Szuksegem lenne barmilyen informaciora a
 rontgendiffrakcioval kapcsolatban.

elore is kosz, sziasztok.=

Tisztel TUDOsok!

A dianetika minositese kapcsan VAti ) szerint:

>   Tudomanyos kijelentes az, amit falszifikalni lehet. Azaz magaban
> hordja -wittgensteini ertelemben- a sajat maga elvi megcafolhatosagat.

Szinigaz, ebbol induljuk ki a tovabbiakban is.

> Igy igaz a relativitaselmelet is, aminek igazsagat
> nem csokkenti az, hogy sokan keptelenek felfogni: aki nem "hiszi" 
> -nem is hinni kell- az adjon mas magyarazatot a kiserletekre.
> Nem fog menni!

Nos, "ez igy ebben a formaban" nem igaz: a mar ismert kiserletekre nyugodtan
lehet alternativ elmeleteket fabrikalni, csinaljak is jonehanyan, de ez me'g
keves. A konkurrens elmeletek kozott eppen az tehet kulonbseget, hogy a
szuletesuk utan elvegzett kiserletek eredmenyet milyen sikerrel josoljak meg.
Itt jon tehat az elvi megcafolhatosag. Az elmeletek kozul pedig definicio
szerint azokat tekintjuk igaznak, amelyeket me'g nem sikerult megcafolni,
noha probalkoztak vele. Az az elmelet, amely csak a korabbi kiserleteket 
magyarazza, legfeljebb "igeretes" lehet (mondjuk mert, koherens, egyszeru 
es elegans is, jo esetben...), mindaddig, amig ujabb kiserletek probara nem 
teszik. Ilyen igeretes elmelettel pedig, ismetlem, barki barmikor eloallhat,
legfeljebb a kutya se torodik vele, ha ennel tobbre nem kepes.

A relativitaselmeletet sem azert tartjuk igaznak, mert a megalkotasakor
ismert kiserleti eredmenyekkel osszhangban allt (szemben mas korabeli 
elmeletekkel), hanem mert "tulelte" mindazokat a kiserleteket, amelyeket
mar az elmelet ismereteben (esetleg epp a tesztelesere) agyaltak ki.
[Ebbol a szempontbol viszont erdekes, hogy pl. Einstein allitasa
szerint nem tudott a Michelson-kiserletrol... .]  Manapsag pl. rendesen
teszteli az altalanos relativitaselmeletet mindenki, aki GPS-t hasznal,
igy a rendszer mukodese alatamasztja az elmeletet, de egy vadonatuj, 
a GPS-rendszer mukodokepessege ismereteben osszehozott elmelet mellett 
ezzel mar nemigen lehet ervelni.

> Tudomanyos erveles sarokpontjai nem lehetnek onkenyes hittetelek,
> csakis olyan fizikai tenyek, amelyek mindenki szamara -vilagnezettol
> fuggetlenul- ugyanugy nyilvanulnak meg.

Bocsanat, de miert nem? A kvantummechanika pl. meglehetosen elvont
posztulatumokkal indit (Schrodinger-egyenlet, Heisenberg-fele csererelaciok),
amelyek semmifele "fizikai teny"-bol nem kovetkeznek (foleg nem mindenki
szamara fuggetlenul), es "csak" azt lehet mellettuk felhozni, hogy a
rajuk epitett elmelet 75 eve minden kiserleti probat kiallt. Pedig ebbe 
aztan igazan sokan es sokfele modon probaltak belekotni, reszben epp azert,
mert a kotozkodok "onkenyes hittetelei"-vel allt szemben 
(lasd "Isten nem kockazik.") 

> [...] a tudomany szamara minden tanulmanyozhato,
> illetekessegi kore minden letezo dologra kiterjed.

Hat ez igy elvben igaz, de ez me'g nem garantalja azt, hogy "minden letezo" 
kerdesre valaszt is kapunk. So"t, sokak szerint a tudomany epp a 
legfontosabb kerdesekre nem valaszol (lasd a sotet szobaban elvesztett kulcs 
peldazatat: a tudomany kint keresgel, mert ott legalabb vilagos van...).
Epp ezert nem tul bolcs dolog ennyire pejorativan nyilatkozni a keresesi 
alternativakrol ("vallasossag, a miszticizmus es egyeb babonasag"), mert
mondjuk me'g arra sincs meggyozo tudomanyos elmelet, hogy miert erdemes 
valakinek, aki egyszer megszuletett, naprol napra sokmindent megtenni annak 
erdekeben, hogy tartosabban, amde megiscsak jol belathato ideig eletben 
maradjon, raadasul olyan uj egyedeket is letrehozzon maga melle, akiknek pont 
ugyanezekkel a kerdesekkel kell szembesulni (ajanlott irodalom Babits Bihaly: 
"Esti kerdes"). Jo, az egy valasz, hogy "tudomannyal foglalkozhasson" :o), 
de ez mar inkabb katekizmus-szeru, mint tudomanyos...

Emellett a vallas/miszticizmus nemigen moshato ossze a babonaval: ez utobbi
ugyanis bizonyos szempontbol tudomanyos elmelet (noha annak eleg primitiv): 
mar ismert tapasztalatok alapjan alkotott modellbol josolja meg bizonyos 
esemenyek bekovetkezeset, es epp ez alapjan lehet cafolni is (megtortent :o).
A vallas ellenben nem tesz olyan kijelenteseket, amelyek tenyszeruen
cafolhatok (vagy ha igen, akkor az nem vallasi allitas, hanem szerepzavar),
es eleve a tudomanytol fuggetlen teruleten mukodik (hit kell hozza).
Ez persze nem jelenti azt, hogy kapasbol altudomanynak lehet nevezni: 
akkor lenne az, ha a dianetikahoz (amely szerintem is altudomany) 
es mas hasonlo zagyvasagokhoz hasonloan tudomanyos csomagolasban lepne fel
a tudomany mint megismeresi modszer alapveto ismervei nelkul
(jo, tudom, vannak probalkozasok, de ez szerintem, ismetlem, szerepzavar,
es a vallas lenyeget nem erinti).

Udv,
KZ

>Felado :  [Hungary]

>Ugy tudom az egymashoz kepest egyenletes sebesseggel mozgo rendszerek
>egyenranguak.

>Megmerem egy neutron tomeget, nyugalmi allapotban egy laborban.
>Aztan a labort elinditom es eleri pl. a 0.999 c sebesseget. Ekkor mivel a
>tomeg fugg a sebessegtol, a neutron tomege mas lesz.
>tehat meg tudom kulonboztetni a labort hogy mozog e vagy sem ha megmerem a
>neutron tomeget es megnezem mennyire nagyobb mint a nyugalmi tomege.

>Hogy is van ez?

Udv!

'Felmondom a lecke't' (specrel - kivulalloknak) :

A me're'shez_hasznalt_muszereid_is 0.999 c sebesseguek lesznek (Teged
is beleertve). Es ez a franya vilag úgy mukodik', hogy ugyanazt fogod
merni benne, mint a felgyorsitas elott. (Az ido, a tomeg, a tavolsag/
meret 'direkte ugy' modosul (koherensen - szoktak mondani), hogy Te
abban az uj inerciarendszerben ugyanazt a neutrontomeget, ugyanazt a 
fenysebesseget, ugyanolyan erteku fizikai_allandokat, etc. kapsz. 
>egymashoz kepest egyenletes sebesseggel mozgo rendszerek egyenranguak.
Ez EZT is jelenti!(A newtoni fizika(fikcio) errol me'g nem szol!) Ha nem
igy lenne, akkor lenne abszolut sebesseg, mozgas, es a ter olyan lenne,
amilyennek hajdan elkepzelte'k. Dehat nincsen absz._mozgas, nincsen
absz.
_sebesseg, a ter se ugy van, hanem inkabb terido van. S a borzaszto,
hogy
ez mar nem olyan baratsagosan szemleletes, mint az a fikcio, amivel (a
fe-
junkben) modellezni szoktuk. (Mindezt a szornyuseget azert kell elfogad-
nunk, mert a Michelson-Morley kiserlet 'kudarcot' eredmenyezett, azaz a 
'fenysebesseg allandosaga' bizonyult igaznak. Erre eddig a
legelfogadott-
tabb magyarazattal a rel.elm. szolgal.) A terido mar pl. nem_valtozik, 
hanem 'csak van' (minek a fuggvenyeben is valtozhatna?) Ettol kezdve az-
tan mar 'megall az e'sz' e's ma'r a ve'letlenben sem lehetunk olyan biz-
tosak 8:-)))  Szemleletes 'felfogasahoz' annyi eselyunk van, mint tyuk-
nak a sakkozashoz.  Okosabbak javitsanak ki, ha szukseges!      Bocs:HF

Sziasztok !

Koszonom az otleteket a feszultseg-nyomozashoz.
Nagyon jok. Maris felvillanyozodtam, es beindult a 
vezerhangya, tobbfele megoldast is forgatok
a fejemben.

Takacs Feri otletebol kiindulva kulonfele elkepzeleseim 
vannak mar.
( nagyfesz, kondenzator elv, toltes-integralas, nedves 
elektroda, glim lampa, stb. )  

Ket dolog mar adott. Az egyik a sotetseg, a masik pedig
egy ionizatornak hitt keszulek, ami eddig semmire
sem tunt hasznalhatonak, most azonban jol johet.
Kb. 1500-2000V egyenfeszt produkal.

A Szokol radio is elragadta a kepzeletemet. 
Ha a szakadt vezetek szabad veget lekotom egy izzolampan 
keresztul foldre, es egy diodan keresztul a vezetekre 220V-ot 
adok, akkor az talan antennakent kisugarozza az 50Hz 
felharmonikusait, es egy kozephullamu vagy hosszuhullamu 
vevo hatha erzekeny ra. ( Szokol-system )

Ha ez sem valik be, akkor jon a nagyfeszes szikraztatas.
A het vegere tervezem a dolgot, de elore sejtem - mire vegzek 
vele, beallit az eltuntnek hitt villanyszerelo egy csodamuszerrel.
Ennek igy kell lennie, de ha nem allok neki, akkor o sem jon,
ez biztos.  Ez hasonlo az EPR paradoxonhoz, amit mar kezdek
kapisgalni.
Ha sikerult tulelni, beszamolok rola, melyik modszer valt be.

    Udv: -geonauta-

Sziasztok!
     
     A segitsegeteket szeretnem kerni. Olyan konyveket keresek, amik 
     kimeritoen, de kozerthetoen (ugy, hogy egy ilyen hulye is megertse, 
     mint en :o)) figlalkoznak csillagaszattal.
     
     Elore is koszonom.
     
     Chucky

sziasztok,

Zsuzsi kerdeset olvasava eszembe jutott az, hogy egy rendszer ( ez
esetben sajat magunk ) sosem kepes tokeletesen megismerni onmagat.
errol regebben olvastam, de sajnos mar nem tudom, hogy hol, es ezert
az indoklast sem tudom elokotorni. nem tudja-e ezt valamelyikotok???




                                        Gallo Peter

Hello,

Takacs Feren wrote:

> Mint tudjuk, az elektron, es a pozitron
> (anti-elektron) utkozesekkor semmi mas, csak egy nagyenergiaju 
> foto keletkezik. A kerdes: keletkezik-e elektron-pozitron par 
> spontan egy nagyenergiaju fotonbol? Megfigyeltek-e mar ilyen
> jelenseget?

Egy elektron es egy pozitron osszeutkozesebol nem keletkezhet
csak egy foton mert ez az impulzusmegmaradas torvenyevel ellenkezik.

Csakis ket foton keletkezhet. (Ha jol emlekszem harom sem
valamilyen egy masik tulajdonsag miatt (helicitas?)) 

Ugyanez forditva.

Ugyanakkor a:

(e-, e+) -> (gamma, gamma)
(gamma, gamma) -> (e-, e+)

reakciok vegbemennek es meg is lettek figyelve...

i.