Van egy jo kis tortenet Einsteinrol. Mar leirtam egyszer a HIXen, de 
most megismetlem. Gyerekkoraban a kis Albert nem tudta elkepzelni mit latunk, 
ha eppen a feny sebessegevel szaladunk. Ekkor egy allohullamot kene latnunk, de
olyan nincs.
	Ez nagyon jo pelda. Nem eloszor fordul elo, hogy valakit nem hagy
nyugodni egy gondolat, es kesobb ebbol egy uj oriasi dolog lesz. 
	Tegnap ott hagytam abba, hogy epeszu ember fel nem foghatja mit je-
lent, hogy a feny mindig c -vel repeszt. Einsteint pont az ellenkezoje zavarta
volna, igy o fenn sem akadt ezen. Amig a legnagyobb elmeknek is evek kellettek
e teny feldolgozasahoz, Einstein 1-2 ev alatt kibogozta.
	Ezer bocsanat, de itt abba fogom hagyni, mert sose erek a vegere. 
Ezert csak cimszavakban. 
	Lorentz - transzformacio.
	Nagyon fontos, mert mint kiderult a mechanika egyenleteit nem a meg- 
szokott modon kell transzformalni, ha koordinata rendszert valtunk. Hanem a
fent emlitett Lorentz trafonak megfeleloen. Ami erdekes az az, hogy a 
Maxwell egyenletek mar Lorentz invariansak (nem valtozik az alakjuk a Lorentz 
transzformacio elvegzese utan). 
	Akkor nemi magyarazat. A fizikaban, ha egy konkret problema megoldasat
keresed, akkor az altalanos egyenletet, mindig egy konkret koordinata-rendszer-
ben irod fel es oldod meg. Persze felirhatod egy masik, sot egy ezredik 
koordinata-rendszerben is az egyenletet. Az egyenletnek minden kr-ben (koor-
dinata rendszerben) lesz egy alakja. Ha ugyes vagy akkor altalanosan meg-
tudod adni azokat a transzformaciokat (muveleti szabalyokat) emelyek a ket
kr kozott kozlekednek. Igy barmely egyenletet tudod transzformalni. Ha helyesek
a transzformacios szabalyaid, akkor az egyik kr-bol at menve a masikba az
egyenlet megfelelo alakjat kapod.
	Ezt az egesz erthetetlen dolgot nevezik koordinata transzformacionak.
Ez nagyon fontos dolog, ezert magyarazom agyon. A lenyeg. Az a tarnszformacio
amit eddig alkalmaztak a mechanikaban, helytelen. Csak kozelitoleg ervenyes.
Ha az uj Lorentz trafot alkalmazod akkor egy teljesen uj mechanikat kell
felepitened. A poen, hogy a fenyhez nem kell nyulnod, mert a Maxwell egyen-
letek mar helyesen az uj trafo szerint transzformalodnak.
	Szoval az egeszbol kijon a relativitas elmelet. Ki derul, hogy a se-
bessegeket nem ugy kell osszeadni ahogy szokas 1+1=2, hanem maskepp. Ha
a sebesseget c-ben mered, akkor mindenki sebessege kisebb, mint 1. a fenye
meg pontosan egy. Ha a sebesseg osszeadast veszed, akkor 0.5+1=1, 0.5+0.5=0.8
es igy tovabb. 'v+u'=(v+u)/(1+uv/c^2) 
	Aztan van a hires faktor az 1 per negyzetgyok 1-v^2/c^2. Jeloljuk ezt
B-vel. pl kiderul a tomeg az koordinata rendszer fuggo. Ha v sebeseggel mozog
egy test akkor tomege:
			 m = mo B
mo a nyugalmi tomeg. 
Vagy vegyuk a hires     E = m c^2
kepletet. Ha ezt v 
szerint sorbafejted	   E = moc^2 + 1/2 m v^2 + ...
Vagyis a testnek van egy a se-
bessegtol fuggo energia tartalma. Az moc^2 az sose valtozik az mindig ott
van. Viszont van egy sebessegfuggo energia tag, ami kis sebessegeknel (akkor
jo a sorfejtes) eppen a mozgasi energia, amit mar regen ismerunk.
	Remelem nehanyan e hianyos magyarazat utan beleneztek nemi fizika
konyvbe. Az egyik lenyeg. Newton utan nem sokat nyertunk. Newton az inercia
rendszerekben irta le a fizikai torvenyeket. Most se jarunk jobban. Most is
csak az egymashoz kepest v=allando sebesseggel mozgo koordinata rendszerek
kozott tudunk kozlekedni. Ez Einsteint tovabbra is zavarta. Miert nem irhatom
le en a vilagot a nekem tetszo kr-ben? Ez lenne a kovariancia elv. Tessek olyan
egyenleteket felirni, amik altalanosan kovariansak, azaz minden koordinata
rendszerben helyesek, es hasznalhatoak. 
	Egy egyenlet akkor kovarians, ha letezik olyan transzformacio, amellyel
barmely kr-be attudod transzformalni az adott egyenletedet. Maris latszik, hogy
a gravitacioval baj lesz. Hiszen a vonzo torvenyben ott van a tomeg. Eppen 
most jottunk ra, hogy a tomeg az sebesseg fuggo. Akkor mi van ha egy tomeget
egy mozgo kr-bol nezek. Nagyobb lesz a vonzo ero. Az nem lehet, mert az ero
az egy vektor.
	Ja ezt nem mondtam. pl a vektor az egy kovarians mennyiseg. Megmondhato
milyen lesz a vektor egy tetszoleges mas kr-ben. Vannak meg skalarok meg
tenzorok. A skalar az egyszeru, az egy darab szam. Mondjuk, hany bolygo
van a naprendszerben az egy skalar. Akar honnan nezed is kilenc. Vagy a heli-
um atommag toltese, az is egy skalar. Eppen ketto, ha elektrontoltesekben 
mered a toltes nagysagat. A tenzor az egy kicsit bonyolultabb.
	Ilyen szempontbol, tehat ketfele megoldas letezik a gravitaciora;
1. megmondod pontosan milyen tomeget kell a vonzo torvenybe irni. A baj tehat
az, hogy az ottani m nem skalar, tessek egy skalart megadni helyette. Vagyis
tessek a gravitacios torvenyt kovarians alakra hozni.
2. vagy nem ervenyes a gravitacios torvenyed. Ez esetben tessek egy uj gravi-
tacios elmeletet gyartani. Kellemes szorakozast.

Horvath Pista

Egyetertek Marthaval, hogy az amerikai mertekegyseg rendszer egy 
remalom - legalabbis annak, aki nem szokott hozza evek alatt. 
Azonban a nehezsegeket nem az okozza onmagaban, hogy a 16-os 
(12-es)szamrendszeren alapul. A problema egyreszt az, hogy nincs 
rendszerezve, a valtoszam hol 2 , hol 3, hol 4, 8, 12, 16. Pl. az
urmertekek (Martha nyoman, en nem tudom oket ilyen jol):

 1 cup  = 2 (4?) fluid ounce (fl.oz.)
 1 pint = 8 (4?) cup = 16 fl.oz.
 1 quart = 2 pint = 16 cup = 32 fl.oz.
 1 gallon = 4 quart = 8 pint = 64 cup = 128 fl.oz.
 1 peck = 2 gallon = 4 quart= 16 pint = 128 cup = 256 fl.oz.

A nehezseget az okozza, hogy nagyon sok koztes mertekegyseg van,
amit pont az tesz lehetove, hogy a 16 sok szammal oszthato.

A masik problema hogy az amerikaiak is 10-es szamrendszert 
hasznalnak, mikozben a mertekegysegek a 16-oson alapulnak. Nezzuk
az elozo tablazat utolso sorat 16-osban(A=10, B=11 ... F=15):

 1 peck = 2 gallon = 4 quart = 10 pint = 80 cup = 100 fl.oz.

Ha a koztes mertekegysegeket kihagyjuk:

 1 peck = 10 pint = 100 fl.oz.

Ez mar egesz jol nez ki. Nezzuk a meterrendszert 16-osban:

1 m = A dm = 64 cm = 3E8 mm

Gusztustalan. Az amerikai rendszer azert nehezkesebb a metrikusnal,
mert nem illeszkedik az altalunk hasznalt 10-es szamrendszerhez. Ha 
16-osat hasznalnank, a meterrendszer lenne ugyanolyan nehezkes. Sot
sokkal rosszabb, mert a 10 csak 2-vel es 5-tel oszthato.

>Zoltannak: mi az hogy antropo... ?, es hogy jon ez a szamitogepekhez ?
>
>A jel/zaj viszonyokat eleg eros torvenyek "szabalyozzak".
>Ebbol kovetkezik, hogy hibatlanul mukodo, nagyon pontos
>szamitogep csak digitalis lehet, megpedig olyan, amely
>nem dolgozhat tul sok szinttel, tehat celszeruen binaris.

Antropocentrikus = emberkozpontu. A szamitogephez pedig ugy jon,
hogy feltetelezted, hogy azert, mert mi a binaris digitalis szamitogepet
talajuk az egyetlen udvozito utnak, ez valoban univerzalisan is az.

Ha megfigyeled mondjuk egy szunyog tevekenyseget, amennyiben megtalalja
a verforrast, odarepul, leszall, teleszivja magat majd elrepul, hat ezt
a mi szamitogepeink igen csak nehezen tudnak megcsinalni. Ja, mindahez a
szunyog agya milli, de gyanitom, hogy inkabb mikrogramokban merheto, es
amolyan szemi-analog modon mukodik (legutobb mikor errol olvastam, az 
volt az elmelet, hogy frekvenciamodulalt impulzussorozatok viszik az
informaciot es nemlineris korrelacio a donteshozas alapja - lehet, hogy
azota ez mar abszolute tudomanytalan, akkor bocs).

A zaj csokkentese valoban tortenhet ugy, hogy keves tavoli szintet
hasznalsz, igy a hibas detektalas valoszinutlen lesz; a masik lehetoseg
ezzel szemben a fuggetlen parallel rendszerek alkalmazasa, amivel az
altalaban fuggetlen es ezert orthogonalis zaj jelentosen csokkentheto.
Tovabbi segitseg, hogy a sok parallel rendszer lassabb lehet, ami zajugyben
rendkivul nagy elony.

A mi szamitastechnikank a minden-vagy-semmi alapon mukodik, a gepek
ugy vannak tervezve, hogy lehetoleg *barmely* meghibasodas katasztrofalis
eredmenyhez vezessen - jobban szeretjuk, ha nincs valasz, mint a megbizhatat-
lan valaszt. Termeszet anyacska ezzel szemben jobban szereti a talan kevesbe
preciz, viszont garantaltan rendelkezesre allo valaszt. Egyebkent a
vegen altalaban o jar jol ... A karakterfelismeres egy nagyon kemeny 
problema, mig barmely 10 ev koruli gyerek felismer egy A betut legyen az
irva, nyomtatva, cizellalva, szinesen, domboritva, fejenalva, akarhogy.
Pedig most mar azt sem mondhatjuk, hogy a termeszet olyan nagyon elottunk 
jarna miniaturizalasban - a memoriacellak es logikai kapuk meretei manapsag 
mar *alatta* vannak az idegsejtekenek, a sebesseguk pedig olyan jo 6 nagysag-
renddel nagyobb. Es mi *ebbol* a technologiabol sem tudtunk kihozni annyit,
amit egy nyavalyas szunyog agya megcsinal.

Minski egy musoraban bemutatott jo nehany olyan dolgot, amit szamitogepekkel
eleg nehez megcsinalni, viszont elolenyek (volt allat meg ember pelda is)
teljesen magatol ertetodoen csinaljak. Es a problemak az alakfelismeresnel
lenyegesen egyszerubbek voltak <g>.

Nem hiszem, hogy a szamitastechnika jelen formajaban az udvozito utat
kepviseli, valoszinunek tartom, hogy a parhuzamossag es a kevesbe ekzakt
valaszra valo torekves sokkal hasznosabb lehet, mert flexibilisebb.
A gond az, hogy a matematikai hatterunk elegge jo a az elobbihez, joval
kevesbe az utobbihoz, ambator a lehetoseg-elmelet azt hiszem kezdi mar
pedzegetni a dolgot. Sajnos, nem igazan vagyok otthon benne, de tudom,
hogy a 2 allapotu logika csak egy igen furcsa (elfajult :-) ) hatareset az
elmelet keretein belul.

Zoltan

Hi there!

Amennyire tudom a feny nem hajlik el (Meg az altrelben sem). Mert az 
egyenest a feny utjaval definialjuk. Csak mivel gorbult ter ide vagy 
oda, mi euklideszi rendszerben merunk, ezert a muszereink szamara ugy 
tunik mintha a feny elterulne. Ha egy, a ter gorbuleteihez illeszkedo 
koordinatarendszerbol neznenk, akkor korrektul egyenesen menne.
(Kis. Magfiz. eloadason hallottam: A feny a gravitacios mezoben 
gyorsul ill. lassul. Ennek a kovetkezmenye a gravitacios 
voroseltolodas. En ezt speciel nem hiszem el. Ugye igazam van?)

Imre

Gabor, jol szorakoztam a tizenket ujju marslakokon. Van benne valami.
Tobbnyire elfogadom az allaspontod, de ugye nem haragszol meg, ha 
tovabbra is a tizes rendszert hasznalom ?

Tamas, a "vaskalapos" jelzot Endretol kaptam, kiegeszitve nehany, 
minosithetetlen stilusu megjegyzessel es felszolitassal (ezek
maganlavelben jottek). Mivel Endretol kaptam, ezert ez a jelzo
ram nezve nem serto. Felni pedig nem felek, mert semmi okom. 
Kulonosen nem felek az idegen civilizacioktol. Azok ugyanis,
ha vannak, olyan messze vannak, hogy mi sokkal hamarabb esunk
a napba piramisostul, mintsem azok hirtelen idetoppannanak. 
Persze a "mi lenne ha" jo jatek, de azert ne dugjuk a fejunket
a (sivatag) homokjaba (a piramisok ala).


Endre, 
1.) nem nezlek hulyenek, csak tulzottan hiszekenynek es 
befolyasolhatonak,
2.) nem emlekszem hogy letoltalak volna, ha igen, publikald
a letolo mondataimat, s en azokat visszavonom,
3.) a tudomanyos magyarazat igenis szent es serthetetlen, 
egeszen addig, amig egy teljesebb tudomanyos magyarazat,
vagy egy tudomanyos cafolat nem erkezik.

A 3.) folyomanya: rogeszmekkel szemben nem lehet igazi erveket
felhozni, ez tehat nekem sem sikerulhet. 

A 3.) kiegeszitese: a tudomanyos cafolat hianya semmire sem bizonyitek.
 
"Rogeszmeimet" tovabbra is fenntartva, de azert barati udvozlettel
mindenkinek (Endrenek kulonosen): 

Janos, (a.......)

Irasod minosithetetlen volt a tegnapi szamban. Az altalam emlitett
adatokat tudomanyos konyvekbol ideztem, erre te lehurrogsz.
Egyuttal mindenkinek uzenem, hogy nem kotelezo elhinni, hogy
az elmult tortenelmi korokban mar jartak foldonkivuliek bolygonkon, es 
azt sem, hogy az ittenieket szamos dologra megtanitottak, bar 
fenn maradt targyakbol tobb tizezer van, ami ezt bizonyitja, de 
azert nem kell elhinni. Mindenkinek szuveren joga, hogy azt gondoljon, 
amit akar errol. Nekem speciel meg az a velemenyem, hogy ha nem 
fogadtok el valamit, es kulturalt emberek vagytok, akkor sem 
hulyezitek le azt, akinek a velemenyevel nem ertetek egyet, plane
nem arasztotok temerdek gunyolodo valaszt komoly dolgokra.
Egyetlen ember koztetek Horvath Pista, aki komolyan vette az erveimet, 
annak ellenere, hogy nem ertett egyete veluk. A tobbiek csak 
gunyolodtak, es lehurrogtak, mert nem tudjatok elkepzelni, hogy
egy idegen civilizacio latogatasa nyoman keletkezett rengeteg
tortenelem elotti furcsasag. Azt hiszitek, meg mindig a kozepkorban
elunk, ahol valaki megmondja, hogy ezt kell hinni, es akkor ti
bologattok pusztan azert, mert aki mondta, az nagy tekintely.
El sem tudjatok fogadni, hogy a nagy tudosok is tevedhetnek, 
hiszen minel regebb megyunk vissza az idoben, annal tobb a hipotezis
a legtobb dologra. A kulonbseg csak az, hogy vannak logikusabb
hipotezisek, melyek az idok folyaman aktualissa, esetleg
anakronisztikussa valnak, es vannak nem annyira logikus feltevesek.
Eddig a jozan esz azt diktalta, hogy mivel a Foldon az ember
az egyeduli ertelmes leny, ezert az Univerzumban is o az, hiszen 
eddig meg nem talalkoztunk idegen civilizacio kepviselojevel.
Mara ez mar nem ervenyes, tudjuk jol. Hajlamosak vagyunk ugyanis
"kronologikailag" gondolkodni, azaz a regebbi korokhoz fejletlenebb, 
az ujabbakkhoz egyre fejlettebb civilizaciokat tarsitani. Ennek
ellenere elhisszuk, hogy a majak meg a kereket sem ismertek, de
azert radiocsillagaszati tavcsonel pontosabban meg tudtak allapitani
a bolygok mozgasat, az egyiptomiaknak is rendkivul fejlett volt
a csillagaszatuk, az orvostudomanyuk, matematikajuk, de annyira, 
hogy a piramisokat nemcsak pontosan tajoltak, de meg az atalgosnal
joval nagyobb magneses teret is elhelyeztek benne, mely gyogyitja
a magas vernyomast. kerdezem en : mi a fenenek lestek volna 
a majak, es az egyiptomiak az eget, ha olyan elmaradottak voltak ?
Mi a turonak tajoltak a menhireket az osi druidak olyan pontosan, ha
kultikus celra hasznaltak ? Mi a pokolert vestek az inkak a NAsca-
fennsikra kusza vonalakat, tan szorakozasbol ? Es meg sorolhatnam.
Nincs jogunk tehat elkepzelhetetlennek tartani, hogy ezek a dolgok
nem ugy vannak, ahogy meg az atomkor elotti tankonyvek megprobaltak
nekunk bemagyarazni.
F.E.

Hova is lett a fantaziam ?
Aha, meg megvan. de vannak dolgok, amihez semmi koze !

Janos (.....)

A VITA #226-ban irta Faary Endre:

> > 	De kerlek szepen. Ha az ellenkezo eset all fenn. Akkor talan Te is
> > boritekolhatnad elore, hogy nem foglalkozol tobbet hazudozo ujsagirokkal.
> 
> Na ne, ez durva volt. Csak nem kepzeled, hogy ilyen komoly temaban
> hazudik valaki ? Ez nem pletykalap.

E'n kepzelem.


> > 	Vagyis kerem szepen a neveket, intezmenyek neveit ahol dolgoznak,
> > posta cimuket. Ha van telefonszam es e-mail cim azt is.
> 
> Most ezzel akarsz megfogni. Ezek biztosan nincsenek mind leirva az
> ujsagban, es majd ugy fogsz valaszolni, hogy "akkor nem hiszem el". Jo
> taktika, belatom, de en ezt nem fogadhatom majd el. Nem az a fontos, kik ok,
> hanem hogy a cikk hiteles forras-e vagy sem.

Szerintem az utobbi.


> Miert nem az igazi erv az UFO magazin ? Az egy tudomanyos lap, nem
> csalas, nem amitas !!

:-))))))  Na ne ma'r!


> Vallalom amit irtam, barmennyire is hulyenek nezel. Igazi ervet nem tudsz
> felhozni, csak ossze-vissza letolsz.
>   Egyaltalan nem gunyolodom veletek, foleg veled nem, mert veled
> egeszseges vitaba nem lehet beszallni, erv nelkul harsogod a sajat
> rogeszmeidet.

Na de haver! Bagoly mondja vere'bnek?


Edva'rd