Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 468
Copyright (C) HIX
1998-07-07
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Igaz-e? [bolygok egyuttallasa] (mind)  45 sor     (cikkei)
2 Re: Igaz-e? [bolygok egyuttallasa] (mind)  29 sor     (cikkei)
3 re: feher (mind)  22 sor     (cikkei)
4 Re: Metro (mind)  43 sor     (cikkei)
5 Re: dipolus (mind)  36 sor     (cikkei)
6 Re: magneses orokmozgo? (mind)  19 sor     (cikkei)
7 Erdekes magneses pelda (mind)  36 sor     (cikkei)
8 Szivarvany (mind)  18 sor     (cikkei)
9 virusos inga (mind)  7 sor     (cikkei)

+ - Re: Igaz-e? [bolygok egyuttallasa] (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Azt hallottam, hogy a kozeljovoben a Naprendszerben be fog kovetkezni
> egy oly an kulonos, eddig sosem tapasztalt bolygoegyuttallas, amikor a
> bolygok takarni fogjak egymast, illetve lancot alkotnak. Errol
> szeretnek informaciot kerni, az esemeny idopontjarol es a varhato
> hatasokrol, kovetkezmenyekrol!

L. az alabbi cikk. Keretik megfelelo figyelemmel, es fenntartassal
olvasni!

> ------------------------------------------------------------------------
DUNANTULI NAPLO - 1998. MAJUS 26.

                       Katasztrofa 2000-ben?

Termeszeti katasztrofak sorozatat josoljak biztositasi szakertok,
csillagaszok es geologusok 2000 majusara. Megfontoltabb tudosok persze
ezt ijesztgetesnek es uzleti fogasnak (kosson biztositast!) tartjak. 

Mivel is remisztgetik a vilagot? Azzal, hogy 2000. majusanak elso
heteben kulonosen ritka lesz a bolygok-egyuttallasa. Legutobb mintegy
6000 esztendovel ezelott volt hasonlo, amikor bolygok ugy kerulnek
egymas ele, mint valami gyongyfuzer. Az ekkent osszegzodo vonzero -
allitjak bizonyos szakertok - vegzetes kovetkezmenyekkel jarhat.

Elofordulhat, hogy elcsuszhat a Fold kulso kerge, s ez altal hatalmas
szokoarak, orkanok keletkezhetnek, megelenkulhet a vulkani tevekenyseg.
A Lloyd's biztositotarsasag szamitasai szerint 2000. majus 3-tol hat (!)
planeta sorakozik egymas moge. Ket nappal kesobb a Merkur, a Venusz, a
Mars, a Jupiter es a Szaturnusz alkot sort a Nappal, a Folddel es
Holdunkkal. Hasonlo mar elofordult mintegy 4000 evvel az idoszamitas
elott. Geologiai leletekbol lehetett kovetkeztetni pusztito hatasaira.
Puszta veletlen a. bolygok helyzete es a foldi termeszeti jelensegek
kozotti osszefugges? Teny, hogy a Naprendszer tobb bolygojanak
egyuttallasa utan, 1962-ben sok ezer ember pusztult el. Hatalmas
foldrenges vonult vegig a Kozel- es Kozep-Keleten, Iranban 20 ezren
leltek halalukat. Az europai arvizekben 600-an haltak meg. Sokak szerint
mar negy bolygo, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uranusz es a Neptunusz
-egyuttallasa is sulyos kovetkezmenyekkel jarhat. Kideritettek, hogy
hasonlo helyzetben, 1812-13-ban nem volt nyar, honapokig fagypont korul
maradt a homerseklet, elpusztult a termes, s az emberek eheztek. Dr.
Jacqueline Mitton, a Brit Kiralyi Asztronomiai Tarsasag csillagasza nem
tartja ennyire felelmetesnek 2000 tavaszat: "Szo sincs egyenes vonalu
bolygoegyuttallasrol. A planetak 30 fokkal elhajolnak egymastol."

Ferenczy Europress
+ - Re: Igaz-e? [bolygok egyuttallasa] (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Newton gravitacios torvenye:

	a = gamma * M / r^2

ahol	gamma - gravitacios allando, 6.63e-11
	M - a vonzast gyakorlo test tomege
	r - a vonzast gyakorlo test tavolsaga
	a - a test (bolygo) altal rank gyakorolt nehezsegi gyorsulas merteke

A nagybolygok adatai a nagy egyuttallas idejen:

Jupiter:    M = 2e27 kg, r = 0.6 milliard km
Szaturnusz: M = 6e26 kg, r = 1.2 milliard km
Uranusz:    M = 9e25 kg, r = 3.0 milliard km
Neptunusz:  M = 1e26 kg, r = 4.5 milliard km

a(Jupiter)    = 3.7e-7
a(Szaturnusz) = 2.7e-8
a(Uranusz)    = 6.6e-10
a(Neptunusz)  = 3.3e-10

a(osszes)     = 4.0e-7

Ez a hatas a Hold rank gyakorolt osszes vonzasanak kb. szazadresze.
Ha ettol valaki katasztrofakat var, tenyleg biztositasi ugynok lehet.

Udv///Laci

P.S: Hold: M = 7e22 kg, r = 400 ezer km, ebbol a(Hold) = 4.2e-5
+ - re: feher (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Andras,

> Miert feher a ho?
> Ha elolvad a ho hova megy a feher? 

 ... en azt inkabb szurkes-sargas-kekesnek ismerem :-))), de:

az emberi szem kepes a 395 es 770 nm-es elektromagneses hullamhosszak
eszlelesere. Ez az, amit szinnek ismerunk, a rovid hullamhosszu
ibolyatol egesz a sotet vorosig. A feher es az abszolut fekete viszont
nem szinek ebben az ertelemben, hanem az elso a (Nap)feny teljes
visszaverodese reven jon letre, a masik meg a feny teljes elnyelodese
utjan. A tobbi szinek a termeszetben meg vagy reszleges elnyeles,
avagy reszleges visszaverodes altali szinek (additiv meg szubstraktiv
szinkeveres). 
Pl.: a legtobb noveny levelet azert (latja szemunk) zoldnek, mert a
bennuk levo _klorofil_ ("orias molekula", plasztid, "pigment") a
napfenynek elso sorban a voros es ibolya/ibolyan tuli reszet nyeli el
(= hasznositja), es visszaverodik a 'maradek' zold, mint kiegeszito
szin (komplementer szin).

Udv.   Istvan
+ - Re: Metro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Jozsa Istvan Gergo !

Azt kerdezed, hogy hogyan fognak megoszlani az ejszakai metron az elso,
illetve a masik megallonal atszallo utasok szama, ha a ket vonalnak ket
kozos megalloja van, es mindket atszallasi lehetoseg jo valasztas az
atszalloknak.

Ha semmi egyeb szempontot nem veszunk figyelembe, akkor nyilvan 50-50
szazalek. De ennel azert tobbet is kiokoskodhatunk.

Tegyuk fel, hogy ejszaka mar mindenki faradt, es szeretne ulohelyhez
jutni. Ekkor nyilvanvaloan mindenki ugy valasztja meg az atszallas
helyet, hogy minnel tobb ideig utazhasson ulve. Termeszetesen elore
senki nem tudhatja, hogy a masik jaraton vegul is kap-e ulohelyet, ezert
a legoptimalisabb megoldasra nincs mindig lehetoseg. Azonban, ha
megkozelitoleg allando az utastorzsgarda, akkor eleg jol kialakulhat egy
optimalishoz kozeli megoldas. Igy a feladat ket reszre bonthato: mi az
optimalis megoldas (a varhato ertek), es mennyi az elteres az
optimalistol (mennyi a szorasa)?

Nem akarok belemerulni a szamitasokba, ezert csak tippelek inkabb az
optimalis megoldasra. Ha az utasforgalom nagyon alacsony, es a ket
vonalon utazok egyutt sem tudnak megtolteni egy szerelvenyt, akkor
gyakorlatilag nincs is mit fontolgatni. Ebben az esetben az 50-50
szazalekos megoldas lep ervenybe. Ha sokan utaznak ejjel, akkor
feltehetoleg az a legjobb megoldas, hogyha a ket megallo kozotti kozos
utvonalon ugyanannyi ember utazik minket szerelvenyen.  Persze a jo
valasztashoz szukseges elozetes becslesehez nagyjabol ismerni kell a
jaratokon a bejovo, kimeno, leszallo, es felszallo forgalmat. Ez pedig
nem szamithato ki papiron, ehhez alapos helyismeretre van szukseg. Sot
nem art, ha a mozi es szinhazi eloadasok, focimeccsek befejezodeserol is
tajekozodunk, mert azok rovid ideig ugyan, de nagy csucsforgalmat
jelentenek valamelyik iranyban.

Az eddigi feladat azonban nem azonos azzal a feladattal, hogy mi magunk
hogyan valasszunk jo atszallasi strategiat. Ugyanis a szamunkra
optimalis megoldas kulonbozik az altalanosagban vett optimalis
megoldastol. Peldaul, ha a nagy tomeg ellenere mar eleve ulunk, es az
atszallassal szinte bizonyosan elveszitjuk ulohelyunket, akkor nyilvan a
masodik atszallasi lehetoseget valasztjuk akkor is, ha egyebkent ez az
ulohely a sokkal zsuffoltabb jaraton van.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: dipolus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Almasy Laci !

Bar a fejezetek cime alapjan Landau leirasa valoban dipolusra
vonatkozik, azonban ha Landau valoban csak az ellentetes elojelu
toltesekre gondolt volna, akkor eleve rosszul fogalmazta volna az
altalam is idezett mondatot. Ugyanis az ellentetes elojelu toltesekre
nem lehet igaz, hogy a dipolust letrehozo toltesek, es azok tomegeinek
aranyai megegyeznenek. Ergo, Landau azonos elojelu toltesekre gondolt.

De nezzuk csak azt a leegyszerusitett modelt, amelyben a heliummag korul
kering kozeppont szimetrikusan ket elektron. A mag nyilvanvaloan nem
sugaroz, mivel egy helyben all a ket elektron szimetrikus hatasai miatt.
Tehat, ha valami sugarzas letrejohet, akkor azt csak az elektronok
okozhatjak, mivel csak az elektronok mozognak.  De azok a fenti
szorzotenyezo miatt kiejtik egymas sugarzasi intenzitasat a hivatkozott
kepletekben.

Egyebkent ennek a szituacionak egy masik reprezentans peldaja a
szupravezeto gyuruben keringo aram altal lebegtetett vasdarab (vagy
magnes?). Gondolom mar te is lattad filmen ezt a kiserletet. Ha a
gyuruben keringo elektronok sugaroznanak, akkor ilyen lebeges nem volna
lehetseges, mivel az aram megszunne a sugarzas miatt.

Tehat idonkent erdemes odafigyelni a fizikai torvenyek altalanositasanak
lehetosegeire, hiszen eppen ez a fizikai torvenyek lenyege.

Sajnos az utkozesek egyedi szimulalasa nem segiti az utkozesi  feladat
megoldast. Eppen azokat a muveleteket kellene a programba beepiteni,
amit mar elvi megfontolasok alapjan papiron meghataroznank, vagyis csak
a kesz megoldast vihetjuk a szamitogepre. Igy nyilvanvalo, hogy mar a
program irasa elott kiderulne a feladatban levo turpissag. A
szamitogepnek csak akkor lenne jelentosege, ha a feladat nem egy, hanem
sok-sok utkozes szimulalasa lenne. De hat Atilla  feladvanya eppen az,
hogy egyetlen utkezest megfeleloen ertelmezzunk.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: magneses orokmozgo? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Mickey !

Hat annak nagyon egyszeru oka van, hogy miert nem mukodhet az
orokmozgod. A magneses ter az egyik magnest erre szeretne forgatni, a
masikat pedig arra. Ez ugyan mechanikus feszultseget kelt a magnesek
osszeragasztott vegeinel, de forgas nem jonne letre, mert a forgato erok
egymas ellen hatnak. Ha megis elkezdened erovel forgatni, akkor a
magneses ter fekezne a forgast, vagyis nehezebb lenne forgatnod, mintha
nem lenne magneses ter. Ekkozben a magnes melegedne, vagyis a
befektetett energia az orvenyaramok ohmos ellenallasa reven hove
alakulna. Ha a tokeletlen megvalositas miatt nem lennenek a magnesek
egyformak, vagy a magneses ter nem lenne szimetrikus, akkor a magnesek
egyszer legalabb megmozdulnanak, es rovid uton beallnanak abba az
iranyba, ahol az erok kiegyensulyozottak, es rovid csillapodas utan
minden mozdulatlanna valna. Vagyis az altalad javasolt elrendezes ha
orokmozgonak nem is, de mozgas fekezesre minden tovabbi nelkul
felhasznalhato.

Udv: Takacs Feri
+ - Erdekes magneses pelda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

MiCKEY,
forgasba csak akkor jon a rendszer, ha valamilyen
aszimetriaja van, de folyamatosan nem tudnak munkat
vegezni az ilyen magneses rendszerek.

Erdekesebb dolog lenne a MAGNESES LEBEGTETES a magnesek
megfelelo elrendezesevel. Elso ranezesre azt hittem, hogy
errol irsz, es nagyon orultem, mert ez gyermekkori
almom. Itt nem feltetel a folyamatos munkavegzes, hanem
csak a stabil lebeges magneses "parnan", mellyel a surlodas
kikuszoblheto lenne, es igy a mozgas hosszu ideig
fenntarthato lenne kulso energia nelkul. (latszolag
orokmozgo, de valojaban nem az)

Ferromagneses anyagokkal sajnos ez sem lehetseges. (elektrosztikusan
sem lehet megcsinalni. -pl. elektromosan toltott leggombokkel- pedig
az ero nagysaga elegendo lenne erre: szaraz levegovel toltott, es
szormevel megdorzsolt leggomb jo negyed oran at is a plafonon log.
ki lehet probalni)

Diamagneses anyagokkal mar meg lehet csinalni a lebegtetest, de egy
kisebb eromu szukseges a hagyomanyos (egyenaramu)elektromagnesek
taplalasara ha egy egykilos grafitdarabot akarunk lebegtetni.

Szupravezetokkel(erosen diamagneses anyagok) es magnessel mar
gyerekjatek, de sajnos ott is komoly surlodas jelentkezhet, ha a
rendszer nem teljesen szimmetrikus. Hengerszimmetrikus es egyenletesen
felmagnesezett magnesek viszont hosszu ideig porogni tudnak a
szupravezeto anyag kozeleben lebegve, anelkul hogy valaki hajtana oket.

Amirol beszelek itt, az a stabil sztatikus terrel torteno lebegetes.
Visszacsatolt automatak persze kepesek lebegtetni ferromagneses testeket
is stabilan. Egyes helyeken laboratoriumi gyakrolat ez az
automatizalast tanulo diakok szamara.

Attila
+ - Szivarvany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A hetvegen csodalatos szivarvanyt lathattam az ablakombol.
Egy teljes felkorivnyi (foldtol foldig) eros, fenyes szivarvanyon kivul 
joval nagyobb ivben volt meg egy felkornyi, joval gyengebb szivarvanyiv, 
valamint az eros szivarvany belsejeben, folytatolagosan harom halvanyabb 
es joval keskenyebb, halvanyabb, egymassal es a naggyal kozvetlenul 
erintkezo kisszivarvany. Lenyugozo volt!

A kerdeseim:
1. Miert felkorives a szivarvany, miert er a foldtol foldig?
2. Mindig 180fokos az ive, vagy pl. repulorol akar kort is lathatunk?
3. Mitol lathatunk tobb szivarvanyt egyszerre (most ne beszeljunk az 
alkoholos befolyasoltsagrol...)?
4. Mitol van egyaltalan szivarvany (jo, tudom, vizcseppek, napsutes, de 
miert csak ezen a szuk kupszeleten torik igy a feny)?

A valaszaitokat elore is koszonom!

Olah Sanyi
+ - virusos inga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kaptam egy levelet a  cimrol, benne egy Nagy.doc
csatolt MS-Word fajllal. Csatolt documentum CAP macro virussal volt
fertozve. A levelet kihajitotta a parom, mielott elolvashattam volna. 
Feltehetoen a polgarmesteri hivatalban fellogatott kettosingaval
kapcsolatos ertesito volt benne. Ha kaptatok ti is ilyet, akkor tudjatok a
virusrol! Ha segitseg kell, akkor szoljatok. A feladot is ertesitettem. 
-- Gabor

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS