1. |
Re: hihetunk (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
2. |
Konyv az agyrol (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
3. |
versike+agy (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
4. |
anyagszellem (mind) |
113 sor |
(cikkei) |
5. |
evolucio (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Re: *** HIX PARA *** #543 (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: utkozopont (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: hihetunk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Elet es Tudomany, Science, Scientific American, NeuroScience vagy hasonlo
> cikk nincs?
Ezt most konkretan nem tudom. Azt tudom, hogy kulfoldon tobb
parapszichologiai temaju tudomanyos folyoirat is van (amelyek
pontos nevet es cimet nem tartom fejben). Ezek nem UFO magazin-
szeru kepzelgesekkel foglalkoznak, de persze erre is lehet
mondani, hogy "nem tudomanyos". Szerintem Vazul, vagy SziA tud
konkretumokat is.
> Vannak bizonyos neurobiologiai ismereteim, es ez alapjan
> furcsa lenne, ha az
> agy ilyen dolgokra kepes volna. Ezert is kezenfekvo, hogy ilyesfele
> szempontbol kellene a bizonyitek.
Ez akkor lenne furcsa, ha mar szinte mindent tudnank az agy
mukodeserol. De hol vagyunk meg attol?
Mivel a SziA-nak adott valaszodban elismerted a para ugyekben
valo tajekozodasod szuksegesseget, en csak annyit mondhatok: ugy
legyen.
> Ebben viszont az a furcsa, hogy miert pont az agy sertene az oksag
> elvet Ha serul az oksagelv, akkor azt ki kellen tudnimutatni
> human kerdesektol fuggetlenul is, egyszeru kiserletekben.
En egy szoval sem mondtam, hogy az "agy serti" az oksag elvet.
Sot, en azt hiszem, ezek a parajelensegek elsosorban nem is
pszichologiai, hanem kemenyen fiziai problemak (persze mint
materialista, en is azt tartom, hogy vegul is, valahol melyen,
a pszichologiai problemak is csak fizikaiak). Az "oksagi elv"
serelme a prekognicios kiserletekben jott elo.
> ... Nem hiszek abban, hogy egy jol definialhato, hitelesen
> leirhato, rekonstrualhato
> kerdesben ne lehetne gyorsan elorehaladni a mai tudomanynak.
Itt eppen az a baj, hogy a parajelensegek nem ilyenek. Nem jol
rekonstrualhatoak, gyengek, es bizonytalanok, ezert is mondjak
sokan, hogy nincsenek is.
> A paradolgok azert nem haladnak elore, mert nem sikerul meg jol
> rekonstrualhato problemat csinalni. Szoval nincs meg tudomanyos
> rejtely. A tudomanyos rejtely mindig bosszantotta annyira a
> tudosokat, hogy ravessek magukat. De ha valaki komolytalanul
> talalja a kerdest...
Nincs tudomanyos rejtely? En pont az ellenkezojet gondolom: itt
egy oriasi nagy rejtely van, amelynek a magyarazata lathatoan
megoldhatatlan a mai fizikai ismereteinkkel. Izgalmasabb,
erdekesebb dolgot elkepzelni sem tudok, mint erre rajonni. Kar,
hogy ezt a mi nemzedekunk mar nem foga megerni.
(Ha megoldhato, legyszives tordeld a soraidat olyan 65
karakter/sor szelesseg korul, mert igy kisse osszezavarodik az
iromanyod.)
PCs
|
+ - | Konyv az agyrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasztok!
Ha mar szobakerult az agy mukodese, szerintem igen jok a kovetkezo konyvek:
Banki M. Csaba: Az agy evtizedeben
Banki M. Csaba: Eletunk es az agy
Graff Zotyo'
|
+ - | versike+agy (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
> Meg helyesebben:
>
> Buborek, buborek,
> Szinejatszo, csodaszep.
> Emitt piros, amott kek,
> Orrombol jott ki elebb.
Megmeghelyesebben: :))
" Hej buborek, buborek!
Szinejatszo, csodaszep,
emitt veres, amott kek,
az orrombol gyott' ki elebb!"
---------------------------
Math irta:
> Vannak bizonyos neurobiologiai ismereteim, es ez alapjan furcsa lenne, ha
az
> agy ilyen dolgokra kepes volna. Ezert is kezenfekvo, hogy ilyesfele
> szempontbol kellene a bizonyitek.
Nem akarok nagyon kotoszkodni, de en ugy tudom, hogy a tudomany
jelenlegi allasa szerint az emberek az agyuk kapacitasanak csak
elenyeszo szazalekat hasznaljak. Vagy rosszul tudom?
Anelkul, hogy most belekevernem a lelek esetleges letezeset, kerdezem,
hogy nem lehetseges-e, hogy meg messze nem ismerjuk az agyunk mukodeset
annyira, hogy kijelenthessuk, hogy nem is kepes ilyen para jelensegek
eloidezesere?
Udvozlettel,
Kadoka
|
+ - | anyagszellem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves TGyul ! [Hungary]
>Hat igen. Vajon hol vegzodik a Fold es hol kezdodik a doboz?
...
>Pl. az atmoszferat is tekintheted a Foldanyank egyik csa'pja'nak.
>> Hangrezgesek is informalhatjak a Foldet.
>Ki ne hagyjuk a gravitaciot... :)
Igy van. Az osszes lehetseges kolcsonhatas kihasznalasara
tippelek en is, amikor feltetelezem az anyag _szellemenek_
bennunket figyelemmel kisero tevekenysege't.
Egyelore azonban eltekintenek azoktol a legkori es
altalaban kozegaramlasi jelensegektol, melyek tul sok
kaotikus reszfolyamat eredoi, s melyekkel egy feltetelezett
szuperszamitogep sem volna kepes elbanni,
azaz oriasi szamitasi kapacitast kotne le szamara,
hogy informaciohoz jusson zavaro hatasaik ellenere.
A Foldanya molekularis szintu beavatkozasi lehetosegekent a
termeszetes radioaktivitas foldi eredetu megnyilvanulasait
gondolom.
Mar sokszor elhangzott, hogy Heisenberg a hatarozatlansagi
relacio mogott isteni beavatkozas lehetoseget velte.
En is ebbol indultam ki talan, es az o tetelei folytan -
egyelore remenytelennek latom, hogy a Fold es az
elo szervezetek kozotti kommunikacio modozataira
hagyomanyos technikai eszkozokkel raleljunk.
Muszereinkkel a fotonokrol sincs mod teljes reszletesseggel
megallapitani, hogy milyenek.
Nem tudjuk tehat, hogy a fotonnak, mint elektromagneses
hullamnak a kezdete mikor er el minket,
hanem mindig csak utolag ertesulunk arrol, hogy megjott,
es vege van.
Egyszeruen fogalmazva: nem tudjuk megmerni, hogy a foton
milyen hosszu hullamcsomag.
Ahhoz, hogy letezeserol tudomast szerezzunk, le kell
egeszben nyelni a fotont. Ekkor azonban mar nem vizsgalhato.
Holott a foton eseteben egy hullamjelensegrol,
egy folyamatrol van szo, melynek van kezdete es vege,
azaz egy idofuggvennyel lenne jo jellemezni a lefolyasat.
Ha e fuggvenyt nem ismerjuk, akkor reszletes
Fourier analizis sem vegezheto el - legalabbis a foton
frekvenciasavjan beluli elvi komponenseinek fazisbeli
viszonyaira vonatkozoan.
Ennek az a hatutoje, hogy nem tudhatjuk - ugyanazon
szinu fotonok eseteben - hogy vajon egyformak e,
vagy kulonbozoek.
Pedig a belso, egyedi fazisfuggvenyeik akar celszeruseget
szolgalo informaciot is hordozhatnak.
Ugyancsak nem tudjuk korlatlan pontossaggal jelezni
a hullamcsomagok szuletesenek ill. elnyelesenek pillanatait.
Ezek utan pl. egy folyamatos infravoros sugarzasrol joesetben
globalisan csak annyit tudunk meg, hogy van, es hogy
durvan milyen a spektralis eloszlasa, de hogy ebben racionalis
kommunikaciora utalo jelek is lehetnek, azt nem tudjuk
megallapitani.
A hangokkal jol elbannank, ha a Fold kepes lenne hangjelzesekkel
uzenni. Erre vagy nincs lehetosege,
vagy nem akar uzenni, vagy tenyleg holt anyag.
A gravitacioshullam az, ami meg kulon problemat okoz, hiszen
gravitacios hullamok megfigyelese eddig nem sikerult,
es lehet, hogy eppen emiatt megmagyarazatlanok
egyelore a parajelensegek.
Mindezen problemak ellenere latok egy kiskaput.
Ha lehetoseg volna sajat szervezetunk mukodeset, viselkedeset
ugy erzekelni, hogy a belso folyamatok tudatunk szamara
feldolgozhatoak, mintegy lathatoak, attekinthetoek,
kovethetoek lennenek, akkor esetleg felfedezheto
lenne az a hatas is, mely kivulrol jon, de nem a megszokott
erzekszerveinken keresztul.
( Az agykontrollt is ilyesfele probalkozasnak velem.)
Tudomanyos modszerrel es ellenorzottseggel kidolgozott
meditacios technikara gondoltam, melynek a veszelytelensegere
kellene helyezni a hangsulyt, s eppen ez indokolna a
tudomany kozremukodeset.
Azt hiszem, az emberiseg osidok ota probalkozik,
spontan modon, egyeni modszerekkel, de vitathato
hatekonysaggal.
A meglevo meditacios technikakat kellene alaposabban
vizsgalni, es keresni a meditativ allapotokban
elofordulo, extra erzekelesre utalo jeleket.
>Vegeztek prekognicios kiserletet ugy is,
>hogy amit meg kellett erezni, az a tudomany
>mai allasa szerint abszolute kiszamithatatlan
>(radioaktiv bomlasbol szarmazo egyes elektronok
>kibocsatasanak ideje).
Nyilvan foldi alapanyaggal folyt a kiserlet,
es ami szamunkra meghatarozhatatlan es befolyasolhatatlan,
az lehet hogy az anyag szamara idozitheto, iranyithato.
Lehet, hogy a Napbol, vagy a vilagurbol erkezo reszecskesugarzast
kellene alkalmazni veletlen-jelnek ?
Asszem mostanaban epitettek az USA-ban egy kelloen erzekeny
neutrino-detektort.
El lehetne kezdeni josolgatni a beuteseket. :)
Udv: zoli
|
+ - | evolucio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Egy regi tanarom hangoztatta, hogy amit nem lehet
matematikai formalizmussal leirni, az nem is
lehet tudomanyos allitas.
(Emiatt folyton dorgalt, hogy hagyjam a rablomeset
es a kolteszetet, terjek mar a lenyegre.)
A lenyegre terve:
Ha elfogadom a fentebbi velemenyet, akkor felmerul bennem,
hogy az evolucio-elmelet sem tudomanyos.
Ha azonban az evolucio-elmelet tetelei leirhatok
matematikai formalizmussal, akkor feltetelezem, hogy
legalabb a szamitogepes szimulacioja megoldhato,
s igy az ellenorizhetosege ill. cafolhatosaga valamikeppen
megoldhato lenne.
Azt is kulon erdekesnek tartom, hogy mig sokan
a tudomany legfontosabb feladatanak a
prognosztizalast tekintik, az evolucioelmelet
megsem prognosztizal konkretan.
( Vagy csak en vagyok tajekozatlan ?)
Az elo termeszetben fantasztikus tulelest szolgalo
_technikai_ megoldasok arzenaljat fedezhetjuk fel
ma is. Meglehetosen nehez lenne emberi otletekkel
elebe menni a termeszetnek, es meghatarozni azokat
a megoldasokat melyek meg varatnak magukra.
Elkepzelem, hogy gepem mennyire kihasznalatlan,
mialatt ezt a cikket irom, s ezalatt a hatterben
futhatna az evolucio-szimulator, mely idonkent
jelezne a figyelemremeltobb fejlemenyeket.
Csodas lenne, amikor kuldhetnem a hirt:
> Felado : [Hungary]
> Temakor: UJ!!! UJ !!! UJ !!! ( 8 sor )
> Idopont: Mon Aug 26 00:18:13 EDT 2099 EZOPARATUDOMANY #36857
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Sziok !
Uj eheto faj szuletett !
Iz-analizise folyamatban.
Furgesege miatt nehez a rendszertani besorolasa...
Megvan !
Lendkerekes eticsiga, automata sebvaltoval ! -:)
Udv: zoli
|
+ - | Re: Re: *** HIX PARA *** #543 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
"Most nem ertem, hogy "hatas" alatt a kozvetlenul megtapasztalhato jelenseget
vagy a hatasmechanizmust ertitek. "
Kozvetlen hatast is. Ami lehet hatasmechanizmus is. Az allitas az volt, hgoy
elvben,e s gyakolratban idovel minden olyan dolog lathatova, es
megismerhetove teheto, ami hatassal van rank, es szabalyosan mukodik.
Merpedig egyenlore mindenben talaltak szabalyossagot es torvenyszeruseget,
tehat ez is mukodik.
"ParaJENESEGről en azert beszelek, mert legjobb tudomasom szerint az elso
szakaszon mar tul vagyunk: bizonyitott a
jelensegek lete. Ezert lehetseges, hogy mar a hatasmechanizmust kutatjak. "
Erre mar felhivtak a figyelmemet, hat ketkedve, de elfogadom, visszavonom az
allitasomat, es varom a hatasmechanizmust. Probalok majd informalodni is.
Nekem tetszika kiserlet, es kiserleti alanykent vagy vezetoketnt is szivesen
ajanlkozok.
asztrologuskent nem, es en nem is simerek asztrologust. gondolom az itt levo
maqasik felnek, ha komoly a hite hamarosan elo kellene allni egy
asztrologussal, avagy az olvaso asztrologusok kozott is csak van egy.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)
|
+ - | Re: utkozopont (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
zoli:
"Most a cafolhatosag kerdesenek feszegetesenel
vegre feltunt egy megbuvo utkozesi pont, azaz
a cafolhatosag kriteriuma."
en ezt a kriteriumot tudom indokolni. alternativara kivancsi lennek.
"Engem erdekelnek azok a legendak is melyeknek valosag-alapjuk
nem tisztazott.
Ha azonnal elvetnem ezeket azzal, hogy mesek, kitalaciok,
akkor szegenyebb lennek egy potencialis informacioval.
Mert a legenda attol legenda, hogy egyelore nem
latszik tisztazhatonak az alapja.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs
valosag-alapja, hanem csak annyit tudunk - lehet,
hogy van de lehet az is lehet, hogy nincs.
Ha tehat azonnal elvetjuk - mint tudomanyos szempontbol
ertektelent, akkor azzal veszithetunk."
mint ismeretes a legendak valosagalapjat alalaban szoktak kutatdgatni.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)
|
|