Tisztelt HANGosok,

Banfi Robertnek:

>Mennyire kritikus az atvezeto kondi erteke?
>Manapsag ilyet eleg nehez beszerezni,ha nem lenne,atvezeto 
>gyongy is megteszi?

Tokeletesen. Marmint a clock-nal. A tapnal kell az atvezeto.

Nagy Imre Zsolt-nak:

>A minap egy marantz cd-52 mkII hoditotta meg a szivem es a 
>jozan eszem.

Miert pont ez?  Hallottad?  Ha igazan jot akarsz venni,
amolyan "best buy" a Cambridge CD6, a Hifi Barlang-ban
kaphato, kb 110 eFt. A keszulekben 3 db trafo,3 kulonallo
tapegyseg,s elfogadhato futomu van. Atalakitas (AnaMaster)
utan a 96 kHz/24 bites DVD jatszomat CD uzemmodban leradirozta.

Kadlec Istvan-nak: 

A doboz szelelesenek megallapitasara van egy modszerem. Csak 
orizd meg a komolysagodat! Viszonylag nagyereju basszusokkal 
hajtsd meg es jard korbe a dobozt egy gyertyaval. A lang igen
erzekeny a legkisebb fuvallatra is. Csak nehogy felgyujtsd az
egeszet!

Tisztelettel,Istvan

Kedves Mindenki!

Indul a Hangrongaalook Klubja! A Klub lehetoeseeget kivaan nyujtani hangmernoek
oeknek ees eerdekloedoeknek szakmai eszmecsereere, hangfelveetelek egyuettes me
ghallgataasaara, elemzeeseere, hangi ees zenei teemaaju eloeadaasok szervezeese
ere.
A Klubot taamogatja az OktOpus Keep-ees Hangtechnikai Szakiskola, valamint a Ma
gyar Hangmeernoekoek Taarsasaaga.
Alakuloo oesszejoevetel: 1999. marc. 26. peentek du. 5 orakor a Bp. VIII. Szent
kiraalyi u. 32./A, III.em. vetiitoeben (Szinhaz-ees Flmmmueveeszeti Foeiskola).
Tovaabbi info: 	Noszticzius Vilmos, INITA Hangstudio
		Tel.: (+36-1) 250-71-30; (+36-20) 934-07-00
		E-mail: 
Minden erdekloedoet vaarunk. Keerem viszont, hogy aki jonne, az eloette jelezze
 nekem reeszveeteli szaandeekaat!

 [United States]

irta:

>      Nem tudom ismeritek-e a Hang & Technika cimu lapot.
>      En megvettem az elso szamot,mert erdekelt a benne levo CD mod.
>      Az ONKYO 71.. tipus uj analog szurot kapott.
>      Namost nekem eppen ONKYO 7111-es jatszom van es eppen megvan a
>      szervizkonyve es eppen ugyanaz a szuro van benn mint amit a lapban
>      ujkent kozolnek.

Ennyit a magyar szaksajtorol es az o szakertelmerol...

>      A kulonbseg csupan a muveleti erositoben es az
>      elkulonitett tapban van.
>      Miert kell ezt teljesen ujkent arulni potom 17.000-ert?

Itt van az eb elhantolva. Az elkulonitett tap, de kulonosen az uj
muveleti erosito (foleg, ha jobb...) azert elorelepes, megha nem
is az analog szurorol van is szo. Es ezt sajna megfizettetik 
velunk....

Kadlec Pista irta:

>  az lenne a keresem, hogy osszatok meg velem az
> otleteiteket arra nezve, hogy Ti hogyan keresnetek meg a lyukat egy
> enyhen szelelo hangdobozon. (Azt, hogy dugjam egy kad vizbe csak attol
> fogadom el, aki mar a sajatjat probalta beledugni.)

Meg lehet probalni pl. a gazkeszulekek ellenprzesehez kaphato 
habosito spray-vel, persze a membranokat azert ovni kell. Szoval: a 
lehetseges helyeket befujni, aztan meghajtani-meglesni.

> Egyaltalan, mennyire baj az, hogy egy kicsit lyukas a doboz, tehat a
> benyomott membran 1-2 sec alatt ter vissza az alaphelyzetbe.

Nem tesz jot  a hangzasnak ugyebar, es nagyobb lyuk eseten a 
melyhangszoronak se. 

Gruiz Marton irta:
 
> > Elado meg egy 1986-os 1,6-os benzines VW Passat kombi, ia. 595e Ft.
> > Gyonyoru piros.
> 
> Jo lenne kimoderalni az ilyen, ide nem illo es pofatlan beirasokat!!!

Az eredeti szovegben jonehany HIFI cuccot kinalt eladasra az illeto, 
es a vegere becserkeszte ezt is. Nem tragedia, elofordulhat, hogy 
eppen koztunk talal ra vevot...Nem erre lett kitalalva a moderalas.

> Legalabb ezek ne rontsak az amugy is csokkeno szinvonalat.
 
Ha a szinvonal romlott, akkor nem  _ezek_  rontottak. Mar csak
azert se, mert hosszu ideje ez volt az egyetlen ilyen felig-meddig
kakukktojas.

xxxxxxx

Mas: szakertok,figyelem! JVC erositomben  _ketto darab trafo_  van a 
tap-oldalon. Az egyik - amolyan meretes, nagy darab - funkcioja 
vilagos, de mi celt szolgal mellette a masik, lenyegesen kisebb? (Az 
erositon van egy 220-as kimenet mas berendezesek meghajtasara, de
nem hinnem, hogy ehhez lenne koze. Vagy megis?)

Udv: Zozo

A HALLAS PSZICHOAKUSZTIKAI JELLEMZOIROL I.

A hallasunk legalabb olyan differencialt mukodesre kepes, mint a latasunk.
A ful nem csak passziv jel atalakitokent mukodik, hanem arra is kepes, hogy
aktivan reagaljon a hangok felismeresi folyamataban. A ful nem csak
felfogja, hanem fel is dolgozza a fizikai hatas (inger) jeleit. Az agyba
tovabbitott informacio erzetkent jelenik meg, azonban egyetlen
erzettulajdonsag tobb ingeradattol is fugg.
A zenei jelek feldolgozasaban a jobb oldali agyfelteke a dominans. A hallas
legfontosabb jellemzoje az "egysegben hallas ", azaz kepesek vagyunk  arra,
hogy egyidejuleg erzekeljuk  a hangerot, a hangmagassagot, a  hangszinkepet
es a forras helyet ill. meretet, melyre semmilyen muszer nem kepes.

Elsosorban azok a jellemzok kerulnek itt most megemlitesre, amelyek egy
reprodukcios rendszer megismereseben, megiteleseben segithetnek. Nagyon
nehez a hallasi mechanizmust egzakt modon vizsgalni, mert a vizsgalo jelek
csak kozelitik a zene komplexitasat. Az osszetett hangok azonositasaban es a
tererzekelesben az emlekezetnek is nagy szerepe van.

Nem kerulhetjuk el, hogy irasunkban  ne szerepeljen jo nehany fogalom
definicioja ill. mondanivalonk alatamasztasakent nehany muszaki adat.
Kezdjuk mindjart a hallas atlagos kepessegeivel:
Frekvencia atfogasa:16-16000 Hz (10 oktav), vagyis kb. 1000 hangmagassagot
erzekelunk. A torzitasi kuszob szinuszos hangra 0,5% , az intermodulalacios
kuszob 1%.

Az  "abszolut hallas" viszonyito mechanizmus, olyan velunk szuletett
kepesseg, amelyet tanulassal fejleszthetunk.

Vegyunk sorra nehany olyan akusztikai jellemzot, amelyek meghatarozzak a
zenei hangot:

1  Hallaskuszob es elfedes

A hangok bizonyos intenzitas alatt nem erzekelhetoek, bar a ful erzekenysege
ezt
lehetove tenne.  A legkisebb eszlelheto hangok fizikai  intenzitasa a
frekvencia fuggvenyeben abrazolva adja a "hallaskuszob" gorbet. Ezt a gorbet
tulajdonkeppen az elfedesi jelenseg hatarozza meg. Az elfedest a teljes
csend hianya okozza, merteke az intenzitas amplitudojatol,  idejetol,
frekvenciajatol es spektrumkepetol fugg.  A szinuszos hangok nem igen
kepesek egymast elfedni, de a kozeli frekvenciaju hangok igen. A zenei eros
melyhangok a magasakat elfedik, de az eros magasaknak semmilyen hatasa sincs
a melyekre.

Ha az inger spektrumkepe meghalad egy bizonyos savszelesseget, akkor
kritikus hallasi savok (24 van beloluk) jonnek letre.  A hangossag erzet
meredekebben no, mint a fizikai intenzitas.

2 A hallas idoallandoi.

Az idoallando  az a munkaido, mely soran az agy a hang jellemzoit a ful
adatgyujtesetol a tudatossagig feldolgozza.
Ez az ido 1000 Hz alatt 50 ms, 1000 Hz folott 20 ms ideig tart, a zenei
hangok eseteben ez 200 ms.

 Elmosodasi kuszobrol akkor beszelunk, ha egy minimalis idoallandonal
rovidebb ideig tarto hangjeleknel bizonyos hatasok nem jelentkeznek,
hosszabb ido alatt pedig elmosodnak

Az alkalmazkodasi ido ketfele lehet:

1. Rovid (akkomodacios), ami  a jel megjelenesetol szamitott beallasi ido.
2. Hosszu (adaptacios), ami  a hosszu ideig terhelo inger iranti
erzekenysegvesztes.

Horizontalis lokalizacios ido

Termeszetes korulmenyek kozott 0,6-0,8 ms a maximalis idokeses a ket ful
kozott.
Rendkivul rovid ( 6-9?s) erzekelheto, amely azert is kulonos, mert az
idegimpulzusok
 1-1,5 ms-kent tudnak kisulni  es az agyig 3-6 ms a teljes futasi ido, tehat
fizikailag lehetetlennek tunik.

3 Hangossag

Egy szinuszos hang  abszolut erteke relativ frekvencia- es jelszint fuggo.

A hallaskuszob es a fajdalomkuszob  kozott 10^13 intenzitaskulonbseg van.
A hangnyomas valtozasban 0,3-4% kozott mozog a megkulonboztetesi kepesseg.
A dinamikai erzetvaltozas 5-6 dB szintvaltozasra jon letre.
Osszeghangossag ( ket vagy tobb hang egyideju megszolalasa)  bonyolult modon
fugg az elfedestol, a kritikus hallasi savoktol, a szinkeptol, az
idotartamtol.

4 Hangmagassag

A hangmagassagi felbontokepesseg akkor lep mukodesbe,  ha egyetlen hang
magassaga valtozik, vagy ha  ket egymasutani hang kulonbsegere kell
figyelni.
Ket azonos frekvenciaju hangot azonos hang magassagunak erzekeljuk.  Ha csak
kisse ternek el egymastol, akkor elobb hanglebegest, tovabbi folyamatos
tavolodasra erdesseget tapasztalunk, majd hirtelen ket hangra hasadnak szet.
Ezt nevezzuk  ket hangerzeti hatarnak.   A hangmagassag osszetettebb, mint
a hangossag. Ketfele hangmagassag erzetet kulonboztetunk meg: a melodikusat
es a harmonikusat.  A hangmagassag frekvencia,- intenzitas,- idotartam,- es
hangszinkep- fuggo. Amig hatarozott hangmagassagot erzekelunk, addig zenei
hangnak minositjuk azt.

A melodikus erzekeles  felel meg a fizikai hangmagassag erzetnek
1000 Hz folott es 40 dB-es intenzitas folott 2-3 ezrelekes pontossagu.

A harmonikus erzekeles a felhangok osszetevoibol  visszakovetkeztet az
alaphangra.
A ketfele magassagi hallas azonban egyuttesen mukodik

5 Hangszin

Elsosorban a szinkep teljesitmenysurusegi eloszlasa hatarozza meg. Kevesbe
fugg a frekvenciatol, amplitudotol, fazistol. A felhangok intenzitas
elosztasanak abszolut helye,  valamint az atmeneti es az ingadozasi
jelensegek a dontoek. Akkor is az alaphang hatarozza meg a hangmagssagot, ha
a szinkepben az alaphang intenzitasa kisebb, mint felhangoke.
 Az osszetett hang felismerese nagyon magasrendu pszihoakusztikai
agytevekenyseg
A zenei hangerzetet a hangossag, a hangmagassag,  es a hangszin egyuttese
idezi elo.
A zenei hangsor hangszine az eloadas sebessegetol is fugg.

Udvozlettel Bese Attila

http://www.digitel2002.hu/aliscaorange