Thus spake HIX TUDOMANY:

> > Azt nem ketlem,
> > hogy Eotvos eredeti kiserleteit ma mar hazilag is sokkal pontosabban lehet
> > merni mint ahogy o mert.
> 
>   Pedig nem nagyon. Nagyon nagyon dragan sikerult egy ici-picivel pontosabba
> tenni. Nem sokkal. Lehet, hogy 'urban legend': Eotvos csak addig tudott
> olyan pontosan merni, amig elt a jo kezu segedje, aki nagyon jo torzios
> szalakat tudott huzni...

Es ma mar nem tudnak jobbakat huzni? :) En arra gondoltam, hogy akar
hasonlo minosegu muszerrel, de azt osszekapcsolva a mai erzekelo-
technikaval es szamitogepes feldolgozassal, javithato lenne az eredmeny.
Meglep, hogy megsem!

> Gyula

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Failed reading source file... (A muvelet sikeresen befejezodott.)"

Kedves Csaba!

Legutobbi leveled meg a szokasosnal is zavarosabbra sikeredett, igy
nem is latom ertelmet reagalni ra. (Most nem a helyesirasodra
gondolok) Mar azt sem latom at, hogy az irasaid pontosan melyik
ingara vonatkoznak, az orabol keszitett magneses ingara, vagy a
toronyban mukodo torziosra. Azt sem ertem, hogy ha tisztaban vagy
a torzios ingad erzekenysegevel, mit akarsz a masik ingaval?
Es ha - mint irtad - tisztaban vagy Dezso hibaival, belattad hogy
az elmelete teljesen hasznavehetetlen, ellentmondasos, mukodeskeptelen,
miert irod hogy jol magyarazza a kiserleteid, es forditva? Ez mindket
iranyban eleg gyenge alatamasztas, nem? Amikor magad sem tudod pontosan,
hogy a kiserletileg kimert hatast a gravitacio, vagy a magnesesseg, vagy
esetleg valami egeszen mas okozza? Es mifele korforgasrol beszelesz? Mi,
forog korbe? Azt irtad, hogy majd ha eleg sokaig bamulom azt a gorbet,
akkor rajovok hogy mirol van szo. Nem jottem ra, nem tudnad
elmagyarazni? De ne ugy mint a "konfruntaciot"! (Azota sem tudom hogy
az mi volt, mert bar a szavak jelentesevel a magyarazatod nelkul is
tisztaban voltam, mint fizikai fogalmak, ismeretlenek szamomra)
Es mindezen ellentmondasok ellenere hogy van arcod kijelenteni, hogy
itthon nincsenek szakemberek? Es nincs ilyen temaju oktatas sem? Es az
ingad amugy is ismeretlen es magyarazhatatlan a fizika szamara? Es
kovetelni, hogy vegyek komolyan a kiserleteid? Stb... Ez nekem magas.
 A mereseid eredmenyet nem lehet ketsegbe vonni, elhisszuk hogy ezt
merted. Mar csak meg kell fejteni, hogy miert ezt merted. Erre celszeru
mas korulmenyek kozott mar ellenorzott, biztosan mukodo elmeleti
osszefuggeseket hasznalni, mint pl a Newtoni gravitacios torveny, es
nem nyilvanvaloan hibas levezetesen alapulo, ellentmondasoktol hemzsego
torvenyeket, mint pl a BS. Ezen kivul azt ajanlom, fogadd meg Zoli
tanacsat: probald a feltetelezett hatast mas elven mukodo muszerrel is
kimerni, vagy legalabb egy masik ugyanilyen muszerrel, mashol, mas
korulmenyek kozott. Ha sikerul, kiderulhet hogy tenyleg talaltal valamit.
Egyelore azonban semmi sem indokolja ezt a feltetelezest, a zavaros
elmeleti hatter pedig hiteltelenne teszi az egeszet a szakmabeliek
szemeben. Sajnos az is, nem csak en akarlak lejaratni, mint allitod.

A pdf-et amit kuldtel, meg nem volt idom alaposabban attanulmanyozni,
de amint lesz idom, megteszem. A hetvegen kulfoldon leszek, igy
legkozelebb csak kedd utan tudok emailezni. Jo mulatast!

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Ket test vonz egy harmadikat (bolygo eseteben es lehet talalni sok ket testet
,
> ami
> vonza a harmadikat a muholdat). Ekkor ugye a kozos tomegkozeppont vonza kvazi
,
> ugy
> szamoljuk, ugye? Lehet hogy nem, majd megmondod, en penzugyon dolgozom,
> megkophattak az ismereteim, de igy emlekszem. Es jonak kell lennie, mert ugye
 a
> kozos tomegkozepponttal szamolunk a bolygo eseteben is: bolygo kozepe, tehat
> atlagoltuk a bolygot.

Trivialisan nem igaz. Gondolj csak a Fold-Nap rendszerre! A tomegkozeppont
a fene tudja hol van, de a Fold tomegkozeppontjatol _nagyon_ messze.
Te viszont megis a Fold tomegkozeppontja fele mutato gravitaciot erzel.
A hiba ismet csak a forditott negyzetes aranyossag... A feltetelezeseid
csak egyenes aranyossag eseten allhatnanak fent.
Na de most mar tenyleg mennem kell, kedden jovok.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"A hosszu elet titka: legyen nalad bicska!"

> De ha tudsz
> javasolni olyan, amatorcsillagaszok altal is elvegezheto merest,
> amivel egyertelmuen cafolhato a newtoni, ill. alatamaszthato a BS-fele
> leiras helyessege, szerintem Kalman szivesen segit a megszervezeseben.

  En meg bevallalom, hogy ha profi csillagasz altal elvegezheto meres kell,
akkor mindent elkovetek, hogy az megtortenjen. Felteve, ha szajbaragosan
le van irva mit es miert kell merni.

Gyula

Szerintem a dolgot mar megoldottak. Talan meg kereskedelmi forgalomban
is van. Ennel sokkal egyszerubb: drotot kell leasni a foldbe, bejelolve
a nyirando terulet hatarat (meg a fakat). A tobbit a gep kitalalja (i.e.
iranybol, sebessegbol kiintegralja hol van).  A drotbol meg rajon, hogy
elszurta :-)
  Mintha lenne napelemes valtozata is, ezzel az 'installalason' kivul (drot
elasasa, funyiro bekapcsolasa) semmit nem kell tenni az ellopasaig eltelo
idoszakban. Magyar viszonyokat nezve ezen kriteriumnak egy barmilyen, 
magatol elore tarto funyiro is megfelel. Mire nekimenne valaminek, addigra
ellopjak.
  Persze csatlakozom a szakemberekhez:
  Egyebkent vszg. az ultrahang jobb a celnak. Mintha lehetne is kapni
(igazi) 3D egeret ami talan ezen az elven alapul. Abbol lehet tovabb
barkacsolni...
  Szinten van valami szerkezet, aminek persze a nevere nem emlekszem.
Szintetizatorhoz volt kotve, megfelelo palcaval lehetett a levegoben
'zenelni' vele. Szinten 3D helyzetmeghatarozas, de ez infra fennyel,
szogmeresen alapult (ket fix erzekelo). Nem volt olcso mulatsag. Viszont
impressziv volt a koncert...

Gyula

> Amugy az RGB red,green,blue vagy rot,gelb,blau - vagy ez mindegy ?

  Red (voros), Green (zold) es Blue (kek). Nem mindegy a gelb miatt, mert
az sarga lenne. Ami szinten ertelmes, a CMYK (cyan, magenta, yellow es fekete,
csak tudnam miert K) szinbontasnal jo dolog. Ez utobbi akkor jo konvenzio,
ha szinek *kivonasaval* akar az ember valamit eloallitani, peldaul nyomdaban
ezt teszik a festekek. Ha szetszedsz egy szines nyomtatot, akkor *ezt*
a negy szint (olcsobban a feketet kisporoljak, olyan is) talalod meg.
Osszeadasnal (peldaul monitor) az RGB a divat. Monitorhoz kozel menve
latod is (TV-nel is). Ezert lehet oriasit pofara esni PC-n szerkesztett
kiadvanyokkal, mert ott a kepernyon RGB-ben lattad, ez at lett konvertalva
CMYK-re utkozben (ez meg menne), azzal a feltetelezessel, hogy a monitor
ismert modon viselkedik. Na ez nem szokott igaz lenni PC monitorokra
(a Mac mindig vigyazott ra).

Gyula

Kota Jozsef irja:
> u.i. ha mar dimenzioknal tartunk, en is kekeckedem a timespace ugy-
> ben. Milyen elektromos teret kell vennunk az egydimenzios dobozban?
> Es mi lenne a fotonnal ?

Ravasz kerdes, de nem fogsz meg (illetve: egyelore nem fogtal meg).
Barmennyire is hallgattam rola, ezen is elmelaztam, mikozben az elozo
levelemet irtam.

Az eredeti kerdes ugye ugy szolt, hogy "ha bezarunk egy egydimenzios
dobozba ket elektront, mi tortenik veluk". Nyilvanvalo, hogy az igazan
preciz -- egy cyborg altal adott -- valasz az lett volna, hogy egy
egydimenzios dobozba semmit sem lehet bezarni.
Tehat kellettek tovabbi feltevesek, hogy milyen is az a konkret --
de esetleg hipotetikus -- fizikai rendszer, amit modellezni akarunk.
Kalman nagyjabol kijelolte a csapasiranyt az irasaval, ahol
tobbe-kevesbe a 3D vilag leegyszerusitett valtozatanak vette ezt az 1D
bezarast. Ez tokeletesen elfogadhato, a kvazi-egydimenzios
elektronszerkezetu anyagok vizsgalatanal is epp ilyesmi tortenik:
azt mondjuk, hogy a maradek ket iranyt ugy vesszuk figyelembe,
hogy arrafele minden mennyiseg transzlacioinvarians.
Persze rogton aggalyos, hogy milyen elektrodinamikat hasznaljunk ebben
az esetben. En ugy tekintettem, hogy az elektrodinamika 3D, mert ha az
is 1D volna, akkor a "Coulomb-kolcsonhatas" is egesz maskepp nezne ki,
fuggetlen lenne a tavolsagtol (mint a kvarkok kozott). 1D-ben persze a
divB=0 Maxwell-egyenlet miatt legjobb esetben is csak konstans a
magneses ter az egesz "terben" (vonalon), de akkor mar
szimmetriaokokbol inkabb 0. De mar a konstansbol is nyilvanvaloan
kovetkezik, hogy elektromagneses hullamok sincsenek, meg fotonok sem. 

Maga az az 1D Schrodinger-egyenlet az elektronparra, amelyik csak a
ket 1D kinetikus tagot, meg ezt a "konstans Coulombot" tartalmazza,
szerintem viszonylag konnyen megoldhato. Elso blikkre analitikusan is
el lehetne valameddig jutni, mert a Coulomb-potencial (abszolutertek
fuggveny) Fourier-trafoja tobbe-kevesbe baratsagos.
Viszont szamitasok nelkul is lehet latni, hogy divergenciak hianyaban
ilyenkor a Coulomb onmagaban nem fogja kizarni, hogy a ket elektron
egyszerre egy helyen legyen. Raadasul 1D-ben spinek sincsenek (ha
tovabbra is ugy definialjuk oket, mint az SO(dim) forgascsoport
irreducibilis abrazolasai). Tudtommal a Landau IV-ben van egy
kvantumterelmeleti levezetes arrol, hogy a feles spinu reszecskek
fermionok, az egesz spinuek meg bozonok. Nem tudom, hogy ervenyes-e
erre az esetre is (ha most meg tudnam nezni, akkor sem valoszinu, hogy
el tudnam donteni), mindenesetre en arra tippelek, hogy ervenyes, es
emiatt 1D-ben nincsenek fermionok, tehat Pauli-elv sincs. Igy vegul ez
sem gatolja, hogy a ket elektron egyszerre egy pontban legyen, ami
kvalitativ kulonbseg a 3D esethez kepest.

Azt az aprosagot (;-)) mar rad bizom, hogy vegiggondold, hogy hogyan
kell kvantalni ezt az 1D "elektromagneses" teret (ami ilyenkor csak
skalarter), meg hogy megnezd, hogy ezt az uj teret belerakva a
Hamiltonodba milyen kollektiv elektron-foton sajatallapotok jonnek ki,
mennyire csatolodnak ossze egymassal, lesz-e pl. spontan emisszio stb.

Titusz

Kedves Endre!

Nagyon koszonom a segitsegedet!

On 17 May 2002 at 8:23, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Finland]

> > : Van nehany kis elektromos kisauto, aminek a helyzetet meg szeretnem :
> > hatarozni egy kb 30m x 30m-es terepen cm-es pontossaggal.
> 
> Szerintem jo lenne az otleted, amit leirtal, de azt gondolom, erdemes
> lenne irn od egy mosolygos levelet mondjuk az Industrial Light and
> Magic-nek (vagy inkabb azoknak, akik a Final Fantasy filmet csinaltak), ha
> szepen kered oket, ott bizt osan valaki szakit ra idot, hogy leirja hogyan
> mukodik a mozgasszkenner.

Erre nem gondoltam, de szerintem draga. Kell egy kamera hozza es egy egyszinu 
hatter. Mondjuk egy egyszerubb kamera 30-40 kFt. Az egyszinu hatter adott, 
mert a fu zold... :-) Itt-ott barna foltokkal, ahol a kutya kipisilte... :-)
 
> a Varga Studio 

Csak nem rokon? :-)

> segits eget is kerni (hatha), mert ugy tudom nekik is van ilyen
> szkennerjuk, azt hiszem ok csinaltak a Johnny Quest 3D-s bejatszasait
> es abban hasznaltak mozgasszkennert. 

Melyik az a Johnny Quest?

EIK && udv From:, a forgato konyv

Hali,

____________________________________________________________________________
/ Jo elvettetek a kedvemet... :-))) Igazabol csak hobbibol erdekel a dolog.
A
| gazdasagi hasznositasra nem gondoltam... :-))) Persze lehet, hogy a tavoli
| jovoben... :-)) Kicsit pontositom a dolgot. A feladat funyiras lenne...
:-)
| Mar marhara unom... :-))))
\___________________________________________________________________________
_

Ja, az mas... :-)) azt en is marhara unom... :-D

:-)))) Javaslom a tv-reklamok gyakoribb tanulmanyozasat!  :-)))

A hozzavalok:

Vegy egy lada Arany-Aszok sort, egy poznat es 20 meter kotelet, amihez
kikotod az onjaro funyirot. A funyirbalot beinditod, leulsz a haverokkal
sorozni. Ekozben a kotelessegtudo fukasza spiralis palyan bejarja az udvart
es lenyirja maga alatt a novenyzetet...

:-)))

Bocs,
--
Tibcsi(R) - 

Kedves Csaba!

Egy kicsit keson irok, mert a meghules miatt nem akartam 
kibujni ejjel a meleg agybol.

<<<Ne vedd fel a magas szekben ulo "vf" kritikait. Majd 
csak megpuhitjuk, en is 
csak azert bokdosom, hogy jo belatasra kenyszeritsem. Janos 
mar belatja, 
hogy velunk nem megy. A gyakorlat nem hasonlithato ossze a 
padokban >>>
Termeszetesen nem veszem fel. Volt meg ket eset es azok 
kesobb bocsanatot kertek.

<<<Olvastad a dolgozatom? A grafikon kimutatja a mindennapi 
grav. 
valtozasokat, amit az orad is erzekel.>>>

Mar a kovetkezo hajnalban letoltottem a lapot. Volna egy 
par kerdesem a megoldasokkal kapcsolatban.
-     Mit jelkepez a jobb-felso kor a grafikonon?
-    Mivel detektalod a mozgasokat vagyis milyen traduktort 
hasznalsz. Milyen elektromos jelet kapsz? Serial porton 
viszed be a szamitogepbe?
- Erdekelne az a program amivel figyeled a folyamatot. Nagy 
terjedelmu? El lehet kuldeni e-mail-on, vagy az interneten 
megtalalhato?
Az ingad egyik karja emeletes. Annak a mozgasait kulon 
figyeled, figyelteted? A szamitogep folyamatosan kell 
mukodjon, igaz? Ott van helyben felszerelve? A mozgas 
nagysagokat, hogy alakitod at, gravitacios mertekegysegre?

<<<A te szerkezeted viszont amiert magneses mukodesu, a 
gravitacio es minimalis 
valtozasai ugyanugy hat ra.>>>

Arra gondoltam, hogy jo lenne, ha tudnam arnyekolni a 
berendezest, de igen nagy ahoz, hogy en tudjam elkesziteni. 
Lehet, hogy csinalok egy kulon ingat, es azt arnyekolom, 
hogy kizarjam a magneses hatast.

<<<E hatalmas toronyban mertem mar fuggoleges 'g' 
iranyvaltozast is.
Vagyis egy harminc meter hosszu felfuggesztessel egy 50 Kg.-
os tomeg volt 
Fucoult inga kent. Ennek nyugalmi allapotat kijeloltem az 
alaplapon. Idok 
soran ez allandonak latszott, mig egyszerre, egyik naprol a 
masikra 8 mm-ert 
ment Eszak fele. Ezt ha a hixen elmondod, megkerdik hogy 
UFO szaguldott 
mellette? mindegy.>>>

A valosag az, hogy ilyen ritka jelenseget egy konkret okra 
ravezetni eleg nehez, de a lenyeg" a jelenseg letezik"

<<<Azert irtam a HIX-en is, hogy lehetne egy ingat 
kesziteni melyet elektromos 
szamlaloval ellatva, az adatokat rogziteni. Tokeletesen 
lehet igazolni a gr. 
eroter minimalis valtozasait 'meregdraga, miszerek nelkul. 
Pl. minden 
szazadik ingasnal masodperc toredekekkel rogziteni az 
idot.>>>>

Nekem is van az eszembe, hogy egy grafikon keszito 
szerkezet nagyon jo lenne, mert en az ejszakai leallasokat 
probaltam az ora allasa szerint visszaszamolni. Nem eppen 
preciz madszer. Valamikor a munkahelyemen volt ilyen 
keszulek. Egy szamitogep folyamatos mukodtetese igen 
koltseges szamomra.

<<<Rengeteg merni valo van, a legerdekesebb a 
korforgashatas, ami most is jelen 
van.>>>

Ezekrol nem sokat irsz az anyagban, hogyan mersz?

<<<Meg tartjuk a kapcsolatot, udv. Csaba es Sandor.>>>

Termeszetesen tartjuk a kapcsolatot.  Dezso mar ketszer 
hivott telefonon, tobb mint masfel ora idotartammal, ami 
elvinne az egesz jovedelmemet.. En az o temajaba nem tudok 
bekapcsolodni, mert nincs olyan matematikai ismeretem, a 
fizikajat ertem, de a vita matematikai.  En azert ugy 
velem, hogy nem tudunk olyan melyen bekapcsolodni a mas 
temajab, mint a mienkbe. A bolygok ciklois mozgasat nem 
tudom feladni s az az erzesem, nem merult bele senki eleg 
melyen. Elsosorban azert mert a hagyomanyos felfogas nem 
adja meg a "miertjet" a palyasebesseg valtozasnak, hanem 
ahogy Dezso is mondta; van egy matematikai keplet, ami 
leirja. A sebesseg osszegzodesekkel kapcsolatba is az a 
velemenyem, hogy a klasszikus felfogas szerint nagyon jol 
lehet alkalmazi, foleg szamolni veluk, de attol  pld, a 
hangsebesseg nem valtozik, hogy fele, vagy el szaladok 
tolle. Egyszeruen:  nem vagyok hatassal ra!

Udv. Sandor!

> Felado :  [Hungary]

Alkatresz.

Nem hiszem komolyan gondolod, habar jobban tudsz 
gondolkodni mint en?!?!
Valtoaramu biztositek, amely nem is cserelheto, be van 
epitve a tekercsbe es lakkozva.. Mire jo! A transzformatort 
eldobjak a mai vilagban!   Nem kinlodnak az 
ujratekercselessel. En csinaltam, mert nincs 
cseretranszformatorom.

Borzalmas lehet ott, ahol tanarkent mukodsz!!! Ne valalj 
ilyen munkat! Vitassunk meg, egy altalad felfedezett 
elmeletet!

Udv Szocs.

BM:
>Rossz latni, hogy van akinek az informacio az informacio rogziteset jelenti,
>mai, konkret megoldasokkal kivitelezve, mint pl ram vagy kapcsolok.

Rosszul lattad a rosszat. Zarthelyi kapcsoloimat pedig ne bantsd ! :)
Nem olyan osszefuggesben irtunk, mint amit belelattal. 

>Mellesleg, az informacio tobbszorozheto, sokszorosithato, masolhato.
Ezt vajon jo latni? :)  A 'tobbszorozes' elegge felreertheto. 

Janos:
>kvantitative egyertelmu kapcsolatba hozhatok.
> ...mint korabban megirtam, 1 bit informaco feldolgozasahoz 
>legalabb kT ln 2 energia kell. Ezt tobb, kulonfele megfontolasbol 
>levezettek az informacioelmelet klasszikusai (Neumann, Shannon....)

>>Az informacio torlese ugy tunik, tenyleg csak energia-veszteseggel
>>oldhato meg, de a veszteseg mertekenek megint nincs szorosan koze
>>kvantitative az informaciohoz.
>A fentiek ertelmeben nagyon szorosan koze van.

Az emlekeztetod teljesen helyenvalo, koszonom.
Sot, ez ad fonalat egy felveteshez.
A *Maxwell demona* eset megoldasarol regota tudva felfogtam,
hogy az informacio elerhetosegenek kell legyen megkerulhetetlen
energiaigenye, de - miert nem mondjuk akkor inkabb azt, 
hogy az informacio olyan uzenete az anyagnak, mely csak
energiabefektetes aran kaphato meg ? Tehat az infonak kvantitative 
is koze van az energiahoz, de csak oly modon, hogy az anyag mindig 
meghatarozott energiat vesz fel erte cserebe, ill. az infok 
modositasaert is. Az viszont kisse bizonytalan, hogy mikor vall. 
Az anyagra tehat kimondhato - penz beszel, kutya ugat ? 
Sajnos nem mindig.
Pl. feketelyuk eseten is csak nehany statisztikai adat marad 
a bezudult anyagrol, pedig energiat kap boven. 
S ha elvileg sem lehet kintrol adatokat elerni, akkor azok nincsenek 
is ott, megszuntek letezni.
Meg tovabb filozva - minden informacio megvaltozasa, de atvetele 
is az energian kivul mindig idot is igenyel, ami alapjan 
lazan kimondhato, hogy info-nyeres es ido egymastol elvalaszthatatlanok.
De vajon helyes volna-e ennek alapjan is nagyvonaluan azt allitani, 
hogy a ket dolog - jelen esetben az info es ido - egymassal azonos ?  
Legfeljebb csak azt, hogy koze van hozza, ami egy logikai 
osszefugges szereny megallapitasa.

Az ember pedig olyan kiveteles anyagi rendszer, amely orokosen
informaciokat gyujt strategiaihoz, de nem csak a kulvilag anyagat 
vallatja, hanem sajat belsejet is, aztan meg uzenget is rola.

Ezzel mai onvallatasomat nagyjabol be is fejeztem. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

BM is irta:

: A gondolat is informacio. Emlekek a nagyirol is informacio.

Itt keveredik az adat es az informacio fogalma. Az informacio olyan adat,
amit eddig meg nem ismertel. Azaz adatatvitelt megismetelve a masodik adas
nem jelent informaciot. A temat mar ketszer koruljartuk az 1035 es az 1301
szamok tajekan (kerestem az archivumban, mert emlekeim szerint irtam
mar informacio-definiciot entropiaval/valoszinuseggel, forras- es
csatornakodolast, de nem lelem sehol :-( ).

: Eleg negyzetekre szabdalni egy telefonszamokkal teli papirt es maris
: elveszett az info.

Nem veszett el. Lasd pl. az iratmegsemmisiton atment Stasi-aktak
rekonstrualasat. Erre mondhatod az elegetest. Erre en azt mondom, hogy az
informacio mindenkeppen energia -- ahogy azt Janos mar megirta --, de az
energia nem feltetlenul informacio.

: Informacio minden gondolat es erzes, inger.  Tudom, hogy a
: pinceajtot hogyan kell kinyitni, amikor beragad, ez is info. Ezek egyben
: energiak is lennenek?

: Rossz latni, hogy van akinek az informacio az informacio rogziteset
: jelenti, mai, konkret megoldasokkal kivitelezve

Ezt nem ertem. Az informaciot mindig valahol tarolni kell. Az emberi agy
is "mai, konkret megoldasu kivitelezes". Az informaciotovabbitas
elmeleteben van egy informacioforras, egy tovabbito csatorna es egy
informacio-elnyelo, tehat mindig lehet tudni, hogy most eppen hol van az
info. Lehet, hogy eppen a csatornaban van (pl. amikor az u"rszonda
befejezte az adatok sugarzasat, de az elektromagneses hullamok meg nem
erkeztek meg a Foldre).

: Azt elfogadom, hogy informaciot rogziteni vagy tovabbitani energiaba
: kerul, akarmilyen kicsibe is, de nem nulla, OK. De az info puszta lete,
: mint energia??

Mondj egy peldat arra, hogy szerinted hogy nez ki az info pusztan
magaban, nem rogzitve es nem tovabbitva!

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Zoli irta:

: Amugy az RGB red,green,blue vagy rot,gelb,blau - vagy ez mindegy ?

Akkor mindegy, ha rot, gru:n, blau -nak definialod. ;-)

: A lezerek monokronitasat mindig hangsulyoztak, de egyszer egy szabadteri
: rendezvenyen eszrevettem, hogy a kozelrol zoldes-sarga szinunek latszo
: lezer fenye jo messze az agyutol mar ket kulonbozo szinunek mutatkozott,
: es olyan volt, mintha sargat es kekes-zoldet vetitenenk egymasra, es a
: foltok nem jol fedik egymast, vagy nem homogenek. Ez normalis ?

A lezer mint koherens, monokromatikus feny sima fantazia. A monokromatikus
fenynek nincsen savszelessege, 0 savszelessegben meg nem lehet energiat
tovabbitani, mert vegtelen teljesitmenysuruseg (Watt/Hz) kellene hozza.
Azaz igazabol monokromatikus feny nem latszik. Eppen ezert egy
megvalosithato lezer valamilyen savszelesseggel dolgozik (nekem par nm
hullamhossz-kulonbseg remlik), tehat a feny eleve nem monokromatikus. A
lezert altalaban fokuszaljak valahova, tehat elkepzelheto, hogy a
lencsetol jo tavol mar tulvagy a fokuszponton es szelesedik a fenysugar,
es a lencse persze ugyanugy bontja a fenyt a hullamhossz fuggvenyeben mint
egy prizma.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Funyiro robothoz nem kell cm-es helymeghatarozas, sot, mar lehet is kapni
ilyen autonom funyiro robotokat. Egyszeruen korbekerited a retet, hogy ne
tudjon kimenni, aztan jol elvan magaban, a fakat/bokrokat magatol
kikeruli. Ezek mindaddig egyenesen mennek, amig valami akadalyhoz nem
ernek, azt kikerulik es mennek tovabb. Azt nem tudom, hogy mennyire
szisztematikusan nyirjak a fuvet.

: Ahhoz a megoldashoz mit szoltok, ha mondjuk ket adot telelpitek, ami
: allando hullamokat allit elo. Az interferenciakep egyfajta racsozatot
: jelent, amiben a jarmu meghatarozhatja a sajat helyzetet.

Nem fog mukodni, lasd lejjebb.

: A jel gyenguleset nem vehetem szamitasba? Ha gombszeru a sugarzas, akkor
: a tavolsag negyzetevel csokken az intenzitas. Az auton lenne az ado. Igy
: a jel gyengulesebol szamithatnam a tavolsagot es tobb vevovel
: meghatarozhatnam a kocsi helyzetet. Ez butasag?

Nem butasag, de a vilaguron kivul gyakorlatilag nem mukodik. 1 meterrel
arrebb akar 30..40 dB-lel gyengebb jelre is szamithatsz kulonfele
verodesek es interferenciak miatt (az egyik jel terjed egyenesen a vevo
fele, a masik meg az adotol a talajrol visszaverodve jut a vevohoz, a
harmadik egy farol verodik -- multipath propagation cimszo). Az egesz meg
bonyolodik, ha az ado vagy a vevo mozog (pl. mobiltelefon kocsiban, lasd
Rayleigh-fading), ugyhogy ne epits nagysebessegu funyirot. :-) Tovabba ha
leallitasz egy konstans teljesitmenyu adot es egy vevot szabad terben
(egyik sem mozog) es nezed a vevon a jelszintet, az 5..10 dB-t ingadozik
masodpercen aluli periodusidovel. Tovabba a jelszint nagyon valtozik meg
az antennak iranyfuggo karakterisztikaja miatt (ha egy nyak
hurokantennajaval tervezel), ha a kocsi egy kicsit elfordul.

A tuti megoldas az, hogy szolsz a szomszed gyereknek, hogy 2 nyalokaert
nyirja le a fuvet. :-)

Udv,
marky

> =======================================================
> Felado :  [International]
> Temakor: Naprendszer hatara ( 19 sor )
> Idopont: Thu May 16 11:04:39 CEST 2002 TUDOMANY #1828
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> > E-mail :  [Hungary]
> 
> 
> >.. hogy van egy Niburu vagy Planet X nevu bolygo, ami 23x
> >akkora, mint a Fold [nem tudom, hogy kiterjedesre vagy tomegre], es 
> > >3660evente tiszteletet teszi a galaxisunkban.
> >Riogattak a levelben a Fold forgasiranyanak megfordulasaval, 
> > >jegkorszakkal...
> Semmi, de meg tudomanyos alapja sincs.
> Akkora tomeg nem rendelkezhet evezredes periodusu palyaval.

A tomegenek semmi koze nincs a keringesi periodushoz. 

> Otmiliard eve vagy befogta volna a Nap gr.terereje, vagy elszorja.

Egyaltalan nem biztos, hogy a Naprendszer keletkezesekor mar ott volt.

A gond itt az, hogy a 3660 eves keringesi periodus es az az adat, hogy a Pluto 
tavolsagabol 9 honap alatt er a Foldhoz, nem all osszhangban (lasd: Kepler-torv
enyek), ugyanis: ha keringesi ido ennyi, akkor joval hosszabb idobe telne, mire
 abbol a tavolsagbol ideerne, ha viszont valoban 9 honap alatt er el a Plutotol
 hozzank, akkor a palyaja nem lehet zart, tehat ertelmetlen keringesi idorol be
szelni.
Bar tortenelembol nem (sem :) vagyok eros, de nem emlekszem, hogy i.e. 1660 kor
ul valami sarokatfordulasos-foldreszelsullyedeses katasztrofa tortent volna, de
 ha valaki tud ilyenrol, kerem, hogy javitson ki.

> Az mas ha a naprenzszer a galaxis mag koruli tobbmilio eves 
> utjan talalkozik 
> vagy talalkozhat hasonlo objektumokkal de azokat a 
> csillagaszok detektaljak. 

Erre vonatkozolag vannak elmeletek, amik a foldtortenetben elofordulo tomeges k
ihalasokat az Oort-felho ilyeten megbolygatasaval (a Naprendszernek nagy - teha
t nem ekkora, mint a cikkben szereplo bolygo - tomegek kozeleben valo elhaladas
akor) es az ott tartozkodo objektumok palyajanak megzavarasaval hozzak osszefug
gesbe. Ilyen alkalmakkor ezek a palyak oly modon valtoznak, hogy az objektumok 
a Naprendszer belso tersegein is athaladnak, igy jelentosen no az esely, hogy b
ecsapodjanak egy belso bolygoba. A nagy kihalasokban periodus is megfigyelheto,
 ami 26-33 millio ev, ha jol emlekszem, de ismet kerem a hozzaerto kollegakat, 
hogy javitsanak ki.

> (mint a legutobi aszteroidat :-)  )
>    Csaba.

Peter