Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 499
Copyright (C) HIX
1999-07-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 muveszetrul (mind)  144 sor     (cikkei)
2 Tizes lista. (mind)  47 sor     (cikkei)
3 Re: JVC vs SONY vs Panasonic + fules (mind)  32 sor     (cikkei)
4 Re: *** HIX HANG *** #498 (mind)  29 sor     (cikkei)
5 Lemezajanlat -- Ligeti: zongoraetudok (mind)  60 sor     (cikkei)
6 Igenyes szintizene - meghallgatasra (mind)  9 sor     (cikkei)

+ - muveszetrul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]idezte es irta:

>"Hát a smokin' drum history vol 1 az tényleg kurva szar, sajnos én is 
>megvettem, de még nem bírtam egy számot sem végighallgatni, úgyhogy 
>Bassface bekaphatja.
>Ha veszel dnb-t szerintem olyan helyen vedd ahol meg is hallgathatod >előtte
 (pl.Indie Go), mert sok a trash sajnos.

>Mivel persze minden relativ es nincsenek stabil egyertelmu ertekek a >fenti 
idezet irojat is eppoly muveltnek es kulturaltnak kell tekintenunk >mint aki 
szerint mondjuk:  "Monteverdi rulez"

Mivel pont van a vegen, es mosolygot sem latok, nem tehetek mast, mint
komolyan veszem. Meg nem ertem, miert kellene minden embert egyforman
muveltnek es kulturaltnak tekinteniem? Miert lenne minden ember
egyforman muvelt? Mert van aki minden egyebben toksotet, de fejbol
mondja egy negyveneves focimeccs osszeallitasat. Vagy meg ehhez _sem_
ert, de marha eros es kitunoen verekszik. Vagy enni es borozni tud
eszmeletlen
mennyisegeket. Hol a hatar? Tenyleg nincs kulonbseg? Az ilyen
velemenyekhez imho leginkabb eros onertekelesi zavarokkal kuzdo emberek
ragaszkodnak koromszakadtaig.

> Felado :  [Hungary] irta:

>>>> Tehat, ha sokan aradoznak valamirol, attol meg nem lesz az "ertek", >>>>
 vagy muveszet.  Mert peldaul sokan beszelnek igy egy narkos >>>>elmenyukrol 
is.
>> >Nem tudom, ugyan mi mastol lenne valami ertek vagy muveszet, mint
>> >attol, hogy vannak, akik erteknek vagy muveszetnek tartjak.
>> Nem mindegy, hogy kik azok, akik erteknek, muveszetnek tartjak. Ha 
>> ezek az emberi kultura es muveszetek ismeroi, nagyjai, akkor en adok a
>> velemenyukre, meg akkor is, ha az adott mu szamomra semmitmondo. Akkor
>> bennem lehet a hiba. Es vicaversa. Millio Love Parades hiaba agal.

>A fenti gondolatmenet tipikus peldaja a "petitio principii"-nek. Hadd
>vilagitsam meg a hibajat a leheto legegyszerubb peldaval:
>Beethoven zeneje nagyon ertekes. Honnan lehet ezt tudni? Onnan, hogy a 
>szakertok ezt mondjak. Na es kik a szakertok? Azok, akik Beethoven >zenejet 
szeretik.
>(Ha nem ezt mondtad, akkor bocsanat; nem szandekoztam kiforgatni a
>szavaidat; valoszinuleg akkor felreertettem.)

A semmit nem lehet felreerteni imho, mert semmit sem irtam arrol, hogy
kik a szakertok. Azt hittem egyertelmu. A profik. Altalaban azok a
szakertok, akik foiskolai szintu zenei oktatasban reszesultek, akiknek
ez a hivatasuk, munkajuk, es ezert egesz eletukben a zenevel
foglalkoznak, egesz eletukben fejlesztik zenei ismereteiket. Kerlek ne
hozzal foleg a
regmultbol kiveteleket. Lehet valaki szakerto foiskolai vegzettseg
nelkul is, plane a zeneben, itt tag teruk van az autodidaktaknak, es a
magantanuloknak. Ez esetben az a feltetel, hogy a tobbi szakerto
befogadja, elismerje, hogy szakertelme osszemerheto az ovekkel.

Egy szakerto napokat tud ertelmesen beszelni egyetlen zenemurol, es nem
csak addig er fel az esze, hogy: "Hat a smokin' drum history vol 1 az
tenyleg kurva szar, sajnos en is megvettem, de meg nem birtam egy szamot
sem vegighallgatni, ugyhogy Bassface bekaphatja." Beethoven szeretettol,
"mukedvelestol" nem valik senki sem szakertove. En sem. Te sem.

>> Ez imho csak egy szelete az igazsagnak. _Kis_ baj van vele. Beszeljunk
>> mondjuk a halalukig el nem ismert festomuveszekrol. Nehez elfogadni,
>> hogy halaluk utan "lettek beloluk muveszek". Alkotasaik csak a halaluk
>> utan lettek mualkotasok.

>Vegre egy olyan pont, ahol vilagos, hogy itt hatarozottan 
>*velemenykulonbseg* van kozottunk!

Azert nem "annyira" _nagy_ a velemenykulonbseg. Hangsulyozottan _kis_
bajrol irtam. Nem a "bajt" hangsulyoztam, es velemenyedrol, mint az
igazsag szeleterol beszeltem.

>Szerintem egy adott pillanatban az es csak az muveszet, amit valaki >annak 
tart.

A valaki imho keves. A dilettans alkoto, "muvesz" tuti, hogy mindenet
muveszetnek tartja. De meg az is keves imho, hogy egy jelentosebb
csoport tartja muveszetnek. A "szakertok" legalabb egy nem
elhanyagolhato reszenek kell muveszetnek tartania. Persze lehet a
muveszetet tagan ertelmezni. Zsenge ifjukoromban festettem egy ket
olajkepet, irtam par
verset, es a kozelmultban meg egy novellat is. Szerintem nagyon jokat.
Nana, hogy jokat, hiszen epp azert csinaltam olyanra oket, mert ugy
tartottam joknak. A festeszet, ketsegtelenul kepzomuveszet, a vers, a
novella ketsegkivul irodalom. Mint ahogyan a techno is zene. [tagan
ertelmezve] Most akkor en muvesz, kolto es iro vagyok? Igen.
Elmondhatom.
Ha nagyon-nagyon tagan ertelmezzuk a muveszetet. Egyebkent egy fraszt!
Majd, ha a Kepzomuveszeti Alap, vagy az Iroszovetseg felvesz tagjai
koze. Akkor. [Itt is a tobbi "kollega" ertekitelete a mervado, mint az
autodidakta szakertoknel] A szinvonal rendkivul fontos.

>Hat ez az alapveto problema, hogy mindenki csak a *sajat* katarzisat
>ismerheti!

Te mindent _tul_relativizalsz. Szerinted nincs objektiv muveszet, nincs
objektiv ertek, nincs objektiv igazsag, nincs objektiv katarzis, semmi
sem objektiv. Akkor mi a fenenek beszelni ezekrol? Komolyan kerdezem.
Hova vezethet ez a beszelgetes? Azon kivul, hogy az eg vilagon mindent
ketsegbe lehet vonni, meg lehet kerdojelezni az ilyen alapallasbol, es
ez
meglehetosen oncelunak tunik. [elso mondatomban a _tul_ a hangsulyos]

>De mint mar mondtam, hallottam es olvastam technorajongokat ugy nyiltakozni 
>a technorol, hogy engem meggyoztek: itt bizony katarzisrol van szo!

Hol van ott a nembeliseg?
A katarzis szo foglalt. Az egesz vilag filozofus, eszteta, es
muvesztarsadalma adott jelentessel hasznalja. A nembeliseggel szoros
kapcsolatban. Eppen azert, hogy egyeb erzelmekkel ne lehessen
osszekeverni. Persze ettol meg meg lehet tenni, csak attol kezdve
ertelmet veszti a hivatkozas ra. Az extazis nem katarzis. Vissza a
muveszetekhez. Az a
rangatozas, porges, amit a techno zenere vegeznek hivei szerinted
"tancmuveszet"? [Imho csak pont annnyira tancmuveszet az, mint amennyire
a techno zenemuveszet.]

>van egy ismerosom, aki imadja a komolyzenet is es a technot is! Egyforman! 
>Ehhez mit szolsz? (Ne mondd azt, hogy biztosan nem is szereti igazan a 
>komolyzenet. Szereti, ugy, mint en! Meggyozodtem rola.)

Pedig elegge hihetetlenul hangzik. Te is sejthettel valamit, ha
beletrafaltal a varhato reakciomba. De mit szamit, hogy vannak
csodabogarak is? Az ember bonyolult. Me'g perverzek is vannak. En
ismerek olyant is, aki a legfinomabb markas konyakot is szereti, meg az
otthon fozott elesztoizu borzalmat is.

>>> A Mambo jo. Kedvencemmel Yma Sumaccal nekem meginkabb.
>> Koszi, ezt feltetlenul kiprobalom. A neve ismerosen cseng a szamomra, nem 
>> egy del-amerikai indian szarmazasu enekesnorol van szo ???
>Az csak legenda, amit elsosorban o maga taplalt. Yma Sumac valojaban
>tosgyokeres New York-i leanyzo volt; eredeti neve Amy Camus (ebbol
>rakta ossze az Yma Sumacot).

Hat az elobb meg szarmazasrol volt szo. Tosgyokeres amerikai szarmazasu
csak indian lehet. A tobbi angol, ir, skot, mexikoi, afro, indiai, kinai
stb.
Ahogy elnezem a kepet a lemezboriton, ebben a delamerikai szarmazasban
azert lehet valami. Legalabb is reszlegesen, mert azert meglehetosen jol
nez ki, ahhoz, hogy 100% indian legyen. A lemezborito szerint
Ichochan-bol [Peru, Andok] valo, es ott tunt fel zenei fesztivalokon. De
tolem akar marslako is lehet.

Udv, Peter.
+ - Tizes lista. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az igert folytatas.
Tagadhatatlan, hogy 11-et irtam a multkor s meg nehany folott sopankodtam.
De ez van. Mint korabbi levelem elso feleben emlitettem (csak torzokent
jelent meg), konyebb egyet  vagy szazat kivalasztani mint tizet.
A masik. Ez egy jatek. Minden konzekvencia nelkul. Ugye jol latom? Semmire
es sok mindenre lehet belole kovetkeztetni.
Mert igazabol a lakatlan szigetre meg csak elindulni sem lehetne Bach: Jol
temperaltja nelkul Landowska vagy Richter vagy Fischer), de igazabol, ha az
utra lennek kenyszeritve akkor lehet, hogy helyette az 1992-es Ujevi
Strauss koncertet vinnem Kleiber-el, ahogy ezt hallgatom majd minden
reggel, miutan tudatositottam magamban az evi hat nap szabadsagomat a
kozeli tengert s a 30 fokot. E pillanatban, ebben a helyzetben ez a zene
"hasznos" szamomra. Nem Brucknert s Mahlert hallgatok ilyenkor.
Azutan. Ma Mozart Requiemjet (Walter Orfeod'Oro) irom, de lehet hogy holnap
Beethoven Missa Solemniset (Bernstein vagy Karajan, DG). vagy Beethoven
zongora szonatait Fischer Annie-val, de holnap Schnabellel.
A zeneben s kicsit a felvetelekben az a nagyszeru, hogy olyan gazdag,
boseges a valasztek. A csodalatos kozepkori zeneken keresztul Ligeti-ig,
vagy akar Cohen-ig.
S jo hogy nem kell a szigetre menni.
A jatek azert nagyon jo. Szivesen olvasom, s kivancsian varom az uj
felfedezeseket, amit Ti ajanlotok.
Sajnalom, hogy a kozos zenelesen nem lehetek jelen.
Meg ket dolog.
a/. Felesegem 10-es listaja (az enyem is), ezen belul nincs sorrend:
1. One night stand: Town Hall Concert. 1947. Blue Note
2. Mick Jagger: She is a boss
3. Tom Waits: Mule variations. 1999
4. The best of Max Roach and Clifford Brown in Concert. 1954. GNP
5. Michel play Petrucciani. 1987. Blue Note. (megjegyzes: Evek ota
Petrucciani-"fuggok"vagynk. harom hettel a fukuokai (itt elunk) koncert
elott hallt meg)
6. Ella and Luis Again 1957. Mobile Fidelity. (kompromisszum, mert
egyikojuket sem tudruk volna kihagyni, de kulon-kulon nem fertek volna bele)
7. Billie Holiday/ Lady in Satin 1958. Columbia
8. Coltrain: My favourite things. 1960. Atlantic
9. Davis: Kind of Blue 1959. Columbia
10. Ch. Parker: Jazz at Massey Hall. 1953. Original Jazz Classics
Ezt meg besuvasztanank:
11. Django Reinhardt es Stephane Grappelli: Djangology/USA Vol. 1-7. 1940.
Swing
Es ki mindenki kimaradt (Ellington, Hancock, Jarrett, Washington, Chet stb)

2./. Erdekel-e benneteket egy 50-es "Classic ever" lista, amit a Classic CD
Magazin allitott ossze 1996-ban?
Ha igen akkor bepotyogom.
Tibor
+ - Re: JVC vs SONY vs Panasonic + fules (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haliho!

| BOOMBLASTERT venni ????

Az mi?

| Mert, nézegettem a neten, és a JVC tetszett a legjobban mind külsore,
mind
| technikailag !!!

Technikailag? Lattad a rajzat?
Alitolag a Panasonic gyart olyan kutyut (minitorony) aminek digitalis az
erositoje(nem a hangeroszabajozas, hanem a vegfok felepitese. Olyasmi
mint a TACT csak kommercializalt verzio.)
|
 >Nekem egy Sennheiser HD 580-as van es eskuszom ra. Nagyon kenyelmes

Nekem az 590-es van meg, es eszmeletlen jo hangja van. Szerintem
egyaltalan nincs hibaja.

(Gyozni kell anullakat szamolni).

Na igen ez talan az egyetlen bibi vele kapcsolatban.

| Nem lehet vele zenet hallgatni, mikozben valaki TV-t nez a szobaban,
de
| nagyon jo keso este, ha nem lehet hangosan zenet hallgatni.

Mivel nyitott, ezert masok is halljak, hogy mit halgatsz. Persze, ha
csend van a szobaban.

Pa:Magic
+ - Re: *** HIX HANG *** #498 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 [Hungary] irta:

> Most csak egy idezet az:INDEX/kultura/forum/elektronikus tanczenek II.
> szekciobol:
> "Hát a smokin' drum history vol 1 az t—nyleg kurva szar, sajnos —n is
> megvettem, de m—g nem bírtam egy számot sem
>      v—gighallgatni, úgyhogy Bassface bekaphatja. Ha veszel dnb-t szerintem
> olyan helyen vedd ahol meg is hallgathatod
>      el tte (pl. Indie Go), mert sok a trash sajnos. Egy—bk—nt az a baj, 
hogy
>  a legtöbb ki se jön CD-n, vagy Mo-n nem lehet
>      kapni."
> 
> Mivel persze minden relativ es nincsenek stabil egyertelmu ertekek a fenti
> idezet irojat is eppoly muveltnek es kulturaltnak kell tekintenunk mint aki
> szerint mondjuk:
>             "Monteverdi rulez"

Ez nyilvan a te velemenyed, mert itt ilyesmit senki nem mondott. Amit 
en eddig irtam, az peldaul homlokegyenest az ellenkezo allaspontot 
fogalmazza meg. Talan elolvashatnad ez egesz vitat meg egyszer, 
kicsit lassabban es figyelmesebben.

Egyebkent mi volna, ha sokat mondo gunyolodasok, celozgatasok es 
idezetek helyett megprobalnal *ervelni*? Akkor tudnek erdemben 
valaszolni. Igy nem tudok.

----
Varga Gyorgy                  Monteverdi rulez!!!
+ - Lemezajanlat -- Ligeti: zongoraetudok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az ember azt hinne, az ido mulasaval egyre nehezebb osszegzo, 
szintetizalo zenemuveket alkotni. Hiszen ahogy telnek az evtizedek, 
egyre tobb lesz az osszegezni, szintetizalni valo, egyre tobb zenei 
stilust, jellegzetesseget kellene beepiteni az ilyen jellegu 
kompoziciokba. De meg ha 70--80 eve lehetett is irni ilyesmit, az 
utobbi nehany evtized biztosan betette a kaput az osszegzo szandek 
elott, hiszen napjainkban szabad a vasar: nincs egyseges zenei 
koznyelv, mindenki ugy es azt ir, ahogyan es amit akar, es a stilusok 
vegtelen valtozatossagat nemhogy szamon tartani, de meg azokon 
eligazodni is lehetetlenseg.

Vagy megsem?

A fent leirt sorokkal magam is melysegesen egyetertettem -- 
mindaddig, amig meg nem ismertem Ligeti zongoraetudjeit. Es itt nem 
csak arrol van szo, hogy neki sikerult az elkepzelhetetlen. Arrol is, 
persze, hiszen Ligeti tenyleg mindent beepit ezekbe a kompoziciokba: 
elteveszthetetlenul erzodik rajtuk a klasszikus hagyomany mellett 
Bartok oroksege, a 14--15. szazadi proporcios elvbol kovetkezo 
polimetrika es ritmikai szabadsag, szamtalan magyar, europai es 
europan kivuli nepzene hangulata, afrikai torzsi zenebol eredo 
"elementary pulse" (elemi luktetes), ami lehetove teszi, hogy az egy 
szal zongorista egyszerre akar negy kulonbozo tempoban (!) jatsszon; 
de ugyanigy felreismerhetetlenul jelen van a jazz, jelesul Thelonious 
Monk es Bill Evans zongorajatekanak utanerzese is. Es hogy a 
hallgatonak egy szemernyi ketsege sem lehet afelol, hogy ezek a 
darabok a huszadik szazad vege fele keletkeztek, az azert van, mert 
korunk zenejenek jellegzetessegeiben sem szukolkodnek, koztuk jo 
nehany olyanban, melyekkel korabban maga Ligeti jarult hozza napjaink 
hangzo muveszetehez.

Hanem az igazi csoda megsem ez. Hanem az, hogy mindezt 3--4 perces 
zongoradarabokba sikerult belesuriteni, es -- ez a legeslegnagyobb 
csoda -- hogy ezek a zongoradarabok olyan mesterkeletlenek, 
termeszetesek, mondhatni konnyedek -- mert a nagysag jele az is, ha 
a szerzo meg meri tenni, hogy nem veszi halalkomolyan a let alapveto 
kerdeseit sem --, hogy az mar parjat ritkitja az egesz 
zenetortenetben. Igen, ezeket a miniaturoket "nagykanallal kell 
enni", annyira kinaljak magukat, annyira konnyen emeszthetoek, 
szellemesek, es persze elteveszthetetlenul ott bujkal bennuk a 
Ligetire annyira jellemzo, osszes alkotoi korszakan vegigvonulo 
fanyar, olykor csipos humor, fuszernek.

Ha Ligeti semmi mast nem komponalt volna, csak a zongoraetudjeit (de 
szerencsere bosegesen irt egyebet is), mar akkor minden idok 
legnagyobb zeneszerzoi kozt lenne a helye. Ha pedig valaki ugy veli, 
hogy a kortars zene mar "nem az igazi", akkor hallgassa meg ezt a 
lemezt. Feletteb csodalkoznek, ha nem valtozna meg a velemenye.

Pierre-Laurent Aimard zongorazasa melto a muvekhez. Ennel nagyobb 
dicseretet nem tudok mondani -- de letezik-e ennel nagyobb dicseret?

     Ligeti: Works for Piano
     Etudes / Musica Ricercata
     Ligeti Edition vol. 3
     Pierre-Laurent Aimard (zongora)
     Sony

-----
Varga Gyorgy
+ - Igenyes szintizene - meghallgatasra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>=======================================================
>Mas: igenyes szintizene - javaslom meghallgatasra Gonzalo Rubalcaba Antiguo
>cimu lemezet.

Es nem tudsz esetleg egy boltot, ahol bele is lehet hallgatni?

Topy

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS