SZALONtarsak,

	Eloszor ket kis javitas Zsoltnak: az USA kongresszus tobbsege jova-
hagyta az Obol-"akcio"-t, feltetelezve, hogy az az ENSZ e'gisze alatt torte-
nik. Masodszor, tudtommal (eddig me'g) senki sem feltetelezte, hogy a Nemze-
ti Garda mozgositasara az esetleges "lazadas" leverese miatt lett volna szuk-
seg. Rengeteg egysege ment az Obolhoz, kulonbozo szerviz-munkakat ellatni.
Bar voltak, akik el akartak halasztani a fegyveres beavatkozast ("adjunk me'g
idot a szankcioknak", "hallgassunk meg me'g nehany Gorbacsov javaslatot"),
komoly ellenvelemenyt csak egy balos/idealista(?) pici kisebbseg kepviselt.
	
	Tovabba Sununu NEM egy valasztott politikus, hanem egy kinevezett
tisztviselo volt. Bush valami fura etikai ok miatt nem kerte fel ra, hogy
lemondjon. Vegul a Republikanus part "vezetosege" (ha van ilyen) nagy nyo-
mast gyakorolt mindkettojukre, ami hatott. Ha nem lett volna ez egy valasz-
tasi ev, talan me'g mindig repulgetne a mi koltsegunkon a fogorvosahoz es
sielni.

	Fontos ugyancsak eszrevenni a jelentos kulonbseget az europai parla-
menti demokraciak es az USA kozott, ahol az elnok egyben a miniszterelnok
szerepet is betolti; viszont nincs a kabinetje a parlament allando ellenor-
zese es kritikaja alatt, aminek kovetkezteben "leszavazni" sem lehet. (Az
impeachment mar kriminalis tevekenyseg vadja es bebizonyitasa utan alkal-
mazhato nagy nehezsegekkel.)

	Ahelyett, hogy azt a kerdest tennenk fel, hogy M.o.-n demokracia
van-e, szerintem inkabb azt kellene megvizsgalni, mennyire stabil ott a
demokracia, kivaltkep, hogy nincsenek torvenyadta onvedelmi eszkozei, mint
pl. Ausztriaban es Nemetorszagban, ahol, ha valaki csak a naci koszontest
hasznalja, mar bortonbe kerul. A sokat emlegetett (szelso) jobboldal Fran-
ciaorszagban sem lephet at el jol-meghatarolt vonalat, mert az illeto
szervezet/part vezetosege sipircol a dutyiba (ditto Anglia, Skandinavia,
stb.) A helyzet ironiajat mutatja Mecsiar nemregi nyilatkozata, amelyben
M.o.-n a nacizmus ujjaszuleteserol beszelt. O", akinek sztalinista multja
es jelenlegi szelsojobb szovetsegesei vannak...

	F. Miki

Kedves Akos!

A harom fuggetlen esemeny gondolatat elfogadom. Meg odaig sem mennek el
hogy szemely szerint Boros tudott a dologrol. Az esemenyek logikaja (ami
persze lehet durva tevedes reszemrol) az elore megszervezest latszik a-
latamasztani. Kulonosen, mert valami hasonlora mar szamitottam. No de ez
sem nem bizonyitek, sem nem elegendo ok.

Nem arra gondoltam, hogy Antall osztana a Csurka-Zacsek-fel platformot.
Amit irsz rola, miszerint "konzervativ, centrista tekintelyelvu liberalis
politikus" lenne, kisse furcsan hangzik. Nekem a tekintelyelvuseg az, ami
nagyon nem tetszik, mert azonnal folveti a kerdest: kinek a tekintelye,
minek a tekintelye a mervado? Mit tekint centrumnak es hogyan lehet konzer-
vativan liberalis egy tekintelyelvu ember? Tisztelem, becsulom Antall el-
kepzeleset, de eleddig egyetlen ilyen "palackban tartas"-i elv sem produ-
kalt pozitiv eredmenyu gyakorlatot. Vagy tudsz ilyenrol?

>Legyunk igazsagosak, es emlekezzunk vissza, hogy masfel evvel
>ezelott ez meg realis politikanak latszott, meg a FIDESZ
>dicseretet is kierdemelte.

Ez bizonyara igy volt, de mara mar nyilvanvalova valt, hogy nem, ahogy
irod is.

>Szerintem A.J. nem hiszi, hogy az MDF-et a zacskistak
>fogjak a parlamentbe vinni a 94-es valasztasokon. Azt
>azonban nem tudom, hogy erti-e, hogy a zacskistak politikai
>sulyat az adja, hogy az MDF tulipantjat tudjak lobogtatni.
>Nem hiszem, hogy Antall feladta volna a remenyt, hogy 94-ben
>ujra kormanyra kerulhetnek.

Az idezet elso mondataban bizonyara igazad van, ha hozzateszed, hogy tisz-
tesseges es demokratikus uton. Bizonyara nem adta fel, hogy 1994-ben ujra
kormanyra kerulnek, sot, talan abban remenykedik, hogy abszolut tobbseggel
es akkor nincs visszapofazo, mindenbe beleugato ellenzek. Csurkaek vonala
ezt igerheti neki. Latszat demokratikus megoldassal. HA a kezukben lesz a
tomegkommunikacio, HA abban csakis az o velemenyuk hangzik el, HA az emberek
megertik ebbol, hogy mihez kell igazodni, AKKOR ugyanugy jonnek majd a sza-
vazatok, mint jottek Kadar bacsinak 1959-ben (ha jol emlekszem a datumra).
HA... HA ... HA!!! A kemeny kez politikaja nem veletlenul szerepel a Csurka
tanulmanyban, annak megvan a maga pszichologiai hatasa es meg is lesz. HA
csak az hangzik el, hogy minden bajert az ellenzek akadekoskodasa a felelos
ES nem hangzik el annak ellentete, ha csak a kormanyzat odaado ejjel-nappal
folyo torvenyalkoto munkajarol lehet hallani, akkor nezd meg, hogy mi var-
hato elemi szocialpszichologiai prognozisok alapjan.

>Szerintem ez a megoldas: hagyni kell
>Csurkat sajat partot alapitani. Ezt csak A.J. tudja
>elintezni. Ahhoz azonban, hogy ez megtortenjen, az MDF
>centrumanak fel kell mutatnia valamilyen alternativ iranyt
>vagy zaszlot.

Ezzel maradektalanul egyetertek, de Antall viselkedesebol nem ez latszik.
Igaz, egy jo politikus kivalo kamelon is, es en is csak azt tudom mondani:
majd meghlatjuk. Csurka pedig nem fogja elkapkodni egy uj part alapitasat,
neki kell az MDF toke.

>legegyszerubb es legfantaziatlanabb verziot fogjak
>valasztani: Vissza Lakitelek szellemehez !, es ezt ugy
>fogjak tekerni, hogy abbol a csurkistak kimaradjanak.

Hogyan gondolod azt, hogy egy eredeti alapitotag kimarad?

>Ha a kongresszus a Csurkistak gyozelmevel vegzodik, ugy vagy
>A.J. szandekait vagy A.J. kepessegeit es lehetosegeit
>iteltem meg rosszul.

Vagy a szocialpszichologia nem mukodik ugy, ahogy azt elvarnank. Vagy a nem-
zetkozi helyzet valik olyanna, hogy ...

>     Vegul; azt nem komolyan mondtam, hogy a 23-i affer az
>ellenzeknek kedvezett. Viszont az MDF-nek biztos nem
>kedvezett.

OK, elfogadom, bar arrol nem vagyok meggyozodve, hogy az MDF-nek BIZTOS
nem kedvezett. Ezt is majd meglatjuk.

Egyebkent Fekete Zoli velemenyevel, miszerint

>Az Antall-MDF nyerte tul magat a 'programunk ugyan nincs, de mi vagyunk a
>legigazibb magyar part' folallassal, ehhez kozvetlen csatlakozasa van az
>'aki nem velunk van az ellenseg' vonalnak.

nagyon szimpatizalok es koszonom a valaszkent adott informaciokat.


Udvozlettel:  Cser Ferenc

Antall eddigi politikai szerepleset figyelembe veve, valoszinutlennek
tunik az, hogy az o politikai modszerei es a csurkizmus kozott genetikus
kapcsolat lenne. Inkabb egyfajta "szentsegtelen" szovetsegrol van szo. Csurka
tesz bizonyos szolgalatokat Antallnak (pl. az ugorj neki a
liberal-bolsevistaknak attrakcio), amiert Antall viszontszolgalatra hajlando.
Antall szamara elonyos, hogy nem neki kell szemelyesen reszt vennie az
ellenzeki radikalisokkal valo sardobalasban. Az ilyesfajta szimbiozis (sajnos)
nem ritkasag az europai politikaban. Szelsosegesekkel szovetsegre lepni, mindig
is a legveszelyesebb politikai taktika volt. Kerdes az, hogy Antall
 eltalalja-e a helyes aranyokat. Velemenyem szerint az ellenzek is fogad el
bizonyos szolgalatokat a szelsobal oldalrol. Ha ez a tendencia felerosodik,
vagyis a balodal es a liberalizmus (ami szerinem nem baloldali eszme) ellen a
szelsojobb oldal szolgalatat fogadja el a kormanypart, mig a fasiszta veszelyre
valo hivatkozassal a szelsobaloldali radikalisok tamogatasat veszi igenybe az
ellenzek, az ohatatlanul a politikai elet "weimarizalodasahoz" vezethet.
	Szabo Zoli vetette fel  a kerdest arrol, hogy demokracia van-e egy
olyan orszagban, ahol a belugyminiszternek nem kell felelnie az ellene
felhozott vadakra. Magyarorszagon egyes miniszterek ellen nem lehet
bizalmatlansagi inditvanyt benyujtani (ez egyebkent az MDF-SZDSZ paktum
eredmenyekent alakult igy). Demokratikus lehetoseg van viszont a kormany
megbuktatasara. Ha a kisgazdak szerint a belugyminiszter sulyosan visszaelt
poziciojaval, akkor az ellenzekkel egyutt megbuktathatjak a kormanyt. Ezenkivul
meg egy demokratikus lehetoseg van. Goncznek jogaban all feloszlatni a
parlamentet es uj valasztasokat kiirni, ha a demokratikus rend kerul veszelybe.
Vagyis a demokracia vedelmenek megvannak az eszkozei. Ha a politikusok nem
elnek vele, akkor ez az o felelosseguk.

Szabo Kalman

SZALONtarsak,

	Tevedtem es pedig nagyon sulyosan. 1988-ban kisse a veletlen kovet-
kezteben reszt vettem egy elegge izgalmas megbeszelesben/vitaban. Jelen volt
harom magas posztu, nagymuveltsegu katolikus pap, ket es fel marxista filo-
zofus (az egyik Sartre-szeru allaspontot foglalt el) es velem egyutt mas
negy kulonbozo, be-nem-skatulyazhato velemenyeket kepviselo ember.

	Az egyik elkerulhetetlen tema volt, az egyhaz tortenelmi szerepe a
tarsadalmi haladas mellett/ellen az ido es hely kulonbozo pontjaiban. A be-
szelgetes kozben emlitettem, hogy ugy latszik Trockij elobb fog amnesztiat
kapni, mint Galileo. Tevedtem es sulyosan. Most mar biztos, Trockij soha nem
kap amnesztiat es Galileo most kapott. II. Janos Pal elitelte az "oscuran-
tismo dogmatico"-t es elismerte nemcsak az egyhaz akkori tevedeset, hanem az
egyhaz kompetenciajanak hatarait. Sokan talan lekicsinylik ennek az allitas-
nak a jelentoseget (es idoziteset), de szerintem ez batorsagot es haladast
jelent. Eppur si muove -- megis mozog (a vilag). Remelem hmarosan eljon az
egesz inkvizicio szerepenek atertekelese.

	F. Miki

Kedves Kardos Zsolt!

En voltam az aki a minap nagy boszen leirtam, hogy Magyarorszagon nincs
demokracia. Teljesen igazad van abban, hogy korantsem fogalmaztam pontosan
es nem mondtam meg vilagosan miert gondolom ezt.

A fegyveres erokkel valo politikai visszaeles valoban elofordul olykor-olykor
olyan orszagokban, melyeket polgari demokracianak szokas nevezni. Az a
pont, amely az en megitelesem szerint tul van a demokraciakaban  megengedheto
disznosagokon a parlamenti vizsgalobizottsag felallitasanak elutasitasa.
Sajnos nem ismerem a hazszabalyokat, de ugy tunik, hogy Magyarorszagon a
kormnytobbseg egyszeruen leszavazhatja egy ilyen vizsgalobizottsag felallitasat
akkor is, ha az ellenzek egysegesen ezt keri es a kormanykoalicio nehany
vezeto politikusa is ilyen ertelemben foglal allast. Ez velemenyem szerint
azt jelenti, hogy fogyatekos a parlamenti kontroll a vegrehajto hatalom folott.
Hatalommal valo visszaeles gyanuja eseten par tucat kepviselo inditvanyanak
elegendonek kellene lennie ahhoz, hogy a vizsgalat meginduljon. Miert nincs ez
igy Magyarorszagon?

Azt irod:

> Ne felejtsuk el,hogy ez az orszag 40+
> evet kommunista elnyomas alatt elt,elotte pedig a Horthy-rendszer...En ugy
> gondolom,hogy amig a 94-es valasztasok nincsenek veszelyben addig a demokra-
> ciaval nincs nagyobb baj Mo.-on.Az,hogy a politikusok uzik kis piszkos
> jatekaikat,hat istenem...

Nem  gondolom, hogy a valasztasok lehetosege es azok tisztasaga elegseges
feltetele lenne a demokracianak. Ha a valasztasok rendben mennek, akkor
garancia van arra, hogy kisebbsegi diktatura  tartosan nem rendezkedik be.
A tobbsegi diktatura  azonban  csak egy apro lepessel van kozelebb a
demokraciahoz. Amennyiben az MDF mogott most az orszag szavazopolgarainak
99%-a allna, az semmivel nem tenne legitimebbe a parlamenti vizsgalat
visszautasitasat. Amennyiben a kovetkezo valasztasokon Csurka es Zacsek
elsopro gyozelmet aratnanak, az nem tenne egy fikarcnyival sem demokratikusabba
azt a politikai rendszert, amelyet bevezetnenek.

Bar nem  hataroztam meg  pontosan, mit ertek demokracia alatt, remelem, hogy
ez a ket megjegyzes azt vilagossa tette, hogy nem egyszeruen e tobbseg
uralmat.

Udvozlettel,
                                                     Szabo Zoltan

A -168 ORA- 1992.  szept.  1-i szama (9.  oldal) A DEMAGOG PROGRAM
    cimmel igen erdekes cikket kozolt.  Csurka Istvan tanulmanyat
    hasonlitja ossze Gordon W.  Allport: Az eloitelet cimu konyve
    (1954) egyik fejezetebol vett alabbi idezetekkel (1-9):

    1) Kijatszottak benneteket.  Tarsadalmi poziciotok azert kerult
    veszelybe, mert a zsidok, a New Deal kiagyaloi, a kommunistak es a
    valtozas mas kezdemenyezoi machinaciokba fogtak ellenetek.  A
    hozzank hasonlo oszinte es tisztesseges embereknek mindig a balek
    szerepe jut.  Tennunk kell valamit.

    2) Altalanos osszeskuvest szonek ellenunk.  Az osszeeskuves
    mozgatoeroi a Wall Street, a zsido bankarok, a nemzetkozi
    ugynokok, a kulugyminiszterium soraiban talalhatok.  Tennunk kell
    valamit.

    3) Jelenlegi kormanyunk korrupt.  A ketpartrendszer becsapas.  A
    demokracia csupan "buveszeti szakkifejezes".  "A leralizmus
    egyenlo az anarchiaval." A polgari szabadsagjogok "egy orult
    szabadossagai".  Agyrem az egyetemes etika gondolata, elsosorban
    sajat magunkra kell gondolnunk.

    4) Nem bizhatunk meg a kulfoldben.  A nemzetkoziseg riaszto
    mereteket olt.  Bar sajat kormanyunkban sem bizhatunk meg.  Az
    idegen termeszhangyak belulrol ragjak a kormanyt.  Washington
    "bolsevik patkanyfeszek".

    5) Ellensegeink alacsonyrendu allatok, csuszomaszok, rovarok,
    bakteriumok.  Vegeznunk kell veluk, tennunk kell valamit.

    6) A vert tisztan kell tartanunk.  Fajilag tiszta veru elitunket
    feltve kell ovnunk.  A liberalizmus erkolcsi lepraja minden
    eroltetett keveredes okozoja.

    7) Mi a teeendo, ha mar egyszer eg a haz?  A valasz egyszeru, az
    oszinte szivu emberek vezerre varnak.  Ime itt vagyok en.  Nem az
    amerikai nep rossz, csak a hivatalokban ulo figurak romlottak.
    Csereljetek ki a vezetoket.  Ram lehet szamitani.  Majd en
    eltakaritom ezt a szemettelepet.  Boldogabbak lesztek, bekeben
    fogtok elni.

    8) A helyzet maris tulerett, gondolkozasra nincs ido.  Eleg, ha
    penzt adtok, amjd en megmondom nektek, hogy mit kell tennetek.

    9) Mindenki ellenem van.  A martirotok vagyok.  A sajto, a zsidok,
    a buzos burokratak mindent elkovetnek, hogy elhallgattassanak.  Az
    ellenseg az eletemre tor, de Isten megov engem.  En foglak vezetni
    benneteket.  Majd en befutok a kozvelemenynek mindenutt.  Majd en
    felszamolom a burokratak es zsidok millioit.  Talan meg az iden
    Washingtonba megyunk...


    Eddig az idezet.

    A cikk kozli a behelyettesitheto szakaszokat a Csurka
    tanulmanybol.  Ezeket most nem gepelem be, mert konnyen
    megtalalhatja mindenki sajat maga is.

    Hat nem dobbenetes, hogy az elmult kozel negyven ev alatt szinte
    semmit sem valtozott a hatalomra toro profeta-agitatorok eszkoztara
    es celtablaja?

    Udvozlettel: Vilmos

Kedves RTA!

Sokmindennel egyete'rtek abbo'l, amit i'rsz. Azt hiszem, Antall hallgata'sa'nak
legfontosabb oka'ro'l nem i'rta'l.

Ko~ztudott, hogy Antall a szala'mitaktika'to'l fe'lt. Jeszenszki ta'n ha'rom
he'ttel ezelo"tti 168 o'ra interju'ja'bo'l kideru~lt, hogy me'g mindig egy
hatalmas szala'mi forog a feju~kben. Ami'g ez az elso"dleges, addig nem fog
senkit sem kidobni a pa'rtbo'l, ku~lo~no~sen nem azt, akit az ellenze'k
ta'mad. Furmannh e's Eleket, akikkel az ellenze'k gyakran egyet tud e'rteni,
sokkal elo"bb, e's ko~nnyebb le'lekkel ki fogja szori'tani, mint azt a
Csurka't, Horva'th Be'la't, Zacsekot e's hasonlo'kat, akik miatt nyom az
ellenze'k. U'gy e'rzi, gyengese'g jele - vagy legala'bbis annak fogja'k
e'rtelmezni -, ha enged a nyoma'snak. E's Antall nagyon keve's dologto'l fe'l
jobban, minthogy gyenge'nek tu"njo~n.

Ko"ro~si Ga'bor