Szerbusztok .
Az alabbi informaciokat betettem a TIPPbe, de ugy gondoltam meg itt is
helyet kell adni, mivel ez az olvasoi kor jobban ismerheti az ERP
aplikaciokat.

Ha valaki a BaaN Holland vallalatiranyitasi programmal foglalkozik es
szeretne az USAban dolgozni, az irjon nekem. Az en cegemnek ev vegeig kell
45 uj ember, sok munkank van. Barki jelentkezhet az egesz vilagbol, a ceg
elintezi a munkavallalasi engedelyt. Foleg konzulensek kellenek, penzugyre,
gyartasra, logisztikara, de kell egy-ket programozo is. Surgosen kellene
service csomagra ember.

Ha van jo SAP gyakorlatod akkor is irj.

Fontos: mi nem kepzunk ki embereket, viszont tovabbkepzunk. Ugyhogy Baanos
vagy SAP jartassag nelkuliek ne irjanak. Tovabba csak jo angol
nyelvtudassal jelentkezzetek, kiveve a programozokat ott ez nem annyira
lenyeges.

Ha van valaki San Francisco kornyeken azzal szivesen talalkoznek, en most
itt vagyok.

Ide irjatok: 

A hang terjedesi sebessege nemigen fugg annak frekvenciajatol a levegoben.
Sokkal inkabb azert melyebbek a tavoli villamlasok hangjai, mert a magasabb
hangok sokkal inkabb nyelodnek el. (Ha terjedesi sebbesseg-kulonbseg lenne,
akkor egy hangszorobol szarmazo ugyanolyan hangimpulzus a tavolsag novekedeseko
r
egyre hosszabb vinnyantaskent hatna, vagyis eloszor pl. a magas resz erkezne
meg, aztan a mely. Nem ezt lehet tapasztalni.)
  Akkor hall az ember egy jo nagy dorrenest, ha a villamcsatornanak jo sok
pontja, szakasza van tolunk pont ugyanolyan tavolsagra. Ezekrol a helyekrol
egyszerre er hozzank a hang. Ezzel szemben ha a villamcsatorna (van kozuluk aka
r
50 km hosszu is) tolunk folytonosan tavolodo vonal, akkor minden pontjarol
mas-mas idopontban er hozzank a hang, es hosszan elnyulo morajt hallunk. Az
egyre tavolodo reszek hangja meg egyre melyebb, mert a magasabb hangok reszben
kioltjak egymast, reszben elnyelodnek. (A sok kis vizcseppet tartalmazo levego 
a
magas hangokra nezve kivalo csillapitast jelent).
  Bonyolodik a folyamat azzal, hogy sok elagazas jon letre, masreszt nem
pillanatszeruen "zudul le" a toltesfolyam, hanem tobb, egymast koveto rohamban
(es mas-mas helyekrol), es ekkor ugyanaz az eloionizalodott, vagy felhevult
csatorna vezeti el a tobbi toltes-lavinat is. Es persze mindig kulon hotagulaso
s
hangot general.
  Ha kozvetlen mellettunk levo villamharitoba csap a villam, akkor egy sercinto
hangot hallunk csupan, majd fentrol a dorges folytatodik. Ha tolunk 50-100
meterre kifogunk egy olyan villamcsatornat, ami kb negyedkor alakban a fejunk
folott folytatodik, akkorat szol, hogy betojunk az ijedtsegtol.

hjozsi - Bp.

Ps: Elektromos kisules = villamos-szek kistestvere.

Tisztelt KZ. 

Konyvgyujtemenyembol felsorlok nehany a temara vonatkozo konyvet,
kihagyva azokat, amelyek bar fontosak, de csak keves adalekot 
tartalmaznak a temara vonatkozoan. Kivancsian varom eszreveteledet, hogy 
mely alapveto irodalmi forras hianyzik belole? 
A muveket meglehetosen sokszor elolvastam ahhoz, hogy a kerdeseket ossze-
tudjam allitani. Talan nem artana Einstein muveit a kora tudomany-
ismereteivel egyutt Neked is elolvasni, mert azokat kiragadva es a mai kor 
ismeretiben olvasva Te is teves eszmekben fogsz gondolkodni. 
A fizikusok az ujat rendkivul nehezen fogadjak, hiszen minden korabbi 
munkajuk kudarcat fogjak latni benne, mint pl. Kepler, Galilei, R. Mayer, 
Boltzman stb eseteiben. De miert allna meg az ismeret fejlodese pl. 
Einsteinnel?  A tudomanytortenet azt mutatja, hogy a jovo fizikusanak
arcara a mai tudasunk mosolyt fog fakasztani. Es ez elkerulhetetlen. 
1 Abramov A.I.: Atomok a merlegen  Gondolat Kiado, Bp 1981
2 Ambarcumjan V.A.Az Univerzum kuatatasanak filozofiai kerdesei
Gondolat Kiado, Bp 1980
3 Anderlik E. - Feimer L. Mechanika  Pallas R.T. 1934
6 Arrhenius Swante A Vilagok keletkezese  Dick Mano Kiadasa, Bp e.n.
7 Backe Kalandozasok a fizika birodalmaban Mora Konyvkiado, Bp 1980
9 Barczy Barnabas Atomfizika  Kossuth Konyvkiado, Bp 1965
11 Baszov Ny. G. Valogatott tanulmanyok Gondolat Kiado, Bp  1986
12 Bay Zoltan Valogatott tanulmanyok Gondolat Kiado, Bp1988
15 Bergson Tartam es egyidejuseg (Az Einstein-teoriarol)
Pantheon Rt . Kiadasa, Bp  1923
19 Bitsakis Eftichios A modern fizika es a dialektikus material.
Kossuth Konyvkiado, Bp 1976
23 Bohm David Oksag es veletlenseg a modern fizikaban )
Gondolat Kiado, Bp  1960
24 Born Max Kiserlet es elmelet a fizikaban Egyetemi Nyomda, Bp 1947
25 Bozoky Endre Physikai Zsebkonyv Stampfel Kiadasa, Pozsony-Bpest 1902
27 Braunbek Werner Ut a hatartalanba  Gondolat , Bp.1964
28 Broglie  Valogatott tanulmanyok Gondolat Kiado, Bp 1968
29 Budo Agoston Kiserleti fizika I.II.III.Tankonyvkiado, Bp
32 Budo Agoston  Mechanika Tankonyvkiado, Bp 1988
33 Csaszar Elemer A sugarak vilaga K.M.Termeszettudomanyi Tarsulat,Bp1937
38 Eddington A. A termeszettudomany uj utjai Franklin-Tarsulat Bp e.n.
39 Einstein A kulonleges es az altalanos relativitas elmelete Pantheon,Bp1921
40 Einstein A.Hogyan latom a vilagot Faust Konyvkiado, Bp, 1935
41 Einstein-Infeld  Hogyan lett a fizika nagyhatalom? Mora, Bp1971
43 Einsten A. A specialis es altalanos relativitas elmelete Gondolat, Bp 1963
44 Erdey-Gruz Tibor Anyag es mozgas  Akademia Kiado, Bp 1962
45 Erdey-Gruz Tibor Az anyagszerkezet alapjai Muszaki Konyvk,Bp1973
46 Erdey-Gruz Tibor  Az atomokrol es az anyag szerkezeterol
A Kis Akademia Kiadasa, Bp 1930
49 Farago-Pocza  Elektronfizika Akademiai Kiado, Budapest 1954
51 Fay Gyula/Hedervari Vilagnezeti nevelesunk termtud alapjai II.
Tankonykiado, Bp.1966
52 Fejes Istvan A radiocsillagaszat Tancsics Konyvkiado, Bp 1975
53 Fenyes Modern fizikai kisenciklopedia Gondolat Kiado, Bp 1971
54 Fenyes Imre A fizika eredete Kossuth Konyvkiado, Bp 1980
55 Fenyes Imre  Fizika es vilagnezet Kossuth Konyvkiado, Bp 1966
57 Fercsik Janos A relativitas szemlelete Magveto Kiado, Bp 1977
58 Feynman Mai fizika 1. 2. 6. Muszaki Konyvkiado, Bp 
61 Feynman Richard  A fizikai torvenyek jellege Magveto Kiado, Bp 1983
64 Frohlich Dynamika  (Elmeleti fizika) Magyar Tud. Akademia, Bp 1896
65 Fuchs W.R. Mielott a Fold "mozgasba jott" Minerva, Bp 1978
68 Galilei Galileo Parbeszedek  Europa Konyvkiado, Bp.1959
71 Gombas-Kisdi  Bevezetes az elmeleti fizikaba 1-2 Akademia, Bp 1971
72 Groh  Atomrombolas Elematalakitas K.M.Term.tud.-i Tarsulat,Bp1935
75 Hawking Stephen Az ido rovid tortenete  Maecenas.1989
79 Heisenberg W. Valtozasok a termeszettudomany alapjaiban
Egyetemi Nyomda, Bp 1946
81 Heisenberg Werner Valogatott tanulmanyok Gondolat Kiado, Bp 1967
82 Heller Agost A physika tortenete ( 2.kot- a XIX. szazadban)
Kir.Magy. Termeszettud. Tars. Bpest 1902
83 Helmholtz H. Az ero megmaradasarol Math. es physikai Tars.,Bp 1897
85 Holics Laszlo szerk. Fizika  Muszaki Konyvkiado, Bp 1992
86 Hoor Mor  Elektrotechnika  1-2  M. Mernok-es Epiteszegy. Bp 1894
88 Hoyle Fred Stonehenge-tol a modern kozmologiaig Magveto Kiado, Bp 1978
89 Janossy-Elek A relativitaselmelet filozofiai problemai Akademia, Bp 1963
90 Janossy Lajos  Kozmikus sugarzas  Muvelt Nep Konyvkiado, Bp 1954
91 Janossy  Relativitaselmelet a fizikai valosag alapjan Akademia, Bp 1973
92 Janossy  Relativitaselmelet es fizikai valosag Gondolat Kiado, Bp 1969
93 Jeans J. H. Az uj vilagkep  (Fizika es filozofia)  Dante, Bp 1944
94 Jeans J.H.  Az uj fizikai vilagkep  Egyetemi Nyomda, Bp 1945
95 Jefremov J. NY. A vilagmindenseg melysegeiben Gondolat Kiado, Bp 1978
98 Karolyhazy Frigyes Igaz varazslat  Gondolat, Budapest 1976
99 Kastler Alfred  Az a kulonos anyag  Gondolat, Budapest 1980
100 Katona Zoltan Elemi reszek  Gondolat Kiado, Bp  1978
101 Kaufmann III. W.J. Relativitas es kozmologia  Gondolat , Bp.1985
104 Komjathy Aladar Harom fizikus  Egyetemi Nyomda, Bp 1947
111 Krompaszky Bela Fizikai jelensegek egyseges elmelete
PazmanyKnyomda Szatmar-Nemeti 1910
112 Kudrjavcev P.Sz. A fizika tortenete Akademia Kiado, Bp 1951
113 Kuznyecov B.G. Filozofiatortenet fizikusoknak es matematikusoknak
Gondolat, Bp. 1983
115 Lambrecht szerk. A gondolat uttoroi   I.-II. kot.Dante Konyvk, Bp. e.n.
116 Lanczos Kornel A geometriai terfogalom fejlodese Gondolat, Bp 1976
117 Lanczos Kornel Einstein evtizede  Magveto Kiado, Bp.1978
118 Landau, Rumer  Mi a relativitaselmelet ? Mora Ferenc Kk. Bp. 1961
119 Laue A fizika tortenete Gondolat, Bp. 1960
120 Landau Elmeleti fizika Tankonyvkiado, Bp. 1974
127 Makra Zsigmond Sugarozonben elunk  Gondolat Kiado, Bp 1983
132 Mendelssohn K. Az abszolut zerus fok  Gondolat Kiado, Bp. 1983
133 Mikola Sandor A fizika gondolatvilaga  Szerzo Kiadasa 1933
134 Mikola Sandor A fizikai megismeres alapjai  K.M.Term.tud Tarsulat,Bp1941
135 Mikola Sandor A physikai alapfogalmak kialakulasa  Hornyanszy,Bp 1911
136 Nador Gyorgy A termeszettorveny fogalmanak kialakulasa Akademia, Bp 1957
138 Newton Isaac A Principiabol es az Optikabol, Levelek Bentleyhez
Kriterion Konyvkiadso, Bukarest 1981
139 Novobatzky Karoly A fizikai megismeres uttoroi Akademia Kiado, Bp1959
140 Novobatzky Karoly A relativitas elmelete Tankonyvkiado, Bp 1964
141 Novobatzky Karoly Relativitas  Magyar Szemle Tarsasag, Bp 1943
142 Oesterreich  Korunk vilagkepe Franklin, Bp. 1923
144 Omnes Roland  A Vilagegyetem es atalakulasai  Gondolat, Bp. 1981
145 Ortvay Bevezetes az anyag korpuszkularis elmeletebe  MTA, Bp1927
146  Ostwald  A tudomany Athenaum R.T. Budapest   (1912) e.n.
148 Ostwald V. Bevezetes a termeszetfilozofiaba  Dick Mano Kiad, Bp e.n.
149 Oveges Jozsef A legulabb kor fizikaja Muvelt Nep Konyvkiado, Bp1955
153 Peiers  R. E. A termeszettorvenyei Gondolat Kiado, Bp 1963
154 Planck Max  Valogatott tanulmanyok Gondolat, Bp. 1965
155 Pogany Bela Az elektromagneses ter Athenaeum R.-T Kiadasa, Bp1927
156 Poincare H.  A tudomany erteke Pfeifer.kiadasa, Bp 1925
157 Poincare H. Tudomany es folteves Kir.M. Termeszettud. Tars. Bp. 1908
161 Quittner Pal  Ut az atomfizikahoz Gondolat Kiado, Bp 1965
163 Reichenbach Atom es Vilagegyetem Franklin, Bp. kb 1930  e.n.
165 Rhorer Laszlo Atomok, molekulak, kristalyok Danubia, Pecs-Bp 1924
167 Roiti Antonio  A fizika elemei K.M. Termeszettudomanyi Tarsulat 1895
170 Sadoul G.Az atom titka es hatalma  Szikra Kiadas, Budapest,1949
174 Schmidt Harry  A relativitas tananak vilagszemlelete  Revai Kiadas,e.n.
176 Simonyi Karoly  A fizika kulturtortenete  Gondolat Kiado, Bp 1986
179 Steven Weinberg  Az elso harom perc Gondolat Kiado, Bp 1982
180 Stokley James  Az elektronok vilaga Franklin-Tarsulat Kiadasa e.n.
181 Strasser V. Beno Fizika Budapest 1931
183 Szanto Hugo  Az anyag szerkezete  Halado Konyvkiado Bpest, 1914
184 Szekely Laszlo Einstein kozmoszatol a folfuvodo vilagegyetemig Bp 1990
187 Szvecsnikov G.A. Oksag es allapotosszefugges a fizikaban Gondolat, Bp1974
190 Trosztnikov szerkeszt. A Vilagegyetem kulcsa Kossuth, Bp  1966
191 Termeszettud. Kozlony 1-2-7-16-18-20-23-40-52-54-55-57-58-60-61-62-65-66 
210 Vavilov Sz.I. Isaac Newton Szikra Kiadas 1948
212 Vilkovszkij JA. A rejtelyes kvazarok Gondolat Kiado, Bp 1988
214 Weisskopf V.F.  Tudas es csoda  Gondolat Kiado, Bp 1987
215 Weisskopf Victor F. Valogatott tanulmanyok  Gondolat, Bp.1978
216 Weszelszky Gyula A radioaktivitas Kir.Magy. Term.tud. Tars. Bp.1917
217 Weszelszky  A radium es az atomelmelet Szt Istvan Tarsulat, Bp 1925
218 Weyl Hermann  Szimmetria  Gondolat Kiado, Bp 1982
219 Wigner Jeno  Valogatott tanulmanyok Gondolat Kiado, Bp 1972
220 Wodetzky  STELLA Csillagaszati Egy. ALMANACHJA 1929 Egyetemi Ny.
221 Wodetzky  A Vilagegyetem szerkezete  Szent Istvan Tars, Bp 1927
223 Wodetzky szerk. A csillagos eg  Kir.Magyar Term.tud.Tarsulat 1938
226 A kvantummechanika klasszikusai Gondolat Kiado, Bp 1966
228 A modern termeszettudomanyok filozofiai problemai Akademia, Bp 1962

  Bajnok Janos

Ui. Barmilyen furcsa is, Miller-Morley 5000 pozitiv merese is a 
fizikahoz tartozik. A mereseket sosem ismeteltek meg, csak jelentosen
modositott formaban. Mit merhettek olyan sokszor, es olyan egyertemuen?
Sajnos en sem tudom ra a valaszt.

   * Bajnok Janos E-mail:  *

>Felado : Telegdy Attila

>Jopar evvel ezelott vegeztem egy egyszeru szamitast,
>es az jott ki, hogy ha atomi szinten lehetne informaciot
>tarolni(nehany atom bitenkent), akkor egy par grammos
>kristaly HIFI minosegben tudna tarolni sok even keresztul tarto
>sztereo zenet. (A kiolvasas es beiras az egy kulon problema.)
>
>Kesobb tudatosult bennem, hogy ezt igy lehetetlen megcsinalni,
>mert ha sikerulne is elrendezni az atomokat ugy, hogy taroljak
>az adatokat, akkor is elmosodik idovel a tarolt informacio a
>homozgas okozta kristalyhibak miatt (nem beszelve az esetleges
>kozmikus sugarzas okozta karosodasrol, mas foldi sugarzas
>okozta informaciovesztesegrol, vagy az alaguthatas miatt nulla
>fokon sem megszuno folyamatokrol).

En is gondolkodtam mar ilyesmin, de szerintem nem olyan sulyos a helyzet,
ahogy Te azt felvazoltad. Tobbfele megoldast is el tudok kepzelni.

1. Dinamikus adattarolas, tehat mindent RAM-ban tarolni, amit allandoan
frissitunk. Ez persze felveti a biztonsag kerdeset (aramszunet), de ezt is
meg lehet oldani, az informacio tobbszoros tarolasaval, fuggetlen
aramforrasokrol. Persze ez most luxusnak tunik, de majd az adott helyzet
donti el, hogy a nagy surusegnovekedes megeri-e az aldozatot.

2. Valoban, eros hutessel, amikor a homozgas mar nem zavar be. A
kvantummechanikai hatasok szerintem attol fognak fuggeni, milyen anyagokat
hasznalunk, es hany atomot rendelunk egy bithez.

Azon is gondolkodtam, hogyan lehetne mindezt megvalositani. Van egy
elkepzelesem, amely teljesen elmeleti, fogalmam sincs, hogy a gyakorlatban
mennyire lenne kivitelezheto. Azert most kozre adom:

Kepzeljunk el egy olyan atomot (molekulat), amelynek van harom gerjesztett
allapota. Ezeket jeloljuk 1, 2, 3-mal. Az alapallapotu atomok (0) feleljenek
meg 0-nak, az 1-es allapotu atomok 1-esnek a binaris kodban. Az 1-es allapot
tovabba legyen hosszu eletu, metastabil allapot.

Az egyik lezersugar legyen olyan energiaju, ami az 1-es allapotbol a 2-esbe
gerjeszt, a masik az 2-esbol a 3-asba.

Ha az elso lezersugar 1-es gerjesztesu atomot erint, felgerjeszti a 2-es
allapotba. Ha a masodik lezersugar nem erinti az atomot (vagyis nem erre
pozicionaltunk), akkor az gyorsan vissagerjesztodik az 1-es alapallapotba,
kibocsajtva egy 2->1 atmenethez tartozo fotont, amivel viszont nem
foglalkozunk. 

Ha viszont a masodik sugar is erinti az atomot (vagyis az atom a ket sugar
metszespontjaban all, tehat erre pozicionalunk), akkor felgerjesztodik a
3-as allapotba, ahonnan gyorsan visszaesik az 1-esbe, kibocsajtva egy 3->1
atmenetnek megfelelo kvantumot. Tehat ha ezt a kvantumot erzekeljuk, akkor a
kerdeses atom 1-es allpotban volt.

Alapallapotu atommal a ket lezersugar ne csinaljon semmit.

Az irast hasonloan lehet megoldani, ket lezersugarral, es meg nehany
gerjesztett allapottal. Peldaul egy 4. es 5. szintre torteno ket lepcsos
gerjesztessel, amit legerjesztodes kovet az 1-es allapotba.

Most attol fuggoen, hogy az 1-es metastabil allapot mennyire hosszu eletu,
idonkent az egesz kristalyt frissiteni kell.

Nem sokat konyitok az atomfizikahoz, ezert nem tudom, egyaltalan lehetove
teszi-e mindezt a kvantummechanika, es ha igen, leteznek-e megfelelo atomok,
molekulak es lezerek. 

>Nem tudom, hogy a mai szamitogepek mennyire kozelitik meg azt a hatart,
>ahol a felhasznalt eszkozok miniaturizaltsaga annyira elorehaladott,
>hogy a mukodes mar nem tekintheto hetkoznapi ertelemben
>determinisztikusnak.

Hat, ha a CD-t veszem, amit nagy joindulattal 1 grammosnak tekintek, ami
legyen 1/1000 mol, akkor kb. 6*10^11 atom/bit. Szoval vannak meg tavlatok.

Azt, hogy egy program statisztikus okok miatt tobbfele futasi eredmenyt
adjon, es ezt matematikailag korrigalni kelljen, nehezen tudom elkepzelni,
mert az emlitett statisztikus hibak miatt sokkal valoszinubb, hogy a program
a legtobb esetben egyaltalan nem is hajtodik vegre.

Szerintem az ilyen statisztikus hibakat meg sokkal alacsonyabb szinten,
esetleg a bitek kiolvasasanal kell es lehet majd korrigalni, peldaul
tobbszori kiolvasassal.

Peter


		<   Mondjon le !!!  >