Sziasztok
Teddy:
Ugy latszik tenyleg nem ertetted meg amit math irt:
>A tobbseg pedig lehet romlott. S ettol teljesen fuggetlen tulajdonsaga
>a jonak, hogy az mindenki javat akarja, de nem mindenkinek erdeket
>szolgalja.
Amig arrol van szo, hogy hogy dontsuk el mi a romlott s mi nem, addig
nem lehet a tobbseget romlottnak tekinteni. Mondd meg mihez/kihez
kepest romlott az a kozosseg. Csak magadhoz tudod elsosorban
viszonyitani, tehat relativ.
>A technika fejlodesevel az emberiseg elorehaladt egy iranyban, s
>azzal parhuzamosan elveszitett egy masik kepesseget, a lelki latast.
Bizonyitsd.
>A valoszinusegszamitas nem egzakt terulete a matematikanak.
A valoszinusegszamitas teljesen egzakt terulete a matematikanak.
Tenyleg javaslom egy-ket matematikai konyv idevago reszletet
elolvasni, akkor nem tennel ilyen elhamarkodott allitasokat.
>Kulonosen nem beszelhetunk egzaktsagrol, amikor veletlenrol es
>vegtelenrol beszelunk.
Meg ez esetben is egzakt, ismert, s felhasznalhato tudas van benne.
Fel is hasznaljak naponta tobb ezerszer.
>Ha ugyanis, es itt Juannak is valaszolok, vegtelen veletlen
>halmazban elofordulhat masik vegtelen halmaz is,
Igen ez igy van. Ettol vegtelen, hogy vegtelen+vegtelen=vegtelen.
De nezzuk reszletesebben:
>vegtelen veletlen halmazban elofordulhat masik vegtelen halmaz is,
>akkor az azt jelenti, hogy lesz egy olyan vegtelen ido, amikor egy
>szelvennyel mindig megnyerem a fonyeremenyt. Ha pedig ez vegtelen,
>az azt jelent, hogy mindig igy van. Ha pedig mindig igy van vegtelen
>ideig, akkor nem marad ido arra, hogy ne nyerjem meg legalabb egyszer
>a fonyeremenyt.
Dehogynem marad ido :) A vegtelen mellett mindenre marad ido, ez az
erdekes benne.
>Nos, ha ti olyan okosak vagytok akkor magyarazzatok ezt el nekem, mert en
>csak igy tudom latni. Hogyan lehet 1 vegtelen idoben tobb, mint egy
>vegtelen esemeny?
Nos lassuk:
Nezzuk Hilbert peldajat. Vegyunk egy kepzeletbeli szallodat, amelynek
vegtelen szobaja van, a szobaszamok 1,2,3.... egyik este, amikor a
szallo teljesen tele van, egy maganyos vendeg erkezik, szallast
keresve. Az elelmes igazgato minden vendeget egy szobaval arrebb
koltoztet, az 1. szoba lakojat a 2.-ba, a 2.-et a 3.-ba, stb. Az
osszes vendeg athelyezesevel az 1. szoba felszabadult, s az ujonnan
erkezett vendeg reszere. Masnap a Vegtelentours utazasi iroda
autobusza erkezik, vegtelen sok uj vendeggel. Az igazgato most az 1.
szoba lakojat a 2.-be, a 2. szoba lakojat a 4.-be, a 3.-et a 6.-ba....
az n.-ediket a 2n-ikbe koltozteti. Ezzel az osszes paratlan sorszamu
szoba szabadda valt, tehat a busz elso utasa elfoglalhatja az 1.
szobat, a masodik utas a 3.-ik szobat, a harmadik utas az 5.-ik
szobat, es altalaban az n.-edik utas a 2n-1-edik szobat. Meg ha
vegtelen sok busz erkezik, minden buszban vegtelen sok turistaval,
akkor is elhelyezheto mindegyik.
Hasonlo paradoxonokat mar regen is megfigyeltek. Most nezzuk hogy
oldja meg ezt Cantor:
Cantor azzal kezdte, hogy erenyt kovacsolt abbol, amit addig mindenki
mas hibanak tartott. A vegtelen halmazt ugy definialta, hogy a halmaz
es egy valodi reszhalmaza kozott kolcsonosen egyertelmu megfeleltetes
letesitheto. Ket halmaz ekvivalens, ha kolcsonosen egyertelmuen
megfeleltethetoek egymasnak. A legkissebb vegtelen halmazt a
{0,1,2,3...} termeszetes szamok alkotjak, ez a legkissebb vegtelen
szam. Mindenfele fura tulajdonsagai vannak:
vegtelen+1=vegtelen, vegtelen+vegtelen=vegtelen,
vegtelen a negyzeten = vegtelen,
azonban ezzel egyutt a vegtelen szamokra konzisztens aritmetikat
valosit meg. Igy mar erthetobb a problemad?
>>Leveledidben sorjara bizonyitod azt, hogy a hit tekinteteben az
>>erzeseid es az eloiteleteid a dontoek.
>A tapasztalataim...
A tapasztalataid csak akkor lenyegesek ha megismetelhetoek. Rengeteg
ember tapasztalta -szo szerint- meg, hogy milyenek az ufok, milyen
istennek lenni, s meg sorolhatnam. Ezert az egyedi tapasztalat nem
erv, csak abban az esetben, ha az megismetelheto egy egzakt leiras
alapjan.
>Amig ez nem ateista matematikai szaklap (newsgroup) addig en is
>elferek benne.
Ebben teljesen igazad van, ugyanakkor az is elvarhato, hogy a logikus
erveket a vitazok figyelembe vegyek, ezert nem teljesen korrekt a
kovetkezo mondatod:
>Te summazod a velemenyedet, mi meg a mienket.
Mert ez csak egymas mellett elbeszelest jelent, s nem vitat. Ennyi
erovel mindenki leirhatja a velemenyet, aztan ne mondjunk velemenyt a
masik ember velemenyerol, mert eleg summazni. Am ez nem vita.
>Es osztozzatok a nyeremenyen, mert bizonyitottatok, hogy a vegtelen
>veletlenben vegtelenszer fordul elo hogy egymas utan hatosotok legyen.
Sajnos ez nem en vagy math bizonyitottuk, hanem Cantor. Ha nem tetszik
az eredmeny, ne fogadd el, am attol meg teny marad, s hiaba nem
fogadod el, hogy 2+2=4 (a tizes szamranendszerben), attol meg mindenki
annyinak tekinti. A matematika neha egyszeru is lehet...
Sziasztok,
Juan
|
math >>
> De mondom, ez csak egy otlet. Ha nem tetszik, felejtsetek el.
1) Tevedes. A mozgas nem az elet principiuma, csupan az allati elet
principiuma.
math <<
Onmozgasrol van szo. Az anyagcsere is ilyen, a mozgas egyik fajtaja.
Ha valami onmagatol mozog ugy, hogy kozben anyagcseret folytat
(magyarul sajat uzemanyagot hasznal) akkor az valoszinuleg el.
math >>
2) Meg mindig nem latom azt, hogy a mozgas annak a kinyilatkoztatasa lenne,
amit mondasz. Ezekszerint egy puskagolyo onfelismero?!:)
math <<
Onmagat mint puskagolyot folismeri, hiszen pukagolyoszeruen
viselkedik, mikor kilovik! Azonban ez nem onmozgas. Nem elet.
A ki nem lott puskagolyo mondjuk a mogyoros kosarban mogyoroszeruen
viselkedik, tehat nem ismeri fol magat.
A Hamlet onfelismerese mondjuk az lenne, hogy Hamlet-szeruen viselkedik:
szinpadra viszi onmagat, sikert arat es bekerul a dramairodalomba.
Szerintem mindez binarisan lekodolhato es a majmok kipotyoghetik.
math >>
Az elet principiumairol lasd Ganti Tibor azonos cimu konyvet.
math <<
Amennyire tudom, Ganti axiomatikus principiumokat allit fol az elet
mikentjere, mikroszinten. A mozgas inkabb globalis, makroszintu principium.
szolt
|
Geza >>
Ezt irtad :
>Pal eppugy `lopott,
>csalt es hazudott' mint mindenki mas, hogy dominalo szerephez jusson.
Mivel tudod ezt alatamasztani? Mi a bizonyitekod erre?
Geza <<
Idezojelben irtam, hangsulyozvan, hogy ez egy elterjedt magatartas
volt szektaalapitok kozott abban az idoben, amit Pal is folvett magara.
A damaszkuszi balesetet hadd ne ragozzam. Pal egy fizikai esemenyt
(hogy valoszinuleg fejreesett a damaszkuszi uton, lasd ideiglenes vizualis
karosodas stb.) spiritualis szubsztanciakent adott el, es arra hasznalta,
hogy befurja magat az apostolok koze. De nem hibaztatom. Ez igy
mukodott akkoriban minden valamirevalo szektaban.
Sulyosabbak a Galacziabeliekhez irott level harmadik passzusanak 13-14-ik
sorai, ahol a Biblia felig (vagy meg ugy sem) valo megertesebol fakado
tevtanokat probal raoktrojalni azokra, akik befolyasa alatt allnak. Ez mar
valoban `csalas', osi igazsagok folpuhitasa hellenisztikus dekadenciaval,
es tanainak erzelmi zsarolassal masokra valo raeroltetese. De nem hanyom
mindezt Pal szemere. Relative jot tett vele, hogy az alapvetoen
Biblia-ellenes osi kereszteny szektamozgalmat nem vezette le teljesen
a Biblikus alapokrol.
szolt
|
