Hello!

> A jelenlegi idoetalonnak a fenysebesseg az alapja,

Pontosabban: a hosszusagetalonnak. Bay Zoltan eziranyu tevekenysegenek
eredmenyekeppen 1983-ban fogadta el a CGPM (Altalanos Suly- es
Mertekugyi Ertekezlet) a kovetkezo definiciot: 1 meter az a tavolsag,
amelyet a feny vakuumban a masodperc 299792458-ad resze alatt megtesz.
Ezek utan az sem ertelmes kerdes tobbe, hogy ki meri meg pontosabban a
feny sebesseget, ugyanis igy az _definico szerint_ 299792458 m/s vakuumban.

Udv:
Jano

Sziasztok!

Math irja:
>Meghozza a cesium atom valamely energiaatmenetenek idejenek
>valahanyszorosa a masodperc.:)
Koszonom. Akkor nem az ido- hanem a tavolsagetalonnak az alapja a
fenysebesseg (es az idoetalon).
Azt hiszem, itt nem az energiaatmenet idejenek, hanem az ehhez tartozo
elektromagneses sugarzas egy rezgese idejenek van szerepe. Legalabbis
ez utobbi pontosabban merheto.

ImRe irja:
>De szerencsére a két legpontosabb mérési utasítás (csillagászati ill.
>atomórával történő) a hibahatáron belül megegyeznek.
De meddig? Ha egy szep napon esetleg megis megmernek koztuk valami
differenciat, akkor majd donteni kell. (Egyreszt arrol, hogy mi legyen
az idodefinicio, masreszt arrol, hogy kiknek osszanak Nobel-dijat.)

>Egy fényév az minden inerciarendszerben ugyan akkora távolság.
Igen, ha a megfigyelo rogzitve van az inerciarendszerhez.
A fenysebesseg az allando, nem a tavolsagok.
>Ez hogy jön az időhöz?
Sehogy. De azert muris, hogy a fenymasodperc távolsag,
a fenymeter idotartam, a fenysebesseg erteke pedig
pontosan egy fenysec/sec, azaz egy m/fenymeter.

Szoba kerult a Hawking-fele kepzetes ido. Amit tudok rola, az nem sok:
1. Nem azonos az idovel.
2. A lehetosegek szerinti osszegzes (ez Feynman otlete) kepzetes idoben
   vegezheto el. Maguk a "lehetosegek" is kepzetes mennyisegek, mint
   ilyenek, nem merhetok. Remelem, abszolut ertekuk negyzete - ami mar
   valos szam - a kvantummechanikai valoszinuseg. (Ha megsem, akkor
   nagyon nem ertem a dolgot.)
3. A terido gorbulete miatt is hasznos a kepzetes ido bevezetese.
   A kepzetes idoben ugyanis nincsenek szingularitasok (fekete lyukak,
   Osrobbanas).

Kerdesem: ket adott esemeny kozott mennyi kepzetes ido "telik el"?
Bocsanat, ha ez a kerdes ertelmetlen.

Udv: Kalman

Kedves HIX TUDOMANY!

On 30 Sep 99, at 2:27, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
> E-mail :  [Sweden]

> Ha egy fizikus ir egy ismeretterjeszto konyvet, komoly karokat okozhat
> vele. Minel erthetobb es vilagosabb a konyv, annal nagyobb a baj. AVANA
> hirlevel:
> 
> > FEKETE LYUKTOL TARTANAK A GYORSITOEPITESEK ELLENZOI
> > Egyes forrasok szerint a legujabb amerikai reszecskegyorsitoban
> > lejatszodo folyamatok akar az egesz Fold pusztulasat is eredmenyezhetik,

 ...snitt...

Ez igy is lehet. Ez a hir jovonezo hirlevelben is megjelent.

Most olvastam az utolso 3 perc cimu konyvet (Paul Davies: Az utolso harom 
perc, kiado: Kulturtrade Kiado Kft, Vilag-Egyetem sorozat, 1994, ISBN 963 
9069 14 0/ISSN 1218 4500).

Ott azt irja, hogy a jelenleg az inflacios modellt latszanak alatamasztani
a  dolgok. Itt abbol indulnak ki, hogy a Nagy Bumm-kor a nyomas is szep
nagy  volt. Az elmeletek szerint az inflacios idoszakban 10^-34 sec enkent 
megketszerezodott a vilagegyetem merete. Ebben az idoszakban nem volt
anyag, csak egy hamis vakuum, ami 10^62 J/cm^3 energiasurusegu volt. 
Ez az energiasuruseg roppant gravitacios hatast fejt ki (E=mc^2 miatt).
Ez az irdatlan grav. nem segiti a felfuvodast, mert valamifele ellenhatasra
van  szukseg. A hamis vakuum energiaja azomban egyutt jar a hamis vakuum
hasonloan oriasi nyomsasval, ez jelenti a megoldast. Ez a nyomas felulmulta
a  gravitacios osszehuzo hatast.  

A hamis vakuum eseteben az oriasi mennyisegu energia es a hatalmas nyomas 
egyarant jelen van, igy ezek a fizikai mennyisegek versengenek azert, hogy 
melyikuk gravitacios hatasa lesz donto. A kritikus tulajdonsag azomban az, 
hogy a nyomas erteke negativ. A hamis vakuum nyomasa nem kifele tolja a 
dolgokat, hanem befele szippnatja. A negativ nyomas termeszetesen negativ 
gravitacios hatast hoz letre, amit antigravitacionak nevezhetunk.

Vegul is a 10^-32 sec elteltevel, az atom nagysagu terfogat 1 fenyev 
atmerojuve tagul. Ekkor a hamis vakuum elbomlik es valodi vakuuma lesz. 
Ekkor a tagulas ismet a normalis lassulo lesz. A felfuvodas altal keltett
oriasi merteku tagulas lehutotte  a Vilagegyetemet, melynek homerseklete
ekkor 0K  korul volt. A felfuvodas leallasakor felszabadult oriasi
homennyiseg  (gondolom valamifele fazisatalakulas) ismet felfuti az
egeszet (10^28 K-ra).  Ennek a maradvanyat eszleljuk a hattersugarzasban.  

A kialakulo virtualis reszecskek kozul sokan ebben az idoszakban annyi 
energiat kapnak, hogy valodi anyag lesz beloluk. Ez kb 10^50 tonna anyag.

Ezen a ponton jon a balhe. Ki tudhatja, hogy amit mi most vakuumnak hiszunk, 
az tenyleg a legkisebb energiaju allapot. Elkepzelheto, hogy valamely 
folyamat beindit egy ujabb atalkulasi folyamatot, ami teljesen atrendezheti
a jelenlegi vilagegyetemunket. Akar egy gyorsito is eloidezheti. Persz nem 
most, mert jelenleg nagyon kis energiakkal jatszadozunk. Ki tudja mi lesz 
kesobb...

Udv From:, az anyagias

Sziasztok!

Ma (szerda) este a Tv bemondta, hogy nuklearis baleset tortent Japanban.
Ennek kapcsan megkezdodtek a kitelepitesek is, es a sugarzas a megengedett
ertek 15000 -szerese. Igy hangzott a hir.
Egyelore nem talaltam semmi hasznos infot a dologrol, ha tudtok valamit
irjatok meg, orommel fogadnek minden informaciot az esettel kapcsolatosan.
(A baleset nem eromuvi baleset a Tv hradasa alapjan.)

Udvozlettel, Kovacs Ferenc


@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A Magyar Nuklearis Tarsasag raklapjarol:

> Szeptember 30-án helyi idő szerint 10:30-kor (magyar idő szerint hajnali
> fél 3-kor) a Tokaimura közelében lévő reprocesszáló műben radioaktív
> anyagok kikerülésével járó esemény történt. 14 dolgozót és 5 környékbeli
> lakost ért olyan mértékű sugársérülés, hogy orvosi ellátásra szorultak.
> Két fő állapota válságos. 150 embert kitelepítettek az üzem közvetlen
> környezetéből. A sugárzási szintje röviddel az incidens után a normális
> 10.000-szerese volt, majd lecsökkent, de a reprocesszáló mű kerítésén
> kívül most a szokásos 10-szerese. A 10 km-es környéken lakókat 
> felszólították, hogy maradjanak lakásukban - mivel a falak mögött
> kevésbé hatnak rájuk a kiszabadult radioaktív anyagok. Az intézkedés
> mintegy 300.000 főt érint. 

[...]

> Mi történt Tokaimurán? 
> 
> Emberi mulasztás miatt egy tárolótartályba a megengedett 2,4 kg
> salétromsavban oldott uránium helyett 16 kg jutott, és kritikus
> tömeg jött létre. Ilyenkor a hirtelen felfutó energiafejlődés szétdobja
> az anyagot, amitől a kritikus tömeg megszűnik, a nukleáris láncreakció
> leáll. Ha ezután még elég hasadóképes anyag össze tud folyni valahol,
> úgy a dolog pár másodperc múlva egyszer vagy többször megismétlődhet.

Tema: Egy kis indologia
(valasz )

Kedves ImRe!

> Es vannak olyan vallasok is, amelyek nem foglalkoznak ilyen, szegeny
> parasztemberek kabitasara kitalalt mesekkel.

Szeretnem kicsit pontosabban megerteni, hogy milyen mesekre gondolsz.

A vedikus irasok fobb reszei a kovetkezok: A 4 Veda (Rig, Jadzsur, Sama,
Atharva), a 108 Upanisad, a 18 Purana, eposzok: Ramayana es Mahabharata (ez
utobbinak resze a Bhagavad-gita), a Vedanta-sutra, a Brahmanak, az
A'ranyaka'k, stb. Tobbezer kotetnyi irodalom.

Ezek kozul a legtobb filozofikus temaju, torteneteket leginkabb a Puranak és
az eposzok tartalmaznak, de ezeket is filozofiai temak megertese erdekeben
hasznaljak.

Az indiai filozofia hat legosibb iskolaja:
1. Njaja (Az erveles es a logika filozofiaja)
2. Vaisesika (Vedikus atomelmelet)
3. Samkhya (Nem teisztikus dualizmus)
4. Joga (Az onfegyelem elsajatitasa az onmegvalositas erdekeben)
5. Karma-mimamsa (Felemelkedes a kotelessegek vegzese utjan)
6. Vedanta (A vedikus kinyilatkoztatas vegkovetkeztetese)

Az oind, szanszkrit nyelven leirt filozofia rendkivul szerteagazo es mely,
amelyet meg a szanszkrit nyelv ismereteben is tobb evtizednyi kutatas
segitsegevel lehet kimeritoen megerteni vagy legalabb megismerni. A vedikus
irodalom szellemi erteket meg azok az elso indologusok is nagyra ertekeltek,
akik az angol gyarmatositas soran egyik legfobb feladatuknak azt
tekintettek, hogy bebizonyitsak az europai kultura illetve vallasok
felsobbrenduseget es az indiai kultura alarendeltseget.

A tradicionalis indiai (vedikus) tarsadalomban pedig a szent iratokat a
parasztemberek (vaisjak) gyakorlatilag egyaltalan nem tanulmanyoztak, ez a
papi-ertelmisegi reteg (a brahmanak) feladata volt.

Az europai tortenelem tapasztalatainak ismereteben megertem, es bizonyos
vallasok tekinteteben osztom is a szentnek tekintett iratokkal szemben
megnyilvanulo szkepszisedet. Azonban nem tartom indokoltnak negativ
tapasztalataid kiterjeszteset minden kulturara illetve irodalomra.

Egy szemelyes uzenetben kuldok neked (es annak, aki meg keri) egy magyar
illetve angol konycimekbol, osszesen 78 tetelbol allo irodalomjegyzeket a
hindu filozofia es kultura temajaban, amelyekre az ELTE Neprajz szakan a
hinduizmusrol tartott kurzusomban en is tamaszkodtam.

Vegezetul egy kerdes (ami koltoi kerdesnek is tekintheto):
Elfogadhatonak tartanad-e a HIX TUDOMANY levelezo listan, ha valaki egy
olyan temaban tenne fellengzos kijelenteseket, amelyet nem, alig, vagy csak
felszinesen ismer?

Koszonettel es udvozlettel:
Isvara

Kedves Balazs!

"1, A legfontosabb poblema az energia kerdese,honnan volt az energia
  ami biztositotta cukrok, aminosavak, nukleotidok, zsirok
  kialakulasat az eppitoelemeikbol?Marpedig energiara szukseg volt
  nem is kevesre.
  2, A masik dolog a legkor kerdese az elmeleted szerint milyen volt
  a foldi legkor oxidalo vagy pedig redukalo?"
1) Nem az en elmeletem, igy nem fogok belemenni a reszletekbe.
2) Az energia a napbol, vulkani tevekenysegbol, idojarasbol szarmazott. A
legkor redukalo volt.

"A spontan letrejott megfogalmazas kicsit pongyola, magyarazatkent
  pedig egyaltalan nem helytalo. A spontan kialakulas ugyanis elentmond
  a termodinamika masodik fotetelenek, tehat nem letezik."
Nem mond ellent. Rosszul ertelmezed a termodinamika masodik tetelet. Nem
zart rendszerrol van szo.

""Valahogy" ezt a szot hasznalod valahogy, barki mondhatja akar azt
  is, hogy egy iroasztalbol fejlodtek ki az egysejtuek, magyarazat
  valahogy, ez teljesen elfogadhatatlan."
A magyarazatok a szabalyossagok megfogasa. A valosagban a szabalyossagok a
kezdeti es kornyezeti feltetelek miatt esetleges kimeneteket adnak. A
kezdeti es kornyezeti felteteleket lehetetlen egy ekkora rendszernel
pontosan vegigkovetni. Ezert kielegito magyarazat az, hogyha megmutatjuk,
hogy ami tortent, az lehetseges az adott feltetelek mellett, es az
ismeretlen egyeb korulmenyek kozott.

RNS:
A kemoton termelte a nukleotidokat, azokbol osszeall a RNS a RDNS tudja
reprodukalni magat feherjek nelkul, hiszen ez egy polimer, ami magatol is
masolodik. A feherjek enzimek, amik gyorsitjak a reakciokat, nem
nelkulozhetetlenek a reakciokhoz. A RNS miutan benne volt a sejtben orokito
anyag lett. Ehhez nincs szukseg semmi extrara, ott volt, tehat az! Az RNS
meglete utan kialakult a feherjeszintezis, ami meggyorsitotta, osszetettebbe
tette a folyamatokat.

Egyebkent nem nekunk kell bizonyitani, hanem nektek kell cafolni!

"Igy a tudomany egyhelyben topog es az elevult tobbszorosen
 megdontheto elmeletek hosszu ideig fentmeradnak."
Ezzel ellentmond a kvantummechanika es a relativitaselmelet sikere. A
tudomanyban minden elmelet gyozedelmeskedni tud, ami tenyleg elavult
elmeletet valt fel. Ne legy paranoias!:)

math

Kedves zoli!

Rendkivul erdekes leveleid tobbnyire olyan temakat dongetnek, amik mar
letisztazottak, vagy legalabbis tisztazottabb megfogalmazasaik, elmeleteik
vannak.

peldaul ez:
"megis nehezen megfoghato kerdesre: a - mi a szamitogep lenyege, illetve a
mi kulonbozteti meg a szamitogepeket a nem-szamitogepektol ?"
a szamitogep elvben egy univerzalis turing gep. ennek az 1940-es evekben
kialakult a matematikai elmelete. nezz korul a szamitastudomany teruleten,
ha erdekel.

"Ha a programokat nem celzottan irna'k, hanem veletlenszam-
generator allitana elo oket -  memoriaba toltheto
8192 bites binaris kodcsomagokkent, s ezutan kiprobalnank,"
Ez megint nyitott kapu, a programokat meg genetikus algoritmusokkal is lehet
tenyeszteni.

math

ps: a subject egyebkent kicsit mas temara hasznalatos

Kedves Meszaros Laszlo!

"Ha egy fizikus ir egy ismeretterjeszto konyvet, komoly karokat okozhat
vele.
Minel erthetobb es vilagosabb a konyv, annal nagyobb a baj. AVANA hirlevel:"
Erdekes modon pont errol halottam a muegyetemen tegnap tudomanytorteneti
oran. Erdekes egybeeses, es egyertek.
Megjegyzes: arrol volt szo az oran, hogy az ismeretterjesztes tudomanyos
korokben nem divatos. Aki ilyenbe fog, azt kevesbe veszik komoly tudosnak.
Talan igy lehet az, hogy emiatt olyanok fognak bele, akik viszont mar
tenyleg nem tudosok.

math

Tisztelt Olvasok ! 
A hidrogenmotor uzemevel kapcsolatban szeretnem egy-ket dologra felhivni a
figyelmeteket.
Bar sokan, es reszletesen hozzaszoltak a temahoz, ugy gondolom nem
haszontalanok az alabbi kiegeszitesek.
1./ A hidrogen egysegnyi tomegere vetitett egeshoje es futoerteke (a ketto
nem ugyanaz) lenyegesen magasabb, tobb, mint a ketszerese a szenhidrogenek
hasonlo ertekeinek. Ebbol a szempontbol a hidrogen uzemanyagkent torteno
felhasznalasa igen kedvezo.
2./ A hidrogennel uzemelo motor kornyezetvedelmi szempontbol is idealis,
mert a kipufogogaz (ha nitrogenoxidok nem kepzodnek) nem mas, mint tiszta
vizgoz.
3./ A viz magaban (minden ellenkezo hiresztelessel szemben) korroziot nem
okoz, a korroziot a vizben oldott sok, savak, lugok ionjai valtjak ki.
Jelen esetben azonban a kipufogo gazbol kicsapodo viz, ami lenyegileg
desztillalt viz, ilyen ionokat nem tartalmaz, ha a felhasznalt hidrogen
elozoleg megfeleloen tisztitva volt.
4./ A dolog hatulutoje - sajnos- azonban az, hogy a folyekony hidrogen
fajsulya a szenhidrogenekhez viszonyitva is alacsony, ezert megfelelo suly
szallitasahoz, az egyeb nehezsegekrol nem is beszelve, meglehetosen nagy
tartalyok szuksegesek.
5./ A hidrogen eloallitasahoz energiat kell befektetni endoterm folyamat
leven, es csak annyi lehet kinyerni belole, amennyit elozoleg befektettunk.
Ez a szenhidrogenek eseteben is igy van, de ezt a tevekenyseget annak
idejen a Nap es a termeszet elvegezte helyettunk.
Koszonom turelmeteket.
Szivelyes udvozlettel : Dr. Nadasi Zoltan