Vegh Laszlonak, aki kerdi: "van-e
olyan nyelv, amely a magyarokra es a lengyelekre egyarant venger-lengyel
szeru szot hasznal?"

	Persze, pl. az amerikai State Department evtizedekig ugy hivta mindket
orszagot/nepet: "one of those East European countries/peoples"

	F. Miki

Suru bocsok a felreertesert: rugalmas es letezo a sorlimit, de azert van
lehetoseg hosszabb fejtegetesekre.
Moderatorunk emliti a kettos termeszetet, amiert is billentyuzetet ragadtam,
ugyanis a friss NewScientist c. pletykalapban olvastam ma reggel, hogy
ezt megkerdojelezte egy angol fizikus egy friss cikkeben. Szegeny Einstein,
megis jobb lett volna, ha a relativitas-elmeletert kap Nobelt! Szoval az
ujsag elejen [kb. 16. oldal] levo kis szines nem masra hivatkozik, mint
egy 1951-ben megjelent kvantumfizika konyvre, amely nem a koppenhagai
ertelmezesen alapul, es ezert sokaig kuloncnek tekintettek szerzojet.

Egy hatrebb levo cikkben pedig az emberi elme kvantumtermeszeterol
irnak, es ismet a fenti oreg kuloncre hivatkoznak. Aki nem mas, mint
David Bohm, akirol mar irtam a szokasos csacskasagaim kozt.

Szoval: a feny nem reszecske, szol az egyik allitas, es ezert nincs is
paradoxon a ketreses kiserletben. Az omniprezent elektromagneses ter
tud a resekrol, ezen egy fodor a feny, ezert termeszetes az interferencia.
Vagy valahogy igy. Lehet, hogy ujra kell tanulnunk a kvantumfizikat?
Miert terjedt el a koppenhagai ertelmezes? Occam-elv? Dogmatika?
Monetaris visszacsatolas?

Udv
Attila

Kedves Tamas!
Az 52. szamnak csak kb a felet kaptam meg. Cser Feri cikke
kozepen egyszercsak hirtelen vege szakadt.
Ha a problema egyedi, akkor legyszives kuldd el a szamot
ujra, ha altalanos, akkor ugyis kitalalsz valamit.

Mas megjegyzes: a dialektika torvenyei szerint egy kemeny
sorlimit tobb, mint ket puha.
Udvozlettel
Pali

Akkor szeretnem rogziteni a megegyezesunket: a finomhangoltsag jofele
racionalis istenervnek is elmegy - amennyiben bizonyitekot szerzunk 
arra, hogy nincs tobb univerzum.
Mas: egy ilyen bizonyitastol nemcsak jo tavol allunk, hanem megitelesem
szerint a fizika eppen ellenkezo iranyba tendal. Epp ez az egyik dolog, 
amiben a ket nagy paradigma, a kvantumelmelet (a mereselmelet, a 
valoszinusegi leiras ertelmezesenek megoldatlansagaval) es a 
gravitacioelmelet (a szingularis terido-tartomanyokkal, az univerzum 
konkret fizikai letezokent valo leirasaval) mintha kozos iranyba 
tuszakolna minket, a tobb vilagegyetem letezesenek sejtese fele. Ez 
persze vad allitas, de azert filozofiai spekulaciobol eljuthat majd a 
fizikai kerdesfeltevesek koze is. Nekem mindenesetre tetszik (persze 
csak pusztan esztetikai szempontbol), mert a lehetosegek fantasztikus
tarhazat szabaditana fol, az idoutazastol egesz addig a vigaszig, hogy 
valahol mashol nem mondott nemet a szemet (well, ez kevesse esztetikai) :-(
Udv, Andras

Kedves Andras!
 Amit a finomhangoltsagrol irtal leveleidben, tobbek hangsulyos egyetertesevel
talalkozott. Ezert valaszolok most a leveledre, bar mintha kisse eleged lenne
mar a temabol. Kar lenne a szelsoseges megfogalmazasok kipecezesevel
foglalkoznom. Ehelyett inkabb a lenyeges pontokra probalok valaszolni.

A VITA#49-ben irod:
>Ha azt mondod hogy a parame1terek visszasza1molhato1k abbo1l hogy milyen a
>perio1dusos ta1bla ezt el tudom hinni, de etto3l me1g nem vagyok
>ku2lo2no2sebben meghatva. De azt hogy ma1smilyen perio1dusos ta1bla, ahol
>teha1t az elemi re1szecske1k legkisebb stabil konfigura1cio1i nem az
>a1ltalunk megszokott atomok hanem valami ma1sok (le1ve1n maguk a
>re1szecske1k is ma1sok) mellett nem lehet e1let azt nem lesz ko2nnyu3
>bebizonyi1tanod.

  Ahogy korabban irtam, az elemi reszecskek  alapegyenleteinek formajat, tehat
hogy mik a kolcsonhatasok, milyenek a tavolsagfuggesei, ezeket bizonyos
alapveto szimmetriaelvek szabjak meg. Ezek rogzitik, hogy vannak elektronok
es leteznek a kvarkokbol felepult nukleonok is. Tehat az elkepzelt
univerzumokban is leteznek az atomokhoz szukseges epitokovek.
   A periodusos rendszert alkoto elemek a csillagok belsejeben jonnek letre.
Ezert az elemek kialakulasa fuggetlen a Big Bang elmeleti alapjaitol, attol
is, hogy mit tudunk a galaxisok keletkezeserol. Az elemek kialakulasat
vizsgalo modellek alacsonyenergias magfizikai folyamatok
hataskeresztmetszetein alapulnak. Nem kell felni attol, hogy fuggnek a
galaxiskepzodest es egyeb hasonlo dolgokat bizonytalanul leiro elmeletektol.
   Nezve a csillagok belsejeben lezajlo magfizikai folyamatok milyenseget, a
finomhangoltsag a kovetkezoket jelenti. Egy kicsit valtoztatva az allandokat,
nem arrol van szo, hogy majd mas lesz az egyes atommagok vagy atomok
kotesi energiaja es igy egy masfajta periodusos rendszert kapunk. Ha csak ez
tortenne, jogos lenne a fenti kritikad. Ehelyett olyan effektusokkal kell
szamolni, hogy a vilagmindensegben csak egy-ket fajta stabil atom letezhetne,
hogy egyszeruen nem letezhetnenek  energiat sugarzo csillagok.
   Az elethez pedig, ez akar axioma is lehetne, olyan univerzum szukseges,
amelyben bizonyos rendszerek egyre magasabb szintu differencialodasra kepesek.
Ezekhez a rendszerekhez pedig egymassal kolcsonhatni kepes epitokovek
kellenek. Feltetelezhetjuk, minel tobb ilyen van, annal konnyebben indulhat
be evolucio. Ezert nem sokat varnek olyan univerzumtol, amiben nincsen kello
szamu alapelem. Milyen evoluciora lehetne kepes az ott kialakulo rendszer?
Ezek igen fontos kerdes, ne varjatok ra konnyu valaszt. Itt a mi vilagunkban,
periodusos rendszernyi elembol is valoszinu csak itt a Foldon alakult ki elet.
  Tehat a finomhangoltsag mar magabol az elemkialakulasi folyamatbol es az
energiat termelo csillagok feltetelezeseibol is kiadodik. Ehhez csak pluszban
jonnek  meg a Big Bang modell, a galaxisok fejlodeset leiro modellek adta
megszoritasok. Barmilyen zavaro is lehet sokaknak az a tudat, hogy az
Univerzumunk lenyegi sajatsaga az eletet hordozo kepesseg, ez van, ezt nem
lesoporni.     Mindenkinek minden jot kivan Laszlo

Kedves Ferenc, a rendszer elvesztette a VITA#52-be kuldott leveled masodik
felet. Gondolom azert megkapjuk valamikor. Most soraszakadtaig probalok
valaszolni. Nem abban a sorrendben, ahogy a VITA#51,52-ben kerdeztel. Az
alabbihoz hasonlot ma Konkol Attila is kerdezett, a valasz neki is szol.

>Igen, kivancsi vagyok arra, hogy mi az a "semmi" es, hogy abbol hogyan
>pattant ki valami, mondjuk egy univerzum, X tomeggel...

A vilagegyetem a fizikai vakuumallapotbol, a semmibol pattant ki zerus
osszenergiaval, reszecske+antireszecske parokbol allva. Termeszetesen az
energiamegmaradas torvenye E-vel csak t=h/E ideig serulhet. Ezalatt a t
ido alatt azonban olyan valtozasok tortentek, hogy a vilag vegul is nulla
osszenergiaval fennmaradt, nem hullt vissza a semmibe. Ez nem az a level, ahol
reszletekbe mehetnenk, talan kesobb megprobalom szemleletes kepekben leirni,
mi tortent. Most tekintelyekre meg irodalmakra vagyok kenytelen hagyatkozni.

Ez a nulla osszenergiaju szoveg alapszinten sok helyen megtalalhato.
Ismertebbek: Guth & Steinhardt, Scientific American, May 1984, magyarul
Tudomany, 1985/1, P. Davies, The New Physics, Cambridge, 1993, 34. o. es
S. Hawking konyve, amit ma Szucs Istvan is ajanlott Neked, angolul
A Brief History of the Time. . 8. fejezet kozepe. Hawking itt irja:
"A terbelileg hozzavetolegesen homogen vilagegyetem eseten kimutathato, hogy
a negativ gravitacios energia pontosan kiegyenliti az anyag altal kepviselt
pozitiv energiat." Attilanak annyit, a steady-state modellben az
energiamegmaradas nemcsak a kvantummechanika megengedte modon, idolegesen
serul, hanem tenylegesen is.

>Ez pedig az, hogy akar stabil a Helium egy mas finomszerkezet allando
>mellett, akar nem, a nagy gravitacios hatasnak az sem tudott volna
>ellenallni es ezert a surusodes, a gravitacios nyomas valamilyen leptekben
>mindenkeppen letrejonne es akkor mi van?

 Ha jol ertem, az a gondod, mi tortenik az osszehuzodo heliumgazzal. Amint
a gaz a gravitacio hatasara osszehuzodik, fel is melegszik. Egyszeruen
ervenyesul az energiamegmaradas torvenye. Melyebb lesz a vonzo gravitacios
potencial, tehat nagyobbnak kell lennie a kinetikus energiaknak. Az
osszeroppanaskor annyira megno a kinetikus energia, hogy eleri azt a
tartomanyt, ahol a magreakciok beindulnak. Az energiatermelo magreakcioban
a keletkezett atommagok joval nagyobb kinetikus energiajuak lehetnek, mint a
reakcioba lepett partnerek kinetikus energiai. Ez ellensulyozza a gravitacios
vonzast, a csillag sugara egyelore allando marad. Ha kifogy a magreakcio
uzemanyaga, folytatodik az osszeroppanas. Beindulhat egy ujabb magreakcio.
Hogy vegul is mi tortenik a csillaggal, az donti el, mekkora a tomege. Ha
kicsi, lesz belole egy feher torpe, neutroncsillag, de szetrobbanhat mint egy
szupernova  es befejezheti fekete lyukkent is. Folytatas holnap. Udv, Laszlo