Sziasztok !
Mindenek elott szeretnem kinyilvanitani oromomet
amiatt, hogy Voros Jozsef is reszt vallal a PARA-ban az
egzakt tudomany aldozatainak rehabilitaciojaban,
ill. onzetlen utokezeleseben.
Magam is az aldozatok koze tartozom.
Igaz valojaban mindannyian akik zsakutcakban tekergunk sokszor,
sajat korlataink aldozatai is vagyunk, de igen gyakran iskolake,
oktatoke es konyveke is.
( Jol esik elterelni a gyanu arnyekat.)
Nem egyforman gondolkodunk, es felreerthetunk olyan dolgokat,
melyek masok szamara teljesen vilagosak.
Olykor - szinte kacagtato mar, ha egy kezembe kerulo konyvben
egyetlen fogalom magyarazatat keresve felfedezem, hogy a
szerzo milyen ugyesen atugorja a lenyeg megvilagitasat,
s bar tudom, hogy nem szandekosan teszi, hisz talan fel sem merul
benne a bannem dulo sotetseg, s az - amit o alapfogalomnak
tekint - az mennyire nem epult be - vagy hibas illuziokkal
kerult a koztudatba is.
Ilyen fogalom az energiakvantum.
Erzekeltetesul toredelmesen bevallom, hogy bennem a kvantumrol
milyen kulonos eszme el:
A kvantum az a diszkret, legkisebb energiaegyseg, melynel kisebb
nem letezik, illetve annak csak n-szeresei jelenhetnek meg
fizikai folyamatokban.
No ebbol azutan lazan levonom a kovetkeztetest, hogy egy igen-igen
lassan mozgo, lassulo test csak ugras-szeruen veszitheti
el a mozgasi energiajat, amikor annyira lelassult, hogy a kiszamithato
energiaja eppen kisebbe valna, mint a lehetseges legkisebb energia,
ami a termeszetben elofordulhat.
Ebbol az kovetkezne, hogy vagy a korabbi sebesseggel kell tovabb
haladnia, vagy hirtelen kellene megallnia valamilyen hatasra.
Koztes allapot nincs.
Ez igy lenne ? Ha nem, akkor hogyan van ?
---------------------------------------------
A Nobel-dijas Feynman fizika sorozatanak egyik koteteben talaltam
meg, amint oldalakon keresztul, hosszasan panaszolja, hogy 25 eve
kuszkodik a feny szemleletes megfogalmazasara, de nem megy.
Mikozben eloadasokat tart, csak szamok es nyilak (vektorok)
jelennek meg lelki szemei elott.
Nem lehet a fenyt szemleltetni, mert nincs amire
hasonlitana hetkoznapi eletunkben.
Maxwell ota jol hasznalhato matematikai megfeleloje van, tehat
szamitgatni lehet, elore jelezni lehet terjedeset, hatasait, de
agyilag szimulalni - lejatszani mar tul bonyolult.
Tehat megis hasonlit valamire - matematikai fuggvenyekre.
Ugye, hogy ettol maris mennyire meg lehetett konnyebbulni ? :)
De a fuggvenyekre is csak hasonlit. :(
Gondolom a problema gyokere onnan ered, hogy sem a sztatikus
magneses teret nem tudjuk igazan szemleltetni, sem az
elektrosztatikus teret.
Amikor megis szemleltetjuk, az mar geometriai, azaz matematikai
modell.
Ha az elektrosztatikus ter helyett valtozo elektromos
teret kepzelunk - idoben valtozo geometriai kepkent,
abban a pillanatban meg kell jelennie a magneses ternek is.
Ha valtozasban levo magneses teret kepzelunk, abban a pillanatban meg
kell jelennie az elektromos ternek.
Egyik terjellemzo megvaltozasa a masik terjellemzo _megjeleneset
okozza_, vagy inkabb szuksegszeruen egyutt jar vele.
Me'g megfogalmazni sem tudom normalisan.
Ami pedig megvaltozik, az mar terjed is a terben.
Sot - ugy helyesebb fogalmazni, hogy a tervaltozas terjed.
A ter mar csak ilyen. Ez adott. Nem mi talaltuk ki.
Nehai elektrotechnikai erdeklodesemnek koszonhetoen valamelyest
kovetni tudtam agyilag a rezgokorok mukodeset.
A rezgokorok ugyan meglehetosen jol szemleltethetok rugo
es tomeg egyuttesenek rezgesi folyamataival.
Felfogtam, hogy egy rezgorendszernek lehet
rezonanciafrekvenciaja - azaz - ha megfelelo utemu pofonokat kap,
akkor akar olyannyira is berezgetheto, hogy szet is rombolodjon.
Ha a rezonalo rendszerben vesztesegek lepnek fel - pl. surlodasi,
akkor nem rombolodik szet, vagy csak joval kesobb
- ugyanolyan gerjesztestol.
( A Varga fele klotyorezonancia eseteben veszteseges
lehetett a rendszer. Endre idoben kijott, s igy
meguszta enyhe agyrazkodassal.
SZIA tavdiagnozisaban mintha erre utalt volna ? :)
Kedves Andras ! Legyszives, talalj ki egy kimeletesebb
terapiat.
Latod, hogy nem tudjuk abbahagyni a rezonanciat,
Endre felveteseiben olyan fontos zongek vannak, melyeket
nem szabad szonyeg ala soporni, es ralepni.
Nem csillapithato rezgesek.
A szinusz fuggveny fikcio. A termeszetben nincs szigoruan
veheto szinuszos folyamat.
Minden rezges kezdodik valamikor, es befejezodik.
A szinusz fuggvenyre ez nem igaz.
A feny pedig amiatt sem lehet szigoruan szinuszosan
leirhato, mert akkor egyszeruen kiolthato lenne egy laser fenye
egy masik, minusz-szinuszos laserrel.
Ha nem szinuszos, akkor megis milyen ?
Tovabbmegyek.
Ha egy atomban energetikai valtozas tortent, s az kisugarzassal
jart egyutt, akkor nem kezdodhetett el egy szempillantas alatt
egy szinuszos valtozas a terben.
Nem hiszem el. Csak ha latom...
Ki latta ?
Peldakent hozom egy hangfal-csatlakozo bedugasat az erositobe.
Ezt legalabb hallom.
Nagy reccsenes hallhato. Ha egy szuper HiFi erosito eppen 10Hz-es
szinuszos jelet szolgaltat, ami nem is hallhato, es ekkor ki-be
dugdossuk a csatlakozot, akkor is kattanast, reccseneseket hallunk.
Meg akkor is reccsenest hallunk, ha a bedugas veletlenul
abban a ritka pillanatban tortent, amikor az erosito szinuszos
kimenofeszultsege eppen 0 volt.
A megis hallhato reccsenesek arra utalnak, hogy ilyenkor
magasabb frekvenciaju rezgesek is letrejottek, mint 10Hz.
Persze hiaba fulelnenk vagy mernenk ezek utan, a tovabbiakban
mar nem hallanank semmit.
Mert nem szinusz volt.
Tehat az egesz frekvencia-fogalom, es szinuszossag, rezgesek
frekvenciajarol szolo egyszerusiteseket tartalmazo
csevegesek rendkivul hamisak, elnagyolt megfogalmazasokat,
tartalmaznak, holott ennek ellenere van bennuk hasonlosag.
A feny atombol kilepesekor utes-szeru valtozas nem
tortenhet. Annak ugyanis mellekhatasai lennenek.
Ha peldaul egy laser-diodat bekapcsolunk -
rontgen, es gamma fotonoknak is ki kellene sugarzodniuk,
azaz sokkal nagyobb frekvenciaju elektromagneses hullamoknak
is, ahogy a hangfalas pelda eseteben a reccsenes, melytol
meg a hangszoro is tonkremehet !
Nem az tortenik, hogy a kilepo hullam nem utes-szeruen
jelenik meg, hanem folyamatosan novekvo amplitudoju
berezgeskent, mely amint elkezdodik, maris
haladohullamkent tovaterjed ?
A szinusz fuggveny tehat onmagaban egy _kedves_ matematikai fuggveny.
Kedves, mert megtanulhatoak a tulajdonsagai, de nagyon idealizalt
a jelensegek leirasahoz.
Nekem a laser egyebkent a bogyomben van amiatt, mert
csak kituntetett iranyban terjed a fenye.
(Ezt en annyira nem vagyok kepes hullamkent
elkepzelni, hogy magan-parajelensegnek tekintem.)
Folyton gombhullamokrol hallok, de a laser eseteben ez
nekem nem jon ossze.
Az megnyugtatna, ha a feny keletkezese egy hosszabb lengesi
folyamat lenne, mert ezzel bizonyos mertekig be tudnam latni
azokat a jelensegeket, melyekhez pl. a bomlasido fogalma kapcsolodik.
Azaz a reszecskebomlas amiatt telne idobe, mert az adott rendszerbol
kisugarzott energia csak ugy tavozhat, ha kozben letrejon a
megfelelo _belenges_ , s ez nem egyik pillanatrol
a masikra megy.
Ellentmondasba ott kerulok magammal, hogy
annal gyorsabban beleng valami, es ugyancsak annal gyorsabban
csillapodik, minel nagyobb a vesztesege.
Az atomnak is van vesztesege. Ketfele vesztesege lehet - vagy
masik atom veszi at a felesleges energiajat, vagy maga a
feny. Amiatt veszteseg, mert az energia tavozik a helyszinrol.
A fotonnak mint egyedi es specialis hullamnak pedig szinten
nem lehet folyamatosan fellepo vesztesege, mely lassacskan
elememesztene'.
Nincs ami veszteseget okozhatna, mert nincs surlodas a terben.
( a hanghullamok vesztesege a surlodasi ho'')
Az egyetlen ami veszteseg lehet a foton szamara, az valamilyen
anyagi rendszer, mely rezonanciaba lep, es ezaltal lenyeli
a foton energiajat.
Hogy ez mennyi idobe telik, az az amit nem tudok.
Mifele specialis hullam a foton ?
Hullam ? Milyen ?
Biztosan nem szinusz .
Azt hiszem, ha igy folytatom - hamarosan olyan altudomanyos
hirem lesz, hogy Kisfaludy ur meghiv csicskasnak az
eloadasaihoz.
Abba is fejezem gyorsan !
Udv: zoli a zajonauta
|
Voros Jozsi irta:
> >szemleltetes. Aztan ora utan bevitt a tanariba es mutatott egy masik abrat,
> >valami friss disszertaciobol fenymasolta ha jol emlekszem. Ezen az abran a
> >sikszinuszt megspekeltek egy harmadik szabadsagfokkal, mire egy
> >rugofuggveny lett belole egy x;y;z-coord. rendszerben (spiralfuzet rugoja).
> >"Haromdimenzioban ilyen." - mondta. Nezegettem - "De Tanarno, ez, most nem
> >kotozkodni akarok, tenyleg, de ez a fuggveny nem rezeg. A fuggvenyenek
> >erteke mindig 1, megcsak meg sem kozeliti a zerust soha, mindig csak
> >kerulgeti, korbefordul korulotte!" Erre mar nem mondott semmit. Tehat me'g
> >a fenyrol is ilyen kodos elkepzeleseink vannak; csak szemleltetni tudjuk,
> >igazan leirni nem (csak a szemleltetest).
>
>
> Nem tudom, o milyen hullamfuggvenyt mutatott... :-) Az elektromagneses
> hullamok amennyiben halado hullamok, periodikusak terben is es idoben
> is egyarant. Ez azt jelenti, hogy a ter egy pontjaban merve szinuszos az
> elektromos terero, ugyanigy a magneses terero, persze eltero fazisszoggel.
Pontositanom kell. Ez csak akkor igaz minden esetben, ha az elektromos,
ill. magneses tereronek egy adott iranyra vett vetuletet merjuk. Amit
Endrenek mutattak, az minden bizonnyal a cirkularisan polaros feny
szemleltetese volt. Ennel ha a ter adott pontjaban merjuk az elektromos
(vagy a magneses) tererosseget, azt tapasztaljuk, hogy az sohasem lesz
nulla; a vektor egyszeruen korbe-korbe forog. Persze a kormozgas nem mas,
mint ket, egymasra meroleges, 90 fokos faziskulonbsegu szinuszos rezges
osszege! Ugyhogy Endrenek semmi oka nincs ra, hogy azon problemazzon,
miert nem rezeg, aminek rezegnie kell.
Szilagyi Andras
|
