>Felado : Láng Pál
>Hianyoznak a versek!
>Varok mas verseket, ahogy korabban is kuldtek nehanyan, - nem elegen.


No es ez? Konnyiteskeppen: 1943. március 29.



Mikor Kolumbusz a zsivajgo' partra le'pett
s ko:vette'k ta'rsai, az ittas tengere'szek,
szagos sze'l ta'madt e's la'ba'hoz hullt egy fe'szek,
s egy zo:ld majom szaladt fele'je s ra'zta o:kle't:
e'rezte ma'r, hogyan kezdo"dik az o:ro:kle't.
Megvillant nagy szeme, fa'radt szemhe'ja e'gett.
Legyintett. S ha'traszo'lt valami semmise'get.


Zoli
Budapest
* IRC: nemecsek           
* ICQ: 28572843 /Keats/

Sziasztok!
Olyan edes kis eszmecsere alakult ki a mely es felszini kulturarol,
hogy gondoltam en is leirok egy kis adalekot...
Az alap: MINDEN UGY JO AHOGY VAN.

Olvasom ilyen-olyan fustolgeseiteket a kulturak minosegi retegzodeseirol,
es bizony van benne valami. Bar az igazsaghoz hozzatartozik, hogy  nekem
ez az egesz ugy tetszik, ahogy van! Nagyon klassz dolognak tartom,
hogy a felszint elboritja a szemet, es a melyben ott vannak az igazan ertekes
dolgok, amit csak azok vesznek eszre, vagy azok fedeznek fel, akik valoban
alamerulnek a kultura oceanjanak! Ezt ugyanis tenyleg azok erdemlik meg, akikne
k
ez az erdeklodesi koruk, hobbyjuk, igenyuk, akik tenyleg szomjaznak a kulturara
.
Ha nem assuk bele magunkat, akkor valoszinuleg csak a felszinbol merithetunk, a
mit
viszont talcan nyujtanak a mediak... DE minel tobbet merul ala az ember, annal 
nagyobb
valoszinuseggel talalja meg a melyben rejtozkodo varazslatot! Ami tenyleg sajat
 magara
van hatassal, (az egyenre) nem pedig az eppen uralkodo divat es uzlet szagu fel
szini tomegizlesre.

Csak illusztracikent egy pelda:
Aki igenyli es szereti a zenet, es kulonosen kedveli a valodi hangszereken
 megszolaltatott zenet (itt nem a szamitogeppel gerjesztett zenere gondolok, ne
m a
computer segitsege altal kitalalt hangszerekre)
az valoszinuleg tisztaban van azzal, hogy mikent szolal meg az eletben az a han
gszer.
Ebbol kovetkezhet, hogy amikor ilyen zenei reprodukciokat szeretne otthonaban
meghallgatni, akkor igenyelheti az eredeti hangzast. (zenecucc)
Aki nem assa be magat a zene, es foleg a zenehallgatas kulturajaba, az valoszin
uleg
a felszinen elterjedt  zenecuccok kozul ismeri a markakat:
sony, technics, panasonic, stb... sorolhatnam estig... (ez a csucs?)
aki beassa magat, az tudja, hogy mik az igazi gyongyszemek:
jadis, pierre lurne, dunaudio, jm lab, alisca orange.. stb...


Ugye az utobbiak mennyivel ismeretlenebbek? Persze! Ezek a zenecuccokat
kifejezetten kissebb kornek szanjak! Akik buvarkodnak a gyongyszemekre..
Meregdragak, de csodalatosan szolnak. Peldaval csak azt szerettem volna bemutat
ni,
hogy a felszinen levo csucsok, nem mindig a valodi csucsok...

Gyerekek! Ez igy jo! Meruljunk ala, es ertekeljuk a melyben fellelt gyongyoket!
Ja, es a reklamok sem mind szarok, van kozottuk egy ket kult gyanus!

Udv mindenkinek: Elpy

Sziasztok!

Eleg erdekes a lista temaja, en is szeretnek hozzaszolni egy kis erdekesseggel.
 
Szakmai artalom, h. HVG-t olvasok, es a tema kapcsan elokerestem egy 1998 
oktoberi szamot. Ugy erezem, itt jo nehanyen erzik, nem olyan jo nekunk ez a 
fogyasztoi tarsadalom (legalabbis ebben  a formaban).
Mint a subject is elarulja, a neo-ludditakrol szeretnek szolni. Aki egy kicsit 
is 
tajekozott a tortenelemben, az tudja, h. a 18. sz.-ban az eroteljes iparositas 
hatasara geprombolo mozgalmak kezdtek kialakulni. Ezek spontanitasuk es 
szervezetlenseguk miatt eleve kudarcra voltak itelve. E mozgalom modern 
kovetoi a mai vilagban is fellelhetok.
"Megdobbento volt, h. milyen jol eset. Masfel percben osszefoglaltam 1500 fos 
hallgatosagomnak, h. mi a rossz a technikai civilizacioban, hogyan rombolja a 
bioszferat  majd odasetaltam az elottam allo komputerallvanyhoz, fogtam azt a 
nagyon nehez kalpacsot, s egy utessel szetverem a kepernyot, egy masikkal 
pedig osszezuztam a billentyuzetet. Csodalatos erzes volt. A kozonsegbol 
nehanyan megtapsoltak, en pedig meghajoltam, es visszaultem a helyemre."- 
meseli el Kirkapatrick Sale.
Altalaban ritkak az ilyen eroszakos megmozdulasok a neo-ludditaktol, nem a 
technikai haladas ellen vannak, csupan szeretnek felnyitni az emberek szemet.
A sors furcsa fintora, h. eppen az USA-ban, a fogyasztoi tarsadalom 
mintaorszagaban bontakoztak ki eloszor ezek a mozgalmak (mar tobb, mint 20 
eve).
Ezek az emberek nem a gepesites ellen lazadnak altalaban, hanem a kozossegre 
artalmas gepesites ellen. Szerintuk ez art az emberisegnek, tulsagosan felgyors
itja 
az eletet. (Ebben egyebkent lehet valami, mert egy ma kikerulo mernok tudasa 
kb 5 ev alatt "amortizalodik" el.)
Ugyanakkor  tarsadalmi szinten is vizsgaljak a gepesites karos hatasait. HVG: A
z 
utobbi negyedszazad szamitogepes forradalma soran ugyanis az uj technikakat 
birtoklok es az ahhoz hozzaferni nem tudok kozotti tavolsag egyre nott, a gazda
g 
egyre gazdagabb lett a masinak altal, a szegenyebb pedig egyre szegenyebb.
A neo-ludditak egy ket kiveteltol eltekintve nem eroszakos emberek (Theodore 
Kaczinsky kivetelevel nem kuldenek levelbombakat, nem oltanak ki emberi 
eleteket), bekes vitazok, tarsadalomkritikusok, filozofusok, szociologusok.
A sors masik furcsa fintora, h. eppen az interneten jelenitik meg az elveiket.
Aki tobbet szertne tudni e temaban, az olvassa el a HVG XX. evf. 40. szamat, v.
  
Theodore Roszak  Az informacio kultusza c. konyvet. 

		Szilvia

>  Ne keseredjunk el annyira, az egesz csak atmeneti jelenseg, par ev,
>legfeljebb egy-ket evtized, es vege. Akkor mindez a sok szornyuseg
>eltunik, a korunk tortenelemme valik, amit erto modon fognak vizsgalni, igazi
>muveszi eszkozokkel.

A jovorol egy masik erdekes dolog jutott eszembe. Edith Weiner a Stanford 
egyetemen letrehozott egy jovokutato "ti'met", amelynek tagjai megprobalnak 
atfogo kepet nyujtani az emberisegnek a jovorol. E kepet olvasgatva bevallom, 
nagyon megremultem. A prognozis alapjaban veve arrol szolt, h. sokkal tobbet 
fogunk kolteni, hiszen a mai ember egyik fo mozgatorugoja a fogyasztas. A team 
szerint ez a jovo evezredben meg inkabb fel fog gyorsulni. Tehat egyre tobbet 
fogunk dolgozni, egyre tobbet (???) fogunk keresni, mindazert, h. ezt 
elkolthessuk. A fogyasztasi termekek arai meg inkabb le fognak esni, a csaladi 
vagyon megketszerezodesehez elegendo lesz 44 ev. (Ez jelenleg 100 ev korul 
mozog.) Itt is van egy kis hiba. A fogyasztas felgyorsulasaval egyre inkabb le 
akarjak szoritani az arakat a termelok, hiszen csak igy tudnak versenyben 
maradni. A nyersanyagok nem lesznek olcsobbak, a vallalkozo pedig nem a 
profitjabol fog lefaragni, marad hat a munkaberek csokkentese. Ezzel a kor 
bezarult: tobb munka, h. tobbet fogyasszunk, kesobb pedig azert, h. megeljunk.
Ezzel egyutt a kesobbiekben nem lesz eronk a kulturara, a szepre, a muveszetre.
Kerdezem en, mi lesz igy a mi Fold anyankkal? Ha ennyire felgyorsul az elet, 
ennyivel tobbet fogunk fogyasztani, hova rakjuk mindennek a mellektermeket? 
Tudom, h. ez egy masik lista temaja, de akkor sem hagy nyugodni.
A masik igen durva elorejelzes a munkahelyek megszunese volt. Szerintuk 
munkahelyek ezrei fognak majd megszunni, mikozben ujabb es ujabb 
munkahelyek szuletnek. Egyre kvalifikaltabb munkaerot igenyelnek, elsosorban 
a gepek vezerlesehez. 
Itt van a masik logikai bukfenc. Akarki megnez egy makrookonomia tankonyvet 
es fellapozza a munkanelkuliseg, mint munkapiaci egyensulytalansag cimu 
fejezetet egybol belebotlik egy eleg riaszto definicioba: technikai 
munkanelkulisegnek nevezzuk a technikai haladas hatasara kialakulo 
allastalansagot. A technologiai fejlesztes azonban minden valoszinuseg szerint 
tobb munkahelyet fog megszuntetni, mint amennyit ujonnan letrehoz. Azaz: a 
technologiai munkanelkuliseg rovid tavon emelkedik, a kesobbiek folyaman 
nemileg csokken, de hosszu tavon novekvo tendenciat mutat. 
(Gacsalyi-Meyer-Misz-Simonits: Kozgazdasagtan II. Makrookonomia)
Tehat az emberek egy resze marha gazdag lesz, a masik resze pedig egyszeruen 
leszakad es nem marad mas neki, mint a bunozes, az elzulles...

Tehat a jovo szerintem nem fogja ezt a sok problemat megoldani. Nem fogja 
finom muveszi eszkozokkel vizsgalni a mi korunkat. Persze szamitasba johetnek 
egyeb lehetosegek is. Mar igen regen volt egy igazi nagy jarvany. Nemsokara 
meg kell jelenni valamilyen retrovirusnak, ami mondjuk az influenza es az AIDS 
kevereke egy kicsiket feltuningolt valtozatban (vagy valami ilyesmi, a 
biologiahoz nem igazan ertek). Vagy egy III vilaghaboru. Igen-igen tuzfeszek 
kozeleben elunk. Ha bevetnek eros biologiai fegyvereket, v. egy elrejtett 
atombombat, hat nem lesz tul jo nekunk...

Mindossze ennyi jutott eszembe a jovorol. Bocsi, h. egy kicsit pesszimista kepe
t 
vazoltam fel, de meg nem talaltam olyan ervet (v. akarmit) ami miatt 
optimizmusra kenyszerultem volna e temat illetoen.

		Szilvia