A GAIA Sajtoszemlebol 
Elerheto: http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm

Resurgence No. 181, 1997 Summer. James Lovelock: A Modest Inheritance 
(Szereny hagyatek) JULIAN SIMONISNAK TALAN IGAZA VAN abban, hogy a
kovetkezo nehany evtizedben minden rendben lesz. Ugy veli, hogy a
forrasok elegseges mertekben fognak novekedni ahhoz, hogy kielegitsek
a szuksegleteket. Az a velemenye, hogy a levego talan melegebb lesz es
szennyezettebb, de nem annyira, hogy kellemetlen legyen. Egyes
helyeken sokan leszunk. Tobb kocsi lesz, de azok kisebbek lesznek es
hatekonyabbak. Foltetelezi, hogy a legalabb kovetkezo 20 ev nem lesz
rosszabb a helyzet. Masok, mint Paul Ehrlich, sokkal komorabb jovot
latnak maguk elott. Kozulunk sokan hiszunk abban, hogy  a dolgok a
megszokott modon mennek " es ugy viselkedunk, mint Tokio vagy Los
Angeles lakoi. A foldrengesre vonatkozo gondolatainkat elrejtjuk a
tudatunk melyebe. Abban a remenyben cselekszunk, hogy a vilag a 21.
szazadban is nagyjabol ugy megy tovabb, mint ahogy most. Nehany eszaki
vilagjaro ugy utazik Delre, hogy nem visz magaval malaria-ellenes
gyogyszereket es nem nez utana annak, hogy a kozeli helyi haboru nem
terjedt-e tovabb. Hasonlo modon a jovobe valo utunkra is meglepoen
felkeszuletlenek vagyunk. Ahol az emberek ismerik a helyi veszelyeket,
mint Tokioban, folkeszulnek az eljovendo foldrengesre. Ha a
fenyegetesek bolygoi meretuek, akkor semmibe vesszuk azokat. 1814-ben
a Tambura vagy 1783-ban a Laki vulkan kitorese sokkal erosebb volt, 
mint a Pinatubo vagy a Kakatoa tuzhanyoke. Elegge befolyasoltak az
eghajlatot ahhoz, hogy ehinseget okoztak, bar csak tizedannyi ember
elt a Foldon, mint ma. Ha ezen vulkanok egyike megismetli az
eloadasat, van-e ma eleg raktarozott elelmunk a holnap embertomege
szamara? Ha a Deli Sark jegpajzsanak egy resze becsuszik a tengerbe,
annak szintje az egesz vilagon egy meterrel megemelkedhet. Ez az
esemeny a partmenti varosok millioit tenne otthontalanna. Az emberek
hirtelen menekulnenek. Van-e annyi elelmunk es szallasunk, amennyire
szuksegunk lenne, ha olyan varosok mint London, Calcutta, Miami es
Rotterdam lakhatatlanna valnanak? Ilyen lehetseges baljos
forgatokonyvekkel nem gyotorjuk magunkat. Jobban szeretjuk
foltetelezni, hogy ilyesmi a mi eletunkben nem tortenhet meg. Nem
vesszuk ezt komolyabban, mint elodeink a pokol lehetoseget. Egy regi
vers: 
 Lopnak, osszeeskusznek, gurcolnek, kuszkodnek es vasarnap templomba
 mennek. 
Igaz, hogy egyesek felnek Istentol, de mindenki fel Grundynetol"
(azaz: az emberektol). A tudomanyban is megvannak a sajat Grundy
doktoraink. Lenezik azt, aki eltavolodik az elfogadott dogmaktol. A
tudosok es a tudomanyos tanacsadok felnek elismerni, hogy neha nem
tudjak, mi fog bekovetkezni. Ovatosak az elorejelzeseikkel es nem
hajlandok ugy beszelni, hogy az fenyegetest jelentsen a szokasos
dolgok szamara. Ez a magatartas folkeszuletlenne tesz bennunket egy 
varatlan foldi szerencsetlenseggel szemben - ami olyasmi, mint az
ozonluk, de annal sokkal komolyabb. Valami ami visszavethet bennunket
egy uj sotet korszakba. Nem vagyunk kepesek folkeszulni minden
eshetosegre, es arra sem, hogy jelentosen valtoztassunk
szaporodasunkon es szennyezeseinken. Abba kellene hagyni, vagy
jelentosen csokkenteni kellene az asvanyi tuzelok egeteset. Ezen
energiaforras mellektermeke a szendioxid, ami elobb vagy utobb
megvaltoztatja eghajlatunkat, sot folboritja annak egyensulyat. A
legtobben a szivunk melyen tudjuk, hogy figyelnunk kellene ezekre a
figyelmeztetesekre, de nem tudjuk, hogy mit tegyunk. Kevesen fogjak
csokkenteni a lakasuk futesere vagy hutesere, vagy a gepkocsi
hasznalatara  forditott energiafogyasztasukat. Gyanitjuk, hogy nem
varhatunk a cselekvessel addig, amikor mar lathato bizonyitekai
lesznek a rosszindulatu eghajlatvaltozasnak - de ahhoz mar keso lesz,
hogy megforditsuk az altalunk kivaltott valtozasokat. Olyanok vagyunk,
mint a dohanyos, aki elvez minden cigarettat es ugy kepzeli, hogy majd
akkor hagyja abba a fustolest, ha a karosodas  megfoghato lesz. A
legtobben remeljuk, hogy a  kozeli jovoben jo eletunk lesz es
felretesszuk az eljovendo vegzetre vonatkozo kellemetlen
gondolatainkat.

NEM TEKINTHETUNK ugy a civilizalt vilag  jovojere, ahogyan a sajat
szemelyes jovonkre gondolunk. Lehet, hogy nem okoz gondot a sajat
halalunk, de lehetetlen hasonlo modon elkepzelni a civilizacio veget.
Meg ha valoszinunek tartunk is egy elviselheto jovot, akkor sem bolcs
dolog semmibe venni a szerencsetlenseg lehetoseget. Tehetunk egy
dolgot a katasztrofa kovetkezmenyeinek enyhitesere:  irunk egy
utmutato konyvet a tulelok szamara, hogy segitsunk a civilizacio
ujjaepiteseben es abban, hogy ne ismeteljek meg a hibainkat. Sokat
gondolkodtam azon, hogy megfelelo ajandek lenne gyermekeim es unokaim
szamara egy pontos felmeres mindarrol, amit tudunk a jelenlegi es
multbeli kornyezetrol. Sandy es jomagam szeretunk setalni Dartmoorban,
amely nagy resze jellegtelen mocsar. Ilyen tajban konnyu eltevedni, 
ha besotetedik es leereszkednek a kodok. Altalaban elkeruljuk ezt,
mert meggyozodunk rola, hogy hol vagyunk es mely utakon kell
haladnunk.. A jovobe vezeto utunk is ilyen. Nem latjuk  magunk elott
sem az utat, sem a csapdakat, de segit, ha ismerjuk a jelen helyzetet
es hogy merre kell haladnunk. Segitene, ha lenne egy vilagos es
egyszeru szavakkal megirt konyvunk, amit minden ertelmes ember kepes
folfogni. Nincs ilyen konyv.  A legtobbunk szamara, amit a Foldrol
tudunk, az a konyvekbol es televizios musorokbol szarmazik, amelyekben
egy-egy szakember egyoldalu velemenyet, vagy egy erdekcsoport 
szakemberenek gyozkodo szavait halljuk. Hol az egyik, hol a masik
erveit. Ezek, ha tudjak is, hogy nem szolnak igazat, sosem ismerik azt
el. A csoportjuk erdekeiert harcolnak, de ugy tesznek, mintha az
emberisegert szolnanak. Ez finom mulatsag, de mire hasznalhatjak a
szavaikat egy jovobeli arviz vagy ehinseg tuleloi? Ha elolvasnak egy
romok alol kiszedett konyvet, megtudhatjak-e belole, hogy mi romlott
el es hogyan? Milyen segitseget jelent egy zold ropirat, egy
nemzetekfeletti energiaszolgaltato sajtotajekoztatoja vagy egy
kormanybizottsag jelentese? A tudomany targyilagos velemenye majdnem
erthetetlen, es csak rosszabba teszi a tulelok helyzetet. A tudomanyos
ertekezesek es konyvek annyira titokzatosak, hogy csak a szakterulet
tudosai ertik meg. Ketlem, hogy  nehany szakemberen kivul barki is
kepes lenne megerteni a Scienceban es a Nature-ben hetenkent kozolt
cikkeket. A nyilvanos konyvtarak polcain nem talalunk olyan konyvet,
amelyik vilagosan kifejtene a jelen helyzetet es azt, hogy mikepp
tortent minden. Az ott levo konyvek a mai nap elenyeszo dolgairol
szolnak. (...) Annyira tudatlanok vagyunk a civilizaciot megalapozo
geniusz cselekedeteivel kapcsolatban, hogy a polcainkon azonos helyet
biztositunk a csillagjoslas kulonckodeseinek, a teremteselmeletnek es
a homeopatianak. Az ilyen targyu konyvek szorakoztatnak bennunket,
vagy csiklandozzak kepzelt beteg mivoltunkat. Komolyan vesszuk ezeket
es ugy kezeljuk ezeket, mintha tenyekrol szamolnanak be. Kepzeljuk el
egy kihalt civilizacio tuleloit. Hogyan akarnak megbirkozni egy 
kolerajarvannyal olyan adatok birtokaban, amiket az alternativ
orvostudomany rongyos konyveibol nyertek? Sokkal valoszinubb, hogy a
romok alatt ilyen konyvet talalnak, mint egy orvosi szakkonyvet. Amire
szuksegunk van, az a tudas jol megirt, mindenki szamara erdekes 
konyve, egy kezikonyv a helyes elethez es az eletben maradashoz.
Okozzon oromet az olvasasa, legyenek benne tenyek es legyen olyan
egyszeru, mint egy elemi iskolai szoveg. Legyenek benne egyszeru
dolgok, mint hogy mikent kell tuzet gyujtani, odaig, hogy hol a
helyunk a Naprendszerben es a Mindensegben. Legyen a bolcselet es a
tudomany abeceskonyve, nyujtson bepillantast a Foldbe es onma- gunkba.
Magyarazza meg az elolenyek termeszetes kivalasztodasat es adja meg az
orvostudomany kulcs-fogalmait, beleertve a verkeringest es a szervek
szerepet. Az a folfedezes, hogy a bakteriumok es a virusok fertozo
betegsegeket okoznak - viszonylag uj. Kepzeljuk el, hogy milyen
kovetkezmenyekkel jar, ha ez a tudas elvesz.  A maga koraban a Biblia
leirta a viselkedesi es egeszsegugyi eloirasokat. Szuksegunk van egy
uj, Biblia-szeru konyvre, amelyik a fentieket tartalmazza es
tudomanyos ismereteket  is ad. (Pl. mi a homerseklet,  mikent lehet
azt merni; periodusos rendszer az elemek-kel, levego, sziklak,
oceanok, stb.) Gyerekekkel is meg tudna ertetni a civilizaciot es
tajekoztatna oket olyan eletkorban, amikor a tudatnak a legnagyobb a
befogadokepessege,  tenyeket kozolne, amelyekre egesz eletunkben
emlekeznenek. Utodaink tulelesi kezikonyve lenne. Olyan konyv lenne,
amelyhez a katasztrofa utan is konnyen hozza lehet jutni. Segitene a
tudomany ujra-folepiteset es orokseg lenne. Bar rossz dolgok is
kapcsolatosak a tudomannyal, megis az adja az anyagi vilag legjobb
magyarazatat.

HASZONTALAN dolog lenne egy ilyen konyvben bemutatni a magneses 
jelenseget, az optikat, vagy barmit, amihez szamitogep es
elektromossag szukseges. Az ilyen alakban tarolt szovegek nem maradnak
fent,  az Interneten folyo csevegesek nem elheti tul a katasztrofat.
(...) A mai tajekoztato eszkozok kevesse alkalmasak a hosszu
tarolasra, ahhoz magas foku technologia szukseges. Egy tartos papirra,
hosszu ideig olvashato festekkel nyomott konyvre van szuksegunk.
Legyen az vilagos, elfogulatlan, pontos es korszeru, legalabb annyira
elfogadhato, mint a BBC Vilagszolgalata. A tortenelem sotet
korszakaiban a szerzetesrendek a kolostoraikban fenntartottak a
civilizacio jelentos reszet. Ennek nagy resze a szerzetesek altal
megorzott es olvasott konyvekben volt megirva. Ilyen hivatas ma sajnos
nem letezik. A teljes tudasanyagunk nagyobb annal, mint amivel  az
egyes ember rendelkezni kepes. A konyv egyes fejezetei hivatasos
szakemberek targykorei. Mindegyikuk a sajat teruletenek szakertoje, de
nem ert a tobbi terulethez. Kevesukben van meg az elhivatottsag. Egyes
intezeteken kivul, mint pl. a Colorado egyik hegyoldalan levo Legkori
Kutatasok Nemzeti Kozpontja (National Centre for Atmospheric
Research), nincs a kolostorokkal egyenerteku intezmeny. Ki fogja akkor
orizni a konyvet?  A tudas konyvenek talan nem kell orseg. Megerdemli,
hogy ott legyen minden otthonban, iskolaban, konyvtarban es
templomban. Akkor keznel lehet, barmi tortenjek is. 
Ford.: Gyorgy Lajos {OLDAL|2}