Horvath Pistanak :

Barmilyen meglepo, az egyiptomi tarsadalomban matriarchatus volt.
Herodotosz furcsa embereknek nevezte az egyiptomiakat, akik a
hazban vegzik a dolgukat, es az utcan esznek, a ferfiak cipelik a
fejuk tetejen a kosarat, a nok meg a honuk alatt, azaz minden for-
ditva van, mint a (patriarchalis) gorog tarsadalomban.

A rengeteg testverhazassag a faraok csaladjaban is mind annak a ko-
vetkezmenye, hogy az uralom legitimitasat a Nagy Kiralyi Lany koz-
vetitette es nem az apa-fiu kapcsolat, mert a ferfiak akkor sem tud-
tak szulni. Hasonlo matriarchatus volt az eszak-amerikai indianoknal
is. Ez a matriarchatus nem volt azonban abszolut merteku, a hadvezer,
az uralkodo megis ferfi volt, de a csalad a nok kore szervezodott.

Hidas Pal

Kedves Andras,

cikked elejen jutottam egy gondolatra, amit aztan megirtal cikked vegen;



Tegyuk fel, hogy a veletlent kivaltva (idot megtakaritva) magam tudom
megvaltoztatni tulajdonsagaimat.

Megvaltoznak a korulmenyek.

Az a celom, hogy megmaradjak. Az egyetlen lehetoseg, hogy
olyan merteku valtoztatast eszkozlok magamon, ami tulelesemet biztositja
egy megvaltozott kornyezetben:  a leheto legkisebb valtozast, hogy
magamat, a lenyeget ( a DNS-t), minel teljesebb ege'sze'ben mentsem at,
de ugyanakkor az alkalmazkodashoz szukseges mennyisegut megvaltozva.

Holisztikusan igy gondolkodik  a gen. A valosaghoz pedig csak annyit kell
hozzatenni, hogy a megvaltozas kepessege valojaban a mutaciok tenye
es a mutansok tulelese, a minel tokeletesebb tuleles pedig az
egymillardnyi evig tarto selejtezo soran gyozteskent kikerult rendkivul
nagy pontossaggal reprodukalodo DNS.

A z evoluciot felfoghatjuk egy optimalizacionak.
					Fiser Andras

	Errol van szo. En is ezt fogom fel evolucionak. Nem veletlen, hogy pont a lege
lejet nem ertjuk, hiszen az tartott a leghosszabb ideig. Mindenfele
kemiai reakciok voltak, amik aztan egy ido utan biologiai reakciokka valtoztak.
	A replikator nem tulelni akar. Egyreszt nincs "tudata", masreszt biz-
tosan voltak nagyon jo tulelok. De ha csak mint onallo valami (egyed?) eltek
tul az nagyon keves volt. Mert ha egy ilyen micsoda 1 000 000 evig is "elt"
volna az is keves. A gyoztes csak az lehetett, aki tokeletes masolatot tudott
kesziteni. Ha a masolat nagyon nem tokeletes, akkor nem replikalodik, hanem
rettenetesen gyorsan valtozik, es ezert van kipusztulasra itelve.
	Hasonlo az allatoknal az utod gondozas szerepe. Aki nem gondozza
utodjat (legalabb annyira mint a kakukk) az mint egyen jol el, de a faj
hamar kihal. Tehat szerintem az utod gondozasnak semmi oka nincs. egyszeruen
amikor valamely faj elkezdte csinalni a tobbi vagy csinalta, vagy kihalt.
	Sajnos megint tul rovid voltam.

						Horvath Pista

Kedves VITAzok!

Egy par napja rendeltem meg a VITAt es sajnos semmi olyan temat nem
talaltam, ami erdekelne engem. (Lehet, hogy csak azert, mert nem ol-
vastam az elejetol kezdve) Ezert most egy uj temat szeretnek felvetni:
MI A VELEMENYETEK AZ UFOkrol?

En most csak az alapveto fogalmat szeretnem tisztazni:
Unidentified Flying Object = Azonositatlan Repulo Targy
Tehat lehet repulo is! Eppen ezert az az allitas, hogy "En nem hiszek
az UFOkban!" azt jelenti, hogy az illeto szinte semmit sem tud errol
a temarol es ezert tudatlansagaban kenytelen valami hasonlot nyilat- 
kozni.

                     THOMAS

Mar-mar azt hittem, fel tudok kapaszkodni az Olorin-expresszre, de amikor epp
elertem volna, Te ujra befu"to:ttel es az expressz immar fektelenul szaguld
egyenesen a vegtelenbe...

***** A humanizmusrol: eloszor is, nem igazan szeretem ezt a szot.
Reszben ideologiai kotottsege miatt, reszben amiatt, mert az elmult
40egynehangy ev ezt a szot is elkoptatta. Javaslom helyette:
szeretet, segitokeszseg, onzetlenseg,  onfelaldozas, emberseg, emberbaratsag...

Amikor megszuletunk, geneinkben hordozunk magunkban ne'mi meghatarozottsagot,
hajlamot bizonyos dolgokra. Az, hogy ezekbol mit tudunk az eletben hasznositani
es fokent: mire, az mar neveltetesunktol, kornyezetunktol fugg. Igy a humanizmu
st
-  mint barmi mast - tanulni lehet, kell. Folveted a kerdest: alapallapota-e ez
az embernek. Nem tudom, de talan nem is lenyeges. Mi az alapallapot ?
Ha egy csecsemot csak etellel taplalnak, de nem szeretettel, nem
beszelnek hozza: meghal. Mi az alapallapot ? Egy kommunikaciora keptelen,
inteligenciaval nem rendelkezo, csupan anyagcseret folytato gep ?

Mikozben felnovekvunk, tanulunk onzest es onzetlenseget is. Hogy ebbol az
onzetlensegbol tudatos vallalas utjan lesz-e humanizmus, vagy valakinel ez
"alapallapot" - az az egyentol fugg.

Ezek utan kerdesedre: mi az, ami az embert kimozditja az alapallapotabol...,
a valasz nem egyertelmu: nem is lehet az. Van, akinek ez termeszetes,
van, akit vallasos hite, van, akit embertarsai peldaja, van, akit egy
megrazo esemeny...



******* A vegtelensegrol: kedves Olorin, a vilag egy, oszthatatlan es vegtelen.
A vallas, a tudomany, a muveszetek szuksegkeppen felosztjak a vilagot. Hogy
ossze lehet oket egyeztetni ? En ugy erzem, minden mai kiserlet a tudomany es
a vallas osszeegyeztetesere csufos kudarccal vegzodott. Eppugy, mint a vallas
es a tudomany szembeallitasa, kijatszasa egymas ellen. Nem szembenallo, hanem
egymast kiegeszito dolgokrol van szo. Emberi vegessegunk kovetkezmenye, hogy
ez igy van.

Hogy hogyan lehet atelni a vilag vegtelenseget, teljesseget ? Kedves Olorin,
biztos voltak az eletedben olyan pillanatok, amikor ugy erezted: ateled. Talan
epp akkor, amikor nem torekedtel ra tudatosan.

Udvozlettel	Feri 8-)>

Jedlovszky es Vegh vitaja olvasasa kozben otlott fel bennem a gondolat 
az iskolarol.Nem regiben lattam egy filmet (Shadowland) es abban voltak 
az oxfordi diakokrol szolo kepsosrok is , melyben elhangzott , hogy 
"Oxford a tanulas Mekkaja" .Es tenyleg ott (legalabbis a film szerint) a 
diakok nem azert tanultak, mint a barom ,mert feltek a pot ZH-tol vagy 
bukastol, hanem mert meg akartak ismerni a vilagot kutattak az orok 
titkot, melyet Orolin is emlegetett.Ami tehat engem zavar es amire meg 
nem talaltam megoldast , az az , hogy azokat, akik most iskolasok 
(tobbsegukben) nem a tudasvagy hajtja , hanem csak az , hogy ne legyenek 
"kepzetlenek" es ne valjanak munkanelkulive.
 ha ez a tendencia tovabb erosodik, akkor  az egzisztencialis (vilagi) 
javak megszerzeseert folyo kuzdelemben letehetunk arrol ,hogy 
megfejtsuk az orok "titkot" , mert ha erre egy emberelet nem eleg (ami 
konnyen elkepzelheto) akkor -Orolinnal ellentetben- ugy gondolom , 
informacio hianyaban soha senkinek nem sikerulhet.


albatross

Kedves Gaal Tamas! (USA, biologus)

  Mennyire veletlen az evolucios folyamat? Mennyire "igazi" ez a veletlen,
lehetnek-e benne determinisztikus elemek, errol legalabb elvileg erdemes
beszelni.

  Nyilvan nem ugy veletlen, mint a penzdarab feldobasa utan a fej-iras
veletlensege. Ezt veletlennek nevezzuk, de a penzdarab palyajat a klasszikus
fizika irja le, ami determinisztikus. Mindent figyelembe veve ki tudnank
szamolni, melyik oldalara esik a penz. Az eletet tovabbvivo folyamatokban
a veletlen vegul is a mikrofizikai, kvantummechanikai veletlen. Hogy
az ivarsejtek DNS-e hogyan rakodik ossze az apai es anyai DNS-bol, hogy a
kornyezetben jelenlevo, mergek vagy sugarzas keltette gyokokre hogyan
valaszol a DNS molekula, ezt a kvantummechanikai irja le. A mutacios
effektusok valoszinu nem erthetok meg csak lokalisan, a DNS egy kis
szeletet nezve, valoszinu az inzultusokra a DNS-nek mint oriasmolekulanak
nagyobb resze, vagy akar egesze is valaszolhat.

 Az ivarsejt DNS-e ennek megfeleloen sokfele lehet, ebben az ertelemben
kialakulasa veletlen, indeterminisztikus. Azonban nem teljesen veletlen, a
kvantumechanika ugyanis nem azt josolja, hogy barmi, barmilyen
valoszinuseggel eloallhat. Ennek megfeleloen beszelhetunk a veletlen es a
szuksegszeru egyuttes jelenleterol, osszjatekarol. Valoszinu, ez csak elvi
lehetoseg, legalabb is egyelore. De elkepzelheto, hogy az ivarsejtek
DNS-enek keletkezeserol, az apai-anyai orokseg elosztasanak torvenyeirol, a
mutaciokat kelto folyamatokra adott valaszokrol idovel me'g tobbet is
tudhatunk. Mondjuk azt, hogy a veletlenek nem teljesen vak veletlenek.

 Korabban irtam arrol,  megiscsak erdekes, minek adta nekunk az
evolucio az elvont gondolkodas kepesseget, holott az evolucios sikerhez
osszehasonlithatalanul kevesebb is elegendo lenne. A kovetkezo valaszt
adtad:

>Probald meg lepesenkent. magyarazz meg egy egysejtut, egy bakteriumot.
>Azt elfogadod, hogy letrejohetett a veletlen+szelekcio utjan? A legnagyobb
>"ugras" ott volt, onnantol kezdve mar csak elegendo ido es elegendo probalkoza
s
>kellett...

  Nem tudom, mit mond a szaktudomany, de az emberi agy viharos gyorsasaggal
torteno kifejlodese es az elvont gondolkodas megjelenese nem akarmilyen
evolucios ugras, hanem valoszinu a legnagyobbak egyike, vagy a legnagyobb.
Gondolom, Ti is ehhez merhetonek tartjatok.

  Felsorolod az eletet keserito nyomort, betegseget stb. es irod:
>Ebbol a nezopontbol benned is ketely kell(ene) tamadjon affelol, hogy mindez
>egy tervnek a resze, alkotas, es nem egy rakas veletlen osszjateka.

  Valo igaz, a vilag  nem olyan, mint a LEGO jatek, amit csak egyfele
modon lehet osszerakni es olyan kis takaros. Viszont el kell fogadni,
Istenben hivonek es a materialistanak egyarant, hogy a vilagban, amelynek
alapkonstrukciojaban benne van a szabadsag, ott a csodalatos eredmenyek
mellett nyomor, szenvedes es halal is van. A jot es a rosszat egyutt kell
tudomasul vennunk.

  Fiser Andrasnak. Amikor irod:
>Szerintem nem a replikacio hanem a replikator maga szeretne tulelni a
>korulmenyek valtozasat. Meghozza lehetoleg valtozatlanul.

 es vitatod amit irtam, miszerint
>Inkabb maga a replikacios folyamat az, ami tul akar elni mindent.

 akkor azt hiszem, ugyanannak a jelensegnek ket kulonbozo aspektusat
hangsulyozzuk. Az elo is, akarcsak barmely onszervezo rendszer, inkabb
folyamat, mint sztatikus kepzodmeny. Ha az allandosagot hansulyozzuk,
akkor, durvan szolva a szikla meg sikeresebb, mint a DNS, mert mindent
kibir es akar evmilliardokig valtozatlanul fennmaradhat.

  Ha csak a megmaradast nezzuk, nem vilagos, miert nem maradt az egesz
a bakterium szintjen, miert lett belole idovel mondjuk macska. A
bakterium allandoan masolja magat, kopiaival tele van a vilag, mi
hajtotta volna ot mondjuk a macskasag fele. Ha viszont inkabb a
folyamat fenntarthatosagara gondolunk a magasabb szervezettsegi szint
fele torekves erthetobb lehet.

  Udv, Laszlo