Mar nem is tudom, kinek cimezzem,

Annyian irtak mar a nok termeszetes gyengesegerol, alsobbrendusegerol, sot 
kozepszerusegerol (lasd haranggorbe).  Eppen ezert most hadd szabadjon az 
elottem szoloknal egy kisse megfontoltabban morfondiroznom errol a temarol.
Az biztos, hogy fejtegeteseim vegen az eddig elhangzottaktol radikalisan 
eltero (magyarul feminista) allaspontot fogok megfogalmazni.

    Eloszor is azt kell megvizsgalnunk, hogy a Vitaban meg a Forumban terjedo 
nezetek parcialisak es etnocentrikusak, vagy pedig valamifele egyetemes nemi 
megkulonboztetesi gyakorlatot tukroznek.  A kulturalis antropologia (hazai 
palyam) tobbszaz kulturabol szarmazo adatai szerint bizonyossaggal allithato,
hogy  m i n d e z i d a i g  minden kultura ugy tekintett a nokre, mint akik 
kozelebb allnak a termeszethez, mint a ferfiak.  Kisse leegyszerusitve, a nok 
a termeszetes reprodukcio teruleten nelkulozhetetlenek, a ferfiakra pedig a 
kulturalis reprodukcio nemes feladata var.  Ami a nok szamara a szules, az a 
ferfiak szamara az innovacio.  A ferfiak szinte predesztinalva vannak az 
intellektualis csucsteljesitmenyekre.

    Egy masik kovetkezmenye ennek a "no:ferfi::termeszet:kultura" relacionak 
a mentalis kulonbseg.  A nok gondolkodasa a kulturak tobbsegeben praktikusabb 
es foldhozragadottabb, a ferfiake pedig elvontabb es inkabb elvi alapu. Ebbol 
adodik az emocionalis vs. racionalis beallitottsag nemi szerepek szerinti
megkulonboztetese is:  megintcsak popularisan fogalmazva, a nok gyakrabban 
vadoljak "szivtelenseggel" ferfipartneruket, mig a ferfiak tobbnyire az 
"irracionalitast" kerik szamon a nokon.  Ez nemcsak bohozatok kedvenc temaja, 
hanem kulonfele pszichologiai kiserleteke is.

    Van egy harmadik kovetkezmenye is ennek a relacionak.  A gyermekneveles 
kezdeti fazisaban a csecsemo es a kisgyerek jobban igenyli anyja kozelseget, 
mint apjaet.  Vilagos, az apanak nem termelodik anyateje.  A gazdasagi
munkamegosztas grammatikajara ez ugy forditodik le, hogy a nok vesznek reszt 
a haz koruli munkaban, a ferfiak pedig elmennek vadaszni, elelmet szerezni, 
vagy eppen penzt keresni.  A nok elettere a privat szfera ("ok az urak a 
haznal"), a ferfiak vilaga pedig a kozszereples, a reszvetel a szelesebb 
kozosseg ugyeiben valo dontesben.  Ugye ez eddig milyen ismeros.

    Na most mi van akkor, ha egy adott tarsadalom tortenetesen matriarchatus, 
ahol a nok dontenek a kozosseg ugyeiben, vagyis ovek a politikai hatalom?  
A menstruacio ket-harom napja kivetelevel, amikor tisztatalansaguk miatt 
felre kell vonulniuk, megintcsak TIT-esen fogalmazva, az tortenik a faluban, 
amit ok akarnak.  Hiaba egyetemes a "no:ferfi::termeszet:kultura" relacio, 
mintha me'giscsak eltero kulturalis gyakorlatokat idezne elo.  Ugy tunik, 
hogy az innovacio, a racionalizmus es a vadaszoszton eloterbe helyezese csak 
kulturalis konstrukcio:  termeszetes kulonbsegek politikai kulonbsegekke
transzformalasa, bizonyos tulajdonsagok tendenciozus elonyben reszesitese.

    Bizonyos kulonbsegek termeszeti eredete ugyanakkor nem jelenti azt, hogy
azok megvaltoztathatatlanok lennenek.  Az vilagos, hogy ferfiak nem tudnak 
szulni.  De az nem vilagos, hogy (elvileg) miert ne tudnanak aktivabban reszt 
venni a haz koruli munkaban, a gyereknevelesben.  Van hozza termeszetadta 
izomzatuk, kioktatasi igenyuk.  Ebben oket csak a kultura adta szokasok 
akadalyozhatjak meg.  Elvileg tehat tokeletesen lehetseges, hogy a gazdasagi 
munkamegosztasban felcserelodnek vagy valtakoznak a korabban kulturalisan 
kodolt nemi szerepek.  Elvileg az is lehetseges, hogy amikor a nok eppen nem
foglalkoznak termeszetes reprodukcioval, akkor aktivan es innovativan reszt 
vesznek a kultura reprodukalasaban is.

    Amikor pedig a nok reszt vesznek a kultura reprodukalasaban, aktivan
befolyasoljak az ertekrend alakulasat es kituntetett szerepet jatszanak az 
elfogadott kulturalis gyakorlatok meghatarozasaban, akkor bizony nem kell
meglepodnunk, hogy esetleg elvarjak a ferfiak egyes konzervativ nezeteinek 
felulvizsgalatat.  Eloszor is azt a statikus bazisszemleletet kell kritikusan
atgondolni, hogy ami eddig igy volt, annak igy is kell lennie tovabbra is.
Problematikus a nok gyengesegenek, alsobbrendusegenek, kozepszerusegenek 
termeszetessegre hivatkozni, amikor egyre szaporodnak az ellenpeldak.  Ha 
kezunkbe kerul egy olyan statisztika, hogy a noi zeneszerzok es pilotak 
alulreprezentaltak, akkor ebbol nem azt a kovetkeztetest kell levonni, hogy 
ez igy termeszetes, hanem azt, hogy ennek kell, hogy legyen valami esetleges
es megvaltoztathato torteneti es kulturalis alapja.

    Ha pedig megvaltoztathato, akkor miert ne valtoztatnank meg?

Kellemes probalkozast,
Voros Miklos.

Vegh Laszlo   ) irja:
> .......
>   A filozofiai kerdes tehat a kovetkezo lehet. Mennyire vakok a genetikai
> fejlodest megszabo veletlenek? Abszolut vakok-e, tehat az elorejutas egyetlen
> kriteriuma a kevesbe sikerult pusztulasa, vagy erre azert rasegit
> valami mas is. Nyilvan, a nem elegge alkalmazkodokepes pusztul. De a
> tapasztalt rendkivuli sokszinuseg, az elovilag felepiteseben eszlelheto
> csodalatos rend, az egyes fajok egyedeinek kaprazatos kepessegei
> magyarazhatok-e csupan a vak veletlen + szelekcio feltetelezesevel?
 
Nincs rend, kaosz van.
 
Igen, szerintem megmagyarazhato. Eppen a veletlen az ami a sokszinuseget
eredmenyezi! Ha tervezett, celszeru folyamatrol lenne szo, akkor nem lenne
ennyifele megoldas ugyanarra a problemara (tuleles, szaporodas).
Ha csak nem feltetelezunk sok parhuzamosan dolgozo "tervezo-fejlesztot".
 
>   Nyilvan erre kerdesre a tudomany az ido teltevel egyre pontosabb valaszokat
> adhat majd. Most ugy erzem, inkabb me'g csak az altalanos leirasnal
> tartunk, a mikroszintu ertelmezes, ha lehetseges, gyermekcipoben jar.
> Mivel egyedi esemenyekrol van szo, peldaul a Homo Sapiens Sapiens
> megjelenese, nem vilagos, milyen jellegu bizonyitekokat lehet arra felmutatni
,
> mennyire veletlen es mennyire szuksegszeru az, hogy itt vagyunk.
 
Kerlek definiald, mit nevezel veletlennek, mit szuksegszerunek, s terjunk
ra vissza azutan ujra.
 
>   Mennyire egeto ez a kerdes, leirom ujra azt, amit itt a VITA-ban regebben,
> igaz mas modon megfogalmaztam. Rendben van, a vak veletlen + szelekcio
> szerencses osszjateka ilyenne formalt bennunket. Testunk fejlettsege,
> idegrendszerunk kifinomultsaga biztositotta, hogy megleljuk helyunket a
> bioszferaban, sikerrel megmaradjunk. Kimunkalhatjuk a megfelelo tulelesi
> strategiakat, egymassal kommunikalva csoportokban vadaszunk, hasznaljuk a
> tuzet, stb. Igazan mazlistak vagyunk, hogy az evolucio mindezt lehetove
> tette szamunkra, lam, meg is maradtunk.
>  De akkor mit mondjunk arra, hogy ertelmunket hasznalva nemcsak eredemenyesen
> vadaszunk, tuzet tudunk gyujtani, hanem a kor teruletet is ki tudjuk
> szamolni, meg az oroklest hordozo DNS szekezetet is vizsgaljuk. Felismerjuk
> es leirjuk a teljes Univerzum rendjet, az eredeterol is kepesek vagyunk
> gondolkozni, egyenleteket, hatarfelteteleket irunk fel ra. Mindez mitol
> van? Ez szamomra felmerhetetlenul tobbnek tunik annal, mint amit a
> vak veletlen + szelekcio semaba me'g be tudnek gyomoszolni.
 
Probald meg lepesenkent. magyarazz meg egy egysejtut, egy bakteriumot.
Azt elfogadod, hogy letrejohetett a veletlen+szelekcio utjan? A legnagyobb
"ugras" ott volt, onnantol kezdve mar csak elegendo ido es elegendo probalkozas
kellett...
 
> Az ateistak szamara is erteto, hogy ezzel a kerdessel szembesulve az
> Istenben hivo akaratlanul is a bibliai mondasra gondol: Az ember Isten
> kepmasara van teremtve.
 
Csak azert ertheto, mert az Istenben hivo alapvetoen erre gondol. Logikai uton
nem ertheto.
Te itt a szepet a jot soroltad. Soroljam a jarvanyokat, a nyomort, az ehezest,
a bunoket, a perveziokat, az onzest az aljassagot, vagy, hogy egy masik szintre
menjek, az oregedes, a rovidlatas (optikai), a visszerek, a fogaink, a
szivbetegsegek, a rak, az AIDS ... nem folytatom, mert vegtelen a lista.
Ebbol a nezopontbol benned is ketely kell(ene) tamadjon affelol, hogy mindez
egy tervnek a resze, alkotas, es nem egy rakas veletlen osszjateka.
 
Udvozlettel
						tamas

Pedig a szerencserol szo sincs itt...
  De miert mondhatnank, hogy nem szerencse olyasmit tennunk, amivel folulmuljuk
onmagunkat? Talan azon nem tudunk valtoztatni, hogy eloadodik-e erre szolgalo
alkalom eletunk soran. Nem minden pillanat alkalmas ra? Nezzunk peldat.

  Noha a tehetseg nem definialhato megis folfedezheto. Eppugy, mint a szepseg.
De a tehetseg meglete vagy nemlete pusztan az emberi eredmenyek felol allapit-
hato meg. A tehetsegtelen ember nem kevesebb a tehetsegesnel. Ahogyan a szep
ember sem tobb, mint a csunya. Nem ertekesebb. Amugy is minden egyetlen legyin-
to kezmozdulattal elintezheto. Valojaban megis arrol van szo, hogy a tehetseges
ember helyzete olyan mint a tehetsegtelene; annak aki tudas birtokaban van vagy
hatalom van a kezeben nem visel NAGYOBB terhet, mint aki hijaval van ezeknek.

   Az ember megszervezte az eletet de a letezeset nem tudta megvaltoztatni.
Folruhazta magat hatalommal (ez leginkabb embertarsai ellen jott jol), tudassal
(ami sok tekintetben fontosnak mutatkozik). Onmagara iranyulo tudast megsem
volt kepes kotablaba vesni, torvenybe iktatni, konyvbol tanitani. De folyvast
erre az idegen terepre teved. Aztan, ha nem szerencset tulajdonit maganak hanem
akarmi mast (tudast, tapasztalatot, para-kepessegeket, tehetseget, figyelmet)
csak kiserletet tesz ra, hogy meghatarozza sajat korlatait. Ez a szandek azonos
azzal az igyekezettel amellyel a jo es a rossz felol bizonyossagot akar szerez-
ni. A jo es a rossz egyedi ervenyu. Amint a szepseg folismerheto de nem leirha-
to (de megtanulhato es erzekelheto), ugy van a jo es a rossz eseteben is.
  Eppugy nem lehet ezeket sem meghatarozni.
  Ahhoz, hogy eligazodjon az ember jo es rossz, szep es csuf dolgaban nem
az a teendoje, hogy eloallit egy mindenkorra ervenyes torvenyt. Az ember ezeket
a dolgokat folismeri es megkulonbozteti, jelenletuket erzekeli megsem er vele
semmit ha leirja is oket, meghatarozza is oket. Viszont vannak a vilagban jol
leirhato es hasznosan megismerheto dolgok is. Ezzel foglalkozik a tudomany.

   A vegtelen elkepzelese olyan, mint a jorol, a tehetsegrol elmelkedni. A
tehetseget egyszerubb es erzekletesebb bemutatni mint korulirni. Mi kulon-
boztette meg a marhapasztort, aki az allatok szurkehalyogjat meg-megoperalta
aztan nyugodt lelekkel tett igy a hozza fordulo emberekkel is, attol az ember-
tol, aki operalo "praxisat" azert adta fol, mert egyszer mutattak neki egy
szemmutetet - affele igazi orvosi beavatkozast? Az az ember, aki meg nem la-
tott soha igazi mutetet biztos kezzel es hatekonyan operalta az embereket,
mint az allatait. Amikor azonban latta es megertette micsoda veszellyel jar
ez, tobbe nem mutott meg senkit.

   De miert nem?

  Nem szerencses volt ez a marhapasztorbol lett szemorvos, de nem is a "szak-
mai felkeszultsege" tette kepesse az operaciok elvegzesere.
  Ugy latszik meg a tudomany muvelesenek is vannak "laikus eleresi utvonalai".
A tudomany nem veszit hitelessegebol es letjogoslultsaga nem kerdojelezodik
meg attol, mert az embertol egyfajta latasmodot, hozzaallast kovetel. Ettol
meg az ember megismerheti a tudomany altal megismerhetetlent egy masik szemle-
let segitsegevel, amely a vilagot maskent mutatja meg szamara, sot meg a tudo-
manyban is segitsegere lehet ez a latasmod. De vajon miert nem hasznaljuk ezt
olyankor, mikor a tudomany nem segithet, vagyis amikor nyilvanvaloan mas utat
kene keresnunk? Az ember nem hasznalja ki kepessege't amellyel olyasmire tud
valaszt adni, ami semmifele megismeres altal nem folfoghato szamara. Talan
azert nem, mert egyszeruen nem tud arrol, hogy valami hianyzik, hogy az altala
ismert vilag csonka.

  Orok kerdes marad, hogy az emberen mulik-e ennek a hianyossagnak a folsza-
molasa. Orok kerdes, mert minden embernek maganak kell megvalaszolnia idorol-
idore.                                                                   Olorin

Kedves Laszlo!
1.   Szeretnem felhivni a figyelmedet R. Dawkins "A vak orasmester" c.
konyvere (Akademiai Kiado, 1994), amelyben a szerzo nagyon sok olyan kerdest 
taglal, amelyeket az elmult szamokban erintettel. Peldaul a 6. fejezet,
Eredetek es csodak, az elet keletkezesere vonatkozo eszmefuttatas. Nem
cafolhatatlan magyarazat, csak elmelkedes. De sokat ir a szaggatott fej-
lodesrol, az instabil allapotokrol, a gyors valtozasok mechanizmusarol,
stb.
2.   Teljes mertekben egyetertek a 189. szamban a csalad gyermeknevelesi
feladatairol irottakkal, sot mindenki szamara szeretnem alahuzni, hogy 
e teren a szulok felelossege elsodleges es atharithatatlan. A vilagban oriasi
versenyfutas indult meg a tudasert, es aki ebben lemarad - akar egyen,
akar csoport, akar orszag - az nagyon jo esellyel az orok szegenysegben
es kilatastalansagban talalhatja magat es utodait.
3.   Azzal is egyetertek, hogy a teteles resz-ismereteken tul vala-
mifele komplex elet-ismeretre, eletstrategiara is szukseg van (nevezzuk
akarhogy: vilagnezet, hit, vallas, ateista term. tud. gondolkodas, erkolcs,
filozofia, stb), es ez erosen hianycikk.
(190. szam, 4.bek)
4.  Nem ertek viszont egyet a 190.szam 3. bekezdesben irottakkal. Nem akarok 
meg egyszer a felremagyarazas hibajaba esni. Most nem vilagos szamomra, hogy 
ez a sajat velemenyed-e, vagy meg mindig azt irod, hogy
"Mit gondol az atlagember a tudomanyrol?" Tehat nem tudom, hogy veled, vagy
az atlagemberrel vitazom-e.
"A tudomany tekintelye csokken."
   Mihez kepest? Mert a tudomanynak regen sem volt valami nagy tekin-
   telye. 'Tan a tudomanynak eljek? A TUDOSOK MIND SZEGENYEK' -irta
   Petofi a mult szazadban. (Meg ha maga nem is volt talan tudomanyelle-
   nes, az idezet a kozvelemenyt tukrozi) 
"Sokban vetkes az iskola. Sajnos, jelentkezik a balsikeru reformok 
eredmenye is."
   Miert gondolod (gondolja az atlagember), hogy reformok nelkul jobb
   lenne? Mert az illuzio mindig szebb a valosagnal?
"A tanarok nem tudnak mit kezdeni az anyaggal. Valahogy leadjak, 
osztalyoznak, a diakok pedig nem tudnak semmit."
   Ellentmondas a kovetkezo mondatban.
"Vannak ragyogo teljesitmenyek, tisztan gondolkodo, sokat tudo diakok 
mindenhol."
   Soha ilyen sok ragyogo teljesitmeny, tisztan gondolkodo, sokat tudo
   diak nem volt! (*) Ami volt, az egy nagyon szuk elit. Akik ma visszaemle-
   keznek, es azt hiszik, hogy mindenki olyan okos volt, mint ok. Figyel-
   junk meg azonban egy veletlen mintat a regi generaciobol, rogton ki-
   derul a nosztalgia megszepito volta.
"Viszont az erettsegizett atlag utalja a fizikat,"
   Mindig is utalta! 
   Nemcsak Magyarorszagon, es a matematikat is. A '400 cspas' c. filmben
   az anya jobb tanulasra akarja serkenteni fiacskajat, es a lelki predi-
   kacio kozepen azt mondja: 'Jo, en tudom, hogy vannak teljesen feles-
   leges dolgok az iskolaban, mint peldaul az algebra...' (Idezet fejbol)
   Francia, semmi koze a mi mult rendszerunkhoz, es megintcsak a 'koz-
   velemeny hangja'.
"semmi sem marad meg szamukra kemiabol, biologiabol, foldrajzbol."
   Sajnos, tenyleg keves marad meg. De most legalabb van valami, amibol
   nem marad meg semmi. Nagyszuleink generaciojanak legalabb 90%-a so-
   ha, semmit sem tanult kemiabol 
"Minden elvesz, kihullik."
   'Minden' azert talan nem!
Meg egyszer:   
"A tudomany tekintelye csokken."
   Lehet. De azert ma elsosorban a kepzetlen reteg lesz munkanelkulive!

(*) Vedd elo egyszer a Kozepiskolai Matematikai Lapok regi szamait, es
hasonlitsd ossze a feladatmegoldasokat bekuldok szamat a maival!

Udvozlettel 
Jedlovszky Pal, az idosebb

Nem tudom mi szallta meg az agyamat tegnap; otromba helyesirasi hibakat 
vetettem. Elnezest.