Leveledben tobb kerdes is van.
Eloszor hadd valaszoljak a konnyebbre, illetve az
egyszerubbre. Hogy lehet egy novekvo, fejlodokepes gazdasagi
eletet letrehozni, ahol a kereslet es kinalat illetve az ar es a
ber egyensulyban van. A te szavaiddal, a csirke jon elobb vagy a
tojas?
Egyszeru! Keresd vissza a par napja adott korforgalom
modelt. Ha az allam kolcsonoz penzt es a B szegmentben csurgatja a
korforgalomba, akkor az inflaciot okoz. Nezd meg, mi lesz, ha az A
szegmentben megy be a penz! Ha a valalkozo vesz fel kolcsont es
azt a nyersanyag (es munka) azaz a resource piacra viszi, a munkas
vagy a nyersanyag termelo a het vegen hazaviszi a boritekot, a
felesege a kovetekezo heten megy bevasarolni, es megveszi az arut
amit elozo heten a ferje termelt a termekpiacra. Nincs hiany,
nincs tobblet termeles, nincs inflacio. Ez elvben a helyzet.
Mo-n a hirek szerint (legalabb is en igy ertelmeztem
Korosi Gabor kisse zavarosan, ironiaval vagy gunnyal,vagy talan
anelkul irt hiret a tegnapi Szalonban) az allam bacsi olyan magas
kamatot iger a bankoknak, hogy azt a normalis maganvallalkozo nem
tudja megfizetni csak azok, akik mar ugy is csodben vannak. Igy a
bankok allami kotvenyeket vesznek, eltunik a penz azaz t"ke a
penzpiacrol (Korosi ertelmezesevel ellentetben, es mivel nem
tetelezem fel Korosirol hogy nem ertene a helyzetet mikor azt
irja, hogy az allami kotvenyek kiadasaval "megszunt a toke
hiany." Inkabb feltetelezem, hogy gunyolodik) es a gazdasagi elet
stagnal.
Hogy mit kellene a kormanynak tenni? Egyreszt kezdetben
minel alacsonyabb termeloi kolcsont biztositani, hogy a haszonra
dolgozo vallalkozok tudjanak kolcsonhoz jutni, menjenek a
nyersanyag es munkapiacra, termeljenek, es beindul a gazdasagi
fejlodes, masreszt emelni a fogyasztoi kolcsonok kamatjat. Ahogy
a fejlodes beindul, az allam adojovedelme emelkedik, csokkentheti
az ado-ra'ta't valamint a fogyasztoi kolcsonok kamatjat es
mindenki el boldogan amig meg nem hal.
Persze tudom, hogy ez ellenkezni latszik az ausztriai
iskola elveivel. De az egy egeszseges gazdasag mukodeset
magyarazza meg. Egy haldoklo gazdasagnak kell mesterseges
lelegzest, eseteleg veratomlesztest adni, vagy talan meg operalni
is. A magyar gazdasagnak mindharomra szuksege van, hogy az elmult
allami beavatkozasok okozta allapotot helyrehozzak. Amig veges
penzmennyiseg all az allam (nemcsak a kormany hanem a gazdasag)
rendelkezesere, a legnagyobb felelotlenseg azt eladozni vagy
fogyasztasra hasznalni. Tudom, hogy az allam nyomhat penzt, amig
van papirja, de ez lenyegeben torvenyes hamisitas, es inflaciot
okoz. A valos penz mennyisege mindig veges. Ezt kell figyelembe
venni az allami gazdasagpolitika kidolgozasanal.
Ez az elvi megoldas. Gyakorlatban kerdeseid inkabb az USA
helyzetevel foglalkoznak, de ugyanezek a reszletkerdesek
nagyjabol fennallnak Mo-is. Hadd nezzunk parat.
1. Eloszor is a rengeteg ado, amit a vasarlo nem lat,
mert az arba be van kalkulalva, ami nemcsak az arat hanem a
termeles mennyiseget is befolyasolja, valamint az allami
szabalyozas, a kornyezetvedelemtol munka biztonsagig, ami mind
emeli a kiadasokat.
2. Emlited a szakszervezeteket. A szakszervezetek
fontosak mint erdekvedelmi szerv mert az atlag kapitalista onzo
(ezert kapitalista) es maximizalni akarja a hasznot (amivel
elvben semmi baj nincs, amig azt a termelekenyseg emelesevel es
tobb aru termelesevel eri el es nem a munkaviszonyok
romlasztasaval).
Azonban a szakszervezetek messze tulmennek (es nemcsak az
USA-ban) ezen a szerepen. Szakszervezetek a bereket a piaci ar
fole hajtjak (es a kollektiv szerzodessel ott tartjak akkor is,
ha a piac romlik, ber-merevseget letesitve. Az uzletekben neha
van "sale", de lattal mar munkaber "salet" amit a szakszervezetk
ajanlanak fel a munkaadonak?). Ezzel vagy inflaciot okoznak, ha a
beremeles a termelekenyseg emelkedese folott van, mert
vallalkozonak tobb kolcsont kell felvenni mint elozoleg hogy
fizetni tudja a munkasokat, es ezzel az arat kell emelni, vagy a
vallalat csodbe megy hacsak nincs monopoliuma. Szakszervezetk ki
tudnak egy vallalatot szurni es megbuktatni. Gyakran olvashatjuk,
hogy a szakszervezet csodbe kergetett egy uzletet. Par eve nagy
port vert fel egy eset mikoris a szakszervezet elhatarozta, hogy
az egyik nagy NY-i lapot lezaratja, ami sikerult is nekik. Ez mar
nem a munkasok erdekvedelme, hanem piszkos politika!
Ugyancsak karos szakszervezeti tevekenyseg az u.n.
"featherbedding" vagy "make-work" szabaly, amikor a szakszervezet
mestersegesen szabalyozza a termeles mennyiseget a fizetett
berert, vagy felesleges allasok betolteset koveteli.
A sztrajk a munkasok "alapveto joga" de minden sztrajk
emeli a koltseget. Mikor '89-ben Mo-n megengedtek a sztrajkot,
mint "alapveto emberi jogot," majdnem sirtam. A sztrajk esetleg
szolgalt volna politikai celokat a regi rendszerben, hogy a
rendszert engedmenyekre kesztesse, (bar ez meg '56-ban sem
sikerult, mert Kadar-Munnich inkabb a munkasokba lovetett volna,
mint hogy engedjen, a szovjet szuronyok arnyekaban!) De egy
szabad piacgazdalkodasban a sztrajk a piac megbenitasat
eredmenyezi. Tudom, ezzel megint sok kritikat provokalok ki, de
gazdasagpolitikai szempontbol ez vitathatatlan.
Egy masik piac-ellenes szakszervezeti talalmany a
garantalt munkaido. Akar van szukseg a termekre, akar nincs, a
munkast fizetni kell. Ez volt az USA autoiparanak az egyik
legnagyobb hatranya a japanokeval szemben. Arrol nem is akaorok
beszelni, hogy a szakszervezet vedelme a munkaerkolcs illetve
termelekenyseg rovasara megy. Minel erosebb a szakszervezet,
annal lanyhabb a munkas mert tudja, ugy sem lehet neki
felmondani. No de legyen eleg a szakszervezetkbol!
3. A kapitalista maga sem mentes a hibaktol. Egy nagyon
erdekes iras jelent meg 1989-ben Japanban. Egy vezeto japan
politikus es a Sony elnoke, Akio Morita e's Shintaro Isihara
irtak, A JAPAN THAT CAN SAY NO (to the United States). A konyv
annyira kenyes volt, hogy eloszor a japanok nem engedtek
leforditani angolra. Congressman Sander M. Levin fordittatta le
es kozolte az egeszet a Congressional Record-ban (1989 nov. 14)
Azota van rendes kiadas is, de ha valaki keri, a sajat
kepviseloje rendszerint ingyen megkuldi az egeszet (apro betukkel
nyomva 16 oldal: E3783-3798).
Ebben Morita analyzalja az amerikai gazdasagi eletet es
ezt irja: "the American economy is, then, without substance. It
must return to real production ecnomy." (3785 oldal) Lenyegeben
azt irja Morita, hogy az amerikaiak a rovid tavu profitra mennek,
minden negyedevben kell, hogy legyen profit, vagy kirugjak a
mendzsert (persze ez tul dramatizalt, de lenyegeben igy van), igy
az amerikai menedszer nem a termelesre megy,hanem a rovid tavu
profitra, mint valamikor otthon is nem a termelest hanem a terv
teljesitest jutalmaztak. Pl. en dolgoztam egy epito vallalatnal,
ahol telre beutemeztek mondjuk 100ora hohanyast. Ha 110 orat
hanytak a havat, tulteljesitettek a normat, es mindenki kapott
jutalmat! Azonkivul a stock market teljesitmeny statisztikailag
fontosabb mint a real termeles. Tiszta rohej. Otthon Antallnak
vagy Kupanak valaki kuldhetett volna egy peldanyt ebbol, a Kek
Szalag Bizottsag javaslatai mellett. Ha valaki ezt a kettot
attanulmanyozza, megoldhatja a magyar gazdasag kerdeset. No meg
adjuk harmadiknak a mar ismertetett korforgalom modelt. Ha valaki
azt erti, qualifikalt Kupa helye't elfoglalni.
4. De ez meg nem minden! Az amerikai gazdasagi elet egy
masik sulyos beklyoja a feminista forradalom. Hogy a sok nonek
helyet teremtsenek, az ilyen hely teremetest elomozdito (ha nem
is tudatosan) adminisztracios kovetelmenyeket vezettek be. Ez a
termelesre olyan terhet rakott, ami lehetetlenne tette a real
berek normalis emelkedeset. Nezzuk az en iskolamat. Miota ott
vagyok (1965 ota) a fakultas megduplazodott, ugyanakkor az
adminisztracio 4.5-szorosara nott. Gondolom, legtobb uzemben igy
van: a burokracia felemeszti a hasznot, a real ber csokkent, es a
legtobb haztartasban ket szemly keresete kell egy normalis
megelheteshez. Ha az adminisztracio normalisra csokkanne, a
termelok fizeteset ugy fel lehetne emelni, hogy egy kenyerkereso
eleg lenne egy csaladbol es a feleseg otthon maradhatna a
gyereket nevelni. Persze itt ne csak a kifizetett felesleges
minkaberre gondoljunk, hanem a szukseges adminisztracios epuletek
(az en iskolamban egy emeletnekkb. fele volt adminisztracio. Most
az megmaradt az szukseges "on campus" celokra, es megvettek egy
volt katolikus szeminarionat egy blokkal arrebb, harom emelet,
tantermek, lako negyed, minden, ami egy szeminariumnak kell, es
mar azt is kinovik. Ehhez add hozza a szukseges irodageepekete,
szamologepeket, paprit, energia hasznalatot, betegsegelyzo, stb.
Ha ezt normalisra csokkentenek, legalabb 60%-al tudnak a tanarok
fizeteset emelni, azonkivul rengeted energiat es papirt
megsporolnanak (a rengeteg papirt mind fabol gyartjak, es az
energiahoz szenet egetnek. Persze a japanok orulnek, mert ok
szallitjak a komputereket. Persze ha az anya otthon marad, nincs
szukseg napkoziotthonra, a bunozes csokkanne, a szukseges bortonok
szama csokkenne, ami az adoterhet csokkenetene, es igy tovabb!
Amerika egyik legnagyobb tragediaja a noknek a bevonasa a
mestersegesen felpumpalt burokraciaba, persze az egyenjogusag
neveben. Ha valaki (pl. a japanok) tonkre akartak vona tenni az
USA-t, ezt kellett volna nekik javasolni!
5. Szukseges tovabb menni? Tudod, hogy az amerikai acel
ipar gepezetei pl. mennyire elavultak, es mennyivel koltsegesebb
itt acelt gyartani mint Japanban vagy Nemetorszagban, ahol az
egesz ipart 45 utan epitettek ki? Az amerikai bankok szivesebben
kolcsonoztek a Sz.U.-nak (mert azt az allamgarantalata) alacson
kamattal, mint amerikai cegeknek? Par eve pl. a Chryslerel
eladattak valami felesleges real-estatet mielott kapott kolcsont,
magasabb kamattal mint a SZ.U.?
A valosag bonyolult, es a tragdia Mo-az, hogy nem is
latjak, fogalmuk sincs, hogy mik a problemak, es persze
megkevesbbe latjak a megoldast. Miert? mert a "szakembereiknek",
akik a regikorszakbol itt maradtak, fogalmuk sincs a modern
piacgazdalkodasrol es az azzal kapcsolatos problemakrol. Kepzeld
el, ha az automobil bevezetese utan a patkolo kovacsok koveteltek
volna, hogy mivel ok jaratosak a kozlekedesi szakmaban, hozzajuk
vidd az autodat javitasra! Itt van az eredmenye, hogy otthon
elvetette'k a kinti szakemberek segitsegi ajanlatat.
Ezzel kapcsolatban, hadd vessek fel egy kerdest a FORUM
olvasoinak. Az utobbi par napban feljott a Forum-Szalon viszonya,
az olvasok szamaranya (a Froumnak van 359, mig a Szalonnak van
374). Vajjon erdemes ennek a 359 olvasonak ilyen vitakat
produkalni? Mint kozgazdasz, felvetodik az kerdes: mennyire
hatekony erre idot toltenem. Van-e valami latszatja, vagy csak
egyesek drukkolo igenyet elegiti ki az itt folyo vita minden
gyakorlati haszon nelkul? Nem lenne-e jobb,ha ezt a cikket
legepelem, bekuldom valamely szak lapnak, vagy a Forumnak,
Hunnianak, vagy esetleg meg a Nepszabadsagnak is (mivel Antallt
is kritizalom, talan meg le is hoznak!)?
Szeretnem ha foleg az otthoni olvasok megirnak (ha
privatilag is) hogy hasznosnak latjak-e ezt az eszmecseret es
fogalom tisztazast, es ha igen, milyen haszon van belole?
Olvassa-e ezt valaki aki tud tenni valamit ennek erdekeben? A
gazdasagtan egyik erdekes meghatarozasa, hogy tanulmanyozza a
veges javakkal a vegtelen igenyeknek leggazdasagosabb es
legemesszebbmeno kielegiteset. Nos, az en idom es energiam veges,
ugyanakkor a tudasvagy illetve igeny, feltehetoen vegtelen. Ezert
a Forumozas gazdasagos tevekenyseg-e, vay nem? Legyunk
praktukusak es alkalmazzuk az elvet erre a kerdesre is. Ezert
nagyon varok nyilvanos vagy private megjegyzeseket.
By the way, Jozsi, mint latod, megoldottam az egyik
problemat a begepelessel. Megvolt a CIM program, de nem tudtam a
word wrapet alkalmazni. Egy napbe telt, mire megtapasztaltam, de
most vegre megy. Igy sokkal konyebb visszamenni es javitani a
hibakat.
Kosz a segitsegert es a kerdesekert. Balogh Sanyi
|
Tisztelt Forum!
Mar tobbszor szo kerult arrol (by Denes, Andras, jomagam), hogy milyen jo lenne
valami erdemi elmozdulas egy mukodokepes es jo tudomanypoltika iranyaba. Ez egy
igen nehez problema, es a kerdes:
MIERT, HOGY MAGYARORSZAGON EGY JO TUDOMANYPOLITIKA LABRA NEM TUD KAPNI?
kimerito megvalaszolasa nem lehet az en feladatom. Lassunk azonban egy kis
hozzajarulast:
1. A valasztasok idejen megdobbento volt, milyen mostohan kezeltek a partok a
kultura es a tudomany ugyeit. Emlekszem, amikor errol volt szo, akkor mindenki
felhulye harmadhegedusoket delegalt a TV-vitara. Vegyuk eszre az ellentmondast:
Europa egyil legertelmisegibb parlamentjet mondhatjuk magunkenak. (Adodik-e itt
egy kovetkeztetes ?). Ennek egyik szep eredmenye - mikent arra Antall Jozsef
utalt egy korabbi interjuban -, hogy ha ket kepviselo meg regen osszeveszett az
Anon.mus-kerdesen, maig tarto kolcsonos utalattol athatva csak azert is forditva
szavaznak - a gazdasagrol, mondjuk.
2. A valasztasok utan nagy ijedelem erzodott az Akademian. Azert ezt hozom elo,
mert a hazai tudomany szerkezetet - mikent Pungor Erno szokott ra figyelmeztetni
- meg ma is erosen dominalja egy feudalis-patriarchalis hatas, melynek kozpontja
az Akademian van. Annak idejen meg a TDDSZ javasolt valami olyasmit, hogy az oda
nem valo akademikusokat szorjak ki. Nos, Kosary ezt kerek perec elutasitotta
("Amig en itt vagyok, addig Pal Lenardnak a haja szala sem gorbulhet"... stb.),
ehelyett az "onkentes" megtisztulast tuzte ki celul. Mikor erre fol EGY (azaz 1)
part-akademikus tenyleg onkent menni szandekozott, Kosary allitolag
visszatartotta.
3. Azota igy eldegelunk. A TDDSZt reg megszalltak mar az ellenzek onmento
alakulatai. A Magyar Tudomany (az Akademia lapja!) hasabjain olvasgathatunk
arrol, hogy a mihaszna akademikusok aranya 10-40% kozott van (mindket szam
akademikustol jott, ami konzervativ becslest jelent). Arcpirito, hogy egy ilyen
szelteben-hosszaban ismeretes gyatra helyzet korrekcioja erdekeben az AUTONOM
Akademia semmit sem tesz. Emlekeztetnek mindenkit, hogy az akademikusok kiemelt,
miniszteri-allamtitkari fizeteseket huznak. Ez meg a halodo regi rendszer nagy
huzasa volt, ezzel vasaroltak meg oket (tisztelet a kivetelnek). Azota nem
nagyon idegesitik magukat - mondjuk - az en fizetesem miatt. Vagyis, akik
sullyal lephetnenek fol, azoknak ugyesen befogtak a szajat.
4. Alapos a gyanu, hogy az Akademia mint az elmult kozel harom ev alatt mindig,
ezutan is a status quo fenntartasa mellett fog donteni. Nagyon sok erdekegyezes
van: osszefognak a regi parttagok a szimplan haszontalanokkal es a
hatalomvagyokkal.
5. Allando a sapitozas a brain drain es a fiatalok kiaramlasa miatt is, de semmi
konkret intezkedest nem latunk. Itt Nemeteroszagban a Max Planck Tarsasag nemreg
ikatotott be egy uj programot: tehetseges fiataolknak (max. 35 evig) kiemelt
fizetest (perofesszori) es kutatasi lehetoseget (asszisztensek, labor, stb.)
biztositanak, ot evig. Ezalatt a tenyleg ratermett kifuthatja magat. Nos, egy
ehhez hasonlo program oriasit lendithetne a hazai tudomanyon - valoszinuleg
semmi nem lesz belole, kell a penz a mar pozicioban levoknek. Miert is szavaznak
meg a sajat halalukat?
6. Az Akademia atalakitasanal egyszeruen a reformkori nemzedek iranymutatasat
kellene kovetni (kicsit nagyobb emberekbol allt, mint a mai szintarsulat...),
kik szerint a legfobb cel: "a nemzet tsinosodasa". Mit jelent ez? Nyilvanvalo: a
kultura olyan szintre valo fejlesztese, mely biztositja: (i) a nemzetkozi mezony
egy-ket versenyen vilagraszolo eredmenyek elereset; (ii) tobb teruleten a
nemzetkozi tudomanyos jelenletet; (iii) a hazai tudomanyos kultura magas
szinvonalu apolasat, fuggetlenul a nemzetkozisegtol. Az utolso pont kulonosen
fontos: olyasmikre godnolok, mint pl. Simonyi Karoly: A fizika kulturtortenete
c. konyv, melyet annak idejen Allami Dijjal jutalmaztak. Vagyis: nem feltetlenul
nagy kutato az, aki nagy tanar. E ket szerepet az Akademianak egyarant
tamogatnia kellene, nem az egyiket a masik ellen kijatszania, egy kis Science
Citation Index-szel megsporolva a sajat velemenyet. Amig ez az ertekrend helyre
nem all, addig kar is sokat remelnunk (Simonyi egyebkent - par vilaghiru
konyvvel a hata mogott [Elmeleti villamossagtan, Elektronfizika, stb.] egyebkent
NEM akademikus. Hasonlokepp nem akademikus Vekerdi Laszlo sem - akirol Benedek
Istvan irta par eve, hogy regen kulturtorteneti tanszeket kellett volna kapnia).
Varom szives hozzaszolasotokat.
Udvozlettel:
Szathmary Eors
|
