Balogh Eva irja:

> A magyar ellenzek jobban tenne, ha a magyar
>konzervativizmus ideologiajat probalna felujitani. Ugyanis egy jobboldali
>radikalis ideologia a mai idokben nem hasznalhato.
 
Azt, hogy a magyar ellenzeki partok milyen ideologiakat hasznalnak abbol a 
tag portfoliobol, amit egyszerre alkalmaznak , bizzuk csak a magyar ellenzeki 
partokra! Ma mar minden csak a hangsulyokon mulik. 

Miert nem hasznalhato a mai idokben a jobboldali radikalis ideologia ?

Kulsosegeiben igen jol hasznalhato volt. Hasznalhato. Hasznalhato lesz.
(Ugy vagyunk ezzel mint a Lenin letevel.)
Erre legjobb pelda egy halvany rozsaszin zseles, gyanus kis partocska mindent 
elsopro hajraja lenne az elozo valasztas finiseben.
Mikent kell ezt csinalni ? A recept a kovetkezo":
Vegy egy allamfoi Mercedest, Volvot, Saabot vagy amit akarsz.
Ultesd bele az egyik legnepszerutlenebb("legnepszerubb") allamferfit.
Kuldd le Miskolcra ahol a megfelelo partocska mar varja az erkezo allamferfit 
es  tuntet ellene. Vigyazz arra, hogy az allamferfi testorei ne verjenek tul 
nagyot az auto tetejere, mert az kincstari darab. Azzal el kell szamolni.
A tomegben elhelyezett statisztak szolidan zsidozhatnak.
A befuto partocska helyi szervezete't nem kell beavatni a tervbe, had higyjek 
azt, hogy a "nepszeru" allamferfi elleni tiltakozason kivul mas nem lesz.
Igy amikor a TV Hiradonak nyilatkozik a helyi alapszervezet vezetoje, 
meggyozoen tudja majd azt mondani, hogy nem ok voltak akik tetlegessegig 
vittek a dolgot.
Elofordulhat, hogy az allamferfi egy volt testore abbahagyja a testorkodest 
es hentesnek all. Ekkor nagy a veszelye annak, hogy a tevet nezve nemcsak a 
regi kollegajat ismeri fel amint az auto tetejere csap, hanem meg el is 
mondja masoknak. Ez azomban a dolgok lenyegen mit sem valtoztat.
A TV altal kozvetitett radikalis kiallas sokkal tobb nezot vonz, mint ketszer 
ket kilo karaj levagasa kozott eloadott megfigyeles.           
A jellegtelen kis partocska, noha gyakorlatilag semmi koze nincs a 
zsidoellenesseghez (nem is merne ilyenre gondolni), a zsidoellenesseg 
hullaman diadalmasan bevonul a parlamentbe.             
Ez egy jol hasznalhato recept . Akarki, akarmit is mond.  
Tobb okbol is jol hasznalhato. Eloszor is politikailag correct part kerul a 
hatalomba. Masodszor a politikai elet megosztotta valik.
Ket front alakul ki. A front egyik oldalan is uszulnak es a masik oldalan is. 
Mig a nep uszul, nem er ra a jogaival, erdekeivel foglalkozni.
Az "Oszd meg es uralkodj!" elve ervenyesul.


>> Igy ne'pi, nemzeti maga'ban ve've lehet nemes is, mint ahogy a libera'lism
>>is lehet rossz.

>        Nepi (populista) Magyarorszagon a parasztsag tomjenezeset
>jelentette. A magyar paraszt a nepiesek szerint felsobbrendu leny volt a
>varosi (urbanus) munkas/polgar/ertelmisegnel. Ez szerintem ma mar teljesen
>tulhaladott valami es hogy ez az ideologia meg ma is komoly helyet tolt be a
>magyar politikai vilagban az egyszeruen ijeszto! Ezzel nem lehet egy modern
>europai orszagot epiteni.

Mar megint ez a parasztfobia.
A parasztnak van tulajdona, ezert konzervativ.
Neki van mire konzervativnak lenni.  Egy tanarnak, egy alkalmazottnak nincs. 
Azt, hogy letezne olyan ideologia amelyik idealizalna a parasztot, itt 
Magyarorszagon nem igaz. Nehez a foldert valo marakodasok kozepette 
idealizaltnak lenni.
Egy paraszt szabadelvu. Neki teljesen mindegy kik szolgaljak az erdekeit, de 
csak azok melle all. Torgyan Jozsi nem azert nepszeru a parasztok kozott, 
mert szeretne'k a dogletes retorikajat. Olyan kisgazdaval meg nem 
talalkoztam, aki ne utalkozott volna amikor a jozsi-retorika kerult szoba. 
Torgyan Jozsit azert turik, fogadjak el - nem szeretik -, mert ugy 
viselkedik, mint a paraszti erdekek jogilag is kepzett kepviseloje. 
Amiert a Jozsit is beepitett ugynoknek tartjak, az eppen a retorikaja miatt 
van. A parasztok nem hulyek. Tudjak, hogy eppen ez az ostoba retorika 
akadalyozza erdekeik hathatos kepviseletet. Tehetetlenek, mivel a 
jozsi-retorikat leszamitva abban a mezonyben a Jozsi a nyero. Aki jobb mint a 
Jozsi azt a Jozsi igy vagy ugy, de kinyirja. Egyebkent nehez azt 
osszeegyeztetni, hogy amikor negyszemkoszt beszelsz a Szoszoval, akkor egy 
igen inteligens embert latsz, amikor meg felall a szonoki emelvenyre, akkor 
meg - ha nem is mindig -, de egy hozongot aki csak riasztani tud. 
Ez a kettosseg sokak szemeben nem valodi kettosseg. Ezek ugy gondoljak, a 
Jozsi is csak egy valodi III/III-as . Ehhez me'g aktak sem kellenek.
                                               

Udvozlettel
Toth Mihaly

> Felado :  [United States]
>
> Az valoszinuleg nem jutott eszebe, hogy berezelt csak akkor lehet az ember,
> ha nagyon akar valamit megtenni de nem meri.
> 
> A "berezelt" penzugyminiszterekkel, kormanyokkal es a selejtes ideakkal is ez
> a helyzet.
> A sokkterapiasok ugy gondoljak, hogy mindenki aki szamit csak az o" ideaik
> szerint gondolkodik, de fel megtenni azt amit ezek az ideak diktalnak.
Ez pontosan ugyanu1gy e1rve1nyes azokra akik az ado1ssa1gok vissza nem
fizete1se1t javasolja1k, o3k is meg vannak gyo3zo3dve ro1la hogy a ma1sik 
fe1l ezt aze1rt nem teszi mert reszket az IMF-to3l. 

> Messze nem igy van. Vannak torvenyek es van feleloseg. Az orszag gazdasagi
> erdeke az elsorendu es helyenkent nem is kell, hogy feltetlenul megegyezzen a
> Vilagbankeval.
Az orsza1g e1rdekei ege1szen biztosan nem egyeznek meg a Vila1gbanke1val. 
De mindketto3nek e1rdeke, hogy az orsza1g ne menjen to2nkre, ez pedig csak 
u1gy lehetse1ges ha nem ko2lt el to2bbet mint amennyi beve1tele van. Miuta1n
az ado1fizeto3k a ve1gso3kig vannak facsarva, a beve1telek no2vele1se1nek
jo1zan hata1rait ele1rtu2k (so3t tu1l is le1ptu2k), marad teha1t a kiada1sok
cso2kkente1se. Ha valaki tud jobbat szo1ljon, de az o2ngyilkos strate1gia1k 
(beindul a banko1pre1s, nem fizetu2nk a hitelezo3inknek, stb.) pro1fe1ta1i 
ke1rem kime1ljenek. 
 
Kornai Andra1s

> Felado :  [Hungary]
> Vakbel gyulladast nem mindenki kap, de ha igen akkor is csak egyszer. 
Ez igaz ma, hiszen ilyenkor kiveszik, de ha lenne egy gyullada1s-szu2nteto3
tabletta akkor nem ke1ne kivenni, e1s ez is jo1 ese1llyel a1tmenne az 
isme1tlo3do3 jellegu3 betegse1gek ko2ze1. 
 
> A tipikus inkabb olyan gyogyszer keresese, amely kronikus betegek elet
> kilatasait javitja.
Ez biztos i1gy igaz, ba1r aze1rt sok a kifejezetten akut dolgokra szo1lo1
gyo1gyszer is.

> kutatott hatonyag, maj cirrhozisban szenvedo betegek szamara napi
> rendszeres adagban adva a kezeltek csoportjaban tizeves megfigyelesi
> szak utan 60%-uk eltben marad. A placeboval kezelt kontrolban csak
> 30%. A betgeseg egyeb kezelesi modjai: eletmod valtas, szinten csak
> lassitja a folyamatot, a tabletta viszont kenyelmesebb vagy maj
> transzplantacio. Az utobbi kozkazatos es csak szuk korben erheto el.
> Az eredmeny: a gyogyszer elobb utobb piacra kerul, az orvosok
> mindekepen alkalmazni akarjak majd, mert javitja a betegek
> eletkilatasat. Tizev mulva megduplazodik az epen eletben levo
> cirrhozisos betegek szama. Ezek mind rendszeresen szedik az eletmento
> gyogyszeruket. Mindenki a sajat motivacioi szerint lepett. A beteg
> gyogyulni eletben akar maradni, ezert igenyli a gyogyszert. Az orvos
> gyogyitani szeretne, ezert felirja. A gyogyszergyar pedig elegedett,
> mert sikeres kuatasi strategiat folyatatott, szert tett egy ujabb,
> szeles, es biztos fogyasztoi csoportra. Kozben persze az egeszsegugyi
> kiadasok tovabb nottek. 
Igen, de mintha ke1tszer annyi beteg lenne e1letben ha jo1l olvasom amit
i1rsz, ma1rpedig az ege1szse1gu2gyi kiada1soknak enne1l jobb ellente1tele1t el
se lehet ke1pzelni. Ve1gu2lis ha nem arro1l szo1l a dolog hogy hajlando1ak
vagyunk to2bb pe1nzt ko2lteni aze1rt hogy tova1bb e1lju2nk vagy javuljon az
e1letmino3se1gu2nk akkor miro3l? Ezen a piacon korla1tlan kereslet van, a
mindenkori piacot a technolo1giai kapacita1s (teha1t a ki1na1lat) korla1tozza,
teha1t ko2zgazdasa1gilag evidens hogy ami1g ez i1gy marad addig az
ege1szse1gu2gyi kiada1sok hata1ra a csillagos e1g. Ahogy az e1tel, ruha,
laka1s egyre olcso1bban a1lli1thato1 elo3 e1s ahogy ezek az alapszu2kse1gletek
egyre inka1bb ki vannak ele1gi1tve, u1gy az emberek egyre to2bbet hajlando1ak
ko2lteni az ege1szse1gu2kre.

> Egyedul a kutato orvos szomoru egy kicsit,
> akit inkabb az erdekelt volna, hogy tenyleg mi is volt a sejtelettani
> alapja a cirrhozisos degeneracionak es idealista almaiban az is
> felvillan, hogy mekkora poen lenne egy olyan tabletta, amelyik
> egycsapasra es veglegesen meggyogyitotta volna a beteget.
Nyilva1n nagy poe1n lenne, ba1r e1n u1gy ke1pzelem hogy az "egycsapa1sra
gyo1gyi1tja" tabletta elo3a1lli1ta1sa sokkal nehezebb mint a "valamennyire
korla1tozza" tabletta elo3a1lli1ta1sa. Tova1bba1 ha A gya1r cirrho1zis-ellenes
tabletta1ja1bo1l az e1vi kezele1s mondjuk 5000 pe1nz, akkor B gya1rnak me1g
mindig biznisz kifejleszteni az egycsapa1sra gyo1gyi1to1 szupertabletta1t,
hiszen eze1rt aka1r 20000 pe1nzt is elke1rhet, a betegnek e1s a ta1rsadalomnak
(a gyo1gyszera1rak u1jabb emelkede1se1vel karo2ltve) ezzel isme1t pe1nzt
spo1rolva sze1pen elveszi A piaca1t, A-nak effekti1ve csak azokat a betegeket
hagyva akiknek o2t e1vne1l kisebb a va1rhato1 e1lettartama.

>     A peldatol fuggetlenul azonban szeretnem leszogezni, hogy az
> egeszsegugyi koltsegek folyamatosan nonek. Teny, hogy az egyes
> orszagok egyfore eso jovedelmukbol egyre tobbet forditanak az
> egeszsegugyi kiadasokra. A dolog mostanra gazdasagi keptelensegge
> valt. 
Ezt nem e1rtem. A ko2ze1pkorban a nemzeti jo2vedelem 80+ sza1zale1ka1t
direktbe felette a nemzet. Az ipari forradalom (ami egyben mezo3gazdasa1gi
forradalom is volt) ve1ge1re ez az ara1ny lement 30% ala1, ma a feljett ipari
a1llamokban a lakossa1g kevesebb mint 4-5%-a foglalkozik az e1lelem
megtermele1se1vel (mezo3gazdasa1g + e1lelmiszeripar) e1s me1g ezek is
permanens tu1ltermele1si va1lsa1got okoznak. Ahogy az e1lelmiszer ruha laka1s
ara1nya lemegy, a nemzet a pe1nzt egyre inka1bb luxus-jellegu3 dolgokra
fordi1tja. Az ege1szse1gu2gy nagyon to3keige1nyes, o2tven e1ves
perspekti1va1ban si1ma1n elke1pzelheto3nek tartom hogy a nemzeti jo2vedelem
80%-a is elmenjen erre.
 
> A koltsegek novekedesenek megallitasa mogott van gazdasagi
> logika. Az az allitas azonban mar hamis, hogy ettol jobb lesz az
> ellatas. Kulonosen nem ha raadasul modellul olyan orszagokat
> valasztunk, amelyek a tobbszoroset koltik egy fo gyogyitasra, mint
> mi. Ennek a menetnek csak egy vegkifejlete van (mar amennyiben
> elfogadjuk a megmaradasi tetleket) egy szukebb csoport szamara
> novekedni fog az ellatas szinvonla, ezzel szemben tomegek fognak
> kiszorulni az egeszsegugyi ellatasbol.
Ez szerintem elso3sorban a jo2vedelemeloszta1s egyenlo3(tlen)se1ge1to3l
fu2gg. A te1rite1smentes orvosi ella1ta1s semmiben sem ku2lo2nbo2zik a
leveskonyha1to1l: a szege1nyek ingyen hozza1juthatnak, e1s olyan is.  Azt
beige1rni hogy mindenkit ella1t az a1llam ezzel az me1g nagyobb o3ru2ltse1g
mint azt beige1rni hogy kaja1val mindenkit ella1t, ez uto1bbina1l ugyanis van
egy terme1szetes teli1to3de1s (ha a pali kap napi 2000 vagy ha1ny kalo1ria1t
fehe1rje1k zsi1rok stb ko2zt viszonylag norma1lisan megosztva akkor nem fog
e1henhalni) mi1g az elo3bbine1l nincs.

>     A problema megoldasa nem pusztan kozgazdasagi kerdes, hanem eleg
> eroteljes az orvostudomany belso fejlodesenk kerdeseivel is
> kapcsolatos.
Szerintem elso3sorban nem ko2zgazdasa1gi ke1rde1sro3l van szo1, mi1vel az
ehhez szu2kse1ges ko2zgazdasa1gi ismeretek mindenhol megvannak (ld. me1g:
"elvta1rsak, csak azt lehet elosztani amit megtermelu2nk", azt hiszem te is
ilyesfajta bo2lcsesse1gekre ce1lozta1l "megmarada1si te1telek" ne1ven), hanem
kifejezetten politikai ke1rde1sro3l, arro1l hogy mekkora
jo2vedelemegyenlo3tlense1get tartunk ta1rsadalmilag elfogadhato1nak.

Kornai Andra1s