Emilio Augusto Mircea-Ursu paraguayi tabornok az anti-gerilla hadviseles
 egyik elso szamu szakertoje.A Medve.Resztvesz annak a kommandonak a felkeszi-
 teseben akik elfogjak Che Guevarat.O tartoztatja le Silvio Mendozat a Tupac 
 Amaru elso emberet.A Medve all a Fulop-szigeteki kommunista part katonai
 szarnya vezetojenek torbecsalasa mogott.Kesobb diszkreten tavozik
 Asuncionbol es Argentinaban telepedik le.Hadtudomanyi konyveket lektoral
 eloadasokat tart Amerikaban.1989 novembereben egy bukaresti gerontologiai
 klinikara jelentkezik.Nehany nap mulva Militescu tabornok iroasztalan 
 megjelenik egy boritek,benne a Securitate titkos kodjaval ami azonositja
 a Conducator-t.A Medve 1990 januar 8.-an mar Rio de Janeiroban van.
 A fiat es az unokajat latogatja meg.
 Az ifjabb Ursu bemutatja Cosocaru-Santos brazil epitesi vallalkozonak
 a TEUMA tarsasag elnokenek.Cosocaru elmeseli a tabornoknak,hogy 
 nyilaskeresztes emigransok zaklatjak,felgyujtottak az egyik raktarat,
 a nyilt utcan megtamadtak a feleseget.Mircea-Ursu hamarosan elutazik
 egy amazonas-kornyeki szafarira.Harom hettel kesobb Vitez Seregelyi Gezat
 a debreceni csendorseg hajdani parancsnokat,a nyilaskeresztes part veteranjat
 rioi lakasaban megmarja egy riaca,a vilag talan legmergesebb kigyoja.
 Egy het mulva temetik csaladi korben.A szertartas megkezdese elott roviddel
 megjelenik egy idos ferfi,Seregelyi baratjakent mutatkozik be,rovidesen tavozik
 nehany perc mulva a ravatalozo felrobban ,negy halott,tizenegy sulyos sebesult.
 1993 februar 10. Ferihegy.Egy osz uriember szall le a milanoi geprol.
 Chilei utlevellel utazik.Az Intercontinentalban berel szobat.

   Most egy iroasz-
 tal elott ul,elotte ujsagcikkek,lapkivagasok,lakcimek,terkepek.A zsebebe nyul
 es egy osszehajtott fenykepet vesz elo.A fenykepen loboncos haju,kover
 szemuveges ferfi.Hatalmas toka,nadragbol kituremkedo has,okolbeszoritott
 kezzel szonokol.A tabornok hosszasan nezi a kepet,az arcot,a hordoszeru testet
 a hadonaszo hajas karokat.A Medve orcan nyoma sincs indulatnak,ugy veszi elo
 a kis fiolat mint Renoir vette elo hajdan a titokzatos rozsaszint,szaz milli-
 gramm,mint egy bivalynak,szaz milligramm...EG

K1lma1n Laci egyete1rtett a SZALON-vita1bo1l azo1ta kivonult Balogh
Sa1ndorral egy ponton:

>> 2. Hogy Magyaroszagon tele vannak a polcok es megis inflacio van? Egyszeru
>> csusztatas, vagy ha tetszik szemfenyvesztes ezzel ervelni. En a termelesrol 
>> es a magyar termeloviszonyokrol irtam, nem importrol.
>Egyetertek. Egyebkent sincsenek tele a polcok, mert mindannyian tudjuk, hogy
>az, ami kell, akkor amikor kell, olyan minosegben, amilyen kell, soha nincs.

E1rdekes mo1don nekem ez a pont volt ami a legjobban szu1rta a
szememet. Tudtommal a magyar gazdasa1g hihetetlenu2l nyitott (nem csak
a re1gio1 to2bbi orsza1ga1hoz ke1pest, hanem u1gy a1ltala1ban is)
olyan szempontbo1l hogy praktice nem le1tezik olyan piaci szektor
(idee1rtve nemcsak a ku2lo2nbo3zo3 ipari e1s szolga1ltata1si
szegmenseket, hanem a to3ke- e1s a munkaero3piacot is!) ahol az
importverseny ne lenne rendkivu2l fontos, gyakorta domina1lo1
te1nyezo3. A termele1sro3l e1s a *magyar* termelo3viszonyokro1l nem
lehet az import figyelembeve1tele ne1lku2l i1rni. Lehet hogy egy olyan
hatalmas belso3 piac esete1n mint az USA vagy Japa1n lehet, de magyar
viszonylatban ez olyan mintha valakinek a le1gzo3szervi
proble1ma1iro1l i1rna1nk, elhanyagova azt az apro1sa1got, hogy az
illeto3 keszonban dolgozik. Ezt persze csak u1gy szemre becsu2lve 
mondom, hangsu1lyozottan maga1nve1leme1nyke1nt -- szeretne1m tudni
hogy a SZALON profi ko2zgaszda1szai mit szo1lnak. 

Szabo1 Ka1lma1n i1rja:

> Kupaval minden idok legkompetensebb magyar penzugyminisztere tavozott a
> politika szinpadarol. 

Ez i1gy aze1rt tu1lza1snak tu3nik. Kupa elo3deinek lista1ja1t
tanulma1nyozva hamar szembeo2tlik egy pe1nzu2gyminiszter, aki
hihetelen energia1val e1s u2gyesse1ggel teremtette meg egy
"rendszerva1lta1s" pe1nzu2gyi alapjait. A ta1rca e1le1n beto2lto2tt
szerepe1ro3l me1g politikai ellenfelei (ilyenek pedig sze1p sza1mmal
voltak) is maxima1lis elismere1ssel szo1ltak...

Kornai Andra1s

Kedves Gabor !
  
 Eleg sok dolgom volt,van az utobbi idoben ,kulfoldon is voltam,tezist
 irok,vilagot valtok megfele ,ilyesmi. Mindazonaltal van egy elintezetlen Schum-
 peter ugyunk.
 Schumpetert nemhogy inkabb konzervativnak mind liberalisnak tartjak,hanem
 Leo Straussal egyutt a modern konzervativ gondolkodas egyik uttorojenek.
 Clark:Osszehasonlito politikai gazdasagtanaban ,az elso hat kozott van
 egy olyan listan,ahol Burke az elso :-). 
 A Capitalism ,Socialism and Democracy (a kvintesszencialis Schumpeter!) 1975
 Harper & Row (fedelterv Szalay Lajos!!!)bevezetojet Tom Bottomore az alabbi
 Schumpeter idezettel kezdi:
 " a socialist form of society will inevitably emerge from an equally inevitable
 decomposition of capitalist society".Az egesz konyvet arrol irja,hogyan
 teszi tonkre a kapitalizmus a szocialis strukturat.(Felreertes ne essek
 Joseph Alois Schumpeter az eddig elt egyik legnagyszerubb kozgazda nem
 volt marxista,sot epp ellenkezoleg egy olyan idoszakban amikor a marxi eszmek
 szocialdemokrata kontosben igen sikeresnek latszottak,az elso kovetkezetes
 anti-Marx-ot irta meg.Egyebkent zseninek es profetanak tartotta Marxot,a mar-
 xizmust pedig vallasnak.) 

 En most arra az elhatarozasra jutottam,hogy a SZALON-ban nyitok egy konzervativ
 sarkot.Ezt tavaly az AGORA-n mar kiprobaltam nem sok sikerrel.Nem mintha kon-
 zervativ lennek.Nem,engem alapvetoen az erdekel,hogyan hat az algebrai K-elme-
 let az analizisre,nem a topologiara,hanem kifejezetten az analizisre,:-)es
 persze ilyen sarkot is nyithatnek,de az valoszinuleg teljesen uresen tatongana
 ezt sajnos senkisem erti igazan,talan Connes vagy Roe,de ok olyan ritkan irnak
 a SZALON-ba az utobbi idoben.EG

 P.S Aki megdobbent azon,hogy Balogh Sanyi bacsi nekiszaladt a Samuelsonnak
 javaslom a fiatal Buckley God,man and Yale (vagy valami ilyesmi) cimu muvet
 amelyben meglehetosen feljelento jelleggel fel van sorolva az osszes egyetem
 ahol a Samuelson konyv a hivatalos tankonyv,na mit mondjak majd mindenhol.

Kedves Vi'zva'ri Be'la!

Nem teljesen e'rtem, mi ko~ze annak, amit Balogh Sa'ndor fejtegetett, a
lengyel GDP-hez. Egyre'szt az ipari termele's nem no"tt Lengyelorsza'gban, a
no~vekede's alapveto"en a szolga'ltata'sbo'l jo~tt (kereskedelem, pe'nzu~gyi
szfe'ra), ma'sre'szt e'pp az o" deficit kontra no~vekede's te'tele't ca'folja:
a lengyelekne'l a ko~ltse'gvete'si deficit a GDP 8-9%-a.

Kedves Balogh Sa'ndor!

Amennyiben va'laszolni ki'va'n az i'ra'saimra, tudatom, hogy a Forumot nem
olvasom, e's nincs is sza'nde'komban olvasni. E'n nem ki'va'nok ke't lovon
lovagolni. Felbuzdulva azon, hogy nem za'rko'zik el a Szalon olvasa'sa elo"l,
va'laszolok bizonyos dolgokra. Re'szben most, re'szben ke'so"bb. Csak a
to~rte'nelmi hu"se'g kedve'e'rt emle'keztetem arra, hogy a vita't Maga kezdte,
i'gy ele'g saja'tos a kivonula's.

resource = ero"forra's.

Emle'keztetem arra, hogy az osztra'k iskola nem a'ltala'ban ado'ellenes.
Bo~hm-Bawerk volt az az osztra'k csa'sza'ri pe'nzu~gyminiszter, aki bevezette a
jo~vedelemado't. Schumpeter vagyonado't akart kivetni. Ha van a'llam, valami
jo~vedelemre is szu~kse'ge van, e's bizonyos a'llami feladatok
szu~kse'gesse'ge't (pl. bi'ro'sa'g, honve'delem) me'g a leginka'bb
a'llamellenes Hayek is elismerte. Ha'ny olyan a'llamot fenntarto'
ta'rsadalmat ismer, ahol nem volt ado'?

Esetleg nem a'rulna' el, hogyan kellene a korma'nynak no~velnie a termele'st?
Te'nyleg ele'gnek tart egy nagy rekla'mhadja'ratot??

A GDP tavalyi 5%-os cso~kkene'se (aminek me'rte'ke't legto~bb gazdasa'gi
szake'rto" tu'lza'snak tartja, a statisztikai hivatal ke'ptelen ko~vetni a
gazdasa'g gyors a'talakula'sa't, e's i'gy szinte biztosan ala'becsli a gazdasa'g
teljesi'tme'nye't) az ide'nre tervezett ko~ltse'gvete'si hia'nnyal nincs
ko~zvetlen o~sszefu~gge'sben. (Ko~zvetettben annyiban, hogy alacsonyabb az
ado'ztathato' jo~vedelem, e's a korma'ny nem va'llal ne'pszeru"tlen
inte'zkede'seket a kiada'sok cso~kkente'se're, az ado'emele's pedig csak
korla'tozott beve'teleket hoz.) Az, hogy az idei deficit fedezetlen 
pe'nzkibocsa'ta's lesz-e, az idei gazdasa'gi teljesi'tme'nyto"l fu~gg. 
Mindenki meglepo"dne, ha fe'nyes lenne ez a teljesi'tme'ny, de etto"l me'g 
csu'sztata's volt a hivatkoza's.

Helyesen a tavalyi GDP-t a tavalyi deficittel kellene (e's lehet) o~sszevetni.
A tavalyi horribilis deficit a korma'ny hiba's ko~ltse'gvete'si terve'nek
ko~vetkezme'nye: a gazdasa'g fellendu~le'se'vel, e's i'gy a beve'telek dinamikus
no~vekede'se'vel sza'moltak. A fu~ggetlen szake'rto"k egyete'rtettek az
ellenze'kkel, hogy ez irrea'lis, e's igazuk is lett. (Biztos o"k a bu"no~sek
benne, a nemzeti korma'ny ellen a'ska'lo'dtak.) A korma'nynak (a visszafele'
elsu~lo" sikerpropaganda'n tu'l) aze'rt volt szu~kse'ge arra, hogy gazdasa'gi 
no~vekede'st jo'soljon tavalyra, mert nem mert e'rdemben hozza'nyu'lni a 
ko~ltse'gvete's nagy kiada'si te'teleihez, fe'lt a ko~vetkezme'nyekto"l,
inka'bb elhalasztotta a szu~kse'ges reformokat (ta'rsadalombiztosi'ta's,
szocia'lpolitika, stb.). Me'g nincs meg az elsza'mola's, de szinte biztos,
hogy az a'llam kevesebbet ko~lto~tt anna'l, mint amennyi a ko~ltse'gvete'sben
szerepelt, voltak ko~ltse'gcso~kkento" akcio'k (aminek pl. a kutato'inte'zetek
is a'ldozatul estek, u'gyhogy hallhatott volna ro'la Vi'zva'ri Be'la is), csak
sokkal alacsonyabb volt a tervezettne'l a beve'tel. A deficitet azonban szinte
teljesen fedezte a lakossa'gi megtakari'ta's no~vekede'se, i'gy ez nem nagyon
eredme'nyezett fedezetlen pe'nzkibocsa'ta'st.

Felhi'vom a figyelme't, hogy miko~zben tavaly a ko~ltse'gvete'si deficit to~bb
mint ke'tszerese're no"tt, az infla'cio' u~teme 10%-ponttal cso~kkent.

                                Ko"ro~si Ga'bor