Na, meglodult a Tudomany, s en is sokaknak hianyoztam, halistennek :-)
Foton ugyben: azert ketelkedem, mert ez a franya foton tul keveset tud. 
Nevezetesen egyetlen dolgot: az elektronok kozotti kolcsonhatast
kozvetiteni. Semmi egyebet. Nem tudja a sebesseget valtoztatni. Nem
tud nyugalmi tomeget produkalni. 
										
Ha most az elektronnal, protonnal es egyeb "inkabb" letezo reszecskevel
vetjuk  ossze, ezek ugye joval tobbre kepesek, peldaul lehet oket latni
(marmint a potencial-teruket), lehet oket gyorsitani, lassitani...      

A reagalasokbol latszik, hogy tobben nem olvastak a ketelkedesem alapmuvet.
Ne ijedjetek meg, nem irom le megegyszer az egeszet, csak annyit, hogy a
fenysebesseggel terjedo hatas szamara a vilagegyetem 0 kiterjedesu, nem
kell tehat a kolcsonhatas kozvetitesevel holmi reszecskeket megbizni. Nem
kell, irom. De lehet, s ha valakinek ugy a konnyebb, hat tamaszkodjon a
fotonra. 

Laci, a fennyomas nem erv: a vilagito paravanod elektronja hat kolcson a
nap ugrandozo elektronjaival. Egyebkent nem hiszem, hogy tartosan mukodni
tudna egy ilyen vetito paravan. Ha jol emlekszem, en szamoltam ki, hogy
minel nagyobb es vekonyabb, annal hamarabb elszall. Megoldas: a foldre
kuldott fenyet osszegyujtve, megfeleloen pozicionalva visszalove a tukor
(remelhetoleg!) mindig jo iranyba forgathato.

Udv. : (vaskalap). 
Udv. : J(vaskalap). 
Udv. : Ja(vaskalap). 
Udv. : Jan(vaskalap). 
Udv. : Jano(vaskalap). 
Udv. : Janos(vaskalap). 
Udv. : Janos,(vaskalap). 
Udv. : Janos, (vaskalap). 
Udv. : Janos,  Exit lap).

Javitsatok ki ha nem jol ertem.
Az univerzumnak nincs perdulete.
ha lenne, volna abszolut ido es ter is.
Avagy vica versa, ha a terido relativ akkor az univerzum nem forog.
De ha az univerzum nem forog, am tagul, akkor egyenletesen kell
tagujon minden iranyba (egyebkent lenne perdulete is).
De ha egyeneltesen tagul minden iranyban, akkor a tagulast leiro
vektorok egy (kozos) kituntettet pont felol indulnak.
Mivel azonban a terido relativ, minden inercia rendszer szamara mashol
lez ez a pont (egyebkent abszolut lenne a terido...)
Isten bizony, konnyebb volt bemagolni a fuveszkert lakoinak neveit...
Lajos

Gabor velemenye:
Bar nem vagyok tanult fizikus, de szerintem lefelemenet nem no az emberke
sulya, hiszen (kisse pongyolan megfogalmazva) a "feje folott" levo
foldtomeg is vonzast gyakorol ra.
Epp ellenkezoleg: minnel kozelebb kerul a tomegkozepponthoz (persze ha Fold
Nap koruli mozgasabol eredo centrifugalis erotol eltekintunk :-) annal
kissebb az eredo tomegvonzas, azaz az ember "sulya".

Az en velemenyem:
Ahogy kedves baratunk CECE furma'nyos leveleben megfogalmazta, a fold
minden reszecskeje egyenlo erovel vonz minket. Ha alattunk van lefele,
ha alattunk is, felettunk is, akkor erre is arra is, Csak hogy a Fold
kozepe lenyegesen surubb igy tobb reszecske van ott, amihez ha kozeledunk
megjobban fog minket vonzani. A fejunk felett levo sokkal "higabb" anyag
nem kepes azt ellensulyozni, csak ha mar lejjebb jutottunk es mar eleg
anyag van felettunk (ne feledjuk a fejunk felett is egyre surubb anyag
van ahogy haladunk lefele).

    
HTML, e'kezet meg ba'rmi

Vagyis homeopatia. Mukodik-e vagy szemfenyvesztes? Ha mukodik, van-e ra
tudomanyos magyarazat?

Koszonettel,


Borosy Andras

Hai!
 
> Bizony igaz, hogy ha a Fold felszinen osszpontosulna a tomege, akkor
> belul mindenhol nulla lenne tomegvonzas, felteve, hogy a feluleten
> viszont egyenletes a tomegeloszlas (!). Ez egy "egyszeru"
> integralszamitasi feladat, meghozza olyan egyszeru, hogy ki sem kell
> szamitani. 
Koszonom a magyarazatot, meg meg is ertettem. Es koszonom a tobbieknek
is. Be kell latnom, hogy ehhez en nem ertek ennyire. :-7

Adios
-- 
   ,--\/----\/----\/----\/----\/-,
   l                          /  l
   l AmpeR by Hungary        /_  l
   l Programmer & RPG player  /  l
   l    /   l
   l                        \/   l
   l_/\/\__/\/\__/\/\__/\/\__/\/\l

Kedves Takacs Ferenc!
   Feltett kerdeseidre nem adtam kielegito valaszt, mint irod.
Szemleltetted, hogy  amit az egyik inerciarendszerben tartozkodo
megfigyelo eszlel a masik, hozza kepest valamilyen egyenesvonalu
egyenlete s mozgast  vegzo rendszerrol, azzal azonos - szimmetrikus
- tapasztalatot kell szereznie a masik rendszerben levo
megfigyelonek. A relativitas elve szerint nem tapasztalhatnak olyan
elterest, amely osszefugg abszolut mozgasukkal, hiszen az ellent-
mondana a mozgo  inerciarendszerek relativitasanak, valamilyen
formaban egy megkulonboztetett inerciarendszert kapnank
eredmenyul.
   A mozgas relativitasanak vagy abszolut voltanak kimutatasara al-
kalmazott modszerek tetszolegesek, semmi sem kotelez arra, hogy
Einstein modszereit alkalmazzuk. A tudomany fejlodesenek menete
azt mutatja, mindig szulethetnek uj felismeresek - ez a fizika
barmely teruletere ervenyes -, amely a meglevo elveket
modosithatja. Vagyis egy elvet addig tekintunk ervenyesnek, amig
valamilyen megfigyeles a korabbi elv feladasara, vagy modositasara
nem kotelez.
   Az altalam idezett cikkben szereplo kiserletnek nem volt a targya
egy olyan megfigyeles, mint amelyet Te emlitesz. Nem vizsgalat
targya tehat az, mikent latjak a ket -altalam inerciarendszernek neve-
zett - helyzetben az atomorak mellett  tartozkodok a masik rendszert.
Alapvetoen elter azert, mert a vizsgalatban az orakat szabadon
hagyjuk jarni huzamosabb idon keresztul, de egyenlo ideig, majd
ezek utan osszehasonlitjuk az orak altal mutatott idotartamokat.
   Hogy miert ter el ez a meresi modszer az altalad emlitettol? Ezt
M.Planck fogalmazta meg 1924-ben:
"... a relativitas elmeleteben a valasztott vonatkoztatasi rendszertol 
valo fuggesrol, itt azonban a vizsgalt jelensegnek a fizikai allapottol 
valo fuggeserol van szo."

   Valoban nem engedheto meg a kormozgas a  specialis relativitas
elmeleteben. (Hiszen nem inerciarendszer.) Mint hozzafuztem, en
ennek a kiserletnek jelentosen nagyobb sugarra vonatkozo  es elvileg
tetszolegesen novelheto, elvi, -de fizikai szempontbol egyenrangu-
kiserlet egy kisebb szakaszat javasoltam segitsegul, mint amelyet a
Michelson kiserletben is megengedtunk magunknak. (Ezen kiserlet
alatt is forgott a Fold a tengelye korul.) Gondolom, ha egy kiserleti
korulmenyt megengedunk a relativitas elmelet tamaszaul  szolgalo
kiserletnel, aligha utasithatjuk el,  -legalabbis visszatetszo volna,- 
egy masik, annak ellentmondo kiserletnel.
   Nem szivesen bonyolitottam volna a  kiserlet ismerteteset a
kovetkezokkel:
     Einstein es kora meg joggal  beszelhetett (jo kozelitessel) arrol, 
hogy a Fold a Nap korul korpalyan kering, mintha a   Naprendszernek
nem ill. csak csekely (20 km/s) sajatmozgasa lenne. De azota
bizonyitast nyert, hogy a Tejutrendszer  karjaiban helyezkedik el a
Naprendszer. Ha nem  szeretnenk feladnia a Tejutrendszer forgasarol
-fizikai okokbol indokolt, nem nelkulozheto- termeszettudomanyos
tapasztalatunkat, akkor nyilvanvalova valik, hogy csak latszolagos
korpalyarol beszelhetunk. A Naprendszer sebessege a Tejutrendszer
karjaban tobb mint 300 km/masodperc, a repulogep  sebessege pedig
0,3 km/m.perc.  A repulogepes atomora kiserletet tehat ugy tudjuk
valosagnak megfeleloen  elkepzelni, ahol a Fold kozel  13 000 000
km tesz meg, mikozben a foldon elhelyezett atomora  atkerul az
ellenkezo oldalra azaz kb. 13 000 kilometerre lendul ki. Ez tehat kb.
egy 26 millio km-es hullamhosszusagu 0,013 km amlitudoju szinusz
gorbenek felel meg. Amikor a repulogep a Fold forgasiranyaval
szemben halad -vagyis nem vesz reszt a Fold forgasaban- akkor az
igen-igen jo kozelitessel egyenes vonalu egyenletes mozgast tesz
meg a. A Fold felszinen levo ora valamivel tobbet, mig a 10 km
magassagban levo,  a Fold forgasiranyaba halado ora meg tobbet. A
meresi eredmenyek pedig azt mutattak, minel gyorsabban haladt az
ora, annal inkabb  lelassult,  ami azt jelenti, hogy az orak fizikai
allapotat a terbeli sebesseg befolyasolja. Ez viszont az abszolut
mozgast  hordozza magaban.

   Az azonos gravitacios potencialon torteno mozgaskiserleteket ugy
tekintjuk, mint amikor a mozgaskiserletre a gravitacio nincs
befolyassal. Persze ez gondolom ertheto is, ha  egy hatas a  kiserlet
folyaman allando, akkor nem kell szamolnunk vele.  A fizika egyet-
len kiserlete sem valosithato meg a gravitaco zavaro hatasa nelkul,
de hatasat minimalisra csokkenthetjuk. Nyilvan a kerdeses
kiserletben jelentkezo gravitacio sem teszi  ervenytelenne a meresi
eredmenyeket, mert akkor a fizika osszes elvet fel kellene adnunk
teljesen elszigetelt kiserletek kivitelezhetetlensege miatt.


Tisztelettel    B. Janos

In hun.lists.hix.tudomany  wrote:
> A Tudomany 308#-ban irta ,
> altalam teljesen ismeretlen szemely, hogy jo
> volna a Fekete Lyuk temajat ismet felvetni.
> Hat, ez tenyleg nagyon jo volna, mert minap is
> elgondolkodtam azon, vajon mi a szosz lenne.
> Hallottam ezt-azt innen-onnan, de nem tiszta a kep.
> Segitenetek elmagyarazni es helyere tenni a fogalmat?
> Kosz!

  Bar nem vagyok teljesen kompetens a temaban, bevezetonek azert talan jo
lesz.
  A fekete lyukak a csillagokbol lesznek. Azokbol, amik az atlagosnal
nagyobb meretuek, es eletuk utolso szakaszaban voros orias lesz beloluk.
Mikor oriasra megnonek, egy ido utan (par millio ev :)) megszunik a
belsejukben a magfuzio, es elkezdi oket a sajat gravitaciojuk osszenyomni
(bar a sorrendre nem eskudnek meg). Es mivel oriasiak, a sajat
gravitaciojuk olyan nagy, hogy elkepzelhetetlen surusegu anyag lesz
beloluk, annyira eros tomegvonzassal, hogy a gravitacios terukbol meg az
elektromagneses hullamok sem tudnak kiszabadulni, igy a feny sem. Ezert
hivjak oket fekete lyuknak. Bar igazabol ez egy hipotezis (ami ugyan
valoszinu), de bizonyitast sohasem nyert a letezesuk, mert semmifele
informacio nem juthat el beloluk hozzank. Ezert ott feltetelezheto a
fekete lyukak letezese, ahonnan feltunoen nem jon semmi.

  -----------------------------------------------------------------------
  |  You've to give one thing to a rhinoceros suffering from diarrhea.  |
  |                                Way.                                 |
  -----------------------------------------------------------------------
 Pasztor Szilard  -  Serenity Fan Club Member  -  http://www.inf.bme.hu/~surmo