1. |
Kis magyar sikerek (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
2. |
Kerekes Peternek es NPA-nak (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
3. |
Haborus bunok (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
4. |
Lelkiismereti furdalo-kerdes (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
5. |
Fascista Tapolyainak (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
6. |
Egy kituno meglatasrol! (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Kis magyar sikerek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Forum!
Az alabbi hirt a Hungary Digesten talatam. Mivel ugy gondolom,
hogy az olvasok tobbseget erdekli, ezert valtoztatas nelkul kozreadom
Bathori Gyorgy
> =============================================================================
==
From: "Tibor . CSEH" >
Subject: Magyar fiatalok vilagsikerei 1995-ben
> -----------------------------------------------------------------------------
--
FROM: Tibor . CSEH, 73171,1111
TO: KMCSSZ, INTERNET: >
DATE: 10/10/95 12:43 PM
Egy kis j hir nemart neha:
Magyar fiatalok vilagsikerei 1995-ben
Az MTI es a Reuter valamint kanadai lapok riportjai szerint, ket jelentos
szellemi kuzdelemben kivalo sikereket ertek el budapesti fiatalok az iden.
1. A kanadai Hamilton-ban majus kozepen megtartott nemzetkozi tudomanyos es
innovacios versenyben a csapatok kozt az elso helyet a magyar fiatalok
nyertek el.
A versenyre az Usa osszes tagallama mellett 33 orszagot hivtak meg, koztuk
Magyarorszagot, iden az elso alkalommal. A 21 eveseknel fiatalabbak
csoportjaban a zsuri harom budapesti fiu teljesitmenyet itelte a
legjobbnak. Benedek Balazs, Nagy Tamas es Mezei Sandor a nevuk. A fiatalok
csoportjaban benevezett 103 verseny-mu kozul az o innovaciojuk vegzett az
elso helyen. Talalmanyuk lenyege egy olyan nyomtato es jegyzetelo gep, mely
barmilyen szamitogeppel szerkesztett szoveget a vakok szamara olvashatoan -
Braille betukkel - nyomtat ki.
2. Olaszorszagban, Arpino varosaban minden esztendoben tanulmanyi versenyt
rendeznek, melynek feladata, hogy a nagyvilagbol osszegyult 400-500 diak
a varos nagy szulottenek, Marcus Tullius C i c e r o - nak
muveibol egy reszletet klasszikus latinbol leforditson es kommentaljon.
. Az iden Kopeczky Rita, a budapesti "Patrona Hungariae" gimnazium
17 eves tanuloja elso lett a vilaghiru Cicero versenyen. Eredmenye annal
ertekesebb,
mert megelozte a latin nemzeteket is, franciakat, spanyolokat,
portugalokat, sot a
vendeglato olaszokat is. A magyar sikert meg fokozza, hogy az Arpino-i
verseny elott Rita harmadik helyen vegzett az idei magyar tanulmanyi
versenyen latin irodalombol. Az aranyermen kivul penzjutalomban is
reszesult. A siker meg egy bizonyitek arra is, hogy a magyar egyhazi
iskolak, melyek vilaghiruek voltak a kommunista kisajatitas elott ( ezekben
vegzett a magyar Nobel-dijas tudosok nagy resze!), kezdik visszanyerni regi
oroszlankormeiket.
|
+ - | Kerekes Peternek es NPA-nak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Peterek, Tisztelt FORUM!
Eddigi eszmecserenk igen elvezetes es hasznos volt es remelem az marad
tovabbra is. A sorlimitem jelentos reszet felhasznaltam egy elozo cikkhez,
igy mara nagyobb dologba nem vagnek bele, inkabb egy aprosagnal maradnek,
amit kesobb meg szeretnek felhasznalni.
Mielott az atheniek kitalatak a "kapeliket", azaz penznek a piacon,
a kereskedelemben valo hsznalatat (szoszerint a kapelike penzert valo
kenyer vasarlast jelent), a kereskedelemnek es a gazdasagnak igen
bonyolult rendszerei epultek ki mar a bronzkorban is. Ennek gyokerei
szinten a neolitikumba nyulnak vissza. Az elemiszer termelo kozossegek
talatak ki azt az egyszeru mechanizmust, amit a raktar automatizmusanak
hivhatunk. A termest mindannyian beadtak egy kozos raktarba, majd
veteskor illetve sajatszuksegletre alkamankent visszaosztottak. A
redisztribucio kikuszobolte, hogy egyik vagy masik ember esetleg
megbetegegedet es az egyik evbe kevesebbet termelt, ugyancsak
semlegesitette az esetleges rosszab eves termest. A raktar mukodesehez
semmi masra nem volt szukseg, minthogy mindenki beadja a megtermelt
elelmiszert es kesobb mindenki megkapja a sajat reszet. Mivel napi
ketoranyi munkaval meg a legkoraibb neolitikus telepek is ki tudtak
elegiteni a szuksegleteiket, ezert nem merult fel annak a lehetosege,
hogy a raktar ne tudna betolteni a funkciojat. Mukodesehez, joszerivel
meg azt sem kellett tudni, hogy mennyi van raktaron. A nagyobb kozossegek
azonban mar komplex gazdasagot fejleszttek ki. A raktar szerepet atvette
a templom, vagy a palota (ezt hivjak palotagazdasagnak). A termek
beadasa pedig kotelezo lett. Szuksegesse valt, hogy egyenloean osszak el
a terheket, ezert konyvelni kellett a beerkezett termekeket es bizonyos
egyenertekeket kellett megallapitani pl., hogy egy kosar gabona, hany
sarunak felel meg mondjuk. Az egyiptomi "deben" amit penznek hisznek,
holott semmifele penz nem volt abban az idoben pl. kosarat jelent. A
raktar automatizmusa azonban igy is jol mukodott ugy 4-5000 evig, amig
szukossegek nem leptek fel.
A raktar automatizmusat kesobb a piac es a kereslet kinalat
automatizmusa vette at. Ez kerekitve 2500 eve van igy. Ha a piac
automatizmusa egyszer majd nem tudja betolteni funkciojat, akkor az
emberiseg biznyara fog talalni valami uj mechanizmust a gazdasag
mukodtettesere.
Bathori Gyorgy
|
+ - | Haborus bunok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
NPA A FORUM 1776 sz.-ban erdeklodik egy HVG cikk utan.
1995. szept. 2-ai szamban jelent meg a KATONADOLOG? ket oldalon, Heimer
Gyorgy alairassal.
Hasonlo iras jelent meg a Neue Zurcher Zeitung aug. 17-i szamaban is mely
igy kezdodik: "Izrael, mely nagyra tartja hadseregenek humanus arculatat,
most egy illizioval szegenyebb lehet"
A HVG cikk terjedelmenel fogva nem fer el a Forumon, igy akit erdekel az
egesz iras, annak megkuldom Fax-on.
Reszletek az irasbol:
... "Arieh Biro nyugallomanyu izraeli dandartabornok azuttal a
kozvelemenyben robbantott. Az Auschwitzot tulelt veteran, aki vegigharcolta
az osszes arab-izraeli haborut, a minap elso izben tarta orszag vilag ele,
hogy szazada meg 1956-ban, a Szuezi-csatorna ellenorzeseert inditott haboru
idejen artatlan egyiptomi civileket olt meg. ... Biro tabornok, aki
elmondta, hogy 1956. oktober 29-en ejtoernyos szazadat a Sinai-felszigeten,
melyen az egyiptomi vonalak mogott, a Mitha-hagonal dobtak le, ahol 49
fegyvertelen egyiptomit foglyul ejtettek. Az ejtoernyosoket azonban par nap
mulva tovabbparancsoltak Ras Sudarba. A fiatal Biro szazados akkor ugy
erezte, egyetlen emberet sem nelkulozheti, s mivel attol is tartott, hogy az
orizetlen maradt egyiptomiak nyomukba vezethetik az ellenseget, agyonlovette
a foglyokat. Biro zaszloaljparancsnoka Rafael Eitan volt, az erintett 202-es
ejtoernyosdandar elen pedig Ariel Sharon allt. Eitan kesobb az izraeli
hadsereg vezerkari fonoke lett, Sharon pedig hadugyminiszter. ...
... az 1967-es hatnapos haboruban is tortentek atrocitasok. Akkor a
szarazfoldi hadsereg egyik elit alakulata, a Shaked (Mandula) El Arishnal
pillanatok alatt bekeritett vagy 300 egyiptomi katonat, s amikor tobbseguk
mar megadta magat, mindezt figyelmen kivul hagyva leteritettek oket. A
Shaked akkori parancsnoka, Benjamin Ben-Eliezer alezredes ma lakasugyi
miniszter, mig az egykori vezerkari Jichak Rabin jelenleg Izrael
miniszterelnoke. ...
... Michael Bar-Zohar, az izraeli parlament, a knesszet volt
kepviseloje azt mondta el az izraeli radioban, hogy 1967-ben ket tabori
szakacs kessel harom egyiptomi katonat meszarolt le. Gabriel Brun ujsagiro,
aki az 1967-es haboruban torzsormesterkent szolgalt, arrol szamolt be: sajat
szemevel latta, amint ket katonai rendor egyiptomi foglyokkal sirt asatott,
es utana vagy otot belelott a godorbe. ...
... Igaz, korabban is feny derult nehany sotet ugyre. Peldaul, hogy
1982-ben, Libanonban az izraeli hadsereg tette lehetove, hogy az ottani
falangistak vedtelen palesztin menekulttaborokban artatlanok szazait
meszaroljak le. ...
... Mindamellett az izraeli kormanyfo nem kivanja lefokozni, birosag
ele citalni Biro tabornokot, ahogyan azt hivei kozul tobben koveteltek. Mint
mondta: azert sem, mert a nyugalmazott katonatiszt mar nem tartozik a
hadsereg kotelekebe, es azert sem, mert AZ IZRAELI TORVENYEK SZERINT HUSZ EV
UTAN MINDEN BUN ELEVUL, a naci remtettek kivetelevel."
Z.N.
|
+ - | Lelkiismereti furdalo-kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az atlagamerikai lelkiismereti skalajaba minden tovabbi nelkul
belefert egy par-millio indian (bocsanat: Native American) legyil-
kolasa. Igy kicsit naiv nezopont azt magunkeva tenni, hogy az at-
lagamerikainak lelkiismereti kerdest jelent egy fel evszazaddal
ezelotti viselkedesmodja kormanyanak. Persze ugy tunik az alanti
idezett cikk, messze nem naiv alapokra epult meg akkor sem ha fel-
epitmenyebe belett egy-ket "tegla" is helyezve. De idezem....
>35 evet eltem Amerikaban es lattam, kisse irigykedve, hogy a zsido
>lobby milyen fantasztikus hatalmat tudott felepiteni az amerikaiak
>rossz lelkiismeretere. Ez a rossz lelkiismeret abbol ered, hogy ami-
>kor a zsidoknak a legnagyobb szuksege volt segitsegre, Amerika ezt
>megtagadta. Lasd a hajot, amin tobb szaz zsido jott volna Amerikaba,
>de a hatosagok nem engedtek be (1939-ben) es vissza kuldtek oket a
>biztos pusztulasba.
Gondolom, hogy nem komolyan volt ertelmezve az amerikaiak rossz lelki-
ismeretete? Nos az atlag amerikainak messze nem volt semmi koze
Roosevelt es csapatanak donteseihez, melynek tagjai kozott szep szam-
mal voltak zsido politikusok. Ha rossz lelkiismeret lett volna a mer-
tekado, ugy Max Warburgtol a Harriman testverekig lehetett volna muto-
gatni egy szeles skalat, de ez meg mindig nem jelentette volna az
amerikaiakat, mint rossz lelkiismeretu tomeget. A kiszsidosag gondjai-
val nem torodot, a nepek nagy resze, ugyanugy, mint sajat gazdag, befo-
lyasos hittestverei, oly sok kormany vezeto allasaiban. Annak a fenn-
hangon hirdetett rossz lelkiismeretnek gyanusan penzszaga van, mintha
az artatlanul elpusztultak veret literben lehetne vasarolni. Kerekes
Peter nemreg kerdojelezte meg ezen jovatetel letjogosultsagat. Gondo-
lom a ketsegbeesetten kieroltetett buntudat-komplexus mindenkire kive-
titett lenyege nem mas ma, ennyi ev utan, mint a penz es hatalom erde-
keben felhasznalt eszkoz. Mert nehany sorral lejjebb olvasom....
>Az Izraeli lobbynak olyan hatalma van es annyi penz all rendelkeze-
>sere (valoszinuleg a 3 milliardbol) hogy joforman minden kepviselo
>es szenator a zsebukben van. Ezert, ha pl. olyan szinte lehetetlen
>keressel allnak elo, hogy a segelyt az amerikai kormany, egy osszeg-
>ben az ev elso napjan fizesse ki nekik, a kepviselok es szenatorok
>egymason keresztul bukdacsolnak, hogy ezt megszavazzak.
Tehat akkor nem a lelkiismereti kerdesrol beszelunk, hanem egy telje-
sen masrol. A kerdes csak az, hogy mi a pontos mukodesi formaja ennek
a hihetetlenul hatasos rahatasi modszerne? Valakinek van otlete?
A lelkiismereti kerdes nem ok.! Van jobb otlet?
Erdekes osszecsengeskent ideznem, hogy hasonlo allaspontot vet papirra
egy heber-nyelvu napilap a Maariv 1994 szeptember 2.-i szama ahol nagy-
jabol ugyanigy ir Avinoam Bar-Yosef a lap foszerkesztoje. Inkabb nem
ideznek a lapbol (mi ezt nem szoktuk),elobb-utobb talan ugyis olvashato
lesz a HVG.-ben.
NPA.
|
+ - | Fascista Tapolyainak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Mihaly!
Szegyelem hogy magyar vagyok, hisz Te egy IGAZI Sweb-et kezelsz,
mit egy ebet. Tudhatnad, hogy mi fascista matyarok akik nem mind
olvastuk Konrad konyveit, nekunk Sweb Ur joggal teszi fel a ker-
dest, hogy : > Kerdezem: menyi szazalek Magyar job oldali zsido
>uldozo fascista?
Mert tudhatnad, hogy Sweb Ur mar reg rajott arra, hogy nem minden
naczista fascista, de a magyar fascista az tutti naczista. Igy a
Sweb Ur jateka komoly feketen/feheren, mint irasanak lenyege. Eb-
bol nem illik trefat csinalni. Megiscsak komoly politikai vitaforum
ez. Vagy nem?
NPA (Sweb-rajongo)
|
+ - | Egy kituno meglatasrol! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zsoter az OJ uggyel kapcsolatban ezeket irja:
>Azt hiszem az amerikaiak majd most kezdik megtanulni azt (amit azsiaban az
>ember pillanatok alatt megert), hogy a rasszizmus nem a feherember sajatja,
>so"t a feherember az egyetlen amelyik kepes a sajat (fajtajanak) erdekei
>ellen masokat felemelni.
Nagyon igaz! Erdekes modon ez a meglatas maris ravilagithat azokra az
erjedesi folyamatokra amelyek pl. a hetfoi (oktober 16-) washingtoni
fekete ferfi tuntetesre szant egymillio verbuvalando magatartasaban
mutatkozik. Beszeltem varosunkban fekete muzulmanokkal, akik
csak leggyintettek amikor azt kerdeztem: elutaznak e a tuntetesre?
Amit talan Zsoter Andris nem tudhat egeszen pontosan de mi igen
mert benne elunk: maga az afrika-amerikai tarsadalom is meghasonlott
az elmult honapok altal krealt erkolcsi felelosseg sulya alatt. Egy igen
jelentos reteg, melynek rendezett munkaugyi es szocialis korulmenyei
vannak es amely sohsem elt ugy mint az itteni azsiaiak "China townnak"
s hasonloknak becezett, onkentes seclusioban hanem maga is azon
faradozott, hogy "szinvak" tarsadalom alakuljon ki az orszagban, most
elkeseredetten nezi, hogy ez a vizio felbomloban van es gyuloli, igen,
gyuloli magat Farrakhant is mert kompromittalva erzi magat a millios
felvonulas eroszakosan ravasz idozitesevel.
A masik komoly bakloves volt Farrakhan reszerol (bar ezen az
izlambol atvett dogmatikai meggondolasok folytan tan nem
lehetett segiteni...) a nok kirekesztese a tuntetsbol. Nem vitas, hogy
most, amikor az agressziv feminizmus eloretoreseben az emancipalt
fekete no maga is oroszlanreszt kovetel, mellozesuk nem a tuntetok
szamaranyanak art, vegtere is oly mindegy, hogy egy millio vagy csak
egy fel vonul fel, a PRESENCE, az ami szamit, hanem az allitolag meg
mindig alantas szerepet jatszo fekete rassz lenyegenek. Mar hallom is
az asszonytarsak ellenmondast nem turo hangjat: " Ha en nem
mehetek, te sem megy es punktum!"
Szerintem egy "feher versus fekete" jellegu megtorlo vagy altalanos
bosszut taplalo trendel epen azert nem kell szamolni mert az afrikai
amerikaiak egy igen jelentos hanyada loyalis a feherekkel akik
konnyu szerrel ugyanabban az uszito tendenciaban kothetnenek
ki (persze forditott elojellel) mint amilyenbe OJ ugyvedje Cochron
szugeralta az eskudtszek tagjait.
Ehelyett inkabb az elavult, ostoba, laikus eskudtbirosagok
megreformalasara kellene osszpontositani a figyelmet sot nem
hiszem, hogy tulzok ha azt mondom: az egesz amerikai "criminal
justice" megreformalasara.
Egyebkent a media komolyabb organumai, hetilapok, stb. maguk is
ezt feszegetik...
-lajcsi-
|
|