondjatok. A finn gyerekek 2,
vagy 3 evig csak svedet tanulnak eloszor. (Ennek politikai okai is voltak;
van egy majdnem 10%-os sved kisebbseg es a sved is hivatalos nyelv. Mas-
reszt es fo"leg: Skandinaviahoz akartak/akarnak tartozni az orosz nyomas
ellenere, ami ettol hosszu eveken at vissza akarta tartani.)

	A masik kerdest is fel kell hoznom, de nevek nelkul. Sokan ponti-
fikalnak a nyelvtanulas u~gyeben, de sajnos olyan rossz magyar helyes-
irassal, hogy elszornyedek. Hogy tudta'k a magyar kozepiskolai vizsgakat
letenni, vagy olyan rossz lett mar a magyar kozepiskola is?

	F. Miki

>- American.

>Szegeny butak, "csak" angolul tudnak. Es hogy le vannak maradva
>Europatol a tudomanyban. Iden csupan az osszes Nobel-dijat eszak-amerikaiak
>kaptak...

Amerikaiak vagy Amerikaban elo europai kutatok ( mint Teller, Szilard, Neuman,
Denes, Bekesi, Szentgyorgyi csak a hazaiak kozul ) ? Mert utobbi esetben a
Nobel dijas uriemberek bizony tudtak legalabb ket nyelvet, de valoszinuleg
tobbet is.

A nyelvtudas megkovetelheto, de mint ezt masok mar tobbszor kifejtettek,
a feltetelek megteremteserol sem szabad megfeledkezni. Mikor en otthon
angolt tanultam, akkor mondjuk a hasonlito szerkezetet ugye as .. as es
not so .. as formaban tanultam. Tagadasban not as .. as -t hasznalni halalos
bun lett volna. Erosen meglepodtem, mikor itt (muvelt) emberek racsodalkoz-
tak a not so .. as-ra, es kijavitottak not as .. as -ra. Azt a szot, hogy
'enviousness' osdinak tartottak, szerintuk ez egyszeruen csak 'envy'.
Azaz, a beszelt nyelv egesz mas, mint az otthon tanitott. Ez ellen altalanos
erv, hogy a tanitott nyelv a hivatalos 'Queen's English'. Namost az itt besze-
rezheto angol nyelkonyvek szerint a kiralyno nem Magyarorszagon tanult, mert
a not so .. as -t es az enviousness-t, hogy a peldanal maradjunk, valoban
idejetmultnak tuntetik fel.
Mindez persze csak azutan kovetkezik, hogy az ember megtanulja a kiejtest,
amihez szerintem legfeljebb az alapokat adja az otthoni nyelvoktatas.

Lomb Kato egy radiointerjuban azt mondta, hogy tapasztalata szerint
Magyarorszagon az emberek nem beszelnek idegen nyelvet, hanem tanulnak. Ha
megkerdezel valakit, hogy beszel-e mondjuk nemetul, a valasz nem 'igen' vagy
'nem', hanem 'mar 4 eve tanulok', 'tanultam egy ideig' es igy tovabb.
Tapasztalatom szerint sokan 'vizsgara keszulnek', es rendhagyo igeket
ragoznak, ahelyett, hogy egy (akar mese) konyvet probalnanak olvasni vagy a
ma mar elegge elterjedt muholdas adasokat neznek.

Hogy a Rigo utca mit kovetel, azt nem tudom, minthogy nincs nyelvvizsgam.
Viszont az, hogy nem fogadnak el kulfoldi vizsgaeredmenyt, meglep.
Az a teny, hogy az illeto nem tud tolmacsolni a ket nyelv kozott, nem jelenti
azt, hogy nem tud kommunikalni barmelyik nyelven. A fiam teljesen veletlen-
szeruen magyarul vagy angolul igenyli az esti mesejet. Igencsak beleizzadok,
amig egy angol mesekonyvet magyarul felolvasok neki, pedig ez a konnyebbik
fele, mert az anyanyelvemre forditok. Ez azert nem jelenti azt, hogy ne
ertenem a konyvet angolul, vagy ne tudnam a magyar muforditasat elvezni.
Azaz, ha az illeto otthon nott fel, akkor varhatoan eleg jol birja a magyar
nyelvet. Ha ezek utan kulhonban azt mondjak neki az ottaniak, hogy a helybeli
nyelvet is jol tudja (es arrol papirt is adnak), akkor en ugy gondolom, hogy
az illeto akarmelyik helyen megallja a helyet. Ezek utan miert mondja a Rigo
utca azt, hogy ez neki keves, mert o ezen tulmeno kovetelmenyeket tamaszt ?

Ko'csi Zolta'n

Vita vagy sem, mar nem tudom megallni ...

Az idegen nyelvek tudasanak szuksegesseget elegen ragoztak elottem, azt is,
hogy ebbol az egyik lehetoleg angol legyen.  (Pont ezert van minden nem
angol anyanyelvu egy nyelv hatranyban, ez nem csak a mi sorscsapasunk.)  Hogy
barminek a birtoklasarol papir kell azt el kell fogadni, tetszik vagy nem,
es a Rigo utca is "ez van" kategoria - engem is lefokoztak annak idejen
kozepfokra szleng hasznalataert.  A doktoratusert valo masodik nyelvvizsga
viszont mar joval vitathatobb mint az elso megkivanasa.

Azert a jelenlegi magyaros nyelvnemtudast nem lehet csak az atkosban volt
oktatasi rendszer nyakaba varrni.  Mint arra mar mas is ramutatott, alapokat
ossze lehetett szedni akar estin is (pl. az Arany Janos nyelviskolan) es
bar valoszinutlen, hogy a Godolloi Agraron jobb lett volna a nyelvoktatas
mint masutt, tobbunk is nyelvvizsgazott anno dacumal annak reven amit ott
szedtunk ossze barkinek rendelkezesere allott intenziv tanfolyamon harmadik
nyelvbol, persze utazas, olvasas es radiohallgatas soran szerzett
gyakorlattal kiegeszitve.  Nem, ez hozzaallas kerdese volt.

A baj az, hogy egy szuk ertelmisegi koron kivul a nyelvtanulast a nep nem
tartotta fontosnak - Ti otthoniak tudjatok ez valtozott-e ?  Findler Miki
ebben (is) kulonleges eset, de az en barati koromben is a szuloi nyomas
volt az ami a nyelvtanulasra osztonzott.  Ennek a hianyat kethonapos gyors-
talpalassal behozni nem lehet, a kozepfoku vizsgahoz is kell nehany ev
tanulas, es a kozepfoku vizsga meg jo messze all a frusztraltsag erzete
nelkuli tudasszinttol (esetemben jo nyelvtudassal Ausztraliaba erkezes utan
negy ev).  A nyelvtudas alapveto ismeretkent valo folfogasa az ami az ami
Nyugateuropatol elvalaszt magyarokat, ausztralokat es USA-belieket:
tapasztalatom szerint aki ma Nemetorszagban kozepiskolat vegez az nagy valo-
szinuseggel tarsalgasi szinten tud legalabb egy idegen nyelvet.

Mindenesetre akinek gyorsan kell nullarol egy masodik kozepfoku, annak tudom
ajanlani a malajt: teljesen fonetikus, alap latin betukeszlet, semmi fonev-
ragozas (tobbes szam sincs), semmi igeragozas, semmi igeidok, semmi nevelo
(der, die, das, brrrrrr), teljesen szabalyos szamrendszer, stb, stb.
Az egyeduli komplikacio a szokepzesre hasznalt elo- es utotagok nagy szama,
de ez kozepfokon nem lehet nagy szempont es tobbnyire van is benne rendszer.
Nem is olyan kis nyelv: tobb mint ketszazmillioan beszelik ket olyan orszagban
melynek gazdasagi jelentosege rohamosan nol.

Anto'ny Gyuri