Sziasztok !

Kadocsa Krisztiannak,  Varga Endrenek es mindenkinek irom 
magyarazkodaskent, mindazoknak akik ugy erzik - csalodtak bennem.
Jo lenne, ha megirnatok, hogy miert !
Kulonben hogy javuljak meg ?


On Wed, 30 Sep 1998, Takacs Ferenc wrote :
> Miert vagyok biztos, hogy a vilag nem ismerheto meg teljesen? A
> szabad akarat gondolata ellentetes ezzel. Ha ugyanis azt feltetelezem,
> hogy a termeszettorvenyek alapjan megjosolhatom holnapi viselkedesemet,
....

Bocsanat, hogy a TUDOMANY rovatbol ideztem a figyelemre melto
gonolatot, es a PARA rovatba irok - nem a FILOZOFIA-ba. Jobban esik 
filozofalni errol itt a PARA-ban:

Ha egy gyanutlan, naiv kivulallo figyelne a Foldon zajlo jelensegeket
 - fizikai torvenyek kutatasa celjabol, akkor igencsak izzadna.
Latna - peldaul, hogy a klasszikus mechanika torvenyeit 
meghazudtolva -  egy tehetetlen tomeggel biro - metalszurke 
gordulekeny objektum hogyan mozog egyenletes sebesseggel FELFELE  
a lejton, s eszlelne, hogy egy kb. 36-37 fok celziusz 
homersekletu _problema_ ul benne.
A _problema_ -  az entropianovekedes cafolatanak elo
kovulete - osszetett, bonyolult hanghullamokat - es azokkal 
szoros korrelacioban levo radiohullamokat sugaroz ki
bunkofonjan: - Nade majd holnap elkapom en azt a 
nyomorult , es megfin....

Ha a kivulallo megfigyelo az egyedi jelensegen kicsit tullepve 
egy nagyvaros forgatagat figyelne a szmog fatylan 
keresztul,  vajon a jelzolampak es a jarmuvek athaladasa kozotti 
ok-okozati kapcsolatot mennyire itelne egyertelmunek ?

Bizonyara fel tudna irni nehany attekinthetetlen valoszinusegszamitasi
formulat, levonna statisztikai kovetkezteteseket, eloszlasi
gorbeket rajzolna. Ezek ervenyessegenek es idobeni valtozasanak  
igazolasatol mar bizonyara elmenne a kedve. (vernyomasa neki is lehet)
Az embernek nem megy el a kedve. Megis rosszul mukodnek a lampak.

Meglehetosen regi, vagy talan orok (?) problema: 
Elsosorban a lampak rossz beallitasa,
masodsorban a szabad akarat letezese.

Determinisztikus az agymukodes ?
Ha determinisztikus - akkor pusztan automatizmus ?
Ha nem determinisztikus - hanem valamelyest veletlenszeru,
akkor a veletlenszeruseg lenne az - amitol szabad ? 
Vagy valami mas, ismeretlen dolog miatt szabad -  mitol ?
Azt hiszem ez gonosz kerdes, mert nincs ra valasz.
Ha megtalalnank a valaszt, jobb kedvunk lenne.  
Valaki nem akarja, hogy ETTOL legyen jobb kedvunk.
En nem hagyom magam. Kicselezem, elfutok elole. 
Van egy kibuvom : 
Nincs is szabad akarat - CSAK kedvunk van.
A kedvunket pedig nem mi iranyitjuk. A kedvunk olyan
amilyenre teremtodott.
Azt tesszuk, amihez eppen kedvunk van. Ha latszolag nincs kedvunk, 
de megis cselekszunk valamit, azt kenyszerusegbol tesszuk.
Olykor a hiusagunk erolteti rank.
A hiusagunkat sem mi talaltuk ki. Ez is _adott_.

_Erot veszek magamon, es melyere nyulok ennek a fortelemes
biomasszanak, hogy kiemeljem belole az elveszettnek 
hitt kincset._

Ez akarat ?  Nem. A kincs megtalalasanak onzo
remenye adott kedvet.
A szerzes orome iranti vagy erosebb az utalatnal.

Van mas orom is  a szerzes oromen kivul ?
Igen. A szabadulas orome.  Megszabadulni a bajtol. 
Pl. a nathatol. De jo !
Van meg mas orom is ?
Hogyne. 
Kielegiteni hianyerzetunket.
Van meg mas orom is ?
Hogyne. 
Atadni magunkbol valamit, ami jo.
Ezt hogyan lehet ? 
Elobb meg kell tanulni valamit, ami jo masnak is.
Csak azt erdemes atadni. Szemetet nem.

Engem ezert erdekel a hit, es a tudomany egyarant -
 annak ellenere, hogy alig hagy ra idot az elet, ezert 
 felmuvelt vagyok.
A tudomany remenytelenul sok, es faraszto.
De - nagyon jo lenne, ha az is jo kezekbe kerulne !

Remelem egyetertetek ?             
	     
	     Udv: zoli

Tisztelt Para olvasok!
A 267. es a 270. szamban megjelentekhez szeretnek hozzaszolni az alabbiakban
ket egymashoz kozelallo temaban.
1
>Itt alljunk meg egy pillanatra. Ugy latszik, ez az alapveto tevedes meg
>mindig itt kisert kozottunk. Tehat: Egely Gyorgy NEM FIZIKUS! Egely Gyorgy
>gepeszmernok, a BME hoerogepeszeti szakan vegzett. De ez meg nem minden.
>Egely irasaiban olykor szarvashibakat lehet felfedezni. Egyik cikkenek
>peldaul a Masodfaju haboru cimet adta, s a cikkben leirja, hogy a cim a
>masodfaju fazisatalakulasokra utal. Ezzel csak egy bibi van: a fizika nem
>ismer masodfaju fazisatalakulasokat, csak masodRENDUeket. Ezen kivul Egely
>hajmereszto csacsisagokat mondott pl. a magnesekrol is, pl. azt, hogy egy
>magnesben vegtelen nagy energia van, mert vegtelen sok vasdarabot fel
>lehet vele magnesezni. Nos, mindez sajnos arra utal, hogy Egely nemcsak
>hogy nem fizikus, de fizikabol igen gyenge. Ezt, mint fizikus, azt hiszem,
>meg tudom itelni.
Egely szerintem soha nem allitotta, hogy o fizikus. Csak a biraloi
hangoztatjak, hogy  nem fizikus.
Valoszinuleg a "kevesbe tajekozott" emberek gondoljak, hogy aki a KFKI-ban
dolgozik, az csak fizikus lehet.
 Kulonbseget kellene tenni a nepszerusito felvilagosito eloadasokban es
teveprodukciokban elhangzottak (amelyek szuksegszeruen kozertheto formaban
kell megfogalmazodjanak, emiatt akar szigoruan vett tudomanyos szempontbol
helytelen megfogalmazasok is elofordulhatnak) illetve a tudomanyos igennyel
irt muvek kozott.
Egelynek van honlapja, ahol jo nehany konyverol tudomast lehet szerezni.
Megjelent egy konyve, a "Tertechnologia - Energetika" amely, a " Bevezetes a
tertechnologiaba" c. jegyzet I. kotete - uj atdolgozott kiadasa. Ha valaki
meg akarja venni, 1500,-Ft-ert naluk megveheti, ha csekken elkuldi az arat,
elkuldik.
http://www.ambro.hu/borze/egely

2 Vitalitasmero
>   A tortenet igaz, es Vazul valoban nem vaszi rossz neven, de egy
>reszletet pontositani kell. Nem Egely Gyorgy vitte oda a masinat,
>hanem Paulinyi Tamas, es nem csak egyszer a neni halala elott, hanem
>tobbszor az utolso heteiben. (Rakja volt, nagy fajdalmakkal, es o maga
>is vegig tudta, hogy meg fog halni.) A kerek majdnem mindig gyorsan
>forgott. Igy a meglepetes meg nagyobb volt, mert biztos, hogy nemcsak
>egy veletlen "fellangolasrol" lehetett szo. Paulinyi Tamas regota
>kiserletezik a kerekkel, es tobbszaz emberrel megforgattatta mar,
>megkerdezve kulonfele egyeni jellemzoket is, mint pl. az illeto
>neme, kora, foglalkozasa, pillanatnyi erzelmi, fizikai es szellemi
>allapota stb. Neki van az a benyomasa, hogy nemigen lehet ertelemesen
>ugy definialni a "vitalitast", hogy az osszefuggjon a kerek
>forgasaval.
>   Tudomasom szerint Egely Gyorgy ma is ragaszkodik ahhoz az ererdeti
>elkepzelesehez, hogy a kerek a vitalitast meri, noha a vitalitas
>fogalmat o soha nem definialta ugy, hogy az a kerektol fuggetlenul is
>merheto legyen. Pontosan ugyanigy azt is lehetne mondani, hogy a
>kerek forgasa az "aura kiterjedeset" meri, vagy meg inkabb az "aura
>sodroerejet" vagy mas hasonlo fantazianevet.
>  Vazul
Aki ezt a kiserletet vegezte a haldoklo nenivel, az vagy tudatosan vagy
tudattalanul a vitalitasmero hatastalansagat akarta bizonyitani. Ugyanis
amikor a magasabb ertekeket kapta a bioenergiara ( a kerek forgasara), akkor
nem azon kezdett el gondolkodni, hogy vajon miert van ez igy, hanem egybol
azt mondta, a kerek nem a bioenergiat, vitalitast meri.
 Mivel az ember nem gep, hanem eloleny, emiatt tudomasul kell venni, hogy
lehetsegesek  elteresek a szokasostol. Maga a vitalitasmero ertekei is ugy
vannak beallitva, hogy a 6-os ertek az atlagos ertek (a Gauss-gorbe csucsa),
es  a Gauss-gorbe szerint lehetnek olyanok, meg ha kevesen is, akik
alaphelyzetben nagyon magas ertekeket produkalnak. Nincsen adat arra. hogy
amikor a neni teljesen egeszseges volt, akkor mekkora volt az ertek nala.
Igy elofordulhat, hogy annak ellenere, hogy halalos beteg volt, magasabb
volt a bioenergia szintje. Lehetseges, hogy emiatt sokkal tovabb harcolt a
betegseggel es nem engedte at magat a halalos betegsegnek.
 Ez ugyan morbid otlet, de ha a kiserletezo tenyleg tisztazni akarta volna a
vitalitasmero kepessegeit, akkor meg kellett volna neznie kozvetlenul a neni
halalakor es a tovabbiakban nehany percenkent az ertekeket.
Ha elfogadjuk azt az elofeltevest, hogy az Egely-fele vitalitasmero
vitalitast, eletenergiat, bioenergiat mer, akkor a halal beallta utani
 amikor megszunnek az eletjelensegek) mereskeptelenseg mar bizonyitek lett
volna a keszulek mukodesere.

Meg annyit az Egely-fele vitalitasmerorol, hogy kaphato egy olyan valtozata,
amely szamitogeppel osszekapcsolhato. Ennel fel lehet jegyezni az ido
fuggvenyeben a forgatasi sebesseget, az adatsorokat el lehet menteni es
kesobb osszehasonlitani. Igy inkabb lehet vele kiserletezni.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Bocs, Egely ( 16 sor )
>Idopont: Mon Sep 28 04:28:35 EDT 1998 PARA #270
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Haller,
>
>> Azon gondolkodom most, hogy nem kellene tan Egelytol is
>> inkabb bocsanatot kerni...?
>
>Az Egely-fele vitalitasmero humbug mivoltarol kb. fel
>eve gyozodtem meg, es Vazul-ek (ugye, ti?) is hasonlo
>eredmenyre jutottak egyszeru hazilagos kiserletezessel.
>Szoval Egely bocsanatot kerhet azoktol, akiknek eladta
>ezt a kis csinos szelmalmot draga penzen.
A level irojanak a negativ velemenyen kivul semmit nem lehet megtudni, talan
ennel tobbet is  irhatott volna arrol, hogy melyek azok a tenyek, amelyek
alapjan velemenyet kialakitotta.
En a sajat tapasztalatom alapjan allitom, hogy a keszulek mer valamit. A
keszulek nem a kezmelegtol forog,  a psziches allapotom, faradsagom alapjan
valtozo ertekeket mutat, kis mertekben tudom szabalyozni a forgas
sebesseget, amikor jo psziches allapotban vagyok. Mivel tudomanyos
meghatarozast meg nem hallottam a bioenergiarol vagy eleterorol, de
elfogadom az eletero, bioenergia letezeset, ezert elfogadom azt is, hogy a
keszulek  a kezembol kiaramlo bioenergiat meri. ( Az szamomra egy masik
kerdes, hogy milyen kapcsolatban van az egesz testem bioenergia szintjevel a
kezembol kiaramlo bioenergia szintje, es egyaltalan jo-e, ha kiaramlik a
bioenergia a kezemen keresztul).

Mivel a bioenergia nem konnyen merheto dolog, ezert termeszetes, hogy
meresere erzekeny muszert kellett kesziteni, amelyet emiatt sok minden tud
zavarni, akar a huzat, akar a kilegzett levego. Nyilvanvaloan ugy kell
alakitani vizsgalat korulmenyeit, hogy ezeket a zavarokat kiszurjuk, de ne
akadalyozzuk a bioenergia keszulekhez valo eljutasat.
Udvozlettel
Dr. Fo'ris Pa'l

Sziasztok!

Szilagyi Andras wrote:
> A technika elkepeszto fejlettsege
> bizonyitja, hogy a tudomany segitsegevel igenis sikerul objektiven
> megismerni a vilagot.
Ezt en nem mernem igy kijelenteni! Talan a vilag egy kicsiny reszet!

Erzekszerveink szukreszabott lehetosegeit a technika egy bizonyos
szintig kitagitja, es igen, itt bizony korlatok vannak. Amit megismerunk
az eleg csokevenyes.

A pszichologia kozismert _tudomany_. Vizsgalja peldaul az alomtevekenyseg
tartamat - gondolok itt a melylelektanra. Hogy lehet itt objektiv vizsgalatokat
vegezni?

(Es mi "hol" is vagyunk? A paran? )

Vidane H. Petra wrote:
>  ... Szoval a tudomany nem lehet igazan objektiv, mert
>  emberek alkotjak.
En azt mondanam: nem mindig lehet objektiv, bar pszichologiai
szempontbol...

Dr. Draviczki Sandor said:
(Bevezetes a pedagogiaba cimu eloadasan hangzott el
a tudomanyok meghatarozasa kapcsan)
"Egy olyan tudomany amely minimum egy EMBERREL
foglalkozik NEM LEHET EGZAKT!" Ezt nem csak en
emelem ki, o" maga is nagyon hangsulyozta.  (A teljesseg
igenye miatt megjegyzem, hogy hozza tette: "hogy megis
egzakta tegye mas tudomany meresi eljarasait alkalmazza")

Szilagyi Andras wrote:
>> a tudomany nem mindig objektiv
> Na igen, lehet itt filozofalgatni napestig, hogy a megismeres hatarai igy
> meg ugy, csakhogy: meg mindig a tudomany a legobjektivebb. Ha a > > tudomany
> nem objektiv, akkor semmi sem objektiv, akkor meg nincs ertelme az
> objektivitas fogalmanak.
Igazad van nincs ertelme! De ha meg egyszer megnezed azt
irta "nem mindig objektiv", Te pedig: "nem objektiv" . Ezzel
gyakorisagot fejezett ki es nem valami abszolut dolgot. Ha azt
irta volna soha vagy sose, valoban nem lenne ertelme az
objektiv fogalomnak, es vehetnenk okfejteset teveszmenek. Ha
"egzakt" modon olvasunk egy levelezo listat, "egzakt"
eredmenyeket kapunk.

> Ne felejtsuk el, hogy a tudomany mindig bizonyit,
> meghozza altalaban kiserletekkel.
Az, hogy a tudomany nem mindig objektiv, nem hiszem
meghazuttolja eme allitasaid.

Sallai Andras

Minden forma mulando.